Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » MIG/MAG/Co2 hegesztő készülékek házilag
Témaindító: electorkalandor, idő: Feb 19, 2009
Témakörök:
Már működik de még van mit megoldani, a topológia teljes hidas, a vezérlés olyan mint a GeLee féle kapcsolás, az IGBT meghajtás hasonló mint a "Maci", az áramkorlát meg olyan mint a "Cseh hidas" kapcsolásé áramváltós, a vezérlés mikrokontrolleres.
Még nincs meg a feszültség szabályozás meg nagy lett a trafó szórása, a hálózatból 10A-t vesz fel, üresjárati feszültsége 30V hegesztés közben 17V-ot mutat a digit műszer, a 0,9mm átmérőjű porbeles huzalra így pont jó, vastag anyagba jól beleolvad, de az 1mm-es lemezt már szétégette. Lehet én is úgy oldom meg a feszültség szabályozást hogy a ferrit fojtó után sok kondenzátor onnan leveszem a feszültség alapjelet majd ellenállással csillapított vasmagos fojtó. Pimi ajánlotta a fojtóról levett jelről a feszültség szabályozást de ez nekem kicsiben nem működött lehet azért kipróbálom megint. A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2014
Most mértem sönttel kimeneti áramot, hegesztés közben 80A - 100A körüli, rövidzárban huzal nélkül 170A.
Szia
Pontos adatokat nem tudok, nem osztották meg velem. Annyit tudok hogy valamilyen csavarhegesztőben hajtja/hajtotta a primer oldalt. A PWM rész nincs meg azt egy "PC" csinálta és szoftveresen van altíva mikor milyen csavart hegesztett .
Itt van kép a gépről meg hogy hogyan tudtam vele hegeszteni amit nem is tudok.
A feszültség szabályozás látszólag működik az UCC3808 gyári alapkapcsolásával csak egy zener dióda kellett sorba az opto meg TL431 áramköri résszel. A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2014
Kicseréltem BD244C-re,de a helyzet változatlan ugyan ugy csak alapon megy.Mivel tudok még kisérletezni?
Szerintem ennek a kártyának van áram visszacsatolása. Bár a kapcsolási rajzra nem emlékszem, megkeresni pedig most nincs kedvem, de ha a szabályzókörbe be van építve az áram visszacsatoló jel, és te nem csatlakoztattál mérősöntöt a szabályzóhoz, akkor az nem fog szabályozni. A kapcsolási rajz alapján (már amennyiben korrekt) meg lehetne keresni a jel visszacsatolás helyét.
Ennek a kártyának nincs áram visszacsatolása, mert nem szabályoz, csak vezérel.
szunyi: Ide nagy erősítésű tranzisztorokra van szükség, hogy a 47nanós kondin átjutó jelből 250miliAmperes gyujtóimpulzust produkáljon a tirisztor gyujtáshoz... Ezért ajánlottam darlingtont... Az idáig látottakból szívből tudom ajánlani hogy kisérletezz valamelyik szerviznél... 
OK, így már látom hogy nincs benne visszacsatolás. Stacinak igaza lehet a darlingtont illetően, de szkóp nélkül ezt a kapcsolást nem tudod megjavítani, az bizonyos. A leírás alapján nekem úgy tűnik, mintha a szinkronjelhez képest -ami az IC3 1. és 7. lábaira megy- a poti által képzett alapjel nem okoz változást. Ilyen akkor szokott előfordulni, amikor a szinkronjel forrásául szolgáló tekercsrész(jelen esetben az a1;a2;a5 kapcsok) a5 pontja kontakt hibás. Emiatt a szinkronjel "lebeg" , azaz nincs fix potenciál amihez képest a poti által képzett alapjellel az IC 3 az összehasonlítást el tudná végezni. A rajzon az IC-k felsorolásánál szerepel IC4 is, tehát ez a kártya készült áramjel összehasonlítással is, csak legfeljebb ez a rajz nem az a verzió. Attól még a kártya lehet olyan, amibe 4 IC ültethető, bevallom erre sem emlékszem pontosan hogy a te kártyád milyen. Annyira nem komplikált gép hogy a hiba ne lenne kideríthető.
Azért nem azzal a tranzisztorral probáltam amit ajánlottál,mert az alkatrészüzletben az eladó szerint azzal nem helyetesíthetö a 2n2905A. A problémám csak annyi hogy ilyen szervizt 60Km körzetben nem tudok.
A sogor fia segitett méregetni,neki van szkópja (ezt tanulta)csak nem tudta hogy hol milyen értékeket kellene mérni.A 3-as IC 10,12-es lábán tudtunk négyszögjelet mérni ami a poti álítására szét ill. összehuzható.Amikor hozzám került a gép akkor 3 IC volt a panelon,egy müszerész ismerös átalakította a 4 IC-s változatra,de ugy sem müködött.
Idézet: „alkatrészüzletben az eladó szerint azzal nem helyetesíthetö a 2n2905A” Bezzeg a BD244Cvel helyettesíthető?  Én indokoltam miért ajánlom azokat a tranyókat... Az eladó elektrómérnök vagy javít MIG heggesztőket? Köszönöm a lehetőséget hogy egy évig kisérhettem a problémád "fejleményeit", tanácsolom újból olvasd el a hozzászólásokat...
Mivel nem a szakmám nem tudok ellentmondani,hogy igen is jó hozzá,megbiztam benne hiszen 10+ éve ott dolgozik.A hozzászólásokat már sokszor elolvastam de a problémám még nem oldodott meg ami az én hiányosságaimnak köszönhetö.
Hallgasd meg staci123 és mpisti tanácsait.Vegyél bele darlington tranzisztorokat.Ha a kondik előtt van rendes jeled,akkor feltételezhetően addig rendben van és lehet hogy valamelyik tranyó nem műkszik úgy ahogy kell.
Apropó,hogy áll a diódahid.A rajzod jó.Sok 3fázisú gépben igy van megoldva.
Hogyan működik ez a kondenzátoros középmegcsapolásos egyenirányító kapcsolás?
Természetesen megprobálom a darlington tranzisztorokat.Csak azt nem tudom hogy a kondi után tranyo lábán nem ugyan annak a szabályos négyszögjelnek kellene megjelenni?
A diódahid már rendben,elöször azt hittem hogy ott szurtam el valamit mert a beolvadás elég gyatra volt és az egyik fázison csak 0.5A áramfelvétel volt a másik két fázison 5A.Aztán kiderült hogy a mágneskapcsoló egyik érinkezöje volt szétégve.
A müködési elvre gondolsz?A gép még nem teljesen müködöképes.
Szerintem ennek a középmegcsapolású kondis-diódás megoldásnak a lényege, hogy a tirisztorok alacsony folyási szögénél sem lehessen a kimeneti feszültség kisebb, mint a maximális kimeneti feszültség fele. Igaz, hogy alacsony fázisszögnél a trafó kissé félre lesz gerjesztve a félhullámú egyenirányítás miatt, de ezt a tervezők valószínűleg elfogadhatónak ítélték, a mértékét pedig a pufferkondival kívánták mérsékelni. Ezzel a megoldással próbálták elérni azt, hogy a gép teljesen letekert potinál is használható munkafeszültséget adjon ki magából. Én így képzelem el.
Idézet: „Igaz, hogy alacsony fázisszögnél a trafó kissé félre lesz gerjesztve a félhullámú egyenirányítás miatt, de ezt a tervezők valószínűleg elfogadhatónak ítélték” Kedves István, valami dejavu érzésem van... Ha a kondi pozitiv pólusa a trafó középkivezetésére van kötve, a negatív pólusa pedig egy-egy diódán keresztül a 17voltos végekhez, azt duóegyenirányítónak is nevezzük, az egyik félperiódusban az egyik diódán keresztül tölti a kondit, a következő félperiodusban a másik diódán keresztül tölti a kondit, tehát teljeshullámú az egyenirányítás... A trafó nincs félre gerjesztve... Azt jól állapítottad meg hogy a kondi feszültségére szuperponálódnak a tirisztorok által átengedett impulzusok.
Engem igazából nem a kondi töltése-kisütése érdekel, illetve a kérdés nem is erre vonatkozott. A kondi természetes módon mindkét félperiódusban töltődik, ez rendben van. De mi van akkor, amikor a folyási szög pl. 10-15 fok, azaz a tirisztorok által egyenirányított feszültség csak némileg több, mint a tirisztorok tartófeszültsége? Ilyenkor a negatív pólushoz képest a középmegcsapolás feszültsége Umax/2 feszültségen van, ez a feszültség lényegesen magasabb mint a tirisztorok által egyenirányított feszültség, és ez a feszültség a középkivezetés és a tirisztorok katódja felé beépített diódát kinyitva a pozitív kimenet feszültségét felemeli a kondiban tárolt feszültség értékére. Terheletlenül ez rendben is van, de terhelt állapotban a dióda egyik félhullámban bekapcsolva is fog maradni, és a terhelőáramnak megfelelő áram fog rajta folyni. Erre írtam azt hogy a trafót kissé félregerjeszti, mivel csak az egyik félhullámban vezeti a középmegcsapolás(és a kondi)
áramát a pozitív pólus felé. Persze a kondiban tárolt töltés némiképp mérsékli ezt a féloldalas terhelést, ki kellene számolni hogy pl. 100A terhelőáram mellett a kondiban tárolt töltés elégséges -e arra,hogy az ominózus dióda csak a kondiban tárolt töltést vezeti-e egy félhullám alatt, vagy egyutas egyenirányítóként is kell-e működnie? A hozzászólás módosítva: Jún 15, 2014
Tiszteletem Uraim!
Készül a hegesztőm, hamarosan festek, csak várom még a lemezeket amit körbe fel tudok hegeszteni. Kérdésem a következő lenne, amint látjátok a bal oldalon ott az I lemezköteg a fojtónak( 10x5:50cm2) arra gondoltam hogy a lefogatást úgy oldom meg, hogy csinálok a két végére egy-egy E profilú konzolt aminek a felső felibe a mag lesz az alsó felében meg a lefogatócsavar, és még egy fontos célja lenne ennek az E konzolnak, mégpedig egy gát szerepét is betölti, mint látjátok a fojtó a főtrafó külső szára felé fúj, és evvel a E profillal szeretném lezárni a fojtó végét, hogy ne fújja mágneses erővonalakat a főtrafóban, szerintetek egy 3mm es vaslemez le tudja zárni a fojtó végeit, természetesen az E konzol úgy lenne rátolva az I lemezköteg végeire hogy az ne csináljon zárlatot a lemezek között, pl: prespánpapírral? Pár gondolat: az egyenirányítás végén mint látjátok túllóg az alumínium sín, ez azért van mert alatta lesz 3db elkó, a főtrafó kivezetései még az én céljaimhoz nyersek, áttekerés előtt áll, és a fojtó mid látjátok kettő darabból van összerakva, ez csak kb 10pár az összes többi teljes hosszúságú csak be kell suvasztanom minden második egész közé hogy meglegyen a kellő vaskeresztmetszet. Várom a véleményeket. A hozzászólás módosítva: Jún 15, 2014
Ha jól látom a fojtót 1/3 - 2/3 - résznél akarod lefogatni. Legalább is a kép erre enged következtetni. Én a te helyedben végigtekertem volna a vasat, és a végein fogatnám meg.Úgy látom a doboz elég nagy lesz, az egyenirányítót is letetted az aljára, a fojtót feltehetnéd a főtrafó fölé, és a kilépő erővonalak nem okoznának problémát. Alulra inkább a vezérlés és a huzaltolás segédtrafóját tedd. Egyébként szép munka, látom a hűtéssel sem lesz gond.
A fojtó 2db dugókulcson van, csak azért hogy ne billegjen (ideiglenes) mint írtam a két végén lesz lefogatva és 18cm hosszan végig lesz tekerve, mivel a vasam 50cm2 ezért valószínűleg 1vagy2 sorban elfér minden menet, ja és 47mm2 fazonhuzallal tekerem meg. Amúgy én is arra gondoltam hogy a fojtó a trafó fölött lesz, csak nem akartam olyan sok negativ kábelt arra vainni, de ha azt mondod akkor oda rakom, a vezérlés és a fokozatkapcsoló abba a kisebb teljesen elszeparált részben lesz külön kis ajtóval hogy a por ne érhesse.
Ja és köszönöm a dicséretet, sokat jelent! A hozzászólás módosítva: Jún 15, 2014
Idézet: „azaz a tirisztorok által egyenirányított feszültség csak némileg több, mint a tirisztorok tartófeszültsége?” 1.Eleve a tirisztor anód - katód között egyik irányban sem vezet 2.Ha a gyujtóimpulzus időtartama alatt kialakul a tartóáram, (nem feszültség) akkor úgy viselkedik mint a dióda, de csak addig ameddig az áram nem csökken a tartóáram értéke alá (pl. nullátmenet), utánna ismét egyik irányban sem vezet 3.Ezért nevezhetjük vezérelt egyenirányítónak is Idézet: „a középkivezetés és a tirisztorok katódja felé beépített diódát kinyitva a pozitív kimenet feszültségét felemeli a kondiban tárolt feszültség értékére.” Vagyis amig a tirisztorok nem vezetnek, ezen a diódán keresztül a kimenetre jut a duo (2x17V) egyenirányított pufferelt fezültség, és ha a kimeneten van terhelés, ezen a diódán állandóan keresztül folyik a kimenő áram, nem csak az egyik félperiódusban Idézet: Ez nem biztos hogy így van... „Erre írtam azt hogy a trafót kissé félregerjeszti, mivel csak az egyik félhullámban vezeti a középmegcsapolás(és a kondi) áramát a pozitív pólus felé.”
A tirisztorok ebben a kapcsolásban nem vezérelhetők 0 - 180 fokig, (csak amig a
szinusz feszültség pillanatnyi értéke legalább 2 Voltal nagyobb mint a kondi feszültsége.Ennek ellenére a felhasználó szemszögéből prima a szabályozás...  Még csak anyit, hogy amelyik tirisztor begyujt, mivelhogy minimum legalább 1 - 2Voltal nagyobb feszültséget nyom, átveszi a kimenőáramot addig ameddig az áram a tirisztoron nem csökken a tartóáram értéke alá, utánna ismét a dióda vezet, a következő félciklusban a másik tirisztor ugyanígy... Valójában a terhelés mindig szimetrikus kivéve a be és kiacsolás pillanatát, meg elhanyagolható eltérések vannak mig a potit állítjuk...
Szia
Nekem, a hütőbordák elhelyezése, nem egészen jó. Így elhelyezve csak a ventilátor hűtésére van bizva. Ha a doboz jobb, vagy bal, oldalára tennéd ( igy most nem látom, hogy van e valami, ami miatt, nem lehetne oda tenni ) És fellül, szellőző nyilások lennlnek, akkor majdnem természetes hűtéssel meg lenne oldva. A trafok, mindenképp alul kell hogy legyenek, súlypont miatt. Azt nem tudom ( bocs de nem is akarok visszaolvasni, ) hogy CO lesz, vagy csak sima egyenáramú heggesztő. Ha CO, akkor a huzal is egy elég nagy súly, illetve a palack, aminek a rőgzitéséről is gondoskodni kell. A huzal dobot ne fektesd el, csak állítva, mert fektetve, ha egyszer meglazúl, rácsuszik az alsó részre, és azt kibogozni, nem kis feladat. Látom találtá +/-diódát és a aluminium csatlakózás is jónak néz ki. ( a aluminium amire a + és a - jel van irva. A dióda egyik csatlakozásánál ) További jó munkát, és sikeres használatot. üdv. A hozzászólás módosítva: Jún 16, 2014
No, hogy én is kötözködjek egy kicsit
:"2.Ha a gyujtóimpulzus időtartama alatt kialakul a tartóáram, (nem feszültség)" Feszültség nélkül nincs áram. Azzal tisztában vagyok, hogy is működik a tirisztor, tehát tudom, hogy kikapcsolás után (pl. nullátmenet) egyik irányban sem vezet , azt is tudom, hogy a tirisztort áram tartja bekapcsolva, nem feszültség. De a minimális tartóáramhoz kell egy bizonyos feszültség, ami a gyújtókörön azt a minimális tartóáramot áthajtja. Ha a kondenzátorban tárolt töltés feszültsége mindig azonos lenne a graetz maximális kimeneti feszültségével, akkor a tirisztoros szabályzó fabatkát sem érne. Ugyanis nem lenne mit szabályozni neki. De van egy olyan érzésem, hogy mindketten ugyanazt próbáljuk egymásnak elmagyarázni, csak más-más megközelítésben. Van egy ilyen kártyám valahol, előkeresem, és összeállítom a kapcsolást. Aztán minden tesztet elvégzek, terhelve-terheletlenül. Az eredményről itt fogok beszámolni. Ez talán két okból is jó lesz: egyrészt lezárhatjuk ezt a diskurzust mérésekkel alátámasztva, másrészt talán fény derül arra is, hogy mi lehet a hiba abban a kapcsolásban, amelyiknek okán ennyit irogattunk a témával kapcsolatban. Ha lesz egy esős nap a héten, akkor azon a napon megcsinálom a tesztet. Amíg nem lesz eső, addig sajnos kint van dolgom a természetben.
Bocs a kötözködésért...
Idézet: „Ha a kondenzátorban tárolt töltés feszültsége mindig azonos lenne a graetz maximális kimeneti feszültségével, akkor a tirisztoros szabályzó fabatkát sem érne.” Ezzel egyezek...De itt van a szekundér középkivezetés, és ebben a kapcsolásban a kondenzátorban tárolt töltés feszültsége megközelítőleg azonos a graetz maximális kimeneti feszültség felével. És erre a szűrt feszültségre ültetjük - szuperponáljuk - a tirisztorok által átengedett impulzusokat, ily módon növelve a kimenő efektív feszültséget...
Ez ebben a formában tökéletesen igaz. Legalábbis én (is)így képzelem el. A kondenzátorban tárolt töltés feszültsége(jó közelítéssel) fele mint a maximális feszültség. Ez adja az alapfeszültséget, ez a Co hegesztő legkisebb munkafeszültsége. Ez kb.17-18V körül lehet effektív értékben, csúcsértékben 24-25V. Ezt a feszültséget tudjuk mérni terhelés nélkül a kimeneten. Majd amikor a tirisztorok begyújtanak, a kimeneti feszültségnek ehhez kell hozzáadódni.Tehát ha a tirisztorok vezérlő elektródjait lehúzzuk, akkor a kimeneten 24-25V körüli értéket kell tudni mérni. Ha ez nem így van, akkor ott a bekötésben valami sántít.
Hogy indukálódna feszültség amikor egyenáramú körben van a fojtó? Egyenáramú körben nincs örvényáram, nem melegszik a tömör vas sem.
Itt egy Merkle M 285K gép fojtója. Német gyártmány. Nemhogy le van hegesztve a két vége és csavarozva az alvázhoz, de még a vasmag is egy tömör vasrúd. Mégis tökélesen működik a gép, legalább 15 éve. A vasmagot egyedül a tekercs ohmos ellenállása miatt kialakuló teljesítményveszteség okozta melegedés fűti, ami a tekercsből sugárzik át a vasra, illetve akkor jön létre némi örvényáram, amikor ki-be kapcsol a mágneskapcsoló és áramváltozás történik a tekercsben. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
