Fórum témák
» Több friss téma |
Indulj ki abból, hogy az egy trafó. A kb. átfolyó áramot úgy tudod megmérni, ha még beteszel egy soros pontosan 1 ohm-os 2 wattos ellenállást és szkóppal megméred, hány volt esik rajta, visszaszámolsz áramra és hasonlítod a gyűrű primer feszéhez.
Vedd figyelembe, hogy a köráram se egyenlő a tápból felvett árammal. Azért így, mert L-t nem tudnál pontosan mérni, aztán jönne neked még XL és társai.. Ha megvan így a fesz és az áram, a szekundert már közelítőleg számolhatod is ( hatásfok ! ) különböző lezáró ellenállásokra ( effektív értékekkel számolj, ha szép színuszos az áramod...) Úgy emlékszem, ezt a témát már párszor felvetetted és válaszokat is kaptál rá..
Próbálj még arra is gondolni, hogy mi van, ha 1 ohm a terhelése? Mintha szórt L-t mérnél, az... ... itt pedig nagyon pici feszt fogsz csak kapni a teljesítményátvitel miatt.. ezzel kár foglalkoznod. Ellentétként nézd meg, ha nem terheled semmivel, milyen forró lesz a gyűrű és próbálj rájönni, miért van ez.
A 300 voltos primer ugye téveszméd ( fél volt nagyságrendű..), viszont azt megpróbálhatod ezek után, hogy egy pár kohm-os nyolcadwattos ellenállással mi lesz a szekunderen... ebből is következtethetsz az átvitt teljesítmény nagyságára, amibe viszont beleszól a vas minősége, AL tényezője (... ezért kell 2...3000 körül ). Csinálj méréseket a 10 menet szekundereddel 10-22-33-47 ohmos terhelésekkel, aztán vedd le a menetszámot 5-6-ra. Természetesen konstans teljesítménynél, az említett 1.500 wattnál...
Kb. háromszor le lett már rendesen írva, de kétszer biztos. Áramváltóról beszélünk, a feszültséget egyelőre felejtsd el.
Tehát adott a gyűrű amire rátekertél mondjuk 20 menetet. Ez a szekunder, a primer meg az az 1 szál amit átbujtatsz rajta, a főtrafó primerje. Tegyük fel hogy a főtrafó primerjén folyik mondjuk 10A, ez a 10A folyik azon az átbujtatott 1 szálon is. Az áramváltód szekunderje ugye 20 menet, ebből adódóan azon a 10A-nek a huszada lesz, mert 1:20 az áramváltód áttétele. Ha az áramváltót pl. egy 10ohmos ellenállással zártad le, akkor U=IxR-> 0,5Ax10ohm -> azaz 5V feszültség lesz rajta. Ha meg 20ohmmal zártad le akkor 0,5Ax20ohm -> 10V. Nem biztos hogy így kellett volna leírni de így talán érthetőbb. Célszerű olyan áttételt választani, hogy a főtrafó primer körében maximálisan folyó áram is kezelhető legyen az áramváltó szekunderén, vagyis lehessen pl. 4148-at használni egyenirányításnak, meg ne kelljen 5W-os ellenállásokon feleslegesen hőt elfűteni.
Ez így van, a háromszor is, meg a kétszer is, meg a működés is...
Annyit azért hozzátennék, hogy vissza kell számolni, hogyha a szekunderen 5 V van, akkor mekkora indukció lesz a vasmagban? Innen olyan, mint egy normál trafó.
Sziasztok!
Az előző paneltervemnél sok probléma merült fel, most itt a másik, erről mi a véleményetek? Különvettem a primer oldalt. 100 voltos low esr-ből még mindig nem találtam megfelelőt, de legalább sikerült szereznem 330 voltos kondikat primer oldalra, azok legalább elég kicsik. A hozzászólás módosítva: Nov 26, 2014
Ez miben jobb, mintha 1-et tennél a nyákra, aztán kettőt használnál?
Semmiben, de a lebegés ugyanúgy probléma lehet, ha a kettő közel van. Szóval szerintem közös vezérlést használj. Másrészt, ha mindenképpen kis magot akarsz használni, akkor még mindig opció, hogy feljebb viszed a frekit, és akkor a mag többet használ. De ha a magasság számít, akkor toroiddal jársz legjobban.
Igen, a kapkodásban az már kimaradt, hogy természetesen ügyelni kell a mag gerjesztésére is.
Erre írtam be egyszer, hogy nem muszáj a 230-at bántani neki... szekunderben könnyen lehet 5 ampert kivenni egy gyakorló 50-100 wattos tápból és ott tesztelheti a gyűrűket, szekunder menetszámokat...
Tehát itt vagyok. Az áramváltós részt majd levegőbe össze szerelem (igazából egyenlőre próba képp lezárom egy 10 ohm- os ellenállással, és közbe rátekerek a gyűrűre 10 menetet)
Akinek van egy kis ideje átnézné nekem? Természetesen a főtrafón lesz réz szalag. A hozzászólás módosítva: Nov 26, 2014
Nem tudom, végülis a kisebb tápjaidra mit tettél, de a 10 menetet és a lezáró ellenállást arányosan ám, mert most 1,5 kW-ot akarsz, ugye?
Ugyan azt amit cimo a cikkében leírt -ugyan de nem fejtett ki hogy is miért jött ki. (azt még elfelejtettem oda írni, hogy a két végpanelon felül teli föld lesz, de a tápágakat azt kikerüli.
A nyákodat nem nézem, majd nézze más...az a cikk pedig mekkora power? 300 watt vagy mennyi?
Na látod... a tiéd meg 4-5x akkora... ott csinált x menettel 4-5 voltot, ehhez hasonlíts.. neked 4-5x akkora primer áramod van a gyűrűben...
Szóval nem 18 hanem 100 menet kéne rá? 33 ohm helyett 150 ohm?
Jajjjjjj... hogyan kéne, amikor neked nagyobb az indukáló áramod???
A 10 menet talán még sok is lesz... Azt nézd meg, hogy a kívánt teljesítményednél az egyenrángatott fesz legyen az az 5 volt környéke, ami neked elég. Úgy válassz minimális menetszámot..( 10...9...8... ami még elég ). Aztán még jön, amit katt is beírt... a gyűrűd elbírja a gerjesztést.. A hozzászólás módosítva: Nov 26, 2014
Inkább nem teszek bele áramváltót. Sose fogom tudni ennek a működését felfogni.
Pedig mennyit írtunk róla... nyugodtan tedd bele, aztán kipróbálod, mit csinál és változtatsz aprókat, ameddig nem lesz okés.. akkor kötöd be funkcióra..
Tegyük fel egy pillanatra megjelenne a DTC lábán az 5V. Az IC mennyi ideig marad kikapcsolva? Mert, amint leáll az IC megszűnik a fesz (csökken az áram). Vagyis újra beindítja és ez ismétlődik.
Az már más téma, hogyan akarod használni... azt neked kell eldöntened.. az biztos, hogy nem egészséges a ki-be kapcsolgatás, ha már a csúcsnál mászkálsz.
Erről is meditáltatok eleget, kinek mi a véleménye. Először csak csináld meg jól a gyűrűt, aztán ráérsz eldönteni az alkalmazást. A hozzászólás módosítva: Nov 26, 2014
Pedig a közeljövőben senki nem fogja mégegyszer leírni... mi az, amit nem értesz benne?
Ezt a fél voltos összefüggést.
Hol van ott fél voltos összefüggés? A Zsolt nagyon jól leírta a működést.
Talán a primerre gondolt, amit én írtam be délután... a 300 helyett..
Azt nem értem, hogy 1:1 arányban mi történik? Például. Nem nagyon találok az áramváltó működéséről semmi cikket, vagy ilyesmit. Ahol konkrétan példával vagy táblázattal mutatja, mikor mi történik. 3A, 4A, 5 menet 8 menet 10 menet és ott van még ahozzá való söntök értéke. Ez 3 változó aminek nem tudom összerakni a képletét.
Először is, nincsenek söntök. Lezáróellenállás a becsületes nevük. A söntök direktben vannak használva, többnyire műszerek előtt.
Ha egy-az egyes az áramváltó áttétele, akkor nagyjából egyforma a primer- és szekunder árama. Tehát, ha a primer 5A, akkor a szekunderen is az folyik. Ha a szekunderre teszel egy 1 ohmos ellenállást, akkor azon 5 V fog esni. Most legyen egy másik példa: legyen a szekunder 10 menet. Akkor a szekunderen a primer áramának a tizede fog folyni. ( nagyjából ) Ha ugyanazt az 1 ohmot használod lezáróellenállásnak, akkor azon 5A /10 = 0,5A x 1 ohm, vagyis 0,5 V fog esni. Eddig érthető? A gerjesztésről: a második esetben tizedakkora feszültség kerül az áramváltóra, tehát tizedakkora indukció lesz benne. Azt kell ellenőrizni, hogy az adott áramváltó ( már arra gondolok, hogy amit ténylegesen be akarsz építeni ) mekkora indukció lesz. Ne akarjon a vasmag a telítés közelében dolgozni, mert nem lesz alakhű az átvitele. Ha eddig érted, akkor talán már meg tudod válaszolni azt is, hogy mi van akkor, ha egyáltalán nem használsz lezáróellenállást?
Sziasztok!
Skori rezonáns kapcsoló üzemű tápját szeretném megvalósítani. Bővebben: Link Szekunder oldal tápfeszültsége 12V, 24Vutobbi 2 ampert kellene tudjon. Sajnos a költségvetés ismét alacsony. Így rossz PC tápból bontottam elég sok dolgot. Köztük egy-egy S20C40C és S10C45C típusú kettős diódát kérdés ezek megfelelőek lennének a szekunder oldalra? Továbbá a PC tápban található két darab D4206megfelelő lenne a primer oldalra? Az általam kitermelt NTC szakadás vizsgálattal sípol (sajnos erről az alkatrészről az ég világon semmit nem tudok) ez a sípolás normális? Ismét elnézést a már feltett és a későbbiekben következő "buta" kérdéseimért!! A hozzászólás módosítva: Nov 26, 2014
Az biztos, hogy az NTC jó, ha sípol, multival mérve. Olyan 5 ohm körül szokott lenni.
Tegyük fel ott van cimo cikkében az alábbi "táblázat":
Az egyenirányított áramváltó feszültségei: 0W-nál 0,12V 120W-nál 2,4V 200W-nál 4,05V 260W-nál 5,5V Vagyis mondjuk 120Wattnál (ha 150V-ra tételezem a trafó primer szálát) akkor ott 120/150=0,8/18=0,044x33=1,46x1,414=2,07V számolok ki. De ha megnézem 260W-nál mi történik akkor már teljesen más értéket kapok, gyorsan le is vezetem, de már csak 140V-tal: 260/140=1,857/18=0,103x33=3,399x1,414=4,8V az eredő feszültség. Nem tudom most lehet én számolok valamit tévesen és kissebb terhelésnél nagyobb a feszültség mondjuk 160V a félhídban, és nagyobb terhelésnél pedig még többet csökken. Na most nekem az induló 300V körül lesz. Azt lenne jó tudni még, hogy 5A áramnál mekkorát esik a primer kör. Esetleg akkor már valamit jobban értenék. Az lenne a kérdésem, hogy akkor elvileg ezt gyakorlatban lehet elkészíteni és tesztelgetni? Mondjuk egy kis tápon is jó lenne ami tud 5A-t? A másik kérdésem pedig az lenne, hogy az amúgy leállt IC-vel mit lehet tenni annak érdekében ha mondjuk a kimeneten zárlat van és hirtelen megnő az áramigény? Ahogy ferci is leírta nem tesz jót? Mit ajánlotok, hogy ne ki-be kapcsolgasson? Valami kinyitó relét amit egy időzítő IC akár 555 úgy is tartana és/vagy hozzá egy villogó fault led? Hát nem tudom. Valamit kéne vele kezdjek.
Ajaj...
Nem követtem, hogy valójában milyen tápot csinálsz. Válaszold meg az alábbi kérdéseket: - félhíd, vagy teljes híd lesz? -szabályozott a táp? - mekkora teljesítményt akarsz átvinni a trafón ( a szekunderek száma mindegy )? -mekkora frekvencián fog működni? A TL494-et már nem tudom megnézni, hogy mit kell vele csinálni, tehát, hogy az áramváltó kikapcsolja az ic-t, vagy áramgenerátort csinál az egészből, ezzel nem foglalkoznék, mert ennyi időm nincs. De leírom, hogy kell működnie itt egy áramváltónak, meg nagyjából hogyan kell méretezni. |
Bejelentkezés
Hirdetés |