Fórum témák
» Több friss téma |
Hát nem tudom, de ez a mag nagyon úgy néz ki, hogy 0.1T körül mozog legfeljebb. Mindjárt megnézem mi hol mennyi lenne, de akkor azt úgy lődd be.
Ha teszel a vasmagba 0.8 mm légrést mi történik? Nekem nagyon gyanús... Most elvileg 13 meneted van. Az úgy jó lesz, de 100kHz-en.
Én is használok ETD49 3C85 magot. Nálam ilyen gond sose volt.
Mértél már Al-t? Lehet az egyik mag nem is ilyen anyagból van. Nekem simán lejött róla 500W. A hatásfoka nagyon jó, mert semmi nem melegszik. Azért ennyi, mert nem kellett több. Szerintem tud többet is, mert elég stabil. Nincs esetleg másik, más típusú magod? Ki kéne próbálni, hogy más maggal mi a helyzet.
Sajnos nincs más magam. Ha azt nézzük ma 17 menettel kitolta a 400 W teljesítményt. De érzem én, hogy kb akkor ez volna a határ. Bár a 13 menet esetén már lehetne a huzal átmérőt is növelni.
Egyébként lehet az a baj, hogy az egyik vasmagom egyik szára letört, de megragasztottam, gondoltam jó lesz. De már van egy gyanúm, hogy az is bekavarhat. Pedig nem nagy rész. De a szórást növelte, csak nem olyan nagy baj. Ennyit nem befolyásolhatna. Mind a két magra 3C90 van írva. Ez a vas eleve adatlap szerint is 100 kHz, 0.1 T értékre van specifikálva.
Na egy AL értéket még fogok akkor mérni. Meglévő 10 menet meg is mutatná. 107 uH az ami van 10 menet esetén. Két A4 papír légrésssel.
A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2015
Nem nem, 36 menet esetén mértem 5500 uH értéket, ezzel kb 4200 AL értéke. Szóval megvan az AL hiába törtem meg.
Ez így jó is..- de a 10 menetest elmérted rendesen.
AL= L (nH)/ N^2.. számolj utána. A mért 107 uH kevés, legalább 4x annyi volt az L. A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2015
Akkor mégis mi az amire nem figyelek még mindig?! Jók a jelalakok, rezonál, telítődik a vasmag, ha több a primer akkor a réz veszteség a nagy. Talán 13 primerrel menni fog?! Megfeleztem a tekercseket is, a primer egyik oldalon, szekunder másikon. Fele fele. Nincs légrés felé tekerve.
A fene megeszi. Keresek a neten egy tápot, hátha csinált valaki ilyen vasmaggal. Már azon agyalok, hogy szoros csatolásba megtekerem és fix frekvencián kemény kapcsolású táp lesz ebből. De azt meg nem akarom. Szeretném ha rezonáns lenne. Ajjajajaj.
A 10 menetesbe benne maradt a légrés. Bocs.
Ez a doksi mond valamit, csak nem értem, de benne van a 3C90 és a többi is. Bővebben: Link
Ebből lehet kiszűrni valami hasznosat? Nekem kínai a sok adat. Bővebben: Link
Az látszik, hogy ez az anyag az N87-nél valamivel gyengébb. Emiatt voodoo javaslata arra, hogy vidd lejjebb a frekit célszerű lehet (én 60-80kHz között javaslom). De ne feledd alacsonybab frekvencián nagyobb menetszám kell azonos indukcióra.
Ha csak síma rezonáns konvertert akarsz, akkor a lérés akár elhagyható is, megfelelő holtidővel beállítható a ZVS. Ha LLC-t építesz, akkor pedig a tervezésnél max frekvenciát ne vidd 200kHz fölé (de azt amúgy sem ajánlatos a rezonanciafrekvencia kétszerese fölé vinni).
Sziasztok
Korábban vetettem fórumra, mit tudnátok javasolni a Szintetizátorom furcsaa működésére (tápegység). Többen javasoltátok hogy a bizonytalan elindulás kiváltó oka lehet a kondik kiszáradása. Erre én lecseréltem mindet ami a tápegységen volt. Kivéve a legkisebbet ami a nagy kondi mellett volt (amit már korábban kicseréltem, ezért nem akartam megint kiszedni) így nem tudtam megfogni normálisan. (egy 100qf és tán 5w kondiról van szó). A többit cseréltem. Viszont picit nagyob lábat hagytam ...tehát nem nyomtam be tövig a nyákra a kondikat. Ez néhol olyan 2-3mm jelent. A műveletre azért került sor, mert mikor egysével néztem végig hogy milyen terheléseknél csinálja azt a bizonyos kattogást a táp elindulás helyett. Ha jól emlékszem olyat viszont hogy minden terhelését lehuzzam (kábelek) nem próbáltam, mert mondtátok hogy úgy nem szabad bekapcsolni a tápegységet. Nagy baj hogy kicsi lábat hagytam a kondiknak? A hozzászólás módosítva: Feb 5, 2015
Nem írtad, mi lett a kondicsere eredménye....
