Már hogyne emlékeznék. A kisugárzott teljesítménye 30 m távolságból mérve 9 mW_EiRP volt. Persze ez is sokmindenre elég lehet sík nyitott terepen rálátással, két 10 emeletes tetejéről.
De azért ez nem általános eset. (vagy két 24 m -es BRG árboc tetejéről)
Nem nagyon szeretem ezt a fajta mértékegységet, "hogy átbeszéltünk akárhány km -t" igen, lehet, egyszer, de soha meg nem ismételhető produkció.

Az egyik pont a Karancs tetején az erdő szélén volt (kb. 700 m magasságban ), a másik Salgótarján déli részén egy dombon. Az általam élesztett 5 darabos nullszéria két példánya volt... Lassan 30 éve történt ...
Szerk: Csak hogy a többiek is tudják, azt a 9 mW _EIRP kisugárzott teljesítményt 1W adóteljesítményből csinálta az antenna.

Nálam meg típusvizsgálaton járt.

Értem, gondoltam, hogy azok nem a legjobb antennák, ehhez elég volt egy nay adag józanparaszti ész.
Azt még megtudnád mondani, hogy melyek azok az időjárási tényezők, amik befolyásolják a terjedést. Azt tudom, hogy a terjedés nagyban függ a napszaktól, meg az időjárástól, de mikor a legjobb a terjedés?

Az előzőkhöz mégcsak annyit, hogy egy rossz hatásfokú antenna kompenzálásához többezerszeres adóteljesítmény növelés kellene. Ezért vagyunk sokan ellene a mindenáron teljesítmény növelésnek.
A terjedés. Nagyon jó, de igen összetett kérdés. A 27 mega, az a rövidhullámok, és az ultrarövid hullámok határán van, mindkét terjedési mód, (földfelszíni, térhullámok) jelen vannak. A földfelszíni hullámok terjedését a föld vezetőképességének változása befolyásolja leginkább, ez a rövid hullámú tartomány terjedésére jellemző. Minél jobb vezető a föld, annál messzebbre terjednek a hullámok. Azonban a földet körülvevő ionoszféra ionizált rétegeiről (E, F, F1) is visszaverődnek, így képesek többezer m -es távolságokat is áthidalni. Az ultrarövid hullámokra inkább a térhullámok terjedése a jellemzőbb, és ezekre mondjuk, hogy látótávolságon bellül terjednek. Ezek azonban olyan 70 MHz körüli frekvenciáktól felfelé, már nem verődnek vissza.
A visszaverődés paraméterei erősen függnek az ionoszféra állapotától, és pillanatnyi magasságától, ezek változnak napszak, évszak, és napfolttevékenység aktivitása szerint. Ennek megfelelően az áthidalható távolság is.
A CB sávban gyakorlatilag a földfelszíni terjedést kell figyelembe venni, ami gyakorlatilag a látóhatáron picit túl tart. Ezért kell az antennákat mindíg "kilátóba" telepíteni. Persze a másik terjedési mód miatt kell "zavarokra" számítani, azért nevezem zavaroknak, mert ezek igazi összeköttetésekre nemigen használható, csak amolyan DX érdekességnek.
Dehát ez egy külön szakma, talán tudomány is, igen sokat kell tanulni, hogy használni tudjad.

Én olvastam olyat is, hogy azért a 27Mega "szabad felhasználású", mert senkinek sem kellett ez a tartomány, annyira szeszélyesen változik a terjedés.
Melyek azok az időjárási viszonyok, amikor a legjobb a terjedés, és mikor a legrosszabb?

Ez csak amolyan városi legenda. Egyáltalán nincs sehol, semilyen szabad felhasználású frekvencia sávrész a 9 kHz - 400 GHZ frekvencia tartományban. A frekvencia tartományból csak egy van az egész emberiség számára. Ezért a nemzetközi egyezmények szerint, azok korlátaival kell minden igazgatásnak gazdálkodnia. Meglehetősen sok szolgálat van, aki a vezetéknélküli hírközlést használja. Ezért minden egyes Hz sávszélességéért komoly nemzetközi harcok vannak. Ezek színtere a WARC a világértekezlet, ahol jól előkészített (ITU, és ennek szervezetei európában az ETSI) javaslatai alapján döntenek egy egy frekvencia sáv felhasználásátról, és ezt a nemzetközi rádió szabályzatban (RR) rögzítik. Ezt a nemzetek (ITU tagjai) kötelesek a saját törvényeikben szabályozni, Nálink az ETH, egységes hírközlési törvény, ill ennek rendeleteiben, ahol a részletes szabályok találhatók. (FNFT, és RAT, frekvenciák nemzeti felhasználási táblázata, és rádióalkalmazási táblázat) Ezekhez még tartoznak mellékletek, ahol a magyarázatokat lehet találni. Egy egy adott ferekvencia sávban többféle szolgálat is működhet, amelyek bizonyos szabályok betartása mellett kis eséllyel zavarják egymást. Így van prioritás szerint elsődleges, másodlagos, és megengedett szolgálat. az alacsonyabb rendű szolgálat nem okozhat zavart a magasabb prioritásúnak, és köteles eltűrni a magasabb rendű zavarását.
A CB sávra vonatkozóan, az RR szerint ISM (ITO) sáv 27000 kHz közepes frekvenciával. Eredetileg ezen a frekvencián működtek pl a nagyfrekvenciás melegító, hegesztő gépek, valamint az orvosi alkalmazásokban a reuma gyógyító berendezések. Ezek azonban az előírások betartása mellett nem sok zavart termeltek, ezért másodlagos szolgálatként bevezették a földi mozgó rádió szolgálatot, (amerikában, és onnan terjedt el) ez lett a CB sáv, ami ma már Úniós harmonizált frekvencia sáv, a megfelelő előírások betartása mellett, a használata engedélyhez nem kötött. Megengedett szolgálatként még ebben a sávban jelen van a modell, játék irányítók adatátviteli szolgálat is. Az együttműködés biztosítására szintén erősen szabályozva.
Ezekről pontosan, és bővebben olvashatsz az NMHH oldalán.

Ezért írtam a szabad felhasználást idézőjelben, mert csak olyan szinten szabadon használható, hogy bárki sugározhat rajta, nem kell engedély, és a legális kereskedelenben lehet rádiót szerezni erre a frekire.
De köszönöm, hogy ennyire részetesen leírtad nekem...

A terminológia nagyon fontos dolog. A mi szakmánkban minden dokumentum terminológiával kezdődik, ahol definiálva van, hogy abban a dokumentumban milyen kifejezés, milyen rövidítés mit jelent. Ehhez, hogy értsük egymást, pontosan ragaszkodni kell.
Az engedélyeknek is legalább három szintje van. Ami ebben a témában érint minket, az a gyártás, (készítés), a forgalmazás (árusítás), és használat. Mindegyiknek külön feltétel rendszere van, ezek frekvencia sávonként, felhasználási módonként igen eltérőek lehetnek.

Üdv ismét!
Ezúttal a modulációs módokkal kapcsolatban lenne kérdésem: Van ugye az AM, ami elvileg tilos, gyakorlatilag meg használják. Aztán van az FM, ami engedélyezett 4W-ig. Az SSB megint tilos, elvileg. Nos, ezek szerint az FM-re van az összes CB-ző sürítve, de sokan azt írják/mondják, hogy az SSB mindkét részét használják pl a kamionosok. Ezek után elgondolokdok, hogy érdemes-e csak FM-es rádiót venni, vagy, ha akarok egyáltalán valakit hallani, akkor kell az SSB?

FM-en is van élet.
Terjedéskor problémásabb, a vivőfrekik különbsége búgást, torzulást okoz. Az SSB-nél ekkor csak egymásra beszélnek (mintha egy társaságban többen beszélnének egyszerre) de nincs torzulás.

Nos, ebben is sok a tudatlanság. Az AM egyáltalán nem egy jó modulációs mód, nagyon zavarérzékeny, és a spektrumot sem használja ki valami jó hatásfokkal. A 10 kHz csatornában benne kell lenni a két oldalsávnak, és a vivőnek. A teljesítmény eloszlás pedig fele teljesítmény a vivőre, a másik fele a két oldalsávra, amiből csak az egyiket hasznosítod. Ilyenformán a jel/zaj viszony sem igazán fényeskedik. Az egyetlen előnye, hogy egyszerűen lehet demodulálni.
Az SSB is amplitudó moduláció, de ugyanúgy zavarérzékeny, de jobb a jel/zaj viszony, már a fele sávszélesség miatt is, és a teljes kisugárzott teljesítményt hasznosítod. Viszont nehezebb demodulálni, produkt detektort kell használni. Ezzel jobb eredményt lehet elérni, a kétoldalsávos AM -hez képest. Az FM üzemmódnál a teljes csatornában kisugárzod a jeledet, így nagyobb a jelteljesítmény, ráadásul zajcsökkentő eljárásokat lehet használni. Ilyen a KF erősítő határolása, ami a teljes amplitúdó ingadozást, (intemodulációból, terjedésből származó) levágja, ezzel sokkal zavar védettebb, jobb jel zaj viszonyt produkál. Nem véletlenül használják szinte kizárólagosan az analóg profi hírközlésben.

Akkor ezek szerint jó lesz a csak FM-es rádió. Az írásod szerint nem véletlen, hogy az AM-et ma már nem használják.
Köszönöm mindkettőtöknek!

Persze, hogy jó lesz. Csak olyat kell szerezni, amelyik gyárilag is FM re készült. Amelyikben átkapcsolható, abban hiányzik a határolás, és a zajzár sem zajzár. (előbb utóbb lesz partner is)

A rádió, amit kinéztem, az csak FM-es. Ezért tettem fel a kérdést, hogy mennyire fontos a többi modulációs mód. Egyébként egy Euro Team 3004F-et néztem ki, az O betűs aukciós oldalon. Van valakinek véleménye erről a rádióról?

Üdv újra!
Az lenne a kérdésem, hogy az LM338K 5A-s szabályozható stabilizátort ha megépítem úgy, hogy 13,8V-os adjon terhelve, az megfelelő lehet egy CB rádió tápellátására?

Ez egy áteresztő stabilizátor. A (bemenő-kimenő feszltség) * áram teljesítményt ezen kell majd elfűtened. Mekkora bemenő feszültségről akarod járatni? A CB-khez nem értek, de adás üzemmódban szoktak felvenni áramot rendesen. Szerintem jobban járnál egy kapcsolóüzemű táppal, valószínűleg pénzügyileg is.

A kapcsolóüzemű tápok gyakran zavarják a rádiót, ezért ez nem lenne jó megoldás.
Ha 12 voltos trafót használok, akkor az egyenirányítás után nagyjából 15 Volt. 15-13,8=1,2. 1,2*5=6 Tehát 6W lesz a fűtés, ha 5A-t vesz fel a rádió. Ez sok, nagy borda fog hozzá kelleni?

Kapcsolóüzemű tápot csak nagyon profi kezdjen el rádióhoz építeni, különben a zavarok miatt nem fog tudni rádiózni...
A rádió adóvevőkhöz különleges táp kell (ami lehet, hogy éppen a legprimitívebb is), mert a rádió vevőjét az esetleges zavar teszi használhatatlanná, az rádió adója meg a tápot (ha nem zavarvédett). A rádiófreki miatt elromló táp utána meg tönkreteheti a teljes adóvevőt is...

Az lm338 fogja bírni a zavarást?
Időkőzben kiderült, nagyjából 2A-t eszik a rádió, tehát 3.94W lesz, amit el kell fűteni.

Sziasztok!
Egy marko 747-et át leket alakítani úgy hogy ne csak a középső 40 csatornát használja hanem az alsót és a felsőt is?

Az konstrukció kérdése... Vezetékek hossza, nagyfrekvenciás szűrés, dobozolás stb. Egy áteresztő stabilizátor után mindenképpen kellene kimeneti túlfeszültségvédelem, ha az áteresztő tranzisztor zárlatba kerülne, nem menjen ki a kimenetre a pufferfeszültség, mert az tönkreteheti a rádiót.
Szerintem nem kell stabilizált táp a rádiónak, elegendő lenne egy megfelelő feszültségű (és terhelhetőségű) trafó, graetz és pufferkondi. Ez tuti nem zavar, nem fogja elborítani a nagyfrekvencia.
11V-os trafóval meg lehet úgy csinálni, hogy nem lesz túl nagy a feszültség (jellemzően a rádiók 15V-ig kibírják a tápot).

Csak 11V-os trafót sehol sem lehet kapni. De ha mondjuk veszek egy 9V-os 40VA-s trafót, az egyenirányítás után nagyjából 12 voltot ad. Ez elég lesz a rádiónak? Puffer mekkora legyen, és a nagyfrekis szűrést hogy oldjam meg?

Hja kérem, az élet nem habostorta... Akkor tekerni kell olyat, vagy venni 12V-osat (de tényleg olyat, nem olyat, ami terheletlenül 13V-os!!) és a graetz után beletenni még vagy 3 diódát sorosan, és utána jöjjön a puffer. Pufferre 1A-enként minimum 1000 µF-ot szoktak mondani, ami jó, ha nagyobb (egy bizonyos határig). Szerintem 2A-hez 4700 µF jó lehet. Ha erre a tápra semmi nagyfrekis szűrést nem teszel, akkor is tudsz rádiózni. Hogy a szomszédokat se zavard, ahhoz már kellhet szűrés, de mindenféle szűrés ellenére is zavarhatod őket (a nagyfreki az antennán mindenképpen kimegy...)

Értem, köszönöm.
Szeretném nagyfrekisen is szűrni, jobb a békesség alapon. Akkor hogy oldjam meg?
A 9V-os trafó jó lesz ide?

A 230V-os oldalon a hálózati vezetékeket valamilyen zavarszűrő modulon vezetném át. Ugyanilyen hatást lehet elérni különálló elemekből (fojtótekercs, kondenzátor) megépített zavarszűréssel is. A szekunder oldalon a graetz diódáival párhuzamosan 100 nF-okat, meg a kimeneti pufferrel párhuzamosan 220-470 nF-os kerámia kondenzátorokat kell tenni. Aztán vagy hatásos lesz, vagy nem, de egy lépés a zavarás ellen...
9V-os trafóval kicsit kevés lesz a feszültség, de valószínűleg működni fog vele a rádió (de ez az paramétereiből kiderül).

Köszönöm a segítségedet, megfogadom, amit írtál. President Walker lesz a rádió, 4W FM/AM, ha ez segít.

Az sem okoz különösebb problémát, ha nem stabilizált a táp. A gépkocsiba építve sincs semmi stabilizálás, és a CB erre van tervezve. 11 - 14 V között bármi lehet a tápfeszültség értéke. A zavarszűrés viszont elég fontos dolog, amit kendre256 írt.

Rendben, nem lesz stabilizálva, a lehető legegyszerűbb lesz:
9v 40VA trafó
8A-s graetz (elég ide kisebb?)
4700uf puffer
100nf a graetz-el párhuzamban
200nf a pufferrel párhuzamosan
5A-s bizti a szekunderen
Ez így rendben lesz?

EZEK közül melyik az, amelyik a CB rádió antennájára jó?

Nem kell kisebb greatz.
Egyik sem, ilyet keress