Hello! Nincs itt semmi csoda. A kábel két ere és a közte lévő szigetelő pont olyan mint egy kondenzátor. Az pedig frekvenciától és a kapacitás mértékétől függően "vezeti" a váltóáramot. ezért mérsz feszültséget a bekötetlen vezetéken is. De egy multiméternek 10Mohm a bementi ellenállása, az még a levegőből összeszedett feszültséget is megméri. De teljesítmény avagy veszélyes áram nincs mögötte. Kábeleknél általában meg is adják a vezetékerek közötti kapacitást 1km hosszra vonatkoztatva.

Multimétert nem ragadtam, fázisceruzával mértem, ami furcsábbá tette számomra a dolgot, mivel egyszerű izzós fázisceruzáról van szó és gyengébbet bár, de feszültséget mért mindhárom szálon. Úgy figyeltem fel erre is, hogy próbáltam fogyasztót kötni a vezetékre, amikor nulla is volt kötve és nem adott életjelet az eszköz. Ekkor néztem, hogy mi lehet a baj és így derült ki, hogy ez a jelenség áll fenn.

Ugyanennek a típusú vezetéknek több különálló részénél észleltem ugyanezt.

A fázisceruza, kb. semmire nem jó, maximum feszültség kémlelésre. Azt meg teljesítette.. (De világított, a készülék meg nem ment, akkor ezek szerint, még sem volt ott nulla..)

Igen ez aggaszt, hogy világít. Azon kábelhez érintve, amelynek egyik vége sincs csatlakoztatva semmihez. Világítani pedig csak fázishoz érintve világít, tehát egyszerűsítve: áram van a mindkét végén szabad vezetékben. Ezért kérdeztem rá arra, hogy keletkezhet-e áthúzás ilyen mértékben a keresztmetszetből adódóan. Illetve azért írtam , hogy több egymástól független szakaszon megfigyelhető ez a jelenség, ahol ezt a méretű és típusú kábelt próbáltam alkalmazni, ebből feltételeztem, hogy ez a vezeték sajátossága. Paraszt ésszel egyedül kábelhibára tudtam gondolni először, de minden szakaszon, ahol próbáltam bekövetkezett. Érthetetlen számomra - még mindig...

Ha három fázisú rendszert vizsgálsz, szintén egy fázisceruzával, és mondjuk elmegy az egyik fázis, akkor is ezt fogod tapasztalni, hogy világít a fázisceruza. Ebben az esetben is a kábel belső kapacitása miatt, a kikapcsolt fázison is világítani (derengeni) fog a fázisceruza. Ha szétszedsz egy fázisceruzát amiben glimmlámpa van, és megméred a benne lévő ellenállást, akkor tapasztalhatod, hogy igen nagy ellenállása van, és a glimmlámpa begyújtásához nagyon pici áram szükséges, ami kapacitív úton kerül át a fázis nélküli vezetékérbe, de ezt természetesen nem veszélyes. Ez a pici áram rajtad keresztül földelődik le, de észre sem veszed, mert olyan kicsi. A megoldás: Próbalámpával kell vizsgálódni, hogy nagyobb áram folyjon keresztül a vezetéken, a próbalámpa begyújtásához már édeskevés ez a minimális kapacitív áram, így biztonsággal meg tudod állapítani, hogy melyik fázis ment el.

Kicsit olvass utána a kondenzátornak, hogy viselkedik váltakozóáramú körben. Itt úgy képzeld el, hogy a vezetékér a fegyverzet, a szigetelés a vezetéken pedig a dielektrikum. Ha a vezetékedre, tehát a kondi egyik fegyverzetére feszültséget kapcsolsz, akkor azon a vezetéken villamos tér keletkezik, amely körülveszi a vezetéket. Minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb lesz ez a villamos tér. Na most, ha Te a másik vezetéket, ami közvetlenül a vill. térrel rendelkező ér mellett fut, megérinted a fázisceruzával, már ki is alakul a kondenzátor jelenség. Az érintéssel leföldelted a vezetéket, az elektronok az alacsonyabb potenciál felé elkezdenek mozogni a vill. téren keresztül, tehát kész is van az áramkör, tudnak vándorolni az elektronok a föld felé. Természetesen áthúzhat a vezeték, ha elég nagy a feszültség, amelyet rákapcsolsz. Ezért is kell megnézni, hogy egy adott kábel mekkora feszültségre van méretezve. Pl. egy TV-ben a sorkimenőből 25.000V os fesz jön ki, majd nézd meg, hogy ott milyen komoly szigetelése van annak a vezetéknek. És mégis feltöltődik ott minden, mert az már egy elég nagy villamos tér.

Így fogok tenni! Köszönöm az információt! Közben átnéztem újra a vezetékek kötését, mivel egy viszonylag régi ház rendszere ez, itt-ott nehézkes a tájékozódás. DE! Azt hiszem egy kis bontással meg fogok tudni birkózni a problémával.
Mellékeltem a képet, ez a vezeték alkalmas (például) egy szimpla, hétköznapi hosszabbító áramellátását biztosítani - elvileg. Persze semmi esetre sem szeretnék nagy teljesítményű fogyasztókat ezzel használni, mert feltételezem megterhelő lenne egy ilyen 1,5-es vezetéknek.

Szia! Az SS 454 ábra ami ide vonatkoztatható és semmi extra. A ventillátor lapátkerék kézzel könnyen forgatható lehet a számodra de a motornak kellő terhet jelenthet ha nincs megfelelően kenőanyaggal feltöltve a csapágyfészek. A szűrő sem tud minden szennyeződést kiszűrni és így az lerakodik és a huzat pedig rászárítja oda ahová éppen nem kell, lefogva ezzel a motort a forgásában. Szobai ventillátoroknák elég sűrűn van ilyen a hosszabb üzemeltetések során. Egy kis olaj és már próbálhatod is. Axiálisan is próbáld mozgatni a tengelyt a kenés alatt, hogy a leszáradt koszt feltold a tengelyen.

Rendben! Nagyon szívesen. Hát ha egy régi házról van szó, akkor ott érdemes egy tüzetes felülvizsgálatot tartani, mert régiek a vezetékek, a szigetelésük pedig öregszik. Megkockáztatom, hogy esetleg egy felújítás is esedékes lenne a vezetékek cseréjével.
Hát az 1,5mm2-es vezetékkel nekem is meggyűlt a bajom, mert itt a kollégákkal arra jöttünk rá, hogy a szigetelőanyagok fejlődése miatt, a vezetékekből kispórolják a rezet, és az 1,5mm2 az sajnos nem annyi, hanem kevesebb. Klímaszereléskor nálam nem bírta el a sodrott másfeles vezeték a 12A-t, a két klíma áramát. Rendesen melegedett a vezeték. Úgyhogy behúztam a másik klímának még egy vezetéket, és most 6-6A folyik a két vezetéken. Nem éri meg a kockázatot. A sütő pl. régebbi típusú 1,5mm2-es vezetékkel van kötve, (vastagabb is) az nem melegszik annyira, pedig 10A-t simán felvesz az is. Sőt még a mosogatógép is azon a vezetéken van, és amikor az fűti a vizet, akkor a két készülék áramát viszi, és még akkor is elég a keresztmetszet.

Az nem semmi! Én egy gorenje villanytűzhelyet használok, nem tudom mekkora, de valami bitang kábel van a dugvilla és a sütő közt.
Közben megoldottam a gondot, egy olyan vezeték volt nullának bekötve, amelyik félúton elveszett valahol, nincs látható csatlakozása sehol, de még a végét sem találtam meg. Kötöttem földelést is szabály szerint. Így végül most kompletten két szoba került egy áramkörre. Egy-két éven belül szeretném áthúzni az egész cókmókot, mert egy helyiségem van, ami folyamatosan bővül fogyasztókkal (házi hangstúdió) és nem szeretnék kellemetlen helyzeteket később. Meg aztán nem beszélve a különböző barkács masinákról, amit esetleg később használna az ember. A jelenlegi rendszer elbír egy porszívót, ez addig kiszolgál, reméljük nem lesz probléma vele amíg fel nem cseréli az új.
Még egyszer köszönöm a segítséget és a tananyagot!

Sziasztok!
Családi házban lakom, az utcai légvezetékről az oszlopról hagyományos módon kapom az áramot, csupasz alusodrony és szigetelt fázisvezető. A minap villámcsapás érte az oszlop vas szerkezetét, mely egyben a hozzám bejövő nullával kapcsolatban van, ez így szabályos. A mérőszekrény alatt ki van alakítva egy helyi földelés ( szonda ) is. Tehát a helyi szonda össze van kötve a szolgáltató nullájával az óra után közvetlenül , valamint a zöld/sárga vezetékkel. Továbbá be van építve a Fi relé is, majd következnek a kismegszakítók. Tehát úgy tudom minden szabályos. A villámcsapás az épület villamos és egyéb elektromos rendszerében kárt nem okozott, ugyanis a legegyszerübb védelmi módszert alkalmaztam, minden kihúzva a dugaljakból, de még a telefon és a kábeltévé csatlakozója is. Igaz az áramkörben csak egy egy 22 W-os asztali ventilátor működött, az sem hibásodott meg. A villámcsapás következtében az áram "elment". Megnéztem a mérőszekrényemet, és az óra utáni Fi relé, valamint az óra alatti B 16A-s kismegszakító leoldott. tehát valaminek történnie kellett, de kár nem keletkezett. Visszakapcsolás után minden normálisan működik. A nullán keresztül bejöhetett a villámáram, mely rákerülhetett a zöld/sárga vezetékre és ennek következtében kioldott a Fi-relé? Mi okozhatta az óra alatti kismegszakító leoldását is? Kíváncsian várom a véleményeteket.

Pár éve ismerősnél voltam kárt felderíteni. A szomszéd házba csapott a villám. Ismerősnél a konnektorból 20-25 cm-s lángcsóva csapott ki. Tönkre ment minden ami a konnektorokba volt dugva. TV-k-től az automata mosógépig. Közel 2 milliós volt a kár. A biztosító beintett. 4 évi persekedés után fizetett valamicskét.

Persze, mert kitalált egy olyan csavart, hogy villámcsapás közvetlen, és közvetett kára. Ki a csoda gondolná, hogy ez két külön dolog (a biztosítónál) és az általános biztosításban a villámcsapás okozta kár csak a közvetlen villámcsapás következtében megsemmisült, tönkrement dolgokra vonatkozik. Egy lakásban pedig ilyen kár elég ritkán keletkezik.

Igen, így van, valamit értek hozzá, ezért lehet kötni kiegészítő biztosítást kimondottan a másodlagos villámcsapás által okozott károkra.

Engem továbbra is az érdekel, mi játszhatott közre, hogy az oszlopot ért villámcsapás hatására csak az óra alatti kismegszakító és az óra utáni Fi relé oldott le. A Fi relé utáni kismegszakító meg nem, ráadásul az csak 10 A-es.

Azért, mert amennyiben valóban úgy van bekötve, mint írtad, akkor a szabálytalan föld-nulla közösítés miatt a hibaáram a mérő alatti kismegszakítón folyt át. Szabályosan az óra előtt kell a kiegészítő földelést a bejövő PEN vezetővel (sodrony) közösíteni. Innen már külön kell vinni a nullát(N) és a védővezetőt (PE). Az ÉV relé pedig jogosan oldott le, hiszen a nullán befolyó áram, nem a fázisvezetőn távozott, hanem a földelésen keresztül.

Korábban ez volt, de úgy tudom hogy ezen változtattak és a módosítás után: ahol történik a szolgáltatói PEN szétválasztása PE és N vezetőre ott kell helyben kialakítani a helyi földelést. Ez pedig az óra után de még a mérőszekrényben van. Az elmúlt évben a mért hálózatban a mérőszekrényben felújítás történt, melyet a szolgáltató helyszíni kiszállással ellenőrzött, és jóváhagyott. Tehát szabályos kivitelezés történt.
Egyetértek viszont azzal, hogy mi okozhatta az ÉV és a kismegszakító működését, erre gondoltam én is, csak nem akartam a hozzászólókat véleményemmel befolyásolni.

Azért számomra ez az egész nem egyértelmű. Az óra előtti biztosíték miért is oldott le? Hiszen a fázison elvileg csak a nulla vagy a védőföld felé mehet áram, és ez az áramút számomra nem tiszta. (ha meg valahol átütött a szigetelés, azt illő volna megkeresni.) Ugyan ezen okból a FI relé leoldása sem lenne indokolt. Minimum alapos teszt, és ha kell csere. Ha meg oka volt , akkor a FI után is van szigetelés hiba. ( bár a villám lehet csak átmeneti zavart okozott az áramköreiben nem okozott tartós károsodást.)

Azért tettem fel a fórumra, hogy közösen a lehető legjobban feltételezhető okot kiderítsük, és találjunk megoldást a további teendőkhöz. Egyenlőre a FI relével nem foglalkozom, majd az alapos teszt után.
A 10 A-es kismegszakító az óra felett nem oldott le, ettől függetlenül keletkezhetett olyan mértékű hibaáram amire a relé reagált, de a kismegszakító még nem. Ezért továbbra is furcsa, hogy a 16-os az óra alatt meg igen. Ha a szigetelési átütés az óra utáni de még a kismegszakító előtti szakaszban ( kb. 35-40 cm) történik, az óra alatti leold/leoldódott. Ebben az esetben a mérőóra károsodhat? Ha viszont a mérőóra ( méretlen) betáplálási pontjain van az átütés a kismegszakító leold, az óra biztos nem károsodik. A helyi föld csatlakozása az órától azon az említett 35-40 cm-es szakasz végén van, tehát az óra alatt nagyon is közel ott van a nulla helyi földelése. Minden estre a mérőszekrényben még szemrevételezés történik a bontható részek alatt is.

Szia! Nem akarok nagy okfejtésbe bonyolódni de egy légköri kisülés nagysága és terjedelme a hálózatra és a környezetében lévő elektromos készülékekre teljes mértékben kiszámíthatatlan és sokszor megmagyarázhatatlan hatással van. A védelem minden esetben akkor szólal meg ha a paramétereit meghaladó értékek erre késztetik. A Te esetedben talán az lehetne a magyarázat, hogy a utcai hálózatot érő kisülés csak a földelésedig jutott be de a környezetében fellépő hibaáramok meghaladták a bejövő automata értékhatárait és leoldott a föld ellenállásán keresztül, ha pedig ez így történt akkor hibaáram is folyt a földelés felé amit az FI is hibának mért és leoldott. A lakáselosztó többi automatája azért nem oldott le, mert nem a ház elektromos hálózatát érte a kisülés és nem arra folytak az esetleges megavoltok által hajtott kiloamperek az adott ellenállásokon keresztül ahová éppen kisült a légkör.

Minden lehetséges eszközt leteszteltem, amit lehetett szemrevételeztem, csak megerősíteni tudom, hogy minden elektromos készülékem kifogástalanul működik, beleértve a számítástechnikai eszközöket is. Mint azt a téma felvezetésében írtam, én minden csatlakozót kihúzok, megpróbálok így védekezni, talán elmondható, hogy volt értelme.
Köszönöm, számomra ez megnyugtató válasz volt!

Szia! Nem aggódni kell. Éppen az általad említett jelenség miatt használnak a tapasztaltabb villanyszerelők próbalámpát, aminek már jelentősebb a fogyasztása. Ne félj, az már csak akkor világít ha kell. A fázisceruzát én inkább jobb híjján - csak csavarhúzónak szoktam használni.

Folytatnám, előző válaszomat, miután pár nap elteltével egyre több információ birtokába jutottam itt a közeli (szomszédos ) házak lakóitól. Volt akinél minden elektronikai eszköz meghibásodott, valakinél csak a TV, mindenhol a készülékek be voltak kapcsolva, illetve készenléti állapotban voltak. Viszont van egy lakóépület, ahol kísértetiesen hasonló következménnyel járt mint nálam, ott viszont nincs Fi relé, az óra alatti 16-os és az óra utáni 10 A-es kismegszakító is leoldott. Ott sincs kár, mivel szintén minden ki volt húzva. Érdekes egy szitu volt az a villámcsapás.

Adott egy éjszakai (vezérelt) áramkör. Semmi nincs rajta csak egy glimm lámpa. Hangfrekis vevővel, új digitális villanyórával.
Régen sose de a mai nap villog a glimm kikapcsolt áramkörnél is. Hogyan lehet ez? Ha a kismegszakítót lekapcsolom akkor nem villog (pedig a hangfrekis vevő KI állásban van) ha meg felkapcsolom akkor meg villog tovább.

Hali!
Mekkora meggondolatlan buta elképzelés az, ha egy kismegszakítót a nulla ágba kötünk be. Nem kívánok fél oldalban érvelni, csak annyit, hogy egy 4KW os hőtárolós elektromos kályhának a 300W os légcserélő motorjáról van szó. ?

Ettől még nem tudjuk miért kellene a nullába kötni.A motornak van egy fázis felőli vége is. Egyébként meg csak kicsit életveszélyes. A legtöbb ember lekapcsolja a kismegszakítót és nyugodtan matat...Más részről bekötni sem tudod, csak feszültség alatt...Ha háromfázisú, akkor meg a nullát hiába szakítod meg.

Sziasztok! Villanyszerelés a téma, de néha meghökkenek a kollégák felkészületlenségén. A szabvánnyal lehet vitatkozni - a fizikával nem. Ugyanígy a szabványt is betartani érdemes, nem vitatkozni rajta. Vannak alapvető villanyszerelői megoldások, amiket nem lenne szabad megvitatni - talán a topic tetején lévő sárga kis téglalapba bele is kellene tenni - ha nem lenne túl terjengős. Kismegszakítót, főleg fázisvezető védelmére kitalált kismegszakítót nem teszünk nulla ágba. Ha a nullát szakítani kell akkor annak megfelelő megszakítót használunk ami a fázis és a nullát is egyszerre szakítja meg - és itt pont van. Nem kérdőjel, nem a homályba vesző három pont, hanem határozott pont. Ugyanígy nem az a kérdés sokszor, hogy "nincs pénzem, így leütök egy karót földelésnek: Jó lesz?" Hanem az, hogy mit jelent, ha nem oldom meg a keletkezett hibát. Ahogyan villámcsapás után is nem az a lényeg, hogyan éljünk együtt az életveszéllyel, hanem az, hogyan oldjuk meg, hogy az eredeti - jól működő állapot - visszaállhasson. Elnézést, ha néha élek a rómaiak "jus murmurandi" jogával. Az is nyilvánvaló, hogy aki nem tud, az kérdez. Persze nem árt ha azért legalább egy kettes erejéig felkészül...

Három fázissal kapcsolatos kérdésem lenne.
Adott egy deltába kötött motor, a kapcsolótól 3 fázis + zöldsárga megy oda. A régi vezetéket valaki levágta és meg lett toldva, ebben a kötésben a védőföld és a nulla közösítve volt. Addig tiszta hogy a 3 fázis megy a kapcsolóba, védőföld a készülékházra, de a "fölösleges" nullával mit csináljak? közösítsem ugyanígy vagy hagyjam ki?

Ha jól gondolom hálózat függő, szeretném eladni a gépet, itthon nincs 3 fázisú hálózat, melyik a biztos megoldás?

Ha deltába van kötve,oda nem kell nulla,szerintem oda sem vezették a motorhoz,csak a védőföldet,ami kötelező! Gyárilag van deltába kötve,a motor megbontása nélkül nem is tudsz csillagpontot kialakítani,a nulla ilyenkor felesleges! Üdv!

Köszönöm, akkor jól gondoltam, hogy nullázni sem kell.

Deltához nem kell nulla. A tekercsek 400V-on dolgoznak. Persze nem árt 5-eres kábelt vinni, mert nekünk is vannak projektjeink, ahol át kell kötni utólag csillagba egy-egy motort, vagy éppen csillag-delta váltóval kell indítani. Akkor kell a nulla. Remélem nem gondoltad komolyan az utólagos nullázást.