Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Vegyestüzelésű kazán hibák
Lapozás: OK   4 / 11
(#) erbe válasza Franciska hozzászólására (») Aug 23, 2014 /
 
Ha nincs pince, akkor is van lehetőség gravitációs keringetésre. Csak vonalvezetés és méretezés kérdése. Sajnos, a kisujjvastagságú csöves szerelés is a nyugattól átvett technológia követése. Meg az ötrétegű csöves rejtett szerelés. Kár, hogy sokan már észt nem vettek hozzá. Ja, mert az észt keletebbre osztják.
Átmosni meg esetedben mindent át kell. Legjobb, ha a ciszternádból egy-kétszáz litert keresztülnyomatsz a rendszeren, míg a kazánt kiviszed és kifordítod. Csak a nyomásra ügyelj, ne haladja meg a radiátorok tűréshatárát. A csövek bírják, de a radiátorok között akadnak gyengébbek is.
A hozzászólás módosítva: Aug 23, 2014
(#) eSDi válasza erbe hozzászólására (») Aug 23, 2014 /
 
Én csak egy helyen látom a szivattyút. Sajnos a többiben igazad van, volt szerencsém több fűtési rendszert kiépíteni, de ez ránézésre sem egészséges. Legalább 28-as rézcsövel kellett volna indítani a felszálló vezetékig és hamár 5 rétegűvel van szerelve, akkor onnan mehetne azzal tovább. Viszont onnan is nagyobb átmérővel kellene menni, mint a jelenlegi 16-os, legalább az első nagy szobáig. 16-ossal a radiátor leállást szokták bekötni.
(#) erbe válasza eSDi hozzászólására (») Aug 23, 2014 /
 
Már rájöttem.
Csütörtök 16:18-as hozzászóláshoz csatolt képek:
P8218054 (3).JPG felülről fotózva a fal mellett alul hátulról megy be a kazánba.
P8218060 (2).JPG ugyanez elölről fotózva.
Sajnos, minden szerelésnél olyan vékony elemekkel dolgoztak, mintha azok ára döntötte volna nyomorba a megrendelőt.
Mindenhol azzal kezdték, hogy az amúgy sem vastag collos csövet 3/4-re szűkítették, pedig ez a kazán legalább 1,5-ös be- és elmenőt érdemelt volna. Akkor simán lehetne gravitációs is. A réz és az ötrétegű árából még maradt volna bőven, ha az első szétosztásig 1"-os vagy 5/4-es vassal vitték volna. Ahova került a kazán, ott teljesen mindegy.
Nem igazán értem a logikát, aki tervezte, biztos tudja, miért vitte az égbe a visszatérőt is? Ráadásul a szigetelés alól már a függőleges szakaszon is mintha 5rétegű fehérje villanna elő?
A hozzászólás módosítva: Aug 23, 2014
(#) erbe válasza erbe hozzászólására (») Aug 23, 2014 /
 
Leírásod, a képek és a jelenségek alapján valahogy így nézhet ki a fűtésrendszered vonalvezetése. A vastag zöld szaggatott vonal alatti "Szennyfogókban" gyűlik össze a rendszerben mozgó mocsok. 16-os csőben nem kell sok hozzá, hogy rövid idő alatt végzetesen beszűkítse.
Javaslom, tárgyalj egy "valódi" fűtésszerelővel, hogyan lehetne a legkisebb költséggel megszüntetni! A kazán, keringetőszivattyú vagy termosztátcsere ezen nem segít.

futescso.JPG
    
(#) eSDi válasza erbe hozzászólására (») Aug 23, 2014 /
 
Idézet:
„Mindenhol azzal kezdték, hogy az amúgy sem vastag collos csövet 3/4-re szűkítették, pedig ez a kazán legalább 1,5-ös be- és elmenőt érdemelt volna. Akkor simán lehetne gravitációs is. A réz és az ötrétegű árából még maradt volna bőven, ha az első szétosztásig 1"-os vagy 5/4-es vassal vitték volna. Ahova került a kazán, ott teljesen mindegy.”


Igen az a megoldás is jó és tényleg olcsóbb lett volna valamennyivel.

Idézet:
„Nem igazán értem a logikát, aki tervezte, biztos tudja, miért vitte az égbe a visszatérőt is? Ráadásul a szigetelés alól már a függőleges szakaszon is mintha 5rétegű fehérje villanna elő?”


Talán azért vitte fellül, mert úgy gondolta, hogy olyan mint rézcsővel szerelni (vagy nem tudom, nekem is rejtély). Viszont, ha falon kívül van akkor, hogy a fenébe egyenesítette ki úgy, hogy szép is legyen. És igen ott is már azt látni, mondjuk ezt a leszigetelés dolgot sem nagyon értem. Akkor van értelme, ha külön helységbe van, de ha nem?!

Most látom csak, hogy a fal melletti szakaszon az előremenő könyökéig részcsővel van szerelve, de akkor is vékony, maximum 18-asnak néz ki és az 5 rétegű is max 22-es.
A hozzászólás módosítva: Aug 23, 2014
(#) erbe válasza eSDi hozzászólására (») Aug 23, 2014 /
 
Idézet:
„Talán azért vitte felül”
mert nem volt kedve aljzatbetont vésni, falat furkálni. Felvitte a padlásra, onnan lebökte a deszkamennyezeten keresztül.
Hogy az elektromosságnál maradjunk, már csak ki kellene találni, mire való a negyedik képen a gerenda mellett az a két szép piros vezeték!
Idézet:
„a leszigetelés dolgot sem nagyon értem. Akkor van értelme, ha külön helységbe van,”

A képek alapján a kazán nem lakótérben van. Talán tárolóhelyiség.
(#) Franciska válasza eSDi hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Köszi!

Ez már így kicsit részletesebb.
(#) mpisti válasza Franciska hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
A keringtető szivattyút vízszintesen vagy fejjel lefelé szokás szerelni. állítva semmiképp. De ezt talán a fűtésszerelőnek illene tudnia.
(#) Bakman válasza mpisti hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Szinte bármilyen helyzetben jó, kivéve úgy, ahogy ott fel van szerelve. Így meg tud rekedni a levegő a lapátok tengelyénél, a tengely kenésébe pedig bele van számolva a víz is.
(#) Franciska válasza Glitter hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Szia!

Ami be van kötve szivattyú, azon nem látszik a nyíl, mert mint az alján van, ami nem látható, de mivel volt egy másik ugyanilyen, az állásából kikövetkeztethető, s látszik, hogy a nyil a kazán felé mutat.
Ha a keringető szivattyú lenne a rossz, akkor nem forrna föl a víz azonnal a kazánban, s szökne fel az óra? Lehetséges lenne rossz szivattyú mellett fűteni teleken át?
(mondjuk ez kicsit hihetetlennek tűnne, de nem vagyok hozzáértő)

A kiegyenlítő tartály egy zárt 50 literes tartály.

Kézzel szoktam légteleníteni, radiátoronként.

Üdv!
(#) Franciska válasza attikanagy hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Tehát ha jól értem fejjel lefelé van beszerelve a szivattyú?

A kazánből kijövő cső kb. 1-1,5méteren nem műanyag, hanem réz és vastagabb, mint a radiátoroknál lévő 16-os cső, talán 26-os lehet.
A rézcső után levő műanyag cső, ami a kiegyenlítő tartályhoz megy, illetve az első radiátorhoz ami megy az 26x3-as műanyag cső, ami 95fokig bírja a hőt, ennek még csak közelében sem volt soha a melegvíz.

Köszi!
(#) Bakman válasza Franciska hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
A szivattyú működik így is, de az élettartama nagy valószínűséggel kevesebb lesz, mint az elvárható. Ha semmit nem vinne a szivattyú, szinte azonnal felforrna a víz a kazánban.

Ha a kiegyenlítő tartály zárt (nincs kivezető csöve), akkor több veszélyes hiba van a rendszerben. A zárt rendszerhez a tartályt inkább a kazánházban kellene elhelyezni, bár ez nem törvényszerű. Nem látok nyomásmérő órát, túlnyomás leeresztő biztonsági szelepet, vészhűtőt (utóbbi egyébként is kellene, ha gravitációsan nem működik a fűtés).
(#) Franciska válasza Bakman hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Fűtésszerelő csinálta ezt is...

A csőre rá van írva, hogy 95fokig bírja a hőt, s mivel - ahogy már írtam is - ennek még csak a közelében sem volt soha a melegvíz hőmérséklete, nem hinném, hogy levált volna a belső fala.

16-os cső a radiátoroknál van, de a kazántól egy kisebb szakaszon rézcsővel indul, majd 26x3-as műanyag csővel folytatódik az első radiátorig, utána szűkül le 16-ra.
Remélem, hogy így már tisztább a kép, elnézést, ha eddgi nem voltam érthető.

Köszi!
(#) Franciska válasza erbe hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Kedves vagy, de nem az ára miatt lettek a radiátornál 16-os csövek használva, mert akkor még lett volna rá pénzünk, hogy megvegyünk bármilyet, amit csak a szakember mond (ma már sajnos nincs), szóval olyat vettünk a szakemberrel együtt a boltban, amilyet mondott...

A csövek egyébként falon kívül vannak, ez nálam alap, bármilyen vezetékről, csőrendszerről is legyen szó.

A Romantik aluradiátorok pedig nem a legolcsóbb kategória, s eleve nem igényeltek vastag csöveket, azt hiszem ezért is lett így megoldva.

A visszatérőt nem tudom, hogy miért vitte föl, talán mert az összes csövet a plafon alatt akarta vinni, vagy mert a padláson van a kiegyenlítő? (bár ahhoz még laikusként sem hiszem, hogy köze van a visszatérőnek, no minegy)
Sajnos a logikát keresni utólag már nem lehet.

Viszont akár rosszul van beszerelve, akár nem, eleinte semmi gond nem volt...

A rossz beszerelés miatt lettek problémák?
Köszi!
(#) Franciska válasza erbe hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Hogyan találjak valódi fűtésszerelőt?
Aki beszerelte is annak mondta magát, szakmája volt, aki utána látta, az is.
Hány tízezer forinton kísérletezzek, mire találok egyet vidéken, ahol a legközelebbi kisváros is 40km oda-vissza, s ott is van kb 2-3-4 fő, akik persze ismerik egymást.
Volt már olyan, hogy az egyik szaki (más területen) azt mondta, hogy javíttassam meg azzal, aki elb**zta, mert ő más után nem csinálja meg, s valamilyen szinten igaza, volt, vagy csak annyi pénzért vállalta volna, amit nem tudok megfizetni.
Be kell mutatnom, hogy hogy megy ez?

A műanyag csőben is le tud rakódni ugyanúgy a szennyeződés, mintha réz lenne?
Tehát cseréljem ki az összes vezetéket nagyobbra?
(#) Franciska válasza Bakman hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
A kiegyenlítő tartály zárt, de van kivezető csöve, amin kifolyhat a víz belőle (már ha erre gondoltál).

A kazánon van egy 1,5 báros biztonsági szelep, a tetején van, az egyik fotón is rajta van. Ez nem elég?
A vészhűtést mivel, hogyan lehetne megoldani?
Köszi!
(#) Franciska válasza mpisti hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Aha.

Szóval akkor az úgy nem jó, ahogy be van kötve.

A másikat melléraktam, ezek szerint úgy kellett volna neki állni, ahogy a képen az tartva van?
(#) Bakman válasza Franciska hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Akkor ezt elnéztük. Én azért, mert nem figyeltem, hogy már van biztonsági szelep, te pedig azért, mert az nem zárt tartály. Nagyon nem mindegy! Google képkereső: kazán visszahűtő. Ez csak akkor lép működésbe, ha megszűnik a keringés. Igaz, perpillanat a kazán kitakarítását kellene megoldani valahogy.
(#) eSDi válasza Franciska hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Idézet:
„A harmadik legelterjedtebb fűtőtest anyag az alumínium.
Főleg az iparosított technológiával készül épületek fűtési rendszereinek hőleadóinál alkalmazták.
Az alumínium is rendkívül érzékeny a vízminőségre és a korrózióra. Fontos szabály, hogy az alumínium anyagú fűtőtestekkel kiépített rendszerekben nem használható pótlásként sem acéllemez fűtőtest, mert más kémhatású vizet igényelnek, mint az acéllemez fűtőtestek. Távfűtéseknél töltésre ilyen esetekben nem a távhőhálózati kezelt vizet, hanem a melegített csapvizet alkalmazzák. Ezeknél a rendszereknél nem lehet a vezetékek cseréje során, például korszerűsítéseknél, réz anyagú vezetékeket használni, mert ez elektrokémiai korrózió okozója lehet és az alumínium fűtőtestek idő előtti tönkremeneteléhez vezethet.
Ha nem tartjuk be a szabályokat, akkor a korrózió akár 1-3 éven belül is a fűtőtestek lyukadását okozhatja.
Ha az összes szabályt betartjuk, nagyon jelentős mértékben tudjuk a fűtőtest várható élettartamát meghosszabbítani. Egy biztos, működnek a városi távhőhálózatra kötve 40 évesnél idősebb fűtőtestek is.”


Szóval ez az alumínium - réz - acél kombó nem a legszerencsésebb dolog, bár elvileg az 5 rétegű cső és a radiátorszelepek ezt a korróziót kiküszöbölik. Régebben egy acél közdarabbal volt szokás a szelepet az alumínium radiátorba szerelni, manapság az újaknál már nem tudom, hogy hogyan van megoldva.
(#) Franciska válasza Franciska hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
A kazán külön helyiségben van, ahol nincs fűtés, ezért is lettek szivacsok rakva a csőre, bár fagyveszély közel sincs, de mindegy.

A piros "vezetéken" talán legutóbb szárítandó növény volt felakasztva kötegben, vagy hasonló, amit fater épp kitalál szóval az csak egy műanyag zsínór, ami csak ki lett feszítve.
(#) erbe válasza Franciska hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Idézet:
„Hogyan találjak valódi fűtésszerelőt?
Aki beszerelte is annak mondta magát, szakmája volt, aki utána látta, az is.”

Ezek szerint nem elég az a hibamennyiség, amit többen is sorolunk itt.
Elhelyezett néhány "időzített bombát", amik, ha nem takarítod ki időnként a rendszered, 2-3 évenként bejelentkeznek, amíg valóban nem robban valami. Először is a kazán.
Műanyagcsőből kiképzett "zsákban" ugyanúgy lerakódik a szutyok, mint réz vagy vascsőben. Csupán ez utóbbiban általában bőven van hely. Ez a szutyok nem bekerül a rendszerbe, hanem az eszközök belső felületéről válik le. Műanyagcsőből a legritkábban, elsősorban vasból a vízben lévő oldott oxigén hatására. Állítólag réz-alumínium jelenléte esetében nem csak a közvetlen érintkezés által létrejövő galvánelem okoz elektrokorróziót, hanem vándorló ionok is.
Ez az
Idézet:
„eleve nem igényeltek vastag csöveket”
, nem a radiátor, hanem az építendő rendszer függvénye. Ez az "anyagtakarékos", hatásfokkal nem törődő szemlélet jellemzője.
A hozzászólás módosítva: Aug 24, 2014
(#) Franciska válasza eSDi hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Az aluradiátorhoz az 5 rétegű műanyag csőnek, mely aluval van bevonva, jónak kéne lennie, ugye?
Az az 1 méteres rézcső, ami a kazántől elindul okozhat nagy gondot?
Cseréljük ki azt műanyagra?

Raktam fel képet, hogyan van megoldva nálunk a szelepek bekötése.
Ez most jó, vagy másként kéne?
Köszi!
(#) Franciska válasza erbe hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Nekem elég és nagyon köszönöm mindenkinek, aki segít a hozzászólásával!!!

Gondolod, hogyha lány létemre egy fűtésszerelőnek megmondom, hogy mit és hogy csináljon, mert nekem ezt, meg azt mondták, hogy így meg úgy kell, nem fog lehurrogni??? s jó néven veszi? mert valahogy van egy olyan érzésem, hogy nem...

Azért is kértem többször is pontosabb leírást, vagy linket, ahol le van írva, mit hogyan kell lépésről-lépésre, hogy én is meg tudjam csinálni ha mást nem, legalább a takarítást, átmosatást, stb.
Fater autószerelő, de ha hét év alatt nem vette a fáradtságot, hogy utánajárjon a dolgoknak, s nem vette észre még azt sem, hogy ezek szerint a szivattyú is fordítva van bekötve, akkor más lehetőség híjján kénytelen vagyok én utánajárni... s mivel eddig is sok mindent nekem kellett megtanulnom, ami nem pont "női munka", ezért gondoltam, hogy talán ezt is meg tudnám csinálni, ha valaki elmondja, hogyan kell...
Nem lehet olyan bonyolult, csak a fő szabályokat, "mit szabad, mit nem szabad" kell(ene) tudni, persze egy videó nagy segítség lenne, de eddig még nem találtam erről.

Köszi!
A hozzászólás módosítva: Aug 24, 2014
(#) erbe válasza Franciska hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
A képeid alapján jók a bekötések, nem látni az általam szidott "zsákokat". Az is látható, hogy az első elágazásig vastagabb cső megy. Mégis gyanítom, hogy valahol ezekben a csövekben ült meg a szutyok. Ellenben továbbra sem érthető, minek ment föl a visszatérővel a padlásra.
Javaslatom: A kazán elmenőtől a tágulótartályig a kazán kimenetével azonos vastagságú vascsővel felmenni, abból leágazni a radiátorok felé. A visszatérő hurkot megszüntetni és az utolsó radiátortól enyhe lejtéssel vinni a kazánházig, ott a keringető szivattyú elé egy szűrő-ülepítő tartályt beiktatni. Célszerű a csap és a szivattyú közé, így az ellenőrzés-tisztításhoz nem kell leengedni a vizet.
(#) erbe válasza Franciska hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Videjóval nem szolgálhatok, mert szakmámból eredően őszinte utálatot érzek iránta. Mikor százával hordták be az osztrákoktól, tucatnyi használati utasítást fordítottam, az is hozzájárulhatott.
Most ugyan informatikus, hálózati rendszergazda vagyok, de mikor a fűtésemet terveztem, szereltem, hegesztgettem, akkor még csak villanyszerelő voltam.
(#) erbe válasza erbe hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Néhány link és tanács:Ezermester fórum
Cikk itt láthatod az aljzatba rejtett csövezést.
Hasznos tanácsok
Érdekes
Szűrő-ülepítő
és vegyes tüzelésnél a kiinduló alap a vonalvezetéshez:
Végül egy könyv: Tallér Ferenc Háztartási és kommunális kazánok.
Nagyon sokat tanultam belőle annak idején.
A hozzászólás módosítva: Aug 24, 2014
(#) Franciska válasza erbe hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Köszönöm a linkeket és a rajzot!
(#) Franciska hozzászólása Aug 24, 2014 /
 
http://www.kazankereso.hu/egyeb-termekek/1657-regulus-dbv1-termoszt...elleni

Erre gondoltatok? Ez a visszahűtő szelep, amit be kéne szerelni?

Esetleg olcsóbb alternatíva, netán használtan érdemes lehet utánajárni?

Köszi!
(#) eSDi válasza Franciska hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Igen ez így jó, a radiátor szelepnél szépen látszik a közdarab. Az már máskérdés, hogy a roppantógyűrűs idomok az aljzatba/falba valók és nem pedig a falon kívüli szereléshez.
Az a csőszakasz szerintem már nem oszt, vagy szoroz semmit, viszont erbe javaslataival teljesen egyet értek. Ez tényleg nem női munka! Nehogy már te állj neki a kazánt ráncigálni, kérj meg egy barátot, hogy segítsen. Esetleg a fatert kell kicsit jobban nyaggatni vele, vagy valamilyen női ármánnyal rászedni.
(#) erbe válasza Franciska hozzászólására (») Aug 24, 2014 /
 
Idézet:
„Szilárdtüzelésű kazánok gyakran túlmelegedhetnek, többnyire áramszünet esetén.”

Ennek megakadályozására kell a szilárdtüzelésű rendszer nyomvonalvezetését, csövezését úgy tervezni, hogy áramhiány esetén se essen kétségbe.
A többi már csak hab a tortán.
Következő: »»   4 / 11
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem