Mondjuk a tápfeszt is megkéne nézzem amikor lapít hány voltra esik vissza. Mert ha jól emlékszem 2x103Vdc. Ezt a zenei meg nem tudom én milyen értékeket hogyan állapítják meg?

Egyik módszer, hogy digitálisan rögzítik a kimenő jelet, a kimenő jel áramát, a tápfesz változását, ehhez még jön valami impedanciagörbe. Ezt analizálják valami célszoftverrel. Másik régebbi módszer, hogy a műterheléssel (ez nem csak egy ellenállás, hanem reaktív tagokat is tartalmazó komplex áramkör) terhelik a végfokot és a műterhelés ohmos részével fűtenek fel pl. olajat. Ezt a hőmennyiséget mérik jule-ban

Ebből nekem is van saját készítésű példányom (ma is működik), amit a saját visszarajzolásom és panelkoppintásom alapján készítettem (gyerekkoromban).
Mellékeltem a rajzomat és egy képet az eredményről.

Nagyon köszönöm, majd összevetem az enyémmel.

It van egy link, nem ezt olvastam, de erre is hivatkoztakBővebben: Link

Szia! Szedtem már szét hasonló kaliberű Geniust, az is hajlamos volt a búgásra. A problémát az erősítő panelen elég szerencsétlenül kialakított jel-vezetősáv okozta.
A hiba beazonosítása kedvéért az erősítőt tartalmazó egységet vidd a lehető legtávolabb a többi elektronikai eszközödtől. Ha ez érdemi javulást okoz, kidolgozunk valami megoldást

Idő közben letöltöttem a kapcsolási rajzát.

Mivel az RCA csatlakozó közvetlen kapcsolatban áll a fejhallgató jack aljzatával, a jelforrásod már eleve tartalmazza a búgást, esetleg a felhasznált kábel szedi össze.

Szia!
Volt, hogy levittem a villanyóra mellé az ottani konnektorhoz, ott is ugyanazt produkálta. Holnap kiviszem az udvar végébe, és beszámolok.

Ha a fülhallgató bedugásától a hangszórók zaja eltűnik, akkor nem a panel szedi össze. A kapcsolási rajz megtekintése előtt gyanakodtam erre.
A hallgatót közvetlen a forráshoz (gondolom hangkártya) csatlakoztatva nincs búgás?

Sajnos a búgás mindig fennáll, bármitől függetlenül, hogy mi van hozzá csatlakoztatva. Amúgy PC hangkártya igen

Megerősödtek a vezetősáv felöli forrasztások, nézzetek rá a panel elvágásra jó e így,igazából átvezetés nincsen.

Amúgy megmértem, és ugyebár alajáraton kb 206V_dc van jelen. Max kivezérlésnél lecsökken 178V-ra.
Mit gondolsz? Lehetne még feljebb menni a kimenő teljesítményt nézve, ha a tápfeszültségen stabilizálnék egy kicsit? Valahogy megtartani közel állandó értéken? Mondjuk pufferek növelésével...

Lehet hogy még lentébb is esik, csak a multi nem elég gyors. Szkóppal érdemes megfigyelni. Több puffer az mindenképpen segít, főleg a basszusoknál. Normál toroidos tápnál én ha tehetem 4 ohmra tápáganként legalább 10000 µF-ot , de ha nem akarok spórolni 20000-22000 µF-ot teszek. Kapcsitápnál vigyázni kell, hogy a bekapcsolási áramlokés túl ne terhelje a kapcsolófeteket. Kilowattos SMPS -ekkel nem volt még sok dolgom, itt nem tudom mi az ésszerű max puffermennyiség. Nem tudom milyen topológiájú a kapcsitápod, meg kellene néznem, akkor többet tudnék mondani. Neked ha jól látom 2 db SE végfok megy egy közös tápról. Nagyon sokat segít, ha (úgy is kellene építeni agy kis jelerősítőt) az egyik csatorna ellenfázisban lenne meghajtva, a hangszórócsatinál pedig vissza forgatva. Így a sztereó jel, ami mélytartományban szinte ugyan az, mindig felváltva szipkáznák a puffereket a +/- tápról.
Ezt nem én találtam ki, de jó. Érdekelne, van-e a tápodban PFC, mekkora a primer oldali puffer, Mekkora a szekunder oldali puffer, HSW, vagy rezonáns. Egy közeli kép is segítene.

Végül is miről koppintottad? Már nagyon kiváncsi vagyok mely hazai gyár készitette az eredetit.

A kapcsolást jobban megnézve ez a PA300 néven futó erősítőre nagyon hasonlít, gyakorlatilag ugyan az, az alkatrész értékekben van némi eltérés. Mivel a PA300 egy az egyben Castone és a clip
is nagyon hasonló a Castone-hoz ezért szerintem Castone.

Nekem most a tápban két 470µF-os van/ág. Én úgy tudom, hogy ami egy trafós kivitelnél van puffermennyiség erősítőhöz, ott az SMPS-nél elég kb a 10-ed része is. vagyis 10.000µF-hoz szoktam mérni. Egyébként egy full hidas rezonáns tápról hajtom. Saját készítés. Jó persze biztosan segítene ha dobnék még rá egy kis puffit a végére. Csak nem tudom mennyit és, hogy azért érdemes lenne-e variálgatni. Nincs benne PFC. primer puffernek 4x220µF van berakva.
Ez nem sztereó vég. Ez egy sima monó blokk.

Itt egy link.

Nem tudom. Az előlapra REFLEX volt írva, de ez lehet csak ámítás. Akkoriban ez nagyon stabil jószágnak számított.

"...SMPS-nél elég kb a 10-ed része..."

Miért? Legyen a végfok betápja 2 x 100V. A hangszóró ellenállása mondjuk 4 ohm. Akkor csúcsáramban a táp felöl fog folyni elvileg 25 A. Ha a végfok előtt nincs pufferkondi, akkor ezt a 25 A-t a tápnak kell szolgáltatnia. Ehhez kell egy olyan táp, ami 25 A-nél még nem megy áramkorlátba. Ezzel a táp pillanatnyi teljesítménye 25 x 100 = 2500W. Vagyis, e fölé kell állítani az áramkorlátot. A végfok effektív kimeneti teljesítménye: (25/1,414) x (25/1,414) x 4 = 1250W. E szerint kétszer akkora táp kell bele... Akkor hogy is van ez? Hát úgy, hogy az átlagáramfelvétel sokkal kisebb lenne, de ha kevés a pufferkondi, akkor nagyon hullámos áramot vesz fel a végfok. Vagyis, a pufferkondi a végfok által felvett áram középértékét igyekszik képezni, hogy a felvett áram minnél inkább egyenes legyen! Tehát, ha lehet, akkor csak egyenáramot, ne pedig hullámos áramot vegyen fel a tápból. A megfelelő pufferkondi a nagy áramcsúcsokat tudja szolgaltani a végfoknak, de ha ezek kicsik, akkor nagyon kicsi a hatásuk, tehát a felvett áram nagyon hullámos lesz. A baj ott van, hogy a felvett áram csúcsértéke olyan nagy lehet, hogy megszólal a táp áramkorlátja. Vagy esetleg elszállnak a tranyók a primer oldalon, vagy még rosszabb lesz az áram effektív értéke egy hálózati trafó esetében. Azt sem nehéz belátni, hogy elsősorban a mélyhangoknál kell nagy pufferkondi, mert a kHz körüli áramokra jóval kisebb kondi is elég. Ha rendesen van méretezve a pufferkondi, akkor teljesen mindegy, hogy kapcsitápról, vagy trafóról megy a végfok. De a kapcsitáphoz is legalább annyi pufferkondi kell.

Egyébként, még a tizedénél is kisebb kondi kellene ( kapacitásra ) ha a végfok felvett árama tiszta egyenáram. De ugye ilyen nincs...

Amúgy a kapcsolóüzemű tápoknál nem okozhat problémát a túl nagy puffer kondi, bekapcsoláskor?
Hirtelen kell feltölteni 10mF-ot és még akkor a tápban se biztos hogy bekapcsolás pillanatába beállnak a kívánt feszültség értékek.

De, okoz problémát, különösen, ha nincs bennük áramkorlát. Ha van, akkor megszólal az áramkorlát, a tápból áramgenerátort csinál, állandó árammal feltölti a puffereket, aztán mehet a szekér. Egy rendes táp sem egyszerű feladat...

Crown XS 500 1450 W SMPS nekem ez a végfokom a nagyobbik,ebben sincs spórolás a pufferrel! Az indítási (stb) védelemnél sincs kispórolva a nagyáramú fet.

Onnan vettem ezt a kb 10-ed részes bulit, hogy cimopata, lorylaci is valamikor az erősítőhöz készült tápjaikba se tettek többet. Valamit, ha megnézek egy gyári több kW-os 1U magas véget ott is arányaiban ennyi van ( tehát ott mondjuk 2x3-4000W-okra pakolnak fel) 3x-4x ennyit...(tessék megnézni 10-12 db van bennük slussz) most nem a pkn 3 fázisú 40 kilówattos gépére gondolok...
A másik meg egy hagyományos trafó esetén sokkal lassab diódák vannak és 50Hz-es töltésről van szó. Persze oda jó hogy 10.000µF kell 100-200W-hoz, hogy szép dinamukis legyen a csúcsokban is.
De persze ez csak saját tapasztalat és észrevétel. Nem mondom, hogy nem segítene a helyzeten egy kis kapacitásnövelés, csak nem tudom arányaiban megérné-e a kínlódás vele.

Inkább a működési elvet kellene megértened, nem pedig azt nézni, hogy ki mit tett bele... én nem azt mondtam, hogy nem lehet kevesebb kondi benne, hanem leírtam, hogy ennek mik a következményei.
Egyrészt, a gyári végfokoknál amit lehet, kispórolnak. A másik, hogyha úgy csinálják meg a tápot, hogy ezt kibírja, vagyis betesznek annyival nagyobb félvezetőket, akkor elég bele a kevesebb kondi is. Feltéve, hogy kibírja az áramot.

Holnap vagy holnap után faragok egy lágyindítót a toroidomhoz, hogy egyáltalán be tudjam indítani. Megnézem azzal milyen eredményeket hoz az erősítő.
63V-os kondit sorba kötnék neki, (mert ez a legolcsóbb megoldás és hogy picivel 100V fölé csak így tudok menni) 10.000µF-osakat 2-2db. Teszt erejéig elég lenne neki szerinted?

Ezen a témán már én is gondolkoztam amúgy. Van itt a fórumon egy kondenzátor számító program. Amit a feszültség hullámzása alapján kell számolni. Ha kiszámolnád egy 100 wattos terhelésre 50hz-en elég lenne 1000-2000 mikro F is. Csakhogy nem 50Hz-el kell számolni, hanem az erősítő alsó határfrekiével, mondjuk 8-10HZ-el.

Szia! Félek OFF-ba hajlunk, de meg kell jegyeznem a szokványos hálózati transzformátoros tápokban a pufferek másodpercenként 100-szor kapnak töltést.

Pontosan! Nem túl sok az a 10 Hz... Ki lehet számolni is, de szimulátorban sokkal látványosabb a dolog.

Szia! Jó távol vittem mindenféle kütyütől a hangszórót, és ugyanúgy búg, se erősebben, se gyengébben.

Ez igaz, de most az erősítő felőli felvett áramot kellene átlagolni, aminek a frekvenciája ugye jóval kisebb lehet, mint az 50 vagy akár 100Hz. Az, hogy a trafó belepumpál energiát, még nem jelenti azt, hogy az ideális, sima egyenáramhoz képest a végfok nem fog felvenni a tápfesz/ Rt nagyságú áramot... és ezt valahonnan fedezni kell. Ha kevés a kondi, akkor jön a tápból, már ha tud.
Szerintem, ez nem kellene, hogy off legyen, hiszen egy erősítő alapvető működéséhez hozzátartozik a felvett áramának időfüggvénye is. De hát legfeljebb átteszik máshova.

Ez tényleg nem idevaló, van topikja.