Nem értelek. Én azt kérdeztem matyi16-tól, hogy nincs benne XFMR?

1.6 ábra

Kár, hogy én nem kérdeztem semmit. De azért köszönöm, hogy gondoltál rá, hátha nem tudom... És igazán sokat segítettél egy kezdőnek. ( matyi16-nak )

És mindjárt megkérdezném tőled, hogy hogyan tudnám egy transzformátor fluxusánaK alakulását megfigyelni egy tranziens analízis folyamán?

Igen, áramköri modell.
Így néz ki az inverter rész OrCAD-ban, először a transzformátoron kell modosítsak, a nagyobb hatásfok érdekében!

Minden tiszteletem a tied, ha te ezt az Orcad szimulátort meg tudod, vagy meg tudtad tanulni... azért ennél sokkal barátságosabb felületüek, sokkal könnyebben kezelhetők is vannak...

Hatásfok? Itt ezernyi kérdés merül fel, de az nem ennek a topicnak a témája.

Persze rengeteg minden közrejátszik a hatásfokban...De jelenleg a transzformátornál is nagy a veszteség.

OrCAD: ezt így kaptam egy tanártól, hogy tervezzek egy jobb transzformátort.
Nekem is elég zavaros így, hogy fényképről nézem a számozott pontokat majd azt a szöveges részt módosítom OrCAD-ban. Sokkal átláthatóbb lenne, az OrCAD "schematic"-ként lenne elkészítve, nem lapon.... nem tudom miért nem ott csinálta...

A primer ellenállása alapján is ~60-80 VA közötti a trafó.

Köszönöm!

Elvben kell csak tervezni, vagy meg is kell csinálni? Utóbbi esetben ne is állj neki, kapsz jóval olcsóbban bontottat. Ha még megvan tudok egy olyat amiben elpukkant a hőbiztosíték, az olyan 400W-os körül van.

Sziasztok! egy kis segítséget kérek trafó ügyben,A rajzon látható Trafót újból kellett tekerni,de előzőleg nem jól memorizáltam és az 1-2 csatlakozáson a beültetési rajzon külön van a tekercs de kapcsolási rajzán együtt van a 3-4-5. ugy hogy az 1-5. --2-4 miért van most nem tudom melyik a jó.
üdv: laca

TRAFÓ.JPG

Egyenlőre csak elvben, de lehet majd meg is lesz építve az egész UPS.
Én is javasoltam jobb lenne, kész trafót megmérni, és azokat az adatokat bevinni OrCAD-ba.
Elvileg van egy hasonló trafó, élősszőr azt kell majd megmérni.

Szóval, tudna valaki segíteni transzformator tervezésben?
UPS-be lesz.
Primer 24V
Szekunder 220V
250W

Valahogy úgy kellene, hogy ki lehessen számítani a terv alapján az áramköri modell értekéit. (7-8 hozzászólással ezelőtt linkeltem képet), hogy OrCAD-ba is be tudjam vinni...

Vagy egy link ahol le van írva a menete...

Olvasgasd a kapcsolóüzemű táp autohifihez topicot. Ott le van írva, hogy mit kell tudnia egy ilyen trafónak.

De már eleve nem értem, hogy mi a jó abban, hogy van a hálózati feszültség ( 311V, ha jól látom ), aztán van egy PFC aminek a kimenetén legalább ennyi feszültség lesz, de inkább 400V, aztán van egy soros chopper ( buck konverter ) ami csinál 24 V-ot az előbb 400 V-ból. Ha ez egy szünetmentesnek lenne egy része, akkor még valahogy érteