Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
csoki! nemrág volt szó, a labortápom hűtéséről, és a szigeteléséről. Ilyen szigetelésre gondoltatok? és igy is kell hozzá hűtőpaszta?
+ egy pár kép a labortápról. Az a vas csak a stabilitás miatt van ott.
Kicsit nézd át a táp leírását te is! :yes: Nem furcsa, hogy a tiéden, a panel másik oldalán van az IC foglalat?
  tap6.jpg
Az úgy jól van, mert az ic lábai ki lesznek forditva és ugy lesznek beletéve előről. Ezt azért csináltam igy, mert nekem a kijelző nagyobb, és más a lábkiosztása, és igy nem illik bele a nyákba. Tehát az ic nyugodtan lehet elől, és a kijelző csak kábelokkal lesznek odaforrasztva.
Ha jól értem, IC "írással" a nyák felé, lábak 180'-ban áthajtogatva a másik irányba. Az más, akkor bocs.
 Majd írd meg, mennyi láb tört le! 
A M*ximtól rendeltem egy nehány mintát, ugyhogy nembaj, ha letörnek lábak. Ebégként volt itthon egy M*xim minta, és annak a lábait áthajtottam egyszerre, és nem tört le egy se. Láb csak akkor törik le, ha a 180 fokba áthajlitott lábakat, ismét vissza akarom hajtani. tapasztalatból beszélek!
A gyári labortápok (legalábbis ami nálunk vanak) un lebegő tipusúak .Hátrányuk hogy sok tápfeszültséget igényelnek (főtáp,(több megcsapolással a kimenő feszültségtől függően jelfogók váltanak kb 10V lépésben vagy a régieknél tirisztoros előszabályzást alkalmaztak ) +- segédtáp műszerek külön külön ) Műszernek lehet kapni kész panelműszert vagy esetleg OBI 800 ft kéziműszer szétszerelve (KÜLÖN KÜLÖN TÁP MINDKETTŐNEK)Ha nagyon kell fényképezhetek rajzot róluk de az elvük hasonló az itt megjelent rajzokhoz.
Szerintem jó, paszta mindenképp kell hozzá. Én, ha összerakom, még teszek bele műanyag közdarabot, ami a csavart is kiszigeteli a tranyótól. Ha összerakom, utána mindig mérek a zászló és a borda között ellenállást. Szakadásnak kell lenni, akkor jó.
Nekem is egyszer ki kellett forgatnom egy IC lábait. Ha óvatos vagy vele megússza lábelhagyás nélkül.
szia! Igazából nem lenne rajta olyan nagy fesz. (kinek mi a nagy
 ) 42 Vos trafómat egyenirányítva kötném rá, azaz olyan 60 V körüli lenne.És akkor a kérdés  Ezt a tranyót alkalmazva azt mondod, Medve, olyan 2 A- körül tudom terhelni?Másik: Ha párhuzamosan kötök kettőt, és egy stereo potival szabályzom őket, akkor a végén lehet hogy 4 amper kukucskáljonki a vezetékből? uli (bocs a kicsit lemaradt vélaszokért  )
Helló!
Olyan kérdésem lennem hogy ezeket az alkatrészeket lehet e helyettesiteni: 2N3054 helyett olyan tranyót adtak ami állitólag jó helyette, hogy CC100 W (nem tudom milyen lehet ez...) By500-600-at P600D diódával. Ha jól tudom ez 6A-s es oda 5 kéne... 2N1613-at bc141-el Hát ezek azok amiket nem kaptam, pedig már több helyen is próbálkoztam. Élőre is köszi!!
Jaj most nézem nagyitóval
a CC100W az vmi jelölés, de maga a tranzisztor tipusa BD243C. Szóval akkor ez jó lehet a 2N3054 helyett?
Értem, köszi. És a By 500-600 P600D-al ha helyettesitem?? Attól már jobban tartok hogy nem lesz jó oda.
Mennyire lenne modositani egy Urban vagy Attila86 fele kapcsolast, ha 24V-os trafo helyett vennek egy 2x12V 100VA toroidot es olyan 14-16V-is csak egyik tekercsrol nyernem a tapot, efolott pedig sorbakotnem a masik lejovo agat is. Egy lagyindito gondolom mindenkepp kellene, de ezt a valtast hogy lehetne automatikusra epiteni ?
Nem értem teljesen amit írsz, de megpróbálom kitalálni.:
A két 12V-os szekunder tekercset akarod sorba kötve a tápra kötni mint szabályozandó feszültség, és a kettő közül az egyik szekundert pedig a segédtápnak? Ha igen, akkor ezt hamar felejtsd el! Ha nem, akkor rajzold le hogy pontosan mit akarsz.
Egy 100VA-es trafóhoz nem szükséges lágyindító-szerintem.
Nem ilyen butasagra gondoltam
A ket szekundert szeretnem eloszabalyozasra hasznalni... Azaz valami fapados megoldast szeretnek, alacsonyabb kimeneti feszultsegre 12V bemenet, nagyobb feszultsegeken 24V lenne a bemenet. A segedtap kulon traforol menne. Ha kis kimeneti feszultsegen szeretnek nagy aramot levenni, akkor a 12V-os bemenetrol kevesebbet kellene elfuteni.
Így már értem!
Természetesen ez megoldható. A legegyszerűbben betehetsz egy kapcsolót, amivel kapcsolod a leágazásokat. Én ha ilyesmit követnék el, akkor egy ablakkomparátorral figyeltetném a beállítandó feszültséget és automatikusan kapcsolna át. Más téma de ezzel kapcsolatban eszembe jutott: Mi lenne, ha a tápegység elején lévő graetz-et kicserélnénk 4db diódára, amiből 1-1 szemben lévő tirisztor lenne. A tirisztorokat pedig a beállítani kívánt feszültség nagyságának függvényében kapcsolnánk be vagy ki. Végülis egy 'vezérelt graetz' lenne, ami működik egyutas és kétutas egyenirányítóként is. Kérdés, hogy hogyan történhet a tirisztorok begyújtása. (2db opto?!) Mi erről a véleményetek?
Elég bonyolultan de a régi oe9.. tápegységek igy működtek tirisztoros elűszabályozás ( graetz mindkét ágába egy egy tiristor +2 dióda )+ egy egyszerű segédtáp vele sorba (ennek a terhelése vezérelte a tirisztorokat optot sem alkalmaztak ) eezután egy áteresztő tranzisztoros táp
ÉN láttam ilyen kapcsolást régebbi ruszki autó aksi töltőkben ! Ha jól emlékszem van is rajzom , de sajna nem tudom szkennelni! A kőnyv címét megírom holnap ha akarjátok.
Ha lerajzolod az is jó lenne! Persze nem az egész kapcsolást, csak a graetzet meg a tirisztort vezérlő részt ha nem túl bonyolult.
Valamit megpróbálok összehozni!Delehet hogy csak hétvégén lesz eredmény.
Nagy a baj! nem találom a könyvet! DE ha jól emlékszem
Akkumlátorok és akumlátor töltők a címe. Azért még keresem!
Ha egyszerűt akarsz, építsd meg így. Egy komparátor kell a táp szabályzott kimenetére, ami 10V körül (ha 2*12V-os a trafó) meghúzatja a relét. Ekkor az addig kétutas egyenirányító graetz-é "alakul", és feleakkora áramú dupla pufferfeszed lesz. Előnye, hogy a trafó teljesítményét mindig kiveheted a kimeneten.
Abban nincs. Reszursz "márkanevű" töltő volt ilyen.
Csak egy terminológiai megjegyzés: nem kétutas, hanem egyutas, kétütemű. A trafó egy adott szekunderén csak egy irányban folyik az áram, ezért egyutas.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
