Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Érdekességek
 
Témaindító: Gatery, idő: Szept 5, 2006
Lapozás: OK   110 / 607
(#) kérdező válasza _BiG_ hozzászólására (») Máj 27, 2014 /
 
Nem rossz. Ha legközelebb Magyarországon járok, elmegyek Soltra, és kipróbálom. Persze az adó kerítését nem lépem át, mert tilos, és életveszélyes. Viszont egy darab dróttal, meg szigeteléssel már lesz elég áram egy kísérletre, és fénycsőpróbára is.
A videón a ruszki kezét meg is égette a cucc. Egy több 100kW-os, vagy pl. a solti 2MW-os adón nem több 100kV feszültség van? Nem nyúlkálnék oda, nem beszélve a nagyfrekvenciától károsodó belső szervektől, bár a skin hatás miatt csak felületi égést okozna.
A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2014
(#) _BiG_ válasza kérdező hozzászólására (») Máj 27, 2014 /
 
Csinálj egy nagy dróthurkot, hátha szed össze annyi jelet, hogy egy Hertz-antennát összehozol.
Nincs több száz kilovolt, minek? Néhány kilovolttal mennek ezek az adók.

A ruszkis srác kezét az égette meg, hogy nem eléggé szorította a vezetőt, így az a kezénél is ívet húzott, vagy legalábbis a nagyobbá vált ellenálláson nagyobb teljesítmény vált hővé, megégetve őt.

Ilyet én is tapasztaltam, amikor Tesla-tekerccsel szórakoztam, ami olyan másfél MHz-en rezgett. Földelt fémtárgyhoz érve a közelében, megégetett az érintés. De csak akkor, ha lazán értem hozzá, ha erősen (kis átmeneti ellenállás), akkor nem. A laza érintésnél pici szikra is képződött, na, az pláne meleg

A nagyfrekvencia nem jut be a testbe, lásd skin-effektus, illetve az elektrolitok (vizes oldatok, ilyenekből állsz te is) a nagyfrekvenciát nem vezetik (ionvezetés nem tud létrejönni). Simogattam a Tesla-tekercs nagy szikráit, nem ráztak egyáltalán. Pedig az ott tényleg többszáz kilovolt volt, és a meghajtás is mikrótrafós volt, tehát nem pici. Csak a bőrfelszínt égeti a szikra.
(#) kérdező válasza _BiG_ hozzászólására (») Máj 27, 2014 /
 
Ha valaki egy fémrúddal egyszerűen a kerítésre földelné az antennát, akkor már gondolom gond lenne. De mégis, mi lenne, ha megfogná az antennát, vagy a tápvonalat?
(#) _BiG_ válasza kérdező hozzászólására (») Máj 27, 2014 /
 
Megégetné. A bőr elég nagy ellenállású és ott nem milliamperekkel gurigáznak. Mire annyira meg tudná fogni netán, hogy már ne hevítsen annyira, a képződő ív csúnya lyukat égetne rá.
Mint láthattad a filmen, át tud ütni szép távot.
(#) kérdező válasza _BiG_ hozzászólására (») Máj 27, 2014 /
 
És ha ráföldelné az antennát a kerítésre, stb, mi lenne? Tönkremenne a végfokozat, leoldana a védelem, stb?
(#) Sebi válasza kérdező hozzászólására (») Máj 27, 2014 /
 
Nem menne tönkre semmi, csak ami energiát felvesz az antenna, az levezetődik a földbe. Amennyire emlékszem a Kossuth adó környékén figyelgették és nem dicsérték meg az energia "nyerőket". Végülis, ha az energiát sugárzó antennát sokan körülveszik nagy nyereségű antennákkal - amikről mondjuk világítanak - azzal rontják a sugárzási tulajdonságokat.
(#) Tomi20 válasza kérdező hozzászólására (») Máj 27, 2014 /
 
Szia

Nekem volt szerencsém 6-8 évvel ezelőtt osztálykirándulás keretein belül elmenni a solti adótoronyhoz, saccra 100m körzetben le van zárva, mert kimutatták, hogy életveszélyes a közelében lenni. Mesélt sok érdekességet az idős bácsi (idegen vezető, ottani dolgozó). mindenképpen érdekes, pl a kiállított végfok cső, áram mérő műszerek, amik 2-300A skálájúak (amennyire emlékszem) ütemre jártak, ahogy szólt a műsor. Betáp transzformátorok hangosan üvöltik az adást...
(#) _BiG_ válasza kérdező hozzászólására (») Máj 27, 2014 /
 
Előbb lenne gond, ha lekapcsolnád az antennát a végfokról, mintha földelnéd. Ugyanis, ha az energia nem tud kisugárzódni, visszaáramlik a végfokba és túlhevíti.
Ellenben, ha kimegy, akkor nincs gond.
(#) _BiG_ válasza Tomi20 hozzászólására (») Máj 27, 2014 /
 
Sőt, ha egy fénycsövet a kezedbe fogsz és feltartod, világítani fog, akkora a térerő.
(#) szamóca hozzászólása Máj 27, 2014 / 1
 
(#) kérdező hozzászólása Máj 28, 2014 /
 
Az antenna leföldelésekor mire jutna a teljesítmény? Magyarul a 2MW mit "melegítene"? Mert ugye a földelés egyenlő egy zárlattal. Vagy ezeknél a nagyfrekvenciás áramköröknél más a helyzet?
(#) dbase hozzászólása Máj 28, 2014 /
 
Pár éve voltunk azzal a személlyel a solti torony tövében aki szokta cserélni a porcelán szigetelőket a feszítő drótokon. Símán 1 méterre álltunk a konkrét toronytól. A torony körül egy kis kerítés, na azon zizegett a pénz is ha oda nyomtam, meg a fűszál is. Ja és leállás nélkül szokott felmászni rá karbantartani, annyi hogy csökkentik egy kicsit a teljesítményét akkor, kis lifttel egy ideig feljut az ember, majd kimászik.
A hozzászólás módosítva: Máj 28, 2014
(#) gernerakos hozzászólása Máj 28, 2014 /
 
Idézet:
„Impedanciája 60 Ω. A nagyfrekvenciás feszültség kb. 11 kV, az antennaáram 180 A (a névleges adóteljesítményre vonatkoztatva.)”
wikipédia
A hozzászólás módosítva: Máj 28, 2014
(#) Gafly válasza gernerakos hozzászólására (») Máj 28, 2014 /
 
Szerintem a talppontja le van földelve (nagyon másként nem is nagyon tudom elképzelni, például villámvédelmi okból sem) így ott borzasztóan nagy feszültség még nincs...

Idézet:

Az antenna 5/8 λ hosszúságú,úgynevezett antiféding antenna.
Az antenna 100 Ω valós és kb. 200 Ω képzetes impedanciáját
nem csatolóházas megoldással, hanem egy 115 Ω-os illesztô tápvonallal oldották meg, mely a teljes középhullámú sávban hangolható.
A földháló 420 m sugárban, 3°-t helyezkedik el.”


Bővebben: Link
(#) Csongi_ hozzászólása Máj 28, 2014 /
 
Udv!
Figyelem a beszzelgetest az antennaval kapcsolatban, es erdekelne a jelado elvi kapcsolasi rajza. Az, hogy mi es hogyan van kotve.

Kozonom elore!
(#) pucuka válasza Csongi_ hozzászólására (») Máj 28, 2014 /
 
Milyen jeladó?
(#) kérdező válasza Gafly hozzászólására (») Máj 29, 2014 /
 
Szerintem biztos, hogy nincs leföldelve. Egyszer voltam Lakihegyen, és ott porcelánszigetelésen áll a torony. Van villámvédelmi szikraköz, és földelési lehetőség. Solton egyébként min áll az antenna?
(#) pucuka válasza kérdező hozzászólására (») Máj 29, 2014 /
 
Idézet a Wikipédiából:
Idézet:
„Maga a létesítmény egy 900 m x 900 m-es, észak-dél tájolású, szabályos négyzet alakú területen helyezkedik el, amely Solt városának központjától közúton 4,5 km-re északra fekszik. A négyzet geometriai középpontjában áll a 303,6 m teljes magasságú és 298,4 m sugárzó hosszú, 2,5 m élhosszú, szabályos háromszög keresztmetszetű torony. Függőleges helyzetét 75, 155 és 250 m sugarú körökben 3-3-3 darab acélsodrony biztosítja. A 184,5 tonna tömegű antenna két, hengeres, kerámia talpszigetelőn áll. A szigetelők átütési szilárdsága 200 kV.

Az adótorony negyed hullámhossznál hosszabb, antifading rendszerű. Impedanciája 60 Ω. A nagyfrekvenciás feszültség kb. 11 kV, az antennaáram 180 A (a névleges adóteljesítményre vonatkoztatva).”
(#) kérdező válasza pucuka hozzászólására (») Máj 29, 2014 /
 
Értem.
És még egy kérdés? A toronyra szerelt lámpák honnan kapják a delejt? Mert oda dróton felvinni a 230-at szerintem nem egyszerű. Vagy maga az adóteljesítmény energiájával mennek valami gázkisülésű csövek?
(#) kadarist válasza kérdező hozzászólására (») Máj 29, 2014 /
 
Azért párszáz méteren csak elmegy a kettőhúsz.
(#) kérdező válasza kadarist hozzászólására (») Máj 29, 2014 /
 
De közbe ott van a nagyfrekvenciás nagyfeszültség az acélvázon. Vagy szigeteléssel megoldják?
(#) kadarist válasza kérdező hozzászólására (») Máj 29, 2014 /
 
Az acélszerkezet középső részén viszik az elektromos kábelt, azért az így minimális zavart okoz.
(#) pucuka válasza kérdező hozzászólására (») Máj 30, 2014 /
 
Az oszlop közepében nincs RF térerősség, a skin hatás miatt, csak jószerével körülötte.
Az RF energia nem a vezetékben, hanem körülötte terjed, a vezeték csak az irányt mutatja neki. Minél nagyobb a frekvencia, annál inkább így van. Nézd meg például a csőtápvonalakat, és a rés antennát.
(#) kadarist hozzászólása Máj 30, 2014 /
 
A "legendás" szovjet tranzisztor struktúrája: Bővebben: Link.
(#) Gafly hozzászólása Máj 30, 2014 /
 
Idézet:
„A 184,5 tonna tömegű antenna két, hengeres, kerámia talpszigetelőn áll.”

Akkor ez lehet hogy benéztem. De mostmár kezd izgatni a dolog.
A világítás viszont biztosan nem csak "úgy" megy fel (emlékeim szerint)...
(#) pucuka válasza Gafly hozzászólására (») Máj 30, 2014 /
 
Jártam többször is az állomáson, igaz nem látogatóként, De nem néztem meg soha alaposabban, ezért idéztem. Gondolom, aki le merte írni, az pontosan tudja. Sajnos a két volt kollégámtól akik a tervezésben, beruházásban részt vettek, már nem tudom megkérdezni. az emlékeim is már elég homályosak.
(#) Gery78 válasza (Felhasználó 15355) hozzászólására (») Máj 30, 2014 /
 
Vicsysnek megvan a következő óraprojekt...
(#) Gabi válasza Gafly hozzászólására (») Máj 31, 2014 /
 
Talpszigetelő, szikraköz, csatolótekercsek.
A hozzászólás módosítva: Máj 31, 2014
(#) kérdező hozzászólása Jún 4, 2014 /
 
Sziasztok!
Ez inkább valamiféle "Ki mit mért" topikba lenne jó, de gondoltam, beteszem ide. Ma délután a bevásárláskor magammal vittem egy szkópot, és megálltunk kinn a mezőn a 400kV-os távvezeték alatt. A kocsinál kihúztam egy drótot, a szkópra kötöttem, majd a szkóp testjét földeltem. Szépen lehetett látni a kapacitiv jelenségből származó feszültséget. (A műszer inverterről ment, négyszögjelről, és meg is néztem, hogy van-e valamilyen jel ezzel a felállással ott, ahol nincs semmilyen vezeték, nehogy ne legyen hiteles a mérés az inverterből származó zavarjel miatt. Természetesen nem volt.)
A következőkben ha lesz időm, meg szeretnék mérni egy 16 2/3Hz-es 120kV-os távvezeték jelét is. Oda a kisebb feszültség, és kisebb frekvencia miatt kell egy lapos "fegyverzet", alufóliával megoldom.
A hozzászólás módosítva: Jún 4, 2014
(#) kristikoma válasza kérdező hozzászólására (») Jún 4, 2014 /
 
Kisebb feszültség, jól megégnél... Ha azt az utóbbi távvezetéket akarod "mérni", akkor a fólia alatt üvegre lesz szükséged. Amúgy jó: C1-94 szkóp inverterről. Csoda, hogy normálisan rajzol. Kép helyileg hol készült?
Következő: »»   110 / 607
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem