Szia!
Lehetne tudni ennek a vasmagnak a fizikai méreteit, a tekercs adatai nem érdekelnek.
Köszönöm

Átmérő:45mm, Hossz:150mm

Szerinted a fojtónak 53mmx70mm és 22cm hosszú I trafólemez köteg elég 200A-ra?
Köszönöm

Találkoztam ezzel a megoldással én is. A rúd lágyított szénacél, ötvözők nélkül. A sima St37 szerkezeti acél ide nem jó.

Hát nem is azt mondtam hogy mindenkinek tömör vasra kell tekerni a fojtót, de semmi nem fog történni ha a köteg végét lehegeszted.

450A-es gépekben van ilyen méretű mag. 20 négyzetcentiméter elég neked bőven, ha rátekersz vagy 35 menetet.

Értem, kisebbre nem akarom venni, mert inkább több vas mind huzal, de örülök hogy elég lesz.

Szia
" illetve akkor jön létre némi örvényáram, amikor ki-be kapcsol a mágneskapcsoló és áramváltozás történik a tekercsben. "
Leírtad a lényeget. Annyi kiegészitést haddtegyek hozzá hogy a hegesztés során a áram változik, ezzel együtt változik a mágneses tér és ha a közelbe van egy tekercs akkor abba átindukálódik a áram.
De hidd el nem kiszurni akartam veled, csak felhivni a figyelmedet.
Én elkövettem a hibát nem akartam hogy te is elkövess hasonlót. ( igaz az első az a főtrafó felfogatásánál jott ki, a második az váltóáramu hegesztésnél lévő folytónál. )
De ha te ugy akarod építeni akkor építsd úgy. Ha nem lesz jó akkor egy hiba lehetőséggel kevesebet kell keresned, mert ezt ismered.
üdv.

Persze hogy változik az áram hegesztés közben, de ez nem okoz akkora örvényáramot hogy felhevüljön a vasmag, vagy akármi a környezetében. Ezt az "átindukálódást" nem tudom hova tenni, mert egy trafó szórt mágneses tere annyira elenyésző hogy ez nem jöhet szóba itt főleg hogy 100A-es nagyságrendű áram járta vezetők egymásra hatásáról beszélünk. A nemrég szóba került Merkle gép fojtótekercse 30mm-re van párhuzamosan a főtrafó tekercsétől és nincs semmilyen "átindukálódás".
Én nem akarok építeni semmilyen hegesztőt, mert van elég gyári és abból élek hogy javítom őket és azt gondolom, hogy felesleges itt kitalálni vagy bonyolítani valamit, amikor az már ki van találva évtizedek óta és működik. Ha valaki nem ért hozzá, akkor jár a legjobban ha lemásol egy bevált gyári technikát és megspórolja a kísérletezést.

Igen de mikor én ezt a kérdést feltettem, akkor arról volt szó hogy a fojtó vége ne nézzen a főtrafó felé, mert úgymond kifújja (befúj) az erővonalakba, és ez okozhat kellemetlen dolgokat. ha a fojtó a főtrafóval párhuzamos akkor semmi gond nem lehet.

Ha tekercsek tengelye merőleges akkor nincs indukció.

Szia
Ha csak ellenállást tennénk? Nem folytot, mert az a 30menet a vasdarabon, ha nincs mágneses hatása, akkor csak ellenállás.
" Ha valaki nem ért hozzá, akkor jár a legjobban ha lemásol egy bevált gyári technikát és megspórolja a kísérletezést. "
Ebbe egyetértek. De kisérletezni neked is kell, mert a gyári megoldás, otthon néha, kivitelezhetetlen.
üdv.

"Ha csak ellenállást tennénk? Nem folytot, mert az a 30menet a vasdarabon, ha nincs mágneses hatása, akkor csak ellenállás. "
Szó sincs arról, hogy nincs mágneses hatás. Csupán arról van szó, hogy számottevő változást nem okoz a főtrafó mágneses terében. Egy ellenállás az áramkörben, az lineáris passzív elem ebben a frekvencia tartományban, ha a cseppátmenetek által okozott áramváltozások frekvenciáját vesszük figyelembe. Egy tekercs viszont nem ohmos reaktancia csak, hanem induktív reaktancia is, azaz impedancia, emiatt nem tud lineáris elemként viselkedni. Pont ezt a nemlineáris viselkedést kihasználva lehet az áram simítására használni. Tudod, a Lenz törvény sok kérdésre ad választ . Egyébként van olyan gyári barkácsgép, ahol a fojtó a trafó egyik járma felett elhelyezett 2. járomra van tekerve. Érdekes megoldás, mivel közvetlen kapcsolatban van a primer által keltett mágneses erővonalakkal. Mégis működik. Ettől függetlenül az az igazi, ha a fojtóból kilépő mágneses térerő és a főtrafóban létrejövő mágnesmező egymásra nincs hatással. És ez igaz a barkácsgépekre is.

Szia
Ismét egyett kell értenem, a leírtakkal.

Én csak arra szeretem volna felhivni a figyelmet, hogy a trafó/folytó felfogatásánál, esetleg a felfogató, bekerülhet a mágneses térbe, és áram fog folyni rajta.

De ugy látom, ezt a hibát, csak nekem sikerült elkövetnem. Elnézést, hogy a érdemi megoldást, hátráltattam.

üdv.

Mint ahogy Phile80 is leírta, a fojtóban csak áramváltozás van áramirány változás nincs, tehát a kilépő mágneses tér egyirányú. Azaz felfoghatjuk egy változó erősségű mágnesként is. Egyébként semmiben nem hátráltattad a megoldást, hiszen nem ettől az eszmecserétől függ hogy a fojtó hova kerül.

Szia
"Azaz felfoghatjuk egy változó erősségű mágnesként is." Igen de ha változik a mágnes akkor, változik a tekercsbe indukált feszültség is.
Mint irtad a " Tudod, a Lenz törvény sok kérdésre ad választ ." Igy ugy gondolom ismered.
De ismét eljutottunk az alapfelvetésemhez. Ha egy gerjesztet mágnes mező mellé, akár fél menetet teszek, abba feszültség indukálódik, és ha ezt rövidre zárod, akkor áram folyik.

" fojtóban csak áramváltozás van áramirány változás nincs," Ha megnézed az 555 tel készitett DC/DC vagy DC/AC átalakitokat, a trafótól függöen pár volt kijöhet belőle vagy ott van a villanypásztor, esetleg a megszakítos gépjármű gyújtás. Egy irányu az áram változás, de nem akarom megfogni a végeredményt.
És igen, a legnagyobb váltózást a teljes hullámal tudsz elérni (észak max -ból, rövid idő alatt, a dél max -ra való eljutással. )
üdv

Amit leírtál, az alapvetés. De egy dolgot figyelmen kívül hagytál, mégpedig azt, hogy a fojtóban a rövidzárlati áram megszűnésekor(tudod,cseppátmenet)a keletkező önindukciós feszültség a kétutas egyenirányító diódáin keresztül a hegesztőáramkörbe záródik,ezzel is csökkentve azt az időt, amíg a kör árammentes lenne. De ez(is) a fojtó használatának a lényege, hogy a benne eltárolódott mágneses energia által az ív árama minél folyamatosabb legyen. A trafó felől érkező áramcsúcsokat csillapítja, az áramváltozáskor keletkező energia segítségével pedig az áramminimumot növeli. De semmiképpen nem fogható fel egy szaggatós üzemmódú induktivitásként, hiszen nem ez a feladata, ellentétben a DC-DC átalakítók trafójával. A fojtós áramsimítás is kompromisszumos megoldás, mivel van egy optimális munkapontja, ahol a dolgát hibátlanul végzi, a hatása sem ez alatt sem ez felett nem nevezhető ideálisnak. Az optimalizálás okán készítenek rá megcsapolást, hiszen amíg kis áramnál kevesebb induktivitás is elég, nagyobb munkaáram mellett már lényegesen nagyobb induktivitású fojtó lenne indokolt, de sok esetben sem hely sem anyag nem jut a maximális áramhoz szükséges méret kialakításához. Ami egy MMA/TIG gépnél a fojtó szempontjából elvárt minimum, az egy MIG/MAG gépnél túlzásnak tűnhet. Aztán még a fojtón eső feszültségről nem is beszéltünk, amit szintén minimalizálni kellene, tekintettel a lapos karakterisztikára.

Hi Mesterek!
Lassan,de készülget a PWM szabályzás a CO-hoz. A kérdésem az lenne hogy 1 vagy 4 KHz lenne jobb?
Segítséget előre is köszönöm.

Olyan frekvenciaértéket válassz,amelyiknél a motornak a legkisebb sebességnél is van elég nyomatéka, és a füledet sem bántja a hangja.

Tisztelt mpisti!
Van itt még valami amit nem értek, ugye a 100%-os bekapcsolási idő az az amit folyamatosan tud leadni a gép, de mennyi is az a folyamatos akár meddig, vagy a bizonyos 10 percig, a második amit nem értek, az én 5KVA-es trafómnak mekkora a 100% bekapcsolási időhöz tartozó áram maximális feszültségen?
Köszönöm.

Á nem a motorról van szó, egy "kísérletről" mégpedig hogy a kisimított hegesztőfeszültséget akarom szaggatni, csak rosszul raktam fel a kérdést . Szóval 1 vagy 4, vagy több legyen?

A frekvenciát a kapcsolótranzisztor után levő fojtó rezonanciafrekvenciája határozza meg elsősorban. A frekvenciának mindenképpen a rezonancia frekvencia alatt kell lennie, mert a frekvencia növelésével arányosan nő a soros tekercs induktív reaktanciája, azaz áramsimítás helyett áramkorlátozóként fog szerepelni. Ezt pontosan ki kellene számítani. De bizonyára van itt a fórumon olyan, aki ebben a témában jobban otthon van mint én.

paf, erre nem is gondoltam, de igazad van.
Na akkor megmérem a tekercset s mehet a matek
Ha tippelnem kell akkor biztos olyan freki lesz amit a "gyárilag" nem tudok produkálni a pic-el , csak szoftveresen

A 100% Bi azt jelenti, hogy normál üzemi viszonyok mellett (25 fok körüli környezeti hőmérséklet, nincs direkt napsugárzásnak kitéve a gép, a rel. páratartalom 70%-nál nem magasabb stb....)a gépet folyamatosan, azaz akár heteken-hónapokon keresztül is használhatod. 100% Bi-re megengedett áram mellett a gép belsejében nem alakulhat ki a szigetelőanyagokra veszélyes hőmérséklet. Ha az 5kVA-es trafó Co gépben lesz, akkor feltehetőleg nem lehet a gépet 100% Bi-vel használni a legerősebb fokozatban, mert az íváram bizonyára nagyobb lenne mint ami még a legerősebb fokozatnál megengedhető lenne. Ugyanis a hegesztőáramot az előtolás sebessége határozza meg, a használhatóságot pedig az adott feszültség mellett alkalmazott huzalátmérő. Ha a gyártó a trafót 5kVA-es trafóként határozta meg, akkor az 5kVA-es látszólagos teljesítmény a 100% Bi-re vonatkozó adat. Ez jó esetben kb. 4kW villamos ívteljesítményt jelent a 100%- Bi-hez. Ebből lehet számolni. 20V mellett 200A 25V mellett már "csak" 160A. De mivel a Co trafókat nem szokás a 100% Bi terhelés figyelembevételével számolni, inkább a 35-50% közötti érték az, amit figyelembe érdemes venni. Ha valaki pl. 30V-on 200A-al akar hegeszteni, oda már csak 3 fázisú gép felel meg annak ellenére,hogy elvileg az íváramból számolható teljesítmény csak 6 kW.

Akkor módosítsd hozzá a fojtót.

Köszönöm.

Szia
"De semmiképpen nem fogható fel egy szaggatós üzemmódú induktivitásként, hiszen nem ez a feladata, ellentétben a DC-DC átalakítók trafójával." Igen tudom. Csak te írtad " a fojtóban csak áramváltozás van áramirány változás nincs, tehát a kilépő mágneses tér egyirányú." én erre írtam azt hogy nézd meg a DC/DC vagy a DC/AC átalakitokat. Van egy +tápod, és ha szaggatom, akkor a szekunderbe, feszültség indukálódik, és legyen az bármilyen kicsi változás, max azt lehet mondani, hogy kicsi lesz a másik tekercsbe, az indukált feszültség.

Indukció:

Ha a tekercs két kivezetése közé időben állandó áramforrást kapcsolunk, akkor a meginduló elektromos áram Biot–Savart-törvény értelmében mágneses mezőt hoz létre. A keletkezett mágneses mező a tekercs belsejében a legerősebb, mert itt haladnak legsűrűbben az erővonalak. A feltekercselt huzal geometriai elrendezése biztosítja az erővonalak koncentráltságát. A huzalt henger palástjára tekerve kapjuk a szolenoidot, és tórusz felszínére tekerve a toroid-tekercset.

A mágneses mező a bekapcsolás után fokozatosan erősödik, majd egy szintet elérve már nem nő tovább, időben állandósul. Amikor kikapcsoljuk az áramot, ugyancsak fokozatosan kezd el csökkenni, és csak egy bizonyos késleltetés után szűnik csak meg.

Ha két tekercset egymáshoz közel helyezünk el, és az egyikben ki-be kapcsolgatjuk az áramot, akkor az első tekercs változó mágneses terében lévő második tekercsben meghatározott nagyságú áramlökések keletkeznek (lásd: nyugalmi indukció). Ezen az elven alapul a transzformátor működése. De magában az első tekercsben is mérhetünk áramot a kikapcsolás után, hiszen az első tekercs a korábban maga által keltett mágneses mezőben ugyanígy viselkedik, mint a második. Ez az önindukció jelensége.

A keletkező áramlökések a Lenz-törvény szerint az őt létrehozó hatást akadályozni igyekszik, vagyis az áram kikapcsolásakor igyekszik fenntartani azt. Hasonló jelenség figyelhető meg bekapcsoláskor is, csak akkor az indukálódó áramlökés ellentétes az áramforrás áramával.

Az áram ki-be kapcsolgatását az elektrotechnikában a váltakozó áram valósítja meg.

Innen származik az idézet

üdv.

Ok, megadom magam. Nem azt írtam,hogy a fojtóban nem indukálódik feszültség, ha figyelmesen végigolvastad azt amit írtam akkor azt is láthattad, leírtam hogy a rövidzárási állapot megszűnésekor keletkező mágneses energia által keltett áram hogy záródik vissza az áramkörbe. Újra és újra nincs kedvem leírni ugyanazt más szavakkal. Csak egy dolgot nem értek: A gyakorlatban miért nem terjedt el a fojtó transzformátorként történő felhasználása a valós áramjel visszacsatolás céljából? Miért használnak mérősöntöt e célra? Tudom, a mérősönt lineáris jelet ad, stb. Egyébként a wikiből kár idézni, alapelveket tárgyal. A fojtóval történő áramsimítás amúgy sem az energiaátalakítás klasszikus esete, mint egy trafó. a kiszámítás módja is némiképp eltér a trafóétól, de ezt te is bizonyára tudod. Egyébként ha úgy érzed, rosszul értelmezem a fojtó működését, megkérlek írd le ide a fórumra,hogy mindenki elolvashassa aki kíváncsi rá, és emellett még én is valós infóhoz jutok az eddigi hibás ismeretemhez képest. Jelzem, a fojtó esete érdekel, nem a DC/DC és a DC/AC átalakítóké.

Szia
"Ok, megadom magam." Részemről is hasonló
És most visszanézve Phile80 írta azt "Hogy indukálódna feszültség amikor egyenáramú körben van a fojtó? " Erre akartam írni a DC/DC stb. -ket.
Ezért elnézésed kérem, hogy eltévesztettem.
üdv.

Fel tudná valaki venni oszcilloszkópra CO hegesztéskor hogy az áram és feszültség alakja milyen?
Elég érdekes lenne hogy is vannak ezek a cseppátmenetek, de egy lassított felvétel is érdekelne az ívről egy szupergyors 1000kép/s kamerával.