Okés köszi bár most leállt a project szerelőaknát betonozok meg falat szigetelek

[qköbzoli írta:
Egyszerű ruhafesték, éjfekete, és ki kell főzni, vagy 2-3 örát.

Szia!
Te ezt úgy érted itt ,hogy trisó és sav nélkül csak ruhafestékben főzi és így tartós és ellenálló sötét szint kaptál ?
Nekem lágy alu huzalt kellene sötét színre színeznem,de jó lenne a szín ki bírná a drót hajlítgatását is.A szín nem is fontos csak valami sötétes árnyalat legyen.Persze minél egyszerűben.
Amúgy rákérdeztem nekem 1kg.drótot 5-ezerért akartak eloxálni, csak kíváncsiságból

Kösz a válasz /köbzoli/

Mindenesetre ki próbálom előbb ezt és ha nem jön be na csak akkor jöhet a teljes folyamat.Habár én nem sokat értek ezekhez az áram íll. feszültség ügyekhez,így nekem egy 12V 3A aksi töltöm van csak.Arra gondoltam két kisebb alu drotót spirálba tekerek(anod-katod),rákapcsolom kb.1L akkusavba és reménykedem.De azt még nem is sejtem miből fogom sejteni hogy elég vastag már az oxid réteg a festéshez.
Várok Úgy 30-50 percet persze ha nem lesz valami gebasz közben(melegedés,zárlat,stb)Már megvettem mindent(na hőméröt azt nem) igy elindul a kísérletezgetés.Majd mindenről beszámolok itt ha nem csinálok valami nagy gázt.hm...

Ti milyen trafót használtok?
Kellene nekem egy kapcsolás vagy valami 5let ehhez.

Eltávolítás: itt olvastam a Nátriumhidroxidos módszert: Link
Tudom régi a hsz amire válaszolok, de hátha másnak még hasznos (itt a fórumon nem akadtam bele így konkrétan ebbe a válaszba): Nekem bevált a 40-50 fokos vízben oldott lefolyótisztító granulátum. Mivel sok bemélyedéssel volt a tárgy így áztatás alatt is többször kivettem és pucoltam a már feloldódott eloxréteget. Itt ott foltosodást okozhat a dolog, ezt úgy lehet eltüntetni, hogy amikor már eloxmentes (és akár közben is) ott ezeket a kifoltosodásokat dörzsivel lepucolod. Amikor teljesen tiszta a fém utána még egy rövid fürdő és tiszta vízzel átöblíted végül száraz ronggyal áttörölgeted. Érdemes lehet egy rongykoronggal átpolírozni a végén, de alapvetően szép, fényes a végeredmény.
A folyamat 10 perc lehet. Kb 100g granulátum/2-3l víz volt az oldatot használtam.

Sziasztok!

2db 0,5dm2 felületű esztergált alu LED házat szeretnék majd eloxálni. Végigolvastam a fórumot, megnéztem a linkelt írásokat erről. De az értékek különböznek.
Van egy ilyen paraméterekkel rendelkező trafóm a célra: 24V , 630VA
Kérdés hogy ezzel kb hány A/dm2-vel kellene eloxálni? Illetve hogy tudom megállapítani a folyamat közben hogy jó-e már az oxidréteg vastagsága?
A triakos szabályzót megcsinálom hozzá. Aztán szeretném a hétvégén ki is próbálni

Kipróbáltam a triakos szabályzóval. 6v a minimum. Viszont még így is 11A volt. Savat próbáltam hígítani, de csak pár mA-t változott.
Bár próba szerencse alapon kipróbáltam. Az alu nem fogyott el, de az oxidréteg nagyon vékony és foltos lett.
Szóval ez a megoldás nem jött be.

Van egy 14v-os, egyenáramú labortáp. Viszont az max 1A-t tud, de ott már eléggé melegszik, nekem meg 2x 1dm2-es felületet kellene eloxálni. Kérdés hogy ezzel próbálkozzak-e?

Vagy van egy ilyenem. Arra gondoltam hogy egy diódahíd közbeiktatásával rákötöm a trafóra.

Vagy esetleg tudtok linkelni egy, az általam linkelthez hasonló árú, de váltó áramú tápot?
Páros alkatrészeket akarok eloxálni. Azért lenne jobb a váltóáram.
(bár így belegondolva a 3A-es táppal a kettőt el kellene bírnia egyszerre)

A másik dolog. Amikor eloxáltam az oxidréteg csak a másik darab felőli oldalon képződött. Na meg a darab belső részében is szinte semmi nem lett. Ez normálisan eloxálva(tehát nem 6v-al és 11A-el ) jó lenne? Vagy eloxálás közben néha mozgatni kell?

Szerintem nem lesz tőle jobb, vedd körbe vele az alkatrészt ha tudod, vagy egy kádba merítsed.

Csak váltóáramnál az lenne a lényeg (nekem) hogy kettesével tudom őket csinálni. Úgy hogy nem kell más elektróda.
Egyenáramnál meg ha szén, vagy grafit rudat használok azt megint nem tudom körbe rakni. Bár ezt úgy akarom hogy az edény két szélére 1-1 grafitrúd, középre meg beteszem a két eloxálandó cuccot.

Ha kádban csinálnám attól miért lenne jobb? Az lehet a gond hogy túl közel voltak egymáshoz?

én innen okosodom,Bővebben: Link

Konkrétan nem volt szerencsém foglalkozni vele

Nézd át a linket hátha segít valamit.

Az angol tudásom nem túl fényes. De átolvastam a cikket.
Érdekes hogy itt a katód is alu.
Viszont én a darabok felfüggesztését rozsdamentes menetes szárral oldanám meg (menetes furat van a darabokban, tehát azzal célszerű). Remélem ez nem okoz majd problémát.

Kipróbáltam ezt. De nem lett az igazi.
Nagyon vékony réteg képződött, hiába ázott 1,5 óráig.
A réteg nem is lett szigetelő, bár valamennyire lehet színezni, de csak nagyon halványan.


Közben olvastam EZT a cikket. Itt jóval nagyobb árammal csinálja, és töményebb savval. Hát megpróbáltam én is így(bár csak 1,5A-el) Lett egy egyenletes, de világos színű matt felülete az anyagnak.
Ez teljesen szigetel, és megkarcolni is nehezebb mint az alut, de ezt meg festeni nem tudom. Fél órát ázott a festékben, de ahogy kivettem le is folyt róla az egész.

Valamint nem tudom számít-e az hogy ha túl van hűtve. Az első próbánál a hűtést 10°C-os kúti víz szolgáltatta. A sav sem melegedett-e fölé.
Most 20°C-os vízzel hűtöttem. Így 20-25°C-os hőmérsékletet tartott a sav.

A másik dolog hogy a trafó ugyebár váltóáramú, és csak egy diódahíddal van egyenirányítva. Nincs simító kondi a szabályzó előtt. Ez esetleg okoztat gondot?
Vagy lehet hogy most túl sokáig hagytam a savban és ezért nem lett jó?