Szia
Direkt nem kapcsoltam be a javítás előtt, így nem tudom egyébként elindult volna -e a gép, de most működik. Gondoltam rá hogy valami dióda vagy ellenállás vacakol, de nekem azt mondták akkor egyáltalán el sem indulna a táp. Gondolkoztam ESR mérőn, de ahogy értesültem az is kapacitást mér a kondikon. Miben tér el ez a fajta ellenőrzés pl a mostani maxwel multiméterem ellenőrzésétől? azon is van kapacitás mérés. Én ezzel a multiméterrel néztem meg a kiszedett kondikat, és kapacitásra mind jó volt. Namost nem tudom hogy attól hogy jó értékeket mértem vele lehet e pl kiszáradt, vagy rossz a kondi. Egyet nem cseréltem le mint írtam a 100 qf -eset. -Minőségi kondikat egyébként hol lehetne beszerezni? -Ha nem hozna javulást az említett kondi csere, akkor megint neki állnék hibát keresni valahogy.. nagy baj lenne ha terhelés nélkül kapcsolnám be a tápot? (csak azért hogy vajon akkor is kattog-e indulás helyett. )
Szia! Nekem olyan alkatrész teszterem van ami a kapacitás mellett írja ki az ESR értéket is. Azaz nem egy adatot mér egyszerre. 4-8000Ft között elég nagy a szórás milyet tudsz venni, van ami még ki is rajzolja az alkatrészt. Ha terhelés nélkül akarod elindítani - maximum nem indul el a táp - de hibás működés nem fog történni, nem mehet tönkre semmi, mivel ez egy üzemszerű állapot. Minőségi kondikat bárhol vehetsz - például egy ilyen teszterrel, mert beviszed a boltba és rámérsz . Általában a válogatás a legjobb megelőző tevékenység. Ha rossz a kondi, nem fog menni a táp. De egy 100µF-oson már ne múljon. Ha kicserélted a kondikat mennie kell a szintinek is. Más gond nemigen szokott lenni. Én is most csináltam meg pár PC tápot. Csak kondi gondok voltak. Ha üresen kapcsolod be - lehet, hogy nem indul el - érdemes egy terhelő ellenállással is próbálkozni. Én is átvertem magam egy táppal, mert túl kicsi ellenállással terheltem meg - azért nem akart elindulni. Amint egy izmosabb ellenállást akasztottam rá - elindult rendesen.
A hozzászólás módosítva: Feb 6, 2015
Sziasztok!
Buta fejembe vettem, hogy én is építek egy kapcstápot. Lelkesen olvasom ezt a fórumot hátulról előre és fordítva. Vannak dolgok amiket nemigen értek, de remélem a sötétség oszlani fog a fejemben. Kismonológ után a kérdés: Bontottam rengeteg PC tápot és egy két monitort, illetve markom közé került egy plazma tv is. Szétkapva ezek tápját, és kitermelve belőle a trafókat szorgos mérésekbe kezdve azt figyeltem meg, hogy a szórási induktivitás nem nőtt hanem csökkent a primer mért induktivitásához képest. A saját magam tekert trafón is ez a helyzet. Ez így rendben van, vagy csak én mérek marhaságot? (méréshez mikrokkontrolleres alkatrésztesztert használok egyenlőre, de van digitmultim is ami mér induktivitást.) További kérdésem, ha egy magnak a számolt Al értéke 165 akkor az használható, vagy kuka? A légrése gyári 1mm. További köd a fejemben az, hogy cimopata kapcstáp cikkében lévő számításokban egy két dolog nem világos, illetve ha az alapján számolom a primer menetet ahhoz a felépítésű táphoz akkor a trafó hibája lehet az hogy egyáltalán nem tudok teljesítményt kivenni belőle? A fetek langyosak, szerintem ott is veszik némi teljesítmény. Mit mérjek? Ugs? Uds? Leválasztó van, 2csatis szkóp van (leválasztó+toroid, teszteléskor 60W-os izzó sorban.) Az áramváltó tekercsen a cikkben szereplő jelalakot meg sem közelítem, próbáltam már fénycsőből bontott kisgyűrűvel, meg pc tápból bontott kis gyűrűvel. A pc tápból bontott jóval kisebb feszültséget ad vissza, mint a fénycsőből bontott, gondolom ez az AL értéke miatt van, kérek egy megerősítést ezügyben. Két tápot szeretnék összehozni: az egyik erősítőhöz, ennek +-45 V max5A tápoldalanként, erre használható lesz cimopata tápja? A másik pedig pa-elektronika oldalon lévő SMPS labortáp elé menne toroid helyett, nem feltétlenül kell akkora áram, mint amire az a táp tervezve van. Bővebben: Link Remélem nem ugráltam össze-vissza és érthető amit szeretnék kérdezni. (kb ekkora a zavar a fejemben amit némileg szeretnék tisztázni) Köszönöm előre is a válaszokat és a segítséget.
Ugye légrés nélküli vasakkal próbáltad?Mert amiket bontottál azok légréses vasak.
Szia!
A szórási induktivitás csak töredéke a primerének. Ha jól értettem a kérdésedet, nem tévedtél. PC tápos trafó légrés nélküli, monitoré légréses általában. AL =165 kuka ( ide ). A gyűrű akkor jó, ha legalább AL=2000.
akkor 1 kérdés tisztázva. Fojtónak használva még jó lehet?
Légréses, illetve a pc tápban fel lelt E I magok nem légrésesek.
Eléggé behatároltan jó lehet.. B-től függ.
Egyébként először alsó fet Ugs-t nézd, aztán a szekunderen mi van. Légréses vasat egyelőre ne használj. A hozzászólás módosítva: Feb 7, 2015
Kösz, kivettem.. ( 250-est használok, ha kell ). Husy, figyelj.
A hozzászólás módosítva: Feb 7, 2015
Namost egy ESR és egy multiméter kapacitás mérése között mi a különbség?
Én azt hallottam, hogy ha pl multiméterrel megmérem a kiszedett kondi kapacitását, és az megfelel a gyárinak +-10 attól a kondi még lehet rossz, kiszáradt. Igaz ez? ESR mérővel is így van, vagy az tutira megmondja jó e kondi? ha azzal mérem mi a különbség a két műszerrel történő mérés között?
Egy ilyen megfelelő lenne számomra? a célnak megfelelne, de csak abban az esetben vennék ha ezzel a műszerrel világosan kiderülne (ellenben a multiméterrel) hogy most jó-e vagy sem a kondi.
A hozzászólás módosítva: Feb 7, 2015
Ez a müszi biztosan megfelelne. Sima táphoz elég a kapacmérés, kapcsüzeműhöz már lényeges a minimális ESR is. Nem mindegy, hogy a "nagyfrekis" töltő-kisütő áramok mennyit melegítenek el ezen az ellenálláson.
Egyébként az ESR az ekvivalens soros ellenállást jelent, a kapacitás az más téma. Jó elkónál lehet nagyon különböző a belső felépítés, egyebek miatt. A kiszáradt elkót meg már kapacméréssel is látod. A hozzászólás módosítva: Feb 7, 2015
Elvileg jó lenne, de semmit nem írnak arról, hogy az induktivitásmérést milyen határok között teszi. Én inkább az LCM3-at javasolnám, itt a fórumon is láttam eladót, de csinálni is lehet. Keress rá.
ESR mérésre attól jobb műszer nem kell mint amit a topikjába feltettem régebben. Egy analóg műszer meg egy Quad OPA, mondjuk TL074 vagy 084. Ez nem fog olyat csinálni mint a PIC vagy az AVR hogy egyszer ezt méri másszor meg azt ugyanarra a kondira.
Természetesen az ESR mérés az elkó állapotának kiderítésére szolgáló egyetlen jó módszer, de ahhoz azt sem árt tudni, hogy mi volt a jó érték. Mert ami az egyik gyártmánynál még jó, az a másiknál már nem. Persze a drasztikusan megnövekedett ESR érték némi gyakorlat után már szemet fog szúrni, pl. amikor 2-3ohm helyett 15ohmos az adott kondi. |
Bejelentkezés
Hirdetés |