Én úgy tudom, hogy a fojtó keresztmetszete van amikor nagyobb vagy egyenlő a főtrafóval. ez az awi gépekre érvényes. Co- nál elég kisebb is, 40 cm2 és ennek nem feltétlenül szükséges e+i magnak lenni, hanem egy i mag is elegendő, amire a munkakábellal azonos keresztmetszetből tekered a fojtót, megcsapolásokkal a jó lehangolás végett.

Szia
maszek0005 tel egyet értek. Még arra figyelhetsz hogy hogy fogatod fel. ( Ha a I -t a két végén rőgzited fémmel, akkor a felfogató vas melegedni fog, mert feszültség indukálódik benne és rővidre van zárva. ) Tehát csak az egyik végét rőgzítheted fémesen a másik végét el kell szigetelni. Ez, a fő trafóra is igaz!
üdv.

Gyártók szemrebbenés nélkül lehegesztik a két végét a fojtónak és úgy rögzítik lemezzel az alvázhoz. Gond nélkül működik.

Rendben, botoltam egy egy bazinagy E magköteget levágom a két széléről a vízszintes részeket és vissza forgatom az E I részére, így kb 70 cm2 vasat kapok, átunna lehegesztem a 4 sarkát majd betekerem az egészet varnisszalaggal.
Szerintetek milyen lesz?

Hi Mesterek!
Egy olyan kérdés hogy a CO2 hegesztőnek a szekunder oldalát ildomos szabályozni, mint olvastam .
A kérdésem az lenne hogy a szabályozást hogy érdemes? Kitöltés tényezővel vagy frekvenciával? Vagy ez a megoldás CO2-nél nem jó?

Hol olvastál ilyet?

Ha 50Hz-es gépről van szó, akkor fázishasítással. Ha inverteresről, akkor akár kitöltési tényezővel, akár frekvencia szabályozással fix kitöltés mellett. Hagyományos gépnél a legegyszerűbb megoldás a fokozatkapcsolós szabályzás.

Láttam olyan gép elméleti ábráját amiben hagyományos trafó + egyenirányító azután step-down konverter, de ez egy régi könyvben volt.
Egyszer olyan CO-t is láttam amiben áteresztő tranzisztoros feszültség szabályozás volt, kb 100 darab 2N3442 volt benne vízhűtéssel.

Szia
"két végét a fojtónak és úgy rögzítik lemezzel az alvázhoz." A fél menet is menet. Mivel trafóról beszélünk, átindukálódhat a feszültség, és 0 ohm os az ellenállás (vagy az környékén.) egy pár amper folyik. Nekem sikerült egyet összerakni, 15perces üzem alatt, a 40szögvas alig volt fogható.

Az megint más kérdés hogy ha hegesztesz, és zörög, akkor a burkoló lemezt rángatja. Ez se szerencsés. És gyári is csinálta. ( 1985 be lett vásárolva és az lett lemásolva, nagyobra épitve. Sajnos a tipúsát, márt nem tudom. )

Maradjunk annyiba hogy a gyártónak márt nem érdeke az unokádnak valamit is csinálni. Ha 10évre tervez, az márt jó gyártó.
üdv.

A végét már lehet hegeszteni, mert ha nem viszed ki a tekercset a két végéig, ott már ki tud lépni az erőtér és körbejárja. Nem bolond, hogy bemenjen a rövidrezárt menetbe.

Igen, létezik ilyen. Manapság a hagyományos trafóval rendelkező komolyabb szinergikus gépek szinte mind ilyen szabályozással rendelkeznek. Amivel én találkoztam eddig az egy Cloos gép volt. Abban egy vízhűtéses FET volt a kapcsolótranzisztor. Nem lehetetlen házilag elkészíteni, de ide a fiók mélyén fellelhető cuccoknál azért több kell.

Azért bátorkodnék ilyenbe belevagni, mert ugy néz ki hogy tudok bagóért egy 1,5kA -es igbt- et szerzni a meghajto elektronikaval együtt. Aminek csak pwm jel kel.

Neked ez a kapcsolás kellene (ezt láttam a régi könyvben persze akkor IGBT még nem volt), a fojtó lehet vasmagos meg az IGBT elég ha néhány kHz-en ketyeg, persze egyfázisú trafóról is jó csak sok kondival, a méretezés meg a vezérlés viszont nem egyszerű, ezzel a kapcsolással is elérhető változtatható karakterisztikájú gép.

Nem elegendő egy vezérelt egyenirányító (2db dióda 2db tirisztor) a primer oldali fokozatkapcsolás mellé?
Volt akinek a triakos primer oldali szabályzás is bevált, pedig visszaolvasva régebben mindenki azt írta, hogy nem javasolt.

Szia
"végét már lehet hegeszteni, mert ha nem viszed ki a tekercset a két végéig, ott már ki tud lépni az erőtér és körbejárja."
Köszönöm, akkor a te szavaiddal, átfogalmazom a meglátásomat.: A mágneses térre merőlegessen ne legyen rővidzárt vas. ( illetve mágnesesen indukálható, rővidre zárt fém )( Ha nincs rővidre zárva akkor csak a két végén feszültség jelenik meg. Ha rővidre van zárva akkor terheli a ebben az esetbe a primer tekercset és amit onnan elvesz, azzal munkát végez, máshol. ( melegit ))
Köszönöm
üdv.

Örülnék ha valaki megpróbálkozna vele, legalább a szerzett tapasztalat közkincs lenne-persze csak akkor ha megosztanád velünk. Annyit tudok a dologról hogy elég komoly kapacitású kondibank kell a gépbe. A Cloos meghajtó áramkörét annak idején kirajzoltam, de a többi rész jópár kártyán foglalt helyet, meg egyébként sem volt szükségem rá a javítás során, így csak a meghajtó fokozat rajza van meg valahol. Két féle készült a Cloos-nál ebből, volt bipoláris darlington tranyóval és Fetes kivitel. A gép Cloos Manu-Mag 403 PA-TS típus volt.

Elektródáshoz áramot szabályozni jó, ilyent már építettem, de még annál jobb volt a szekunder oldali szabályozás tirisztorral, meg segéd egyenirányítóval hogy kis áramon ne szaggasson az ív. CO nál ki kellene próbálni.

A triac-os szabályozás is jó lehet, ha nem nullátmenet kapcsolós illetve nem olyan primitív szabályzóval akarja valaki megcsinálni ami csak izzó fényerő szabályozásra alkalmas.A primer oldali szabályozás csak erősen induktív terhelés szabályozására alkalmas szabályzóval lehetséges, de ez már sokszor le volt írva.

Itt az új cikk ez biztos jó mert tirisztoros és biztos 180-alfa szögben gyújt: Bővebben: Szabályzó

Bár én a szerzőnek ajánlanám ha már mikrokontroller akkor egy több lábú PIC-kel megoldható egy CO teljes vezérlése, vagy az elektródáshoz legalább egy leragadás lekapcsoló meg hővédelem.

Néhány oldallal visszább Bővebben: Link Dr.God Man próbált valami kínai primer oldali triakos dolgot. Azt írja neki működik.
Egyébként én is a szekunder oldali szabályozást javasoltam. Primer oldalon fokozatkapcsolóval kiválasztani a fokozatot, és finomhangolható a szekunder oldali vezérléssel.
Csak kíváncsiságképpen elektródásnál milyen kapcsolást próbáltál ami működött?
Én ezzel próbáltam elektródás trafót szabályozni, de az alapból alacsony üresjárási feszültség miatt, nem volt használható.

Nekem ez vált be:
Esetleg ha valakit érdekel felteszem a vezérlés rajzát, a forráskódot meg a hex fájlt, természetesen tudja a leragadás lekapcsolást is.

Szia!

Had jöjjön.

Szekunder oldali szabályzáshoz én ezt valósítottam meg. AccessDenied kolléga egy konkrét szakdolgozatot is csinált ebből, a kapcsolással próbált primer oldali ellenpárhuzamos tirisztorokkal megvalósított szabályozást is. A mérési eredményeket és egyéb dolgokat tőle érdeklődjétek meg. Ez a kapcsolás nekem is működött, az egyenirányító egység még beépítésre vár.

Megvan a pontos típusa az IGBT-nek, IGBT SKM 500 GA 123D. Megtaláltam a gyárilag hozzá készült meghajtó elektronika a kapcsolását. Scanner-em nincs ezért fényképezve lett, de szerintem látható rajta minden. Akkor a freki pl.: 1Khz és az áram szabályzás pedig kitöltés tényezővel kell állítani?

Akkor maradok a két bakelit lap közé fogatással.

Elárulod milyen gépben van ez a meghajtó áramkör és a hozzávaló IGBT? Úgy is kérdezhetném, mit kapcsolgat ez az IGBT ? Csak a meghajtó rajza van meg, a PWM nincs?

Nekem pont ez életképtelennek bizonyult. Pedig minden alkatrész új volt és többször is átnéztem a nyák-ot is. Nekem a fronius vált be.

Nekem bevált, mondjuk én saját nyákot csináltam hozzá. Ráérős időmben előkeresem és fölteszem majd. Próbáltam a froniust is, 30-40 oldallal visszább valahol fel is van téve, de nekem nem szabályzott rendesen.

Végre működik annyira az inverteres CO gépem hogy ma már ki tudtam próbálni porbeles huzallal.

Szevasztok,
örülök hogy összejött...
Milyen topológiát alkalmaztál? Én is akarok készíteni 100Amperes invertert Mig heggesztőhöz, hard svicset, 20000mikro kondi a kimenetre meg még hagyományos
folytó...Most pancsolok a trafótekercseléssel...