Hello Mindenkinek!!
Egy kis segitseget kernek!! (Elore is elnezest az ekezetek hianya miatt)
Nemreg akadt kezembe a HE egy fenymasolt valtozata az eloxalasrol asszem 96-bol, amit kobold is postolt pdf-ben 2008 apr. 6.-an.
Nos, kedvenc robogom eppen felujitas alatt van es ugy gondoltam nehany alkatreszt megprobalok eloxalni itthon, hazilag (fekkar, feknyereg stb.). Probaltam zsirtalanitani trisos forro vizben, ami sikerult is, de az eredmeny nem lett tul szep, mivel minden targyam befeketedett. Na itt mar elbizonytalanodtam egy kicsit, de nem adtam fel!
Mivel ugye a motorokon (altalaban) 2 fekkar van a masik fekkart homokszoroval tisztitottam meg. Itt az eredmeny sokkal homogenebb es vilagosabb is lett . Ez utan kovetkezett ama bizonyos eloxalas. Itt egy kicsit reszleteznem a korulmenyeket (hatha itt van a hiba): 2db alu lemezt (kb. 10x30cm) kifurtam es egy menetes szarral osszecsavaroztam H alakban. A menetesszar kapott egy benzincsoves szigetelest kivulrol, mert errol logattam kesobb a fekkart a kensavba. Egy 5 literes vodorbe ontottem 2 liter akku savat es belehelyeztem a "H" alu katodot, amit kb 10 cm-ig lepett igy el a sav, majd egy lagy alu drottal (kb 1,5 mm atmero) belelogattam a fekkart a savba es ratekertem a szigetelt menetesszarra. A trafo (aksi tolto) egy bekebeli TUNGSRAM kep. Ugyelve a polaritasra rakotottem a csatlakozokat (+ fekkar, - H alu). A tolton sajnos serult volt a kijelzo, vagy minek nevezzem ami mutatta volna az Apert, igyhat a negativ szalra kozbeiktattam egy multimetert es ezen keresztul kapta a katod (H alu) az aramot, ami 1,5-1,8 A volt folyamatosan. Bekapcsoltam a toltot es szepen el is kezdett pezsegni a folyadek, ill. az anodon apro buborekok jelentek meg, gondoltam sinen vagyok, mint Jozsef Attila. Korulbelul 45 perc utan leallitottam a folyamatot, majd a leirtak szerint folyovizes oblites, szodabikarbona, majd ismetelt oblites utan 60-70 celsius fokos etelfestekes (por:link) vizben probaltam szinezni 10-15 percig. A festes nem hogy nem, egyaltalan nem sikerult . Meg csak meg sem latszott rajta a festek, nemugy mint az ujjaimon (le sem tudtam mosni a kezemrol). Mig festettem, probaltam eloxalni a homokfujt fekkart is. Arra gondoltam, hogy lehet hogy keves volt az Amper ezert feltekertem kicsit (kb 10-re), na itt viszont rogton az elejen el kezdett fustolni a multimeter kabele, (gondolom sok volt mar neki a 10 Amper) ezert azt kiiktattam a rendszerbol es igy folytattam a metodust szinten 45 percig. Epp letelt az ido amikor eszrevettem, hogy az anod 1,5 mm-es alu drotja hajszal vekonyra fogyott, marmint az a resze ami a savba ert. Hoho! Gondoltam, na ez mar jo lesz! Miutan kiemeltem ovatosan a savbol a fekkart, csak annyi volt a valtozas, hogy a szep vilagosra homokfujt fekkar besotetedett 1-2 arnyalattal. Majd ujbol oblites stb...Ismetelten semmi nem tortent a festes alatt, azt leszamitva hogy az ujjaimat egysegnyivel tobb festek fogta meg .
Kerdeseim a kovetkezok lennenek:
-mitol (miert) feketedik meg az anyag a trisos zsirtalanitaskor es hogy ki lehet ezt kerulni a vegeredmeny erdekeben homok, vagy uveggyongy fujassal?
-befolyasolhatja a folyamatot, hogy a ket katodot acel tartja ossze, rogziti (menetesszar)?
-egy kozepkategorias mikroszkoppal amit mondjuk egy kozepiskola laborja hasznal, lehetne latni a kulonbseget eloxalas utan?
-es vegul: MIT RONTOTTAM EL?! (tok hulye vagyok elektronikabol, mindig is az voltam es ez mar szerintem nem is fog valtozni, ezert is kerek elnezest mindenkitol, akinek esetleg bizonyos dolgok teljesen egyertelmuek

Elore is koszonom mindenkinek a turelmet aki vette a faradtsagot es vegigolvasta irasomat!

Ja es meg valami!
Ugy olvastam, hogy kb 1,5 Amper kell 100 cm² -re. Egy feknyeregnek ami ugye eleg bonyolult alakzat (hutobordak, furatok stb., de nekem mar egy fekkar is az), hogyan lehet kiszamolni a feluletet?

Azt csak megsaccolni tudod, vagy berajzolod valami CAD programba ami kiszámolja, de szerintem a sacc elég.
Amugy szerintem az Volt a baj hogy a régi oxidfelületet nem távolitottad el rendesen, hogy mitöl feketedett meg azt nem tudom...

Savad hány százalékos volt és milyen hömérsékletü?

Az nem lehet, hogy az alkatrészek nem alumíniumból, hanem valami egyéb ötvözetből vannak?

Én is pont erre gondoltam. De más is leírta:

Bővebben: Link

A folyamat, ahogy csináltad szerintem jó. Viszont lehet hogy ötvözet, és nem eloxálható.
A másik dolog amit én is tapasztaltam hogy bizony nem minden festék jó. Én egyszer próbáltam(igaz folyékony) ételfestéket, hiába áztattam a forró festékbe semmi sem történt. Azóta is ruhafestéket használok. Csak azzal meg elég nehéz eltalálni a színt(véletlenül sem olyan lesz mint ami rá van írva, ha mégis akkor mondjuk pont annyit kopik hogy már más lesz a színe, pl türkisz zöldről a zöld lekopik, és sötétkék lesz...)
A másik hogy ahogy én jártam tegnap: Rátekertem a drótot, elég szorosan. Azon lett is egy vastag elox réteg, de az alun nem...

Köszönöm a válaszokat!
Tegnap kísérletezgettem, mert nem hagyott nyugton a dolog. Ami anno katód volt (a két alu lemez a menetes szárral) most szétszedtem és ezekből csináltam 1-1 anódot és katódot és most ezekkel próbálkoztam annyi eltéréssel, hogy az időtartamot ledegradáltam 10 perce (mert ugye az idő tényező csak a réteg vastagságát befolyásolja). 12 V-1,5 A volt a beállításom. Itt most tudtam kontrollálni az Ampert, mert a multiméter 10 Ampert elbír. Sikerrel jártam , noha elég halvány lett, de a festést is csak pár percig végeztem, mivel ugye kísérletezés volt.

A konklúzió a következő:
-a folyamat akkor helyes, ha az eloxálás során a katód felületén jelennek meg a buborékok és nem az eloxálandó tárgy felületén,
-ha ez a pezsgés túl intenzív, akkor nincs helyesen beállítva az áramforrás (Amper),
-a festést követő forró desztvizes lezáró szakasz (mivel ugye ez is víz) halványítani fog a színen, mert az elején ki tud oldani egy kis festéket,
-a fékkarom valószinüleg túl sok szilíciumot tartalmaz (a komolyabb igénybevétel miatt), ezért sötétül úgy be.

Sziasztok!
Valaki próbálkozott már AC 40-60V körüli feszültséggel eloxálni? A legtöbb hozzászólásban, leírásban 12V körüli feszültséget írnak, de az egyik cikkben szó volt erről a 40-60V -ról is. Ezt sokkal könnyebben meg tudnám oldani (trafó, hegesztő), csak érdekelne, hogy mennyire hatékony!

Köszönöm

20V-al már próbáltam. De megmarta a felületet.
Bár lehet hogy szimplán csak hígabb sav kelletett volna, vagy még kevesebb áram.
Mindenesetre kipróbálni nem sokból tart és nem sokba kerül. Csak ne rögtön olyan darabbal kezd ami fontos

Sziasztok !

Átolvastam,ezt a nem túl hosszú topic-ot. Nem vagyok egy kémiai zseni,ezt nézzétek el.

Egy 4 hengere 1900kbcm es alu motorblokkot,és egy váltó házat szeretnék eloxálni. Soha nem eloxáltam még,így kicsibe mindenképp kipróbálnám alkatrészeken. Viszont a bonyolultságot az fokozza hogy hát,az alkatrészeim nem pont zsír és por mentesek, ezt kémiailag lehet tisztítani? Vagy csak homokszórás után mehetek neki a többi dolognak?. Ha homok szóratnom kell,akkor fölösleges neki állnom,az egész macerának.

Illetve szürkére hogy tudom színezni? Ezüst színre szeretném. Illetve eloxálás után az anyag vastagság nő vagy csökken? Válaszaitokat előre is köszönöm!

Fogsz egy nagy tepsit, beleállítod a motorblokkot és félig feltöltöd petróleummal. Utánna fogsz egy vastagabb szőrű ecsetet és elkezded megpucolni. A petróleum hihetetlenül jó zsíroldó, meg koszlemosó anyag. A felület olyan lesz, mintha új lenne. Autószerelőnél láttam, motorfelújítás előtt.

Lebeszélnélek róla látatlanban is.
Az eloxálás elég bonyás művelet , már a vegyszerek beszerzésekor bukik a dolog, méregengedély nélkül. Megfelelő edényzet, védőruházat, egyenáram, szakértelem, meg jó csomó eldobásra itélt próbadarab is kell hozzá. Arról nem is beszélve, hogy a blokkról- blokk-ból el is kell távolítani az acél és más fémből készült alkatrészeket, (most olyanokra gondolok mint például vezetőcsap, vagy stift, vagy egyéb szilárdan besajtolt dolog), mert a sav ezeket megeszi az alu eloxálása közben.
Úgyhogy felejtős.

Itt a pont!! Petróleum, amíg az eu (szándékosan kisbetűvel) íróasztal mögött ülő hivatalnokai ezt is be nem tiltják. Volt régen egy BRIGÉCIOL nevű motortisztító, vagy 80%-ban vizes/emulziós petróleum alkotta. Bekented a motor ecsettel, leöblítetted-vízzel!! Ez a művelet tényleg környezetkárosító volt, mert ez elfolyó víz utána a kertben visszaalakult a talajban kőolajjá és vízzé. Más kérdés, hogy ma is gyártanak "környezetkímélő" BRIGÉCIOL-t, csak nem jó semmire...Ez nem környezetszennyezés?!

Köszi a tippet, szoktam én is mosni dolgokat,de egy eloxálandó felületnek,vagy sima festés előkészítésére korántsem megfelelő megoldás csak az olaj eltávolítása. Egyszerűsítv a kédést, homokszóráson kívül,kémiailag savval lúggal lehetséges a felület előkészítése?

Amit mondasz petróleumos dolog tényleg jó dolog ott ahhol vastag olaj van rajta mert a konzerválja az anyagot,de ahol nem volt rajta oxidált, a fellület, vagy rééget sár stb van

"Arról nem is beszélve, hogy a blokkról- blokk-ból el is kell távolítani az acél és más fémből készült alkatrészeket, (most olyanokra gondolok mint például vezetőcsap, vagy stift"

Először is köszönöm neked és az előző válaszolónak is hogy írtál,de nem kérdésemre lett válaszolva,illeve csak töredékben!
Hozzászólásomba csak annyit írtam ,hogy kémiából vagyok hülye. Ha egy motort szét tudok szedni meg egy váltót, akkor talán azt max 10 brezontot is megoldom,illetve az autóból sem varázs szóra került ki.
Nem akarok bunkózni,félre ne érts,az előző hozzászólónak is szól.

Az acél alkatréseket és eltudom távolítani,,el is lesz mivel föl lesz újítva, csak szeretném ha motortérbe belsejét a külseje is tükrözné,plusz eloxálás elvileg hőádást is javítja így jót teszek, a motort hűtésének is.

Azt észérvnek elfogadom hogy ha netántán sikerül is beszereznem a vegyszereket,akkor sem lesz költséghatékony. Viszot ha működik akkor minden kis hülyeséget meg tudnék csinálni. Ehhez viszont tudnom kell hogy kémiai úton lehet-e tisztítani az elfáradt oxidált felületet. Ha igen akkor utánna pedig ezüst színűre le lehet-e eloxálni.

Jelenlegi áramforrásom 50A-tud 12v-on.

Én sehol nem írtam le, hogy csak olaj eltávolítására jó módszer. Nyilván vannak olyan szennyeződések, amit nem távolít el. Arra fogod a csiszolóvásznat...

Félre érted a kérdésem !

Persze fogkefével is át lehet mosni lágymányosi hidat,ezt tudom magamtól is létezik csiszolóvászon,sőt furógép és drótkorong is ami egy fokkal gyorsabb. Viszont még gyorsabb egy olyan vegyszerbe belemártani mi 50 perc alatt előkészíteni én meg addig tévézek. Már ha létezik, és nem kell hozzá arany.

"... eloxálás elvileg hőátdást is javítja..."

Miért javítaná? Az elox alatt fém van. Ez melegszik. Ha van rajta elox, az egy egész jó hőszigetelő réteg, ebből következően rosszabb lesz a hőátadás a levegő felé. Nem véletlenül csiszolják például a processzorok, tranzisztorok alját ( ami felfekszik a hűtőbordára ) fényesre. Ezt azért teszik, hogy minél kisebb legyen a "hézag" a hűtőközeg, meg a hűtendő felület ( anyag ) között. Ugye, nem véletlenül kell a villanyboylert sem vízkőteleníteni...

Van egy nagyon régi könyv a galvanizálásról, egy Bártfai nevű szerzőtől. Szerezd be valahonnan, biztosan választ kapsz a kérdésedre. ( Ma is abból galvanizálnak... )