Fórum témák
» Több friss téma |
Azért csak úgy nem szoktak frekiváltót felszerelni, lehet hogy nem 50 hz-n járatja, lehet finom indítás szükséges stb. De ha el lehet hagyni, a direkt indításhoz ( nálunk 26Kw-os motorok indulnak direktbe 60A-s c-s kismegszakítók után) Az alábbit javaslom, mint látod Kw-hoz adják meg a választás lehetőségét, a Gyár mérnökei már elvégezték a szükséges számításokat,( így van ez a mágneskapcsolóknál is). Külön mágneskapcsoló mellé kellene még védelem is, a hőkioldó nem egy komoly védelem...
A hozzászólás módosítva: Jan 15, 2015
A kétpólusú kismegszakítót a helyhez kötött ( beépített) készülékek leválasztásához, hogy a fázist és a nullát is kikapcsolja . ( Pl : villanybojler )
Vagy például egy gázcirkónál , ahol fontos a fázishelyes bekötés . Egy villásdugónál könnyen be lehet fordítva is dugni. A hozzászólás módosítva: Jan 15, 2015
Sziasztok!
Előző oldalakon küszködtem egy második termosztát bekötésével, ma készen is lett. Az eredeti termosztát doboza felett van egy bekötődoboz, de a kettőnek semmi köze sincs egymáshoz. A termosztáttól egy csőben egyenesen a kazánhoz megy a kábel. Ezt megtudtam csapolni az álmennyezeten levő 7cm átmérőjű lukon keresztül. A második probléma az volt, hogy jutok ki a hálószobából az álmennyezetig. A bekötő dobozban a lefelé induló csőben ment a kábel a biztosítókig, ebbe belehúztam két eret. Utána csak a kettőt kellett összehozni, és a próba volt hátra. Jól működik! Azt gondoltam, hogy úgy lenne logikus, ha minden kábelhez hozza lehet férni a falon levő bekötő dobozokon keresztül. Általános megoldás, hogy a bekötőben csak a konnektor és a lámpák kábele megy csak, ami úgymond fix (kazánhoz menő 230V, termosztát kábel, stb) az pedig elrejtve?
Nem is mehet egy csőbe, a kazán termosztátok többsége törpefeszültséget kapcsol . Külön csőbe kell tenni.
Az ok, de nem az összes kazán, ez előírás.
Pl ennél is törpefeszültséges bekötés szerepel. A hozzászólás módosítva: Jan 15, 2015
Mellékesen nem tudhatod, mikor cserélsz kazánt.Ezért ha van lehetőség külön cső kell.
Köszönöm. Tehát a külön cső rendben van. Van a kazánnak törpefeszültsègű bemenete is, de a 230V van használva. Azt gondoltam, hogy úgy kell mindent vezetni a falban, hogy bármikor bontás nélkül szerelni lehessen, vagy átalakítani, mert most szenvedés volt hozzáférni. Ha nem lett volna már két db. kör alakú szerelőnyílás az álmennyezeten, bontani kellett volna, vagy ugyanilyen szerelőnyílást kellett volna készítenem. De amíg nem tudod, hol mennek a csövek, addig nem tudo, hol kell lyukat készíteni. Jó lenne egy terv, de gondolom arról álmodozhatok . A lényeg, hogy végre két helyen van termosztát, tudok választani, hogy melyik helyiség hőmérséklete a fontosabb. A másik pedig abból a hőből gazdalkodik, ami éppen a rendszerben kering.
Az elmélet és a gyakorlat két dolog.Jellemzően megépítik a házat, beszerelik.Minden hozzáférhető, szerelhető. Ez után jön pl az álmenyezet 10-20 év múlva. Az összes doboz fölé kerül. Szerinted ki fogja újra szereltetni az egész hálózatot...Akkor még hozzáférhető a doboz, lehet lámpát is felszerelni. Azután kell rá egy lámpa máshova..
A hozzászólás módosítva: Jan 15, 2015
Köszi, gyuszo!
Van olyan félinformációm, hogy a kültéri berendezéseket, dugaljakat is 2P kismegszakítóra kell kötni (pl. kerti lámpa vagy terasz dugalj). Ebből mi igaz? És miért kell? A (beépített) mosogatógép, mikro, villanytűzhely, vízlágyító stb. is ide tartozik? Félre ne értsetek, nem ezen akarok spórolni, de ha tudom mit-miért, akkor jobban megjegyzem, és hasonló jellegű esetben tudni fogom
Teljes leválasztást kell biztosítani. Valamelyik szabvány előírja. A lényege, hogy a fixre kötött fogyasztókat teljesen le kell tudnod kapcsolni a hálózatról és ez a nullabontást is jelenti. Jól kiépített hálózat esetén szerintem nincs jelentősége, de én is így tudom, ahogy írtad.
No, csak a törpefeszültség mivolta miatt nem kellene külön cső - ha a törpefeszültségű rendszer is ugyanolyan vezetékkel van vezetve, mint a mellet levő 230/400-as.
Természetesen praktikus minden áramkört külön csőbe rakni, félreértések elkerülése végett.
Ilyen formában semmi sem igaz.
A jelenleg érvényes szabvány szerint egypólusú leválasztás megfelelő akkor, ha a nullavezető megfelelően kis ellenálláson át földelt. Ezt vagy a táphálózat kezelője igazolja, vagy meg lehet mérni. De valljuk be, egy TN-C-S hálózaton, ahol a szétválasztás után nem 3 km vezeték megy, hanem négy méter 20 centi, ott ez teljesül. MSZ 2364-460:2002 és MSZ 2364-537:2002. A kérdést tárgyalta a Magyarországon legszakértőbb fórum, a MEE ÉV MUBI is: "Az első kérdés az volt, szabad-e a kismegszakítókat leválasztás céljára alkalmazni? Az MSZ 1600 korábbi előírása ezt csupán az egysarkú megszakítás szempontjából vizsgálta, s ezért azt csupán a fogyasztásmérőnél elhelyezett áramszolgáltatói kismegszakítóknál engedte meg, azt feltételezve, hogy az áramszolgáltató mindig gondosan ellenőrzi azt, hogy ez (az áramlopás megakadályozására) valóban a fázisvezetőbe legyen beiktatva. Viták voltak arról, hogy – mivel a működtető kar és a kapcsoló érintkező-hídja nincs egymással merev kapcsolatban – elfogadható-e a kar kikapcsolt állapota a kismegszakító kikapcsolt állásának ellenőrzésére. Ezt a vitát annak idején azzal zártuk, hogy igen ritka az érintkezők összehegedése, s ezt a kar kikapcsolásánál a szakember föltétlenül észrevenné, ezért ezzel nem számolunk. Kisfeszültségen ez a szabvány nem tárgyalta a kikapcsolásnál az érintkezők közt létrejövő légköz nagyságát, ezért ezt a kérdést nem vizsgálta. Az új MSZ 2364 462 alfejezete a leválasztásnak csupán az alkalmazási követelményeit tárgyalja. Sajnos a 461.2. szakasz kifejezetten kimondja, hogy a TN-C-S és a TN-S rendszerekben (tehát azokban a nullázott hálózatokban, illetve hálózatrészekben, amelyekben a nullavezető és a védővezető a kapcsoló helyén már szét van választva) a nullavezetőt nem szükséges leválasztásnál sem megszakítani, ha a táphálózat PEN vagy nullavezetője megfelelő kis ellenálláson keresztül le van földelve. (Mi hiába kértük azt, hogy az egyfázisú szakaszokban ez is szükséges legyen, ezt az IEC-ben elutasították. Belgium, Franciaország, Norvégia, Portugália, Spanyolország és Svájc úgy bújt ki e könnyítés alól, hogy kijelentette, náluk semmiféle hálózatban nem elégíti ki a földelés a megfelelő kis értéket.) Ez tehát – sajnos – azt jelenti, hogy a leválasztó kapcsoló egysarkú kivitele a hazai nullázott hálózatokban nem kifogásolható. Ebből a szempontból tehát a kismegszakító leválasztásra való alkalmazása mindenütt szabványos. A leválasztás céljára alkalmazható kapcsolók kiválasztására viszont az 537.2.1.1. szakasz megszabja a nyitott pólusok közötti szivárgóáram és lökőfeszültség korlátértékeit. Ez gyakorlatilag a mikrokapcsolókat és a korszerű dobozkapcsolókat kizárja a leválasztásra alkalmas kapcsolók köréből, a kismegszakítókat azonban nem."
Sziasztok! Idetartozó, de valahol mégsem. Újfent előírták, hogy a napelemekhez távműködtetésű kioldót kell használni - stringenként egyet. A gond csak az, hogy ez közel a napelemek ára egy rendszeren belül, azaz az egyébként sem túl rentábilis rendszert - megfizethetetlenné teszi. Tud-e valaki olyan indokot, ami ezt valóban igazolhatóvá tenné? A napelemeken ugyanis van túláram és túlfeszültség védelem eleve - ami szakaszol is (igaz nem megszakító, tehát terhelés alatt nem tanácsos megszakítani). A berendezés kimenetén pedig van túláramvédelem, FI relé, főkapcsoló és első fogyasztási pont, ami bontható. Én nem tudok semmilyen épeszű indokot, ami miatt távműködtetni kellene a szakaszolókat. Szívesen vitába is szállnék az adott szakemberrel, aki ezt valami alapján előírta - csak éppen nem tudom mire alapozott. Ötlet? Eddig mindössze egyetlen helyen kellett távműködtetést használni, egy gázkazán kazánhelyiségében, ahol egy elosztó szekrényt kellett áramtalanítani. 25 év alatt így egyet építettem be összesen. Most 1 projektbe kellene 4-et 5-öt. Van-e valamilyen szabvány, ami ezt előírná? Esetleg tűzvédelmi?
Ha lassan törlöd ki, tán még elolvashatja, hogy ez az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása.
Tűzoltó bácsi nem szeretne 400-600V DC vel találkozni oltás alatt slagon keresztül.
A napelemektől jellemzően 1 db DC vezeték jön le, így 1 db is elég lenne. Ugyan nem értem mért nem elég az, hogy ha a tűzvédelmi főkapcsolót lekapcsolja akkor a mágneskapcsoló is leválasztaná a DC-t?! A hozzászólás módosítva: Jan 16, 2015
Volna egy kérdésem - de tényleg. Nappal, azaz, ha letávkapcsoltam a rendszert és locsolja a tűzoltó - akkor talán nem lesz feszültség rajta? - Dehogynem! Szamárság az egész! Ugyanúgy, ahogyan egy szünetmentes áramforrásnál az akkupackon ott a delej - ugyanúgy a szigetüzemű rendszereknél is. Ha a szünetmentesnél elégséges a szakaszoló - akkor a napelemes rendszernek miért nem? Persze költői a kérdés. Mert épeszű magyarázat nincs rá. Az, hogy kisebb szakaszokra kell bontani a rendszert - az járható és kivitelezhető. A többi tényleg nem a fórum keretei közé tartozik. Pusztán azért dobtam fel ezt a kérdést - hátha eljut olyanhoz is - akinek előbb kérdeznie kellene. Szóval tűzvédelem... Hmmmm . Éppen ma láttam egy "kolléga" művét. leszerelte a 140A-es töltésvezérlőt és otthagyta a lógó kábeleket, hogy érintgesse össze a felhasználó, ha "delejt" akar. Mindezt egy zárt helyiségben, ami lakótér volt és telepakolta akksikkal. Ha ez nem tűz, élet és balesetveszélyes akkor semmi. Jellemzően a napelemektől stringenként jön le vezeték. Lehet ez 800V is adott esetben. De éppen ezért van beépítve szakaszoló, ami túláramvédelmet is tartalmaz. A tűzoltó bácsi a távleoldással sem oldja meg a helyzetet, mert mi van, ha éppen a tetőn a távleoldó előtt gyullad meg a vezeték?
A traconnak nézegettem a katalógusát és ott kifejezetten volt olyan kismegszakító, amit úgy hirdettek leválasztásra alkalmas. Ebből én azt gondolnám, hogy a sima kismeg nem, de ezt nem tudtam. Érdekes. Egyébként (bár aktívan nem szerelek villanyt), de ahol eddig megfordultam, nem nagyon láttam kétpólusú kismegszakítót ilyen célra (teljesen új, komolyan megépített házakban sem). De mintha úgy tanították volna, hogy szükséges lenne, de lehet, hogy a közkonyha, kórház és egyéb kivételes helyekről emlékszem ezekre.
Úgy tudom, hogy németországban szabvány, hogy minden kismegszakitó a nullát is kapcsolja.
Nagy előnye van FI relés hálózatnál különben.
Ha szabvány lenne, akkor az új építésű lakásoknál már így lenne, de csak símán fázist szakítanak a kismegszakítók. És a többszintes családi házaknál, szintenkénti kiselosztókat kell beépíteni. Fi relé viszont kell.
Előző oldalon írtam, hogy: " Belgium, Franciaország, Norvégia, Portugália, Spanyolország és Svájc úgy bújt ki e könnyítés alól" de Németországot nem írtam.
Sziasztok!
Egy 120W-os 3 fázisú motorba szeretnék utólag PTC ellenállást beépíteni. Kérdésem az lenne, hogy milyen kivitelű legyen: mennyi az értéke, feszültsége, hány fokos, esetleg a formája lényeges? Szóval mire kell odafigyelni? Köszönöm. Meszes József
Szia!
Én pl. egy 110 ohm-ost használok, ami felmegy pár kohm-ra, ha eléri a kívánt hőfokot. Kb. 2 mm átmérőjű, teflon szigeteléssel együtt 7-8 mm és teflonos a kábel is. A tekercsfejbe kell beépíteni. Egyszerű áramkörrel már 80 foktól is okés. A hozzászólás módosítva: Jan 18, 2015
Uraim! Ismételten felhívnám a figyelmet a sárga sávban írottakra.
Azon ugye nem veszünk össze, hogy egy fázisjavító berendezés vezérlése, ipari alkalmazásnak minősíthető-e?
Sziasztok! Egyik ismerősöm hívott, hogy fel akarta kapcsolni a villanyt, de eldurrant az izzó és hiába tesz be újat, nem világít. Tekerős, dimmeres kapcsolója van, jól sejtem, hogy ebben lesz egy üvegbizti és valószínűleg az ment ki? Lefényképeztettem vele.
A hozzászólás módosítva: Jan 23, 2015
Nem mindegyikben! Van amibe olyan kell mint az autóbizti! De ha durrant annak oka van,általában nulla lazulás,áthúzni minden csavart!
Leginkább az égő az oka. Inkább következménye van: kicserélni benne a biztit meg a triakot is, ha a bizticsere nem elég..
Köszi a gyors választ mindkettőtöknek. Ha autóbiztis, akkor a kisebb fajta, ha jól gondolom, nem?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |