Nos úgy tűnik működik csak nem egészen értem miért úgy ahogy. Végigmértem és azt tapasztaltam, hogy a négyszögjel kijön a kimeneten rendesen. Reagál az összes kezelőszerv változtatására. Azt nem értem, hogy a kimeneten mérve a szkóp kb 4 V-ot jelez a jel alsó és felső vonásai közt, viszont az ic 11-es lábán ez az érték kb 10 V. Ez így gyári?

A szinusz és a háromszögjel viszont pocsék! Gyakorlatilag értékelhetetlen, de már a 2-es lábon rossz jel jön ki. Azon gondolkodtam, hogy lehet rosszul van berakva az üzemmód kapcsoló?

Szia.
Én is megépítettem, nekem tökéletesen megy. Ha pesti vagy, szívesen odaadom az enyémet méregetni.
üdv

Ha gondolod az enyémről küldök szkóp jelalakokat, hogy hol minek kell lenni.

Köszönöm ez segítség lenne, de valami alacsonyabb frekin kérném ha lehet, mert az én szkópom szerény képességű!

@kocsgab002: köszönöm szépen a felajánlást! Nem vagyok pesti. Remélem a kapott képek alapján is megtalálom a hibát.

Az enyém nem pontosan ez a kapcsolás, 15V tápról megy, a Tiéd 12V-ról. Ezzel arányos eltérések lehetnek. A képek neve az ic. lábszáma, ott ezek a jelalakok mérhetők. Az 5 és 6 láb azonos jelalak, csak fázisban eltolt. A 3 lábon ugyanaz a jel van, mint a 2-esen.
Egyenfeszültségek: 7láb:4.14V, 8láb:3.25V, 9láb:0V, 10láb:3.1V, 15-16láb:0.97V.
Többi feszültségeket a szövegben leírja.
Meglátjuk ebből valami kiderül-e.

Nagyon köszönöm a segítséget! A 2 lábon (és a kimeneten is) a mellékelt képen látható jel jön ki szinusz és háromszög állásban is. A négyszög nagyon szép a 11 lábon is és a kimeneten is.
Az 5, 6, 13, 14 lábon nekem is olyan jel mint a tiéd.

Jó lenne látni pontosan mi van a szkópodon. Vagy lassabb, vagy gyorsabb eltérítésnél, hogy látható legyen egy periódus. Vagy ez össze-visza zűrzavar? Valamit ki kéne hámozni ebből a képből. Ha az időzítő kondikon jó a jel, és a négyszögkimeneten is, akkor elvileg rendben működne az ic. Esetleg az ic. kimeneti -buffer- áramköre lehet rossz. Köss le az ic. 2-es lábáról mindent, úgy nézd szkóppal a 2-es lábat. Hátha valami terheli, vagy visszahat.
Az 1 lábat nézd szkóppal, közben P3-at állítva, zavarmentes, és változik-e. Ez a kimeneti amplitúdót állítja. Tápfeszültség rendben van-e, szűrése szkóp bemenet AC állásában vizsgálható.

Megvan a fő hibaok: az ic 3-as lábára csatlakozó ellenállás nem volt jó értékű (biztos összekevertem beültetéskor). Most már normálisnak mondható a jel csak a szinusz jel alsó része nem szép íves, hanem egyenes. A háromszögjel viszont alul, felül lapos, inkább trapéz mint háromszög.
A táp kb 0,1V-os szinusz pulzálást mutat. Az még jó? Igaz egyenlőre egy univerzális tápról hajtom, a véglegesbe teszek majd 7812-öt.

"szinusz jel alsó része nem szép íves, hanem egyenes"
Az ic. 2 kimenetén szkóppal figyelve P4-el állítható a háromszögjel szimmetriája, azaz alul és felül azonos legyen, középállást megkeresve. Ezután P5-el a megfelelő szinuszjel alak állítható. A háromszög és az erősen lapított szinusz között kell a jó jelalakot megtalálni.
"A háromszögjel viszont alul, felül lapos, inkább trapéz mint háromszög" Túl nagy szintű a háromszögjel, P3-al állítható normális alakra, szintén az ic. 2-es kivezetésén mérve.
R18 56Kohm megfelelő?

A 2 lábon mérve szépre állítható a jel, mind háromszög, mind szinusz esetében. De ha ott szép a jel, a kimeneten pocsék. Jut eszembe a BC550 helyett BC547 van benne a T1 helyén is, mert csak az volt. Az lehet baj?

Szerk: Igen az R18, most már jó.
A 2 lábon jó a jel, a T1 bázisán jó a jel, de az emitterén már "ellaposodik" a szinusz alsó része.

BC550 helyett jó a BC547, ez nem okozhat ilyen hibát. A T1 egyszerű emitterkövető fokozat, T1 emitterén ugyanazt kell kapni, mint az ic. 2-es lábán, csak 0.6V esik a tranzisztor BE átmenetén, tehát 0.6V szinteltolással föld felé. T1 emitterén a jel középértéke mennyi, illetve a jel alja, teteje szintje mennyi. R4, R5 viszonya határozza meg a jel egyenszintjét, a jelnek a tápfeszültség közepén kell lennie. Esetleg a jel alja a negatív tápnak "ütközik".

Nem biztos teljesen értettem a kérdést...
A szkópot 2V/osztás függőleges értékre állítottam be. A színuszhullámot középre állítottam, le is és fel is 1-1 osztás a jel szintje. Az emitteren csak középről felfelé megy a jel, de az is nagyon torzul, az alsó fele a középosztáson egyenesen van két felfelé ívelő hullámforma között.

Jobb háromszögjellel vizsgálódni, az itt mellékelt kép szerint. A szkóp bemenet DC csatolásra állítva, legalsó osztásvonalon a sugárvonal. Testre zárt bemenetnél állítható oda. Bejelöltem képemen a 0V -alul- szintet, és a 15V -felül- szintet. A jelnek kb. a tápfeszültség középtartományában kell lennie az ic. 2 lábán. A T1 emitterén majdnem ugyanezt kell látni, csak 0.6V-al eltolva a negatív táp felé, ez alig észrevehető. Tehát így kell nézni a jel egyenszintjét.
A ic. ből milyen feszültségtartományban jön a jel, talán nem táp középen. A T1 jól van bekötve?
Különbség annyi, hogy nálam 15V a tápfeszültség,

A BD139, BD140 nincs fordítva beültetve? Először én is elkövettem ezt a hibát, és hasonlót produkált.. Melyik nyáktervet csinálod? Egy képet dobhatnál róla.

Mellékletben a terv ami szerint csináltam (valahonnan innen vettem, de most nem találom hiába kerestem).
Nem hiszem, hogy fordítva van. Rezes oldalról van beültetve, az a fele ahol a hűtőzászlóból kilátszik a fém, az van a nyák felé.

Nos megcsináltam a mérést. Valóban lentebb van picit mint közép. Lehet ez a gond?

Nem okozza ezt a hibát, bár nem középen van. Lényeg, hogy ne ütközzön táp alsó-felső szintre a jel alsó-felső csúcsa. R4, R5 értéke azonos, így osztáspontján féltápnak kell lenni, ez határozza meg a kimenőjel egyenszintjét. Ez megy R18-on keresztül ic. 3-as lábra. ic. 3 lábon ugyanez az eltolás van középtől?
Kösd le P6 potit T1 emitteréről így mérj az emitteren. Ha így sem jó, akkor T1 rosszul van bekötve. Ha így jó, akkor utána van a hiba, szkópkép jó lenne róla, mint előbb.

Mérések alapján nem pont fél táp van az osztótagon. Ha a tápot beállítom 12,00V-ra akkor az ellenállásokon 5,67V-ot mérek, mindkettőn.
Nem hiszem, hogy rosszul van van bent a T1, mert a TO92 tok elég egyértelműen adja magát, de lehet, hogy valami csoda példányt sikerült vennem, aminek más a lábkiosztása de ez már holnap este tudom megnézni.

Reggel frissen kezembe vettem a panelt és elkezdtem nézegetni a T1-P6...stb vezetősávot és az egyik ellenállásnál észrevettem egy szemmel alig látható rövidzárat. Ennek kiküszöbölése után helyre jött a kimeneten is a jel. Viszont a szinusz és háromszög jel között szinte semmi különbség nincs, úgy értem, hogy a szinusz is hegyes.
Ha jól értelmezem a kapcsolási rajzot a szinusz és a háromszög között az a különbség, hogy a kapcsoló szinusz állásban zárja az ic 13, 14 lábát P5-ön keresztül, háromszög állásban pedig bontja ezt a kapcsolatot. Jól értem?

Pontosan jól érted, ez a háromszögből állítja elő a szinuszt úgy, hogy vágja a háromszög csúcsát, ha zárjuk az S3d kapcsolóval. A P5-el állítható be a vágás mértéke, azaz a jó szinuszjelalak. Szkópon látható, ahogy P5 változtatásával háromszög és erősen lapított szinusz között változik a jelalak.
P4 pedig a háromszög szimmetriáját állítja, két végállásában alul, illetve felül összenyomja a jel csúcsát. Itt is jó középértéket kell beállítani.

Sikerült végre beállítani normálisan! Köszönöm a segítséget! Rengeteget tanultam ismét!

Szívesen. Örülök, hogy összejött.

XR2206 1978-ból.

Hmmm.

78-ból ez nagyon jó.
Tetszik az aprólékos kidolgozás egészen az előlap furatozási rajzig.
Az 1/10-es frekvencia osztónak túl sok gyakorlati hasznát nem látom.
Viszont az impulzus generátor rész egészen jópofa.

Szia! Milyen ismerős ez az újság.Ma toltam fel a ...szóval oda. a114-es számban is van egy jó kapcsolás.

Te voltál? Köszi. Nagyon sok szám megvan ebből az újságból, de most 4 újat tettél fel, ami nekem nem volt meg.

114? Az nekem nincs meg! És nincs is feltöltve. Légyszi....

Hát igen. Az elektor se egy tegnapi kiadvány, de abban az előlap csak egy kicsinyített képen van.
A szövegből sajna egy kukkot sem értek, de szkóp képeken jól látom, hogy állítható a négyszögjel kitöltése? Az nem egy rossz dolog.

Ja, én korábban lehúztam néhány évet Algériában és maradt még egy kevéske francia.

Az impulzus üzem úgy működik, hogy az XR2206 négyszög kimenete egy jelformálón keresztül triggerel egy 74121-es monostabil multit. Ennek az RC időtagja határozza meg a billenési időt, ami a Q vagy QNEM kimenetről választhatóan vagy pozitív vagy negatív impulzusként jelenik meg a kimeneten.
Az ismétlődési freki tehát az XR2206 beállításának, míg az imp. szélesség a monostabil beállításának a függvénye.

Sziasztok,

Végre összeállt az én kis függvénygenerátorom, beépített frekvenciamérővel. A függvénygenerátor rész az Ezermesterben is megjelent CD4049 alapú "szegény ember függvénygenerátora", a frekvenciamérő rész PIC16F873 alapú kis készülék, amit a Vicsys-féle frekvenciamérőben is megtalálható MOSFET-Tranzisztoros előfok egészít ki.

A PIC programja a CCS-C példaprogjamja, némileg módosítva: PIC16F877 helyett 873-asra lett fordítva, és soros port helyett LCD-n jeleníti meg a frekvenciát. Az utólag beletett intro már csak hab volt a tortán.

Kapott még egy LM386 alapú kis végfokot is, hogy legalább egy hangszórót rá lehessen kötni. Egy két cellás LiPo akksiról járatom, aminek a balancer (töltő) kivezetése ki van hozva dobozon kívülre, ha tölteni kell. A dobozon azért van ilyen sok csatlakozó, mert sok duplikálva van: BNC és RCA.

Mindent egybevetve: nem egy laborműszer, de amire itthon kellhet, arra megteszi. Ha esetleg igény van rá, felteszem a rajzokat, a panelterveket és a hex-fájlokat is.

Üdv: kisté