Építettem egy inverteres pillanat pákát. Sajnos minden részletre nem emlékszem de kis gyakorlattal, után építhető. A kapcsolás leginkább a Skori féle 20 amperes tápra hasonlít azzal a különbséggel hogy a szekunder tekercs 1 menetes (lehet 2 kellene), illetve kondenzátor terhelés is van rajta (körülbelül 20darab 1 µF smd kerámia) hogy a hegy induktivitását kompenzálja, illetve még egy szekunder az izzóhoz.
Bővebben: Skori 20A táp.
Esetleg a túláram védelem is elhagyható, a transzformátor bontott PC trafó.
Az építésnél figyelembe kell venni a primer hálózati részt biztonságosan az ide szabályok betartásával szigeteljük el a szekunder részről.

Az ebay-en kapható 12V os halogén lámpa meghajtó is esetleg a szekunder kisebb menetszámra áttekerésével megfelelő keresztmetszet mellett erre a célra is jó lenne.
Előnye a kis súly.
Addig néhány kép:

Üdv mindenkinek!
Engem is nagyon érdekelne egy számitógépből kibányászott (könnyedén hozzáférhető mindenki részére) trafóval épiteni egy 250W körüli inverteres pillanatforrasztó épitése,mivel manapság elég nagy gond kiforrasztani egy-egy nagy elkót,fettet,igbt-t stb. ahol nagy panelvezeték van,na meg persze ez a modern "ólommentes" cinezés se piskóta.Főleg a becsületesebb tappancsokta létezhetetlen kiforrasztani(esetleg két pillanatforrasztó+ egy segitő).

Az enyém kis teljesítményű lett, ha nagy teljesítményt sikerül megoldani akkor ott már valami egyszerű módszerrel a hőmérsékletet is szabályozni kellene valami egyszerű fizikai elv alapján.

Nekem egy olyan elképzelésem támadt hogy a dugasztápba tenném az egyenirányítót a kondikkal . Dupla szigetelésű kábelen vezetném az elektronikáig ahol mondjuk 494-el volna a vezérlés megoldva és azt indítanám és állítanám egy nyomógombbal .

Szia!
Akkor már felesleges a dugasztáp, a 494-et vezérelni egy mikrokapcsoló is elég a gomb mögé, így felszabadul a hely a páka nyelében. Ott meg jobb helyen van, mint egy külön dobozba tenni, ráadásul a dugasztápoknál mindig gond, hogy hova dugod be, és míg a sima csatlakozó gond nélkül lóg a kábel végén, a dugasztáp nagyobb tömege problémát okozhat.
Én egyébként nem bonyolítanám, a Skori-féle önrezgő táp ide bőven elég, nem kell 494, felesleges a tudása, nem lehet kihasználni. Még annyit módosítanék rajt, hogy rezonánsra építeném a tápot, sokkal kisebb a zavarkibocsátása, és a hatásfoka is jobb.
Fokozat állításra lehetne Skori módszerét használni, minél nagyobb a primer menetszám, annál kisebb a kimenő feszültség, így a teljesítmény is.
Ja, amúgy annyira nem érdekel ez az átalakítás, van jó pillanatpákám, de már csak akkor használom, amikor autóban szerelek valamit. Az elektronikához ott van a Solomonom a digitális állomással, meg lett egy Wellerem, most ahhoz csinálok tápot. De érdekel, mire juttok vele, mert nem szokványos dolog, és ez tetszik!

Rövidebbre vágtam a hegyet így sokkal jobb lett.

A szekunderfeszültségen ( áramon ) látszik, hogy nagyon nagy a trafó szórási induktivitása. Ez olyan, mintha szinte csak ez a fojtó korlátozná az áramot ( Ezért háromszöges. ) Próbálj meg kisebb szórású trafót tekerni. A szekunder valószínű jó egy menetnek, de ez több tekercsből álljon, mint a csöves erősítők szekundere. Feltekersz mondjuk 1/3-ad primert, utána teszel egy menet szekundert. Ez legyen vékony rézszalag. Utána még 1/3-ad primer, megint egy menet rézszalag, aztán megint 1/3-ad primer és esetleg még egy szekunder. Ha kész, a szekundereket párhuzamosan kötöd. A kis szórási induktivitás megvalósításának az a lényege, hogy minél inkább közös térben helyezkedjen el a két tekercs. Tehát, így is lehet osztott tekercselést csinálni.

Azt is tudni kell, hogy miután viszonylag magas a működési frekvencia, már az is sokat számít, hogy a "forrasztóhegynek" mekkora az induktivitása. Ebből a szempontból ez a megoldás elég szerencsétlen, de nem hiszem, hogy van más. Olyannak kellene lennie, hogy elindul a drót, aztán hajlik visszafelé és egészen egymás mellett megy a két szár. Így lerontják egymás mágneses terét, tehát nagyon kicsi lehet az induktivitása. Talán valamilyen másfajta befogószerkezet kellene, ahol a drót végek közelebb vannak egymáshoz. Persze lehetne egy koaxiális cső is, csak arra nehéz rátenni a drótot...

Ha máskép nem akar menni, akkor tényleg inkább két menet kellene. Ezzel kisebb lehet a szórás és nagyobb a feszültség, ami az áramot hajtja.

Nekem az is gyanús, hogy ez azért jóval nagyobb frekin megy, mint az 50 Hz-es változat. Forrasztásnál nem lehet gond, hogy a mágneses tér megszórja az alkatrészeket? A nagyobb frekin mégiscsak jobban antennaként működnek a forrasztandó alkatrészek, fóliák.

A kondi jó lenne, de lehet, hogy olyan sok kell, hogy nem fér be a dobozba.

Nekem is van wellerem is meg sima pillanatpákám is,de néha még a kettő ereje is alig a falig elegendő hogy kiforrasszak dolgokat.Volt már amikor nagyágyút kellett bevetnem,a nagy propán/bután gáz meghajtásos forrasztót.itt a nyilt láng macerás,na meg húzni a palackot,nagy forrasztót stb.Ez az inverteres sokkal elegánsabb lenne,és még ha kraft is van benne.

Itt ennél az egyszerű kapcsolásnál sokkal nagyobb sárkányság van, nem tettem semmit csak a páka hegyből levágtam néhány mm-t, most jobban melegszik de a jelalak teljesen megváltozott rajta( a szkópba meg kellene írni az effektív érték mérését).
A szorosabb csatoláson gondolkodtam de az 1 menetes kb 100 réz szálból álló szekunder tekercset nehéz kivezetni ha felette van még primer. Kondik vannak benne, kb 20 x 1 uF, azért kellett ilyen sok mert nagyobb kapacitású kevesebb darab elégett volna.

Most a kimeneten egy RLC kör van, aminél sikerült nagyjából a kondikkal behangolnod a kétszeres frekvenciára a kiemelését. Ezért változott meg a feszültség alakja. Ez nyilván jobb, mint előzőleg. De azzal, hogy levágtál a drótból, csökkentetted is az induktivitását. Nem igazán tartom jó megoldásnak, mert nagyon fog változni minden a drót hosszától. És azért ez nem mikrohullámú technika, nem szabadna ennyire érzékenynek lennie.
Én más gondot is látok, azzal, hogy áramvisszacsatolás van az inverterben, a frekvencia függeni fog a terheléstől. Ezzel mindjárt az áram is függ tőle. A hosszabb heggyel 7 us volt a periódusidő, most meg 12,5 us. Szerintem, egy sima feszültség visszacsatolás jobb lenne, kevésbé érzékeny a terhelésre. Innen lehet ragozni a kérdést, mert ugye most FET van benne, és a gatemeghajtás teljesítményt igényel, ott vannak a zenerek, amik melegednek. Ha sima BJT van benne, akkor kisebb fesz is elég, ilyen probléma nincsen. Igazából akkor lenne egyszerű, ha PNP/NPN tranyókat használnál, akkor egy darab bázistekercs is elég. FET-tel is megy ez a dolog, de a zenerek akkor is kellenek.
Miért olyan probléma megtekerni egy ilyen trafót? A csévetest egyik oldalára kihozod a primereket, a másik oldalára meg a szekundereket. Nem kell bele litze utánzat, a lemez bőven elég.

Most viszont elmélelig akkor nem túl jó a páka de használható. A gond az vele hogy magában eléggé felmelegszik de ha nagy felületű forrszemet akarok vele forrasztani akkor egyből vissza is hűl.
Ha már nagyfrekis pákánál tartunk akkor érdemes lenne olyan curie pontig hevítő megoldás, ilyen páka állomást lehet kapni -most nem jut eszembe a neve- jó drága de magába a hegy vagy a páka elektronika nélkül olcsóbb, használhatóság szempontjából ilyen irányba lenne jó elindulni.

Biztos lehet ilyesmit csinálni, de az az igazság, ha nagyobb teljesítményre van szükségem, akkor előveszem a gáz pákát. Ez hihetetlenül jó, öngyújtó utántöltő palackról szoktam járatni és még a 25 kvadrátos drótokat is meg tudom vele forrasztani. ( Elsősorban műterhelések, provizor bekötésekhez használom. ) Ha meg még nagyobb teljesítmény kell, akkor van néhány békebeli koblim. E felett a 11 kilós gázpalack van, disznópörzsölővel a végén. De azzal vízvezetékhez szoktam forrasztani a rézcsöveket.

A kattogós Weller is úgy működik, hogy Curie pont és, hogy ne akarjon olyan gyorsan kihűlni, nagyobb vég van hozzá és mondjuk 200 W-os. Ezen a fórumon láttam valakitől, hogy az elégett Weller végből levágta a mágneses fejet és azt használta egyéb, sokkal olcsóbb végekhez. Azzal esetleg lehetne valamit operálni. De már nagyon bonyolult lesz. A pillanatpákában pont az a jó, hogy hihetetlenül egyszerű. Ha ez kombinálva lenne hőfokszabályozóval, hát jó lenne, de sokkal vastagabb drót kell végnek, hogy azért legyen neki egy kis hőkapacitása. És akkor lassan eljutunk a fűtőszálas Wellerhez...

Ez a páka amire gondoltam úgy működik hogy a hegy speciális ötvözetből van, körülötte van egy tekercs amiben nagyfrekvenciás áram van, amíg a hegy ferromágneses addig melegszik az áram miatt majd mikor elérte a curie pontot elveszti ferromágnesességét és már a nagyfrekvenciás áram sem melegíti, így beáll a hegy egy pontos hőmérsékletre.

Biztos lehet ilyet csinálni, de ez már nem a hobbi szint lesz... azért ennek vannak komoly mechanikai munka vonzatai is.

Az meg van készen, csak nem jut eszembe a gyártó.
Így működik:
Bővebben: Curie point

Ha már van ilyen, akkor nem érdemes vele foglalkozni, mert akik megcsinálták azt, amit említesz, biztosan csináltak hozzá elektronikát is. Azzal meg nem érdemes versenyezni, legfeljebb lemásolni, ha nagyon drága.
Szerintem maradj meg ennél az egyszerű verziónál. Azért ezt is meg lehet csinálni akár néhány száz wattosra is. És az azért már egész jó.

Igen, ismerem ezeket, de sosem érdekeltek, nincs rá szükségem. Nekem bőven elég egy kattogós Weller, nagyon keveset kell forrasztanom, ezek inkább csak próbapanelek, a gyártást már mások csinálják. Hogy mivel, az az ő dolguk.

Ez a szalagos vagyis lemezekből készült verzió tetszik csak nem tudom hogy az ilyen pillanatpákáknál mekkora áramsűrűséggel kell számolni meg még azon is töprengek hogy a lemezek nem egyforma hosszúak lesznek (mert két különböző átmérőre lesznek feltekerve) és ez okozhat-e gondot ?

Ezeket ki kell próbálni. A szórási induktivitás miatt, ami elég nagy lehet, nem célszerű nagyon felmenni a frekvenciával, mert erősen áramkorlátozó hatása van. Inkább kisebb legyen a freki, ebből viszont az ered, hogy nagyobb ferritet kell használni trafónak.
Egy ilyen szerkezet úgyis csak szakaszos üzemben megy, nem hiszem, hogy komolyabb melegedést okozna, hogy nem egyforma hosszúak a lemezek. A szekundereknek különböző szórási induktivitásuk lesz, ez segíti az áramosztást egymás között, vagy legalábbis nem lesznek egymás között komolyabb "zárlati" áramok. Ki kell próbálni. Arra azért ügyelni kell, hogy minél nagyobb teljesítményű, annál nehezebb lesz és ugye ezt kézben kell tartani, tehát, valami optimumot kellene találni. Lehet azt is, hogy a bemeneti graetzet, zavarszűrőt, pufferkondikat egy külön dobozba helyezed el ahogy korábban írtad. ( Persze ettől még kell valamennyi hidegítés a tranyók betápjához a pákában. )

Hátha segít,megmértem egy 75W (csehszlovák) pillanatforrasztó szekunder vezetékét ami 7x4mm rézből van.Én a végére 1,5mm2 vezetékből szoktam csúcsot készíteni,melynek kiterített hossza 11cm.Ezen mértem lakatfogóval áramot.A kezdeti áram felfut 197A -ra, majd ahogy melegszik visszaesik 145A körülire,gondolom,forrasztáskor nem esik vissza ennyit.Feszültséget nyitott szekunderen nem tudtam mérni,a mutatós műszeremen 10V a legkisebb méréshatár,éppen hogy csak megmozdult a mutató.

Ugyan ilyen gyártmányból van nekem is 2 darab + 1 régi 90 W-os is (annak még fekete a háza és törékenyebb anyagból van) nagyon szépen köszönöm a mérésed mert nekem nincs egyenáramú lakatfogóm.

Nekem sincs egyenáramú lakatfogóm,a pillanatpáka kimenetén váltóáram van,azt mértem.

Sziasztok!
A nyitott szekunderen ( 75W, cseh pillanatpáka) 0,360V-ot mértem, nálam a 11 cm, kb 1,5mm2-es rézdrót hegyen 210-220A-t mértem. (Legyen meg a feszültség is...)

Nagy frekvencián a skin hatás miatt nagyobb feszültség kell, nekem is körülbelül 1Veff feszültség kell hogy felmelegítse a hegyet, nekem nem réz hanem az eredeti pákához adott hegy, valami ötvözet.

Mivel már Nálad adott a készülék talán érdemes lenne megpróbálni 1,5 vagy 2,5mm2 vezetékdarabbal mit csinál,már ha lehetséges.

Valóban olyan pillanatpákát kellene épiteni (kikisérletezni) ami úgymond univerzális(vagyis mindenkinek hozzáférhető,cserélhető heggyel legyen ellátva),és können beszerezhető alkatrészekből álljon.

Üdv!
Évek teltek el.Találtam a neten,hátha valakit érdekel.

Még elolvasni is fárasztó.
Ezzel viszont könnyűszerrel el lehet pukkantani már puszta megközelítéssel is kényesebb alkatrészeket. Nem úgy, mint a hagyományos trafós <1V-os feszültségével, aminek szikrázásától annyira félt egy kolléga.

Nagyon jó! Elég volt végigolvasni ezt a borzalmas "kugli" fordítást. A lényeg érthető, és a többszöri nekifutás, értelmezés, segít megérteni az eszközt.

Régebben valahova már betettem. A csúcskialakítást kifejezetten ajánlom kipróbálni Új távaltokat nyit a kiforrasztásban...