Erről nem is olyan régen esett szó itt a fórumon.
Nincs jelentősége.
Bővebben: Link

Bocs, kicsit régebbről kezdtem

Köszönöm.

Sziasztok.
Előre is elnézést kérek a félreértések miatt mert úgye ez más világ mint a gyakorikérdések.

Szóval azt szeretném megtudni, hogyha én a primer körbe az induktivitáson egy bizonyos áramot és feszültséget szeretnék akkor ahhoz mekkora kapacitású kondenzátora lessz szükségem ha az induktivitás fix értékű.
Lehet, hogy hülyeséget kérdezek, de azért előre is köszönöm a válaszokat.

Mivel reaktáns elemekről van szó, a frekvencia is játszik, tehát nem adható könnyű válasz.
Nem az áramhoz-feszültéghez szokták méretezni a kondenzátort (legfeljebb az átütési feszültsége izgalmas), hanem ha adott a tekercs, akkor a kívánt frekvenciához (Thomson-képlet).

De minek is ez a "bizonyos"-kihegyezés?

Egyébként még szoktak olyat, főleg szikraközös kapcsolásoknál, hogy a táptrafó belső ellenállásához méretezik közel a kondenzátort (a reaktáns ellenállását) és utána ahhoz a tekercset - ez a teljesítmény-illesztés. De szoktak dupla kondenzátor-reaktanciát venni (kisebb kapacitást) és nagyobb induktivitású tekercset, hogy csökkentsék a primer áramot és növeljék a feszültséget. Kíméli az alkatrészeket (trafót - kondit).

Mert már meg van tekercselve a szekunder (≅8000 menet és 54219Hz-es rezonancia frekvenciájú RLC kör kellene a primerbe) és én 1mA-nyi 2100kV-os áramot szeretnék indukálni benne. És a primerbe 7070V os feszültségen kellene valamekkora áram. És szerintem ezt az áramot a kondenzátor kapacitása határozza meg. Vagy nem? Amit ki szeretnék számolni de osztályfőnököm azt mondta komplex számok is kellenek hozzá.

Na neeee! Nem igaz, hogy ti se tudjátok. De akkor azt mondjátok meg hogyha a szekundert 3-szor akkora frekvencián gerjesztem akkor megnő-e a menetek között a feszültség különbség? Vagy milyen egyéb következménye lehet a dolognak? És hogy lehet kiszámolni egy egyedül álló test kapacitását? Mindent értek csak azt nem, hogy hogy lehet kiszámolni a felületi töltés sűrűséget. De a gömbnek akármikor ki tudom számolni mert ott a csúcshatás nem okoz semmit. Mondjuk egy tetszőleges kockának vagy akárminek, hogy legetne?

Na, nem eszik olyan forrón a kását.
Javaslom, hogy nézz utána a Tesla-tekercs működésének. Pl. Richie Burnett sok mindent elmagyaráz.
De a neten sok anyag van még, gugli a nagy haver. Számoláshoz elég jó a DeepFried Neon oldala.
Collector szaktárs érdekes infói: Bővebben: Link

Az a 8000 menet mi alapján lett kiszámolva? Mekkora csévetesten? Huzalvastagság? Huzalhossz? Tekercshossz? (Szerintem az a 8000 menet 8-szor annyi, mint kéne...)
Azt tudod, hogy célszerű a szekunder huzalhosszt a rezgés hullámhosszának negyedének környékére belőni (amit a tetőkapacitással is beállítasz), hogy a tekercs felső végén kapd a feszültségmaximumot? Mint egy antennánál...
Az a "3-szor akkora frekvencián gerjesztem" nem jó ötlet, mert akkor a tekercs derekánál is lesz feszültségmaximum és ott kicsaphat (ráadásul páratlan számú felharmonikuson? nem lesz jó...). A frekvenciától nem függ a feszültség. Viszont a primer és szekunder összehangoltságától és a primer és szekunder közti csatolástól igen.

Mellékelek egy leírást, amiből a toroid tetőkapacitás célszerű méretezését kaphatod meg, a külső-belső átmérő arányát.
Aztán a tekercs bemérésére megoldást is kapsz.

A feszültségfeltranszformálás mértéke: SQRT(Ls / (2 x Lp)), azaz négyzetgyök alatt a szekunder induktivitás osztva kétszer a primer induktivitással. Az áramok is így aránylanak egymáshoz, csak ugye reciprok módon.
Nem lehet szimplán a trafó menetszám-arányaiból számolni, mert ez rezgőkör. A primer körben akár több 10, sőt, nagyobb rendszereknél több száz amper is folyhat a szikraköz átütése alatt.
A primer árama a primer tekercs induktív ellenállásától, a kör ohmos ellenállásától meg a szikraköz ellenállásától függ.

A tápáramot a táptrafód belső ellenállása határozza meg. Ahhoz illesztheted a primer kondenzátort (ellenállás-illesztés). Vagy Richard Quick megoldását követed, aki inkább kisebb primer kondit, de nagyobb primer induktivitást javasol, a primer oldali veszteség csökkentésére.

Ez nem egy transzformátor.

Sziasztok !
Bocsi a hülye kérdésért de tulajdonképpen milyen gyakorlati felhasználása (értsd haszna) van lehet ennek a Tesla tekercsnek ?
Vagy ez csak annyi, hogy mekkora szikrát tudunk előállítani és beírjuk magunkat a történelembe (Guiness rekordok könyvébe) ?
Én mondtam, hogy hülye kérdés.

Szerbusz!
Nincs buta kérdés hiszen ez egy fórum, ami azért van hogy a kérdésedre válaszoljanak.
A tesla tekercs ugyan az mint a plazma gömb csak itt nincs egy gázzal töltött burokban. Lényege egy hosszú avagy több hosszú szikra avagy villám létrehozása. Itt a látványon van a hangsúly. Hogy kinek mekkora sikerül az meg más kérdés, de persze mindenki igyekszik minél hosszabb szikra létrehozására. Ez tulajdonképp önmagunk szórakoztatása. Részemről legalábbis.

Tanulás, szórakozás... Hidd el, nem olyan könnyű összerakni egy jól működő példányt, legyen az bármilyen kivitel. Sokat kell hozzá olvasgatni.
Meg addig se ülsz a tévé előtt, pláne nem a kocsmában

Köszönöm a válaszokat, tulajdonképpen csak erre voltam kíváncsi.
Tehát ez nem a hagyományos értelemben vett sokkoló.

Van gyakorlati alkalmazása, de elég kevés. Maxwell kondenzátorgyárba használtak régebben tesla tekercset nagyon nagy feszültségű kondik (1MV) tesztelésére egyenirányítva, mert szigetelés nélkül, relatíve olcsón, és kis helyen elő lehet vele nagyon nagy feszültségeket állítani. Láttam egy két helyen fizikai kísérletekhez plazma előállítóként is, de igazából semmihez sincs rendszeresítve.

Meg ha jól emlékszem, akkor részecskegyorsítóknál is használtak még.

Aaajj, de jó nekem. Fél éve tervezem és eddig sehol senki nem mondott ennyi dolgot amitől teljesen újra kell terveznem az egészet. Egyébként 110 mm es, 2m magas PVC csőből van a szekunder 1600mm en megtekercselve 0,2mm es huzalból. Ezzel szeretnék 2,1MV-ot indukálgatni. De úgy nézem csak dísznek fogom használni azt a tekercset.

Ha utánanéztél volna előtte, nem lenne most ilyen problémád. De már tanultál is valamit rögtön ezzel.
Ezt a tekercset egyébként már hangfrekvenciás tartományba eső frekvenciával kéne hajtani, a szomszédok megkergetnének érte.
Miért kell pont 2,1MV?

Mert az megközelítőleg 1m levegőt üt át. Nagyobbra terveztem előzőleg egy kicsivel, de akkor a primerbe is belecsapna. De akkor nem tudnám valamilyen módon felhasználni a szekunderem?

Ez nem így működik. Látom, hogy a mindenhol "reklámozott" 21kV/cm-es átütési szilárdsággal számoltál, csak sajnos ahová ez a paraméter le van írva, nincs megemlítve, hogy ez csak egy nagyon precízen meghatározott esetben ennyi! Igazából az átütési szilárdság nem egy anyagállandó. Sőt, semennyire sem állandó.
70kV-al is át lehet ütni 1 métert. De 2,1MV egész biztosan nem kell hozzá.
Tesla tekercsek esetén nem feszültséget számolunk, mert azt nem tudunk, hanem bemenő teljesítmény-szikrahossz diagram alapján meg kell vizsgálni a lehetőségeket. 1 méteres szikrához elvileg 1kW elég, ha minden nagyon jól össze van rakva. Ez azt jelenti, hogy ekkora teljesítményt kell betáplálni a primer körbe egy nagyfesz transzformátorral.

Én 2500W-ra terveztem, de úgy, hogy csak az idő 1:8 részébe működtetem, meg amúgy is kocsi akkumulátoról fogom meghajtani (nyugodjon meg mindenki, annyi baj legyen, hogy fél óra alatt lemerül... )

Akkor ez DRSSTC lesz? Még ahhoz is jó pár akksit sorba kell kötni.

Hát halvány fogalmam sincs mit takar a dupla rezonáns cucc... De szóval akkor amit BIG mondott feszültség összehasonlító képlet vagyis, hogy az induktivitás alapján kell számolni az "áttételt" azt úgy kell alkalmazni, hogy kiszámolom annak a hányadosnak az értékét, most nekem úgy 5 jött rá ki, akkor azzal meg kell szorozni a primer feszültséget és kijön a szekunderé?

A primerbe csapkodás ellen szikraelkapó, földelt, nem rövidrezárt(!)zárt fémgyűrűt (pl rézcső) szoktak tenni a primer fölé 3-4 centivel, ami kb. a primer külső széle mentén fut körbe.

Amúgy egy jól méretezett szekunder egy jó toroid tetőkapacitással nem nagyon fog belecsapni a primerbe, mert a tekercs körül kialakuló térerő "befedi" a primert, arrafele nem lesz akkora térerőkülönbség, mint a levegő többi része felé.

A jelenlegi tekercsed (remélhetőleg) jó lesz, csak olyan 50 cm-nyi tekercselt hosszt hagyj meg (vágd ketté), de felül a cső kb 5 cm-t lógjon túl a tekercselésen (ez kell a tetőkapacitás rögzítéséhez), ennyivel magasabban vágd el a tekercselés aljához képest (tehát a tekercselés aljától 55 cm-re). Amikor elvágod a csövet a tekerccsel, és letekered azt az ötcentinyi tekercselt részt (50 cm-nyi maradjon meg), akkor a kilógó drótot gondosan hagyd meg, mert egy része kell a toroidra csatlakozáshoz. Aztán a letekerést rögzítsd (pl megfelelő hosszú, fémmentes gyorskötözővel, szorosra húzva), és szigetelő lakkozást alkalmazz ott. Sőt, valami jó szigetelő műanyag szalag, plusz a kötöző még jobb és rá lakk.
Ja, a kilógó drótból hagyj meg olyan 30 centit és húzz rá vékony szilikoncsövet és a szilikoncsővel együtt rögzítsd a szigetelőszalaggal-gyorcskötözővel. Így egy patent tekercsvéget kapsz, csak el ne tépd a drótot.

De előbb azért mérd meg alaposan a maradék tekercselési hosszt, ebből dróthosszt és menetszámot (kábéra) tudsz számolni, ez az adat még kell az induktivitás meghatározásához. Illetve az elébb mellékelt leírásban van tekercs mérési utasítás, hogy egy tekercs induktivitását hogyan kell megmérni egy szkóp és egy jelgenerátor segedelmével. Meghatározásra kerül emellett az önkapacitás is, mert majd a rezonancia beállításánál figyelembe kell venni.

A huzalhosszt azért jó tudni, mert akkor abból meghatározható az a hullámhossz (illetve annak a negyede) és ezzel a rezgésszám, amire célszerű a tekercset behangolni. A hullámhossz negyedével legyen nagyjából egyenlő a tekercs huzalhossza, így kapod a legnagyobb feszültséget a tekercs tetején levő toroidon.
Tehát ha mondjuk a huzalhosszad 200 méter (ez a hullámhossz negyede), akkor 800 méteres hullámhosszon rezegjen majd a szekunder rezgőkör. Ez kb 375 kHz. De ez csak egy példa.

Mivel ehhez a tekercs önkapacitása kicsi (remélhetőleg), így egy jó toroiddal tudod belőni (plusz kapacitást jelent). Némileg lehet kisebb pár pF-dal a toroid, mert a szikrának is van kapacitása, így amikor nő kifele a szikra, nő a kapacitás, így még jobban rezonanciába kerül a tekercs, ami még segíti a szikra növekedését. De ezzel el lehet kísérletezgetni, akinek türelme van. Vagy a primer rezgésszámot veszed kisebbre egy kicsit. Ahogy jólesik. Lehet hangolgatni.

A toroid méretezéséhez az arányszámot (külső-belső átmérő aránya) az előbbiekben mellékelt leírásban megtalálod. Azért jó ezt az arányt tartani, mert ezzel kapod a méretéhez képest legnagyobb kapacitást. Persze eltérhetsz tőle, ha nagyon kicsi átmérőt kapsz, de a toroid vastagsága legyen kb a tekercsed vastagsága körül.
De játszadozni kell egy kicsit a méretekkel. Pl. a DeepFried Neon oldalán van számolgatós lap, de arra figyelj, hogy inch-ben van ott a méret, ezt majd át kell számolni mm-re.

Az autóakku karcsú lesz szerintem, de Collector eligazít, mert ő csinált félvezetős nagy rendszert.
Én két sorbakötött mikrótrafóval hajtanám meg.

Az nagyon kevés! Induktivitásokkal kell számolni és ha a szekundered legalább 100-150 mH - szokik annyi lenni, és a primered 5-10 mikrohenry, akkor is olyan 100-szoros a feszültségnövekedés!

De joo. Ti mindent elmondtook. De az baj ha én a tetőkapacitást körlap alakú aluminium fólíával becsavart karton lapot használnék?

Bajnak nem baj, csak a széle nagyon éles, így sose fog nagy feszültség kialakulni, mert hamarabb kisül.

Rakok rá szikra csúcsot. 20 cm hossszúval már elég nagy lessz a csúcshatás. De akkor meg lehet oldani azt, hogy kissebb kondenzátorokat használjak, hogy többször akkora frekvenciával hajtom meg? Ha vastagon leszigetelőszalagozom a maximumoknál?

Nem kell antennát rakni azért rá. Egyébként én is csináltam ilyen korong tetőkapacitást (HDD-lemez újrahasznosítás) VTTC-re, szikrakoronát csinált a peremen körbe. Látványos.
Meg ez is.
Tekercsvég kialakítás egy kicsi szekunderen. A fém forrfület műanyagcsavarral rögzítettem.

Ha meg egy hiltiszeget vagy egyéb hegyes csúcsot raksz oda és egy megfelelő zártanyával csapágyat csinálsz rá, amit a hegyre teszel, és amire két kiegyensúlyozott szigetelt drótdarabot forrasztasz átellenben és a drótvégeket derékszögben (azért ívelten) meghajlítod ellentétesen, akkor sziraforgót tudsz csinálni.

A kondenzátorokkal mindig az alaprezonanciát állítsd be, ami a szekunder nyitott rezgőkörének alaprezgése. A vastag leszigetelőszalagozás lófütty egyfelől, a másik meg, hogy nem csak feszültségmaximumok lépnek fel, hanem árammaximumok is (ugye az U meg az I eltolva jelentkezik, hiszen reaktáns elemekről van szó, ugyanúgy, mint az antennáknál és tápvonalaknál), amiknél a drót felmelegszik, nem kicsit. Nekem képes volt arra, hogy meglágyítsa a PVC tekercstestet! Úgyhogy ezzel ne játssz, nincs értelme.

Szerintem szaladj neki újra, alaposan a Tesla-tekercs elmélet megismerésének, hogy lásd és értsd is, miről van szó, mire kell törekedni. Egyfelől hamarabb sikerül valami jót összehozni, másfelől a nagyfeszültség nem tréfál, kinyírja a drágán-macerával megvett-legyártott alkatrészeket! Ha a szekundered nem kívánt helyen átüt, a szikra hője megégeti, már ront a minőségén. Plusz tűzveszély. Nem vicc, nekem gyulladt már meg a lakkozás meg a primer tekercs PVC-csöve.
Egy tápszűrő kondenzátorom felrobbant.
A trafóvason repesznyomok.

Na de én nem tudok csinálni 7500nF os kondit!
Mert kb annyit kellene ilyen frekvencián.

Milyen frekvencián?

Egyáltalán: hogy kezdtél neki a tervezésnek?

Hát 30kHz-en. Minden képpen azt a tekercset szeretném használni mert 15 ezrembe és egy hihetetlen agy zsibbasztó hétvégémbe került.

És már fogalmam sincs, hogy de már 25 ször terveztem újra.