Ennél humánusabb kritikát vártam. Szerinted miért rajzolok egy tervet, ha nem azért, hogy tanulja belőle. Ebben a topicban mindenki nyilván szakértő villamosmérnök...de én szívesen leszek tanulok
Az eredeti nyákkal a védő távolságok nem szabványosak. Pl a ferritet található vasbilincs 2 mm re van a fet fülétől. Összességében értem a kifogást a hosszú pályákkal, teszek bele pár SMD-t ami segít pár helyen. Érdekes a hidegítés megfogalmazása, hogy messze van. Ilyen az eredetiben pl. nincs is.

Amit én használok ETD29 csévét, ott a két oldali vasbilincs nem ér össze, így ez nem jelent primer-szekunder közötti kúszóút problémát. De azt a legegyszerűbb olvosolni (kiöntött TO220 FETek), sőt ha nem vas szorítót használsz, hanem 1350F/T-t, akkor ez nem probléma.


Az IC 1-es lábát egy 10µF-os kerámia kondi szűri az eredeti nyákon, ami bőven elég, igazából egy 1µF kondi bőven ellátja a szűrést. Az IC 4-ik lába és a didóahíd - pontja között pedig egy huzalátkötést berakva sokkal kisebb a gate áram útja. Nálad az IC tápját szűrő kondi kb 5 cenitre van. Az elkó nem érdkes hogy messze van, mert igazából nem is kellene, de a kerámia/fólia kondit mindenképpen közel kell tenni.

Maga a táp hidegítése annyira már nem prioritás hiszen 600/1200ns holtidőd van, az áram szinuszos, tehát a MOSFET kis áramot szakít meg, így kis tullövés keetkezik még akkor is, ha nagy a nyákút a konidtól a MOSFETig. De nálad ilyen szerepű kondi még az elkók előtt van.

A trafó primerjére túl kevés vezeték megy. A szekunder oldalon az a vékonyabb vezeték a biztosíték szerepét is betölthetné, ha rendesen méretezed (bár a tápágakba jobb lenne ).

A fetek közös S-D lábai és az ic 6-os láb közé nem hiányzik egy vezeték?

Szia!
Ne felejtsd el, hogy a két fet közösén (S-D) ugyanaz az áram folyik ami a kimenetre - vastagabb vezető! (Én elfelejtettem...)

Délután már láttam, és köszönöm az észrevételt. Húztam össze a konstrukción. A két meghajtó ellenállás SMD lesz, illetve a hidegítés körül is körbenézek. Nem célom megváltani a vilgot, de 300 watt elég lenne rádióamatőr konstrukcióhoz is, és a szekunder oldala a nagy hely miatt bővíthető még.

Kedves fórumozók! Mellékelten küldöm az eddigi észrevételek alapján javított verziót. Kapott kimeneten egy LED et, kondi kisütő ellenállásokat, és pár SMD alkatrészt. Ha maradt elvi hiba, szívesen meghallgatom a javaslatokat. A polimeres FET nagyon jó ötlet, megnézem mit kapok. Az 1 µF tényleg csak 16 voltos?

Nem jó a nyákterv. Ahogyan Laci is leírta, túl hosszúak a nyákpályák. A pufferkondenzátor is egy mérföldre van a MOSFET-ektől, így pont semmit sem ér.

Holnap felteszem északra a szűrőkondikat. RF cuccokat csináltam rövidhullámra. Ott mindig a hullámhossz arányt néztem. pl 3,5 Mhz 80méter, tehát 3 cm nem jelent sokat. Arra számítottam ha lemegyek 100 kHZ környékére, még kevesebbet számít. Az egész nyák 70 mm magas. Rásugároz az egyik sáv a másikra?

Nem hosszabb a puffer, mint Cimopata eredeti rezonáns cikkében. Tanácstalan vagyok mi legyen rövidebb.

Én elgondolkoznék, hogy megcseréljem a bejövő + és GND sávokat, akkor a kondit fel lehetne tolni az IC tápját adó ellenállások helyére és + tápnak sem kellene ilyen hosszú átkötés..

Ha nem zavar a "szépségben", tegyél a trafó hasa alá pl. már a nyák oldalon 1-2 µF indukciómentest hidegíteni. Hozzáférsz fektetett légszereléssel a felső drainhez ( felül) és a gnd-hez lent.

Az RF cuccban van egy vivő amit modulálsz, itt meg kapcsolóüzem van impulzusáramokkal, nagy teljesítményen jó nagy áramimpulzusokkal meg feszültségtüskékkel. Ezek lehetnek egy ilyen nx10kHz-es táp esetén 1MHz körüli belengések, de mértem már 10-20MHz-eset is. Nem a hullámhossz a lényeg, hanem hogy minden mm fóliaszakasznak induktivitása van, meg a mellette lévőhöz kapacitása, amik rendesen belekavarnak a működésbe.

Nem a 100kHz a para. Ezért is mondtam, hogy rezonáns esetén a trafóáram szinuszos, a FETek ksi áramot szakítanak meg.

Mivel van probléma:
- a gate be és kikapcsolása, ekkor ugye ennéla z IC-nél 0,25A körüli áram folyik de pár 100ns-ig. Vagyis rövid impulzusú tüskéid vannak. Ha ezt FFt-zed meg, akkor ez már bőven MHz tartományba esik.
- áramok megszakítása - ha a MOSFETnek áramot kell megszakítania, akkor nem mindegy, hogy milyen hosszú nyákpálya megy a MOSFET-ig a legközelbbi kondittól. Ennek a nyákpályának van egy induktivitása, és mivel az induktivitás egy áramszabyálzó eszköz, az áramának valamibe tovább kell folynia, amíg 0-ra nem csökken. Ez az áram többnyire a MOSFET kimeneti kapacitásába tud továbbfolyni, ahol túlfeszültséget (feszütlségtüskét okoz). ZCS rezonáns konverter esetén nincs árammegszakítás, de egyéb közel szinuszso áramú konverter esetén is a megszakítanód áram töredéke a csúcsáramnak.
- IC-n belül ugyanilyen áram-megszakítások és elindulások történnek, mégpedig a gate-meghajtó miatt. Emiatt kell az IC tápfeszért rendesen pufferelni, közel (kerámia kondi, X7R ajánlott), és ennél az IC családnál tovább érdemes a belső tápzéner egy kis áramot tovább folyatni.
- nem ZVS konverter esetén a MOSFET bekapcsolása során a aMSOFET kimeneti kapacitásában (Coss) tárolt energia kisül, eldisszipálódik. Egyrészt van egy nagy dU/dt, ami ugye megint MHz tartományba esik, másrészt a MOSFETen belül egy nagy tüskeáram folyik. A MOSFET reverz transzfer kapacitása miatt azonban minden ilyen hat a gate-re is, így nemcsak a D-S között, hanem a gate-en is szép kis berezgések keletkeznek, és ez megint MHz.

Keménykapcsoló konvertereknél, illetve ha itt nem állitasz be normális rezonáns működést akkor durvulnak a dolgok. A trafó árama ekkor nem szinuszos, hanem háromszög fele közelít, tehát megjelennek a felharmonikusok.

Általánosságban elmondható, hogy pont ezért minél kisebb a nyák, potenciálisan annál kevesebb ilyen problémával találkozol.

Kezdeném a biztonsággal.
-Saját és a tápod védelmei lemaradtak. Cimó csinált rá egy kis áramváltó tekercset, és tedd be üvegbiztosítékot is.
-Nem a graetz híd ki-bemenetéhez kell párhozamosan rakni a kb 330nF/400V-os kondikat, hanem még elé az induktivitáshoz. Csak úgy fog megfelelően szűrni... Bár a graetzelés is hagyna maga után némi kívánni valót. Én például függőlegesre állítva raknám be -primer és szekunder oldalon is-. Ismét helyet nyersz, így valamelyest rövidülhetnek a sávok is.
-Minden elkót rakj jó közel egymáshoz. Java részt azok foglalják el a táp negyed részét, ha így egymás mellé vannak pakolgatva, logikátlanul. Nem értem miért kell ennyire szellősre csinálni.
-Az a vezetősáv mire való amúgy a primer oldalon? Ha elindulsz vastag vonallal akkor miért szűkíted le fika 1mm vastagságúra? Az akarna lenni az "olvadóbiztosíték"? Mert némi túlzással, de kb annak is megfelelne.
-Mi akar lenni a szekunder oldalon lévő "LED" vagy mi? ami sorba van kötve a +/- sávval a két-két puffer között? Az akarja majd átvinni az áramot? Gondolom, hogy nem. Most csak találgatok, hogy akkor a ledek hol vannak? Na mindegy. Másik saccom, hogy valami kimeneti induktivitás, szerűség De minek? Nem értem. Most akkor rezonáns vagy PWM, PFM?

Köszönöm a részletes leírást. Megvizsgálom a teljes tartalmat.

Szia Vodoo! A táp a mini rezonáns táp rajza alapján készülne. Nincs benne áramvédő szerep vagy gyűrű. A vékony vonalon 50 kOhm nagyságrendű ellenállás van. Nincs áram. Miért legyen vastag? Tény, hogy hosszú. Üveg biztosíték nem volt tervezve, de ott a pont. Az 50 Hz es oldalon nem láttam hibának a fektetett diódát, de megnézem az állított verziót.
Néhány általános megjegyzés. A nyákot eddigi tapasztalatok alapján- ami nem kapcsolóüzem, hanem RF és AF- szándékosan terítettem el megbízhatósági okokból. Nagy felület jobban hül, leesés esetén nem hajlik el pl az állított dióda stb. Sajnos ez ellentétben van a kapcsolóüzemű tápok alapelveivel. A szűrő tekercset nem a zaj miatt, hanem visszahatás ellen tettem a kimenetre. Mivel RF áramkört akarok táplálni, a visszahatás redukálása kiemelt cél.

Értem. Az állított diódák csak egy javaslat, mivel jelenleg azért építünk kapcsitápot mert ár, hely és tömeg alapján 100W felett mindenképp verhetetlen. De most ugyebár itt a helyen (elrendezésen) van a hangsúly. Az hogy nagy felület jobban hűl-e vagy sem. Én mindig úgy voltam vele, hogy egy kapcsitápnál nem kell brutál hűtésre gondolni. Nézz meg egy laptop töltőt 80-100W legalább és non stop be van csomagolva egy zárt műanyag dobozba, még nyáron a 40 fok napsütötte melegben is bőven elmennek. Persze az már extrém mert belül még nagyobb lehet a forróság, de nézd meg 10ből 1 talán tönkre megy valamiért évek múltán -bár nem csoda- (és most nem az univerzálisakra gondolok)
Egy kis 300W körüli táp szép csendben alig langyosodik fel esetleg forrónak fog tűnni a melegbe de nem kell ettől elájulni. Ha széjjelébb rakod azok a dolgok akkor is ugyan úgy fognak melegedni.
A miért legyen vastag a vezetősáv -e vagy miért legyen rövidebb az út- kérdésre az előttem szóló pró tagok már megadták a választ, de röviden a cél az, hogy minél kevesebb lapot méretet használjunk fel elkészítéskor, a biztonság rovása nélkül. Szem előtt tartva a működést meghatározó sávokat. Tehát ahol elfér a vastag, ott legyen az.
Mert nem azt mondom hogy nem fog menni, mert menni fog, de nem feltétlen 100% üzembiztos. Tehát 10 bekapcsból 1x újra be kell kapcsolni, -mert valamiért nem akar elindulni- például kattog, ciszereg stb.
Amúgy ezt a leesés esetén dolgot nem értem. Miért kéne leesegetnie? Egy tápegység legyen megfelelően bedobozolva és rögízve valamilyében. Nem tudom mennyivel jobb ha nagyobb egy alaplap akkor is eltörhet meg lerepedhet róla valami és nem az álló diódák fogják bánni.

De ezek csak javaslatok, én így csinálnám. Ne ejtsd le ha elkészül.

Én is megosztanék egy nyák tervet, kapcsolás pepe tápja.
Javaslataitokat várom min módosítsak?
Hely miatt vált szükségessé átrajzolnom, a panel méretét nem nagyon akarom változtatni. Egy ugyan ekkora méretű erősítő panel kerülne mellé.

Életveszélyes. A primer és szekunder összekötésére KIZÁRÓLAG "Y" kategóriás kondenzátorok használhatóak.

SMD-ben nincs ilyen !

A primer oldalon a 230V-os vezetők között 2.5mm távolságot illik tartani. (A DC oldaltól is)

Ez a nyák is inkább rajzolva lett, mint tervezve. Hosszú, kanyargós fóliák.. 90 fokkal el lehetne forgatni az IC-t, és a FET-eket, sokkal kevesebb vezetősáv kellene....

Van igazad a meleg miatt. Volt pár barátomnak "meggyulladt" konstrukciója a túl közeli szerelés miatt. Kicsit más: mechanikai szempontból, a magas fej nehéz álló dolgok nem ideálisak. Ha oldalról belerúgsz egy nyákba, a nagy tömegű magas alkatrészek hajlanak meg leghamarabb. Ilyen értelemben az álló dióda, vagy egy hengeres tárgy (kondi) nem ideálisak. A gyáriak ezért kenik tele meleg ragasztóval a monitorokat. Ha bedobozolod, ezen a problémán nem segít. Ha beragasztod, akkor nem szellőzik ergo az élettartama csökken. Ha van egy ellenállás ami melegszik, simán bírja. Ha mellé teszel egy elkót annak az élettartama exponenciálisan csökken. Ilyen értelemben a nagy "lapos" szellős nyák nagy pöttyökkel jobb konstrukció, csak az egész felvetés a tranziens áramok miatt kapcsolós tápnál nem ideális. Gondolkodtam jó konstrukciókon, és az egyik a modulos SMD (lásd cikk), vagy valóban jobban átgondolt szendvicses konstrukció. Tehát a trafó alá szerelt hidegítő kondi jó pont, hidegítés szempontjából, de rossz pont konstrukciós tisztaság szempontjából.

Az egészet. És ez nem vicc.

Amikor ránéztem nekem is a forgatás jutott eszembe. Látom más is a nyáktervvel küzd.

Van igazság is abban, amit írsz, ezért nem könnyű jó nyákot tervezni egy kapcsolóüzemű tápegységhez, de megfelelő anyagválasztással messze nem lehetetlen.

Első szempont az érintésvédelem!!!

Egyébként, ha nem 230-as táp lenne vizuális értelemben szép konstrukció.

Ez sehogy sem jó....

Köszönöm az építő kritikát!

Most, hogy nézem nekem is feltünt, hogy ha az ic-t és a feteket elorgatom 90°-kal a trafó felé, a fetek betápja és a közös pont, drámaian lerövidül!
Ez annyira kézenfekvő, szégyellem, hogy nem jöttem rá magamtól!

Én így szoktam a legrövidebb áramutakat kialakítani:
Ezek a kis panelek közvetlenül a MOSFET-ek elé tehetőek.
(Ezek sem tökéletesek, mert lemaradt a félhíd meghajtónál egy kerámiakondenzátor, de ennek ellenére tökéletesen működnek. Az én szerencsém annyi, hogy rendkívül alacsony Gate töltésű MOSFET-eket használok.)

Sziasztok! Szeretnék egy kis segítséget kérni tőletek: szeretnék építeni egy egyszerű 230V Ac/24V Ac 3A terhelhetőségű pákát. Tudtok ebben segíteni? Előre is köszönöm a segítséget! (Utóirat: megépíteni meg tudom, csak a tervezéssel nem szeretnék foglalkozni, mert ahhoz még nem értek még )

Nem, csak akkor ha nagy tömeg de vékony láb. A 3A-es diódák DO201 tokban elég vastag lábbal rendelkeznek nem hajlanak meg. De a DO-41-es diódák sme elé nagyok, hogy a 0,8mm-es lábuk meghajoljon. A TO220 is a maga 0,7x0,7-es lábaival nem nagyon hajlik a sját súlya alatt, de még egy hűtőzászló sem vészes. Na ha meg a borda nagy tömegű, akkor azt illik egy csavarral legalább a nyákhoz fogatni.

Kondik meg alapból tövig dakunk be.

Ez igaz, de a komponensek helyét meg lehet jól vállasztani. Amúgy ragasztófüggő is. A legroszabb hővezető a vákuum, utána a levegő. Szóval ha egy forró dolgot (pl 2W ellenállás) beraksz egy elkó melló, és kirgasztózod, akkor a ragasztó rávezeti a htő szépen az elkóra.
Ezért kell figyelni, hogy mit hova raksz. Bár többnyire nem az ellenállások fűtenek, hanem a FETek, ezeket általában igyekeznek kirakni a nyák szélére, vagy ugye lemezekkel vezetik ki a doboz szélére a hőt.

A tapasztalatom az, hogy inkább érdemes elmenni egy maróshoz és egy L vagy T idomot odamunkálni, mint a hűtés kedvéért áttervezni a nyákot úgy, hogy aztána a vonalak ne legyenek optimálisak.
Na meg ha ventivel is tudod a hűtést segíteni, akkor végfképp nincs probléma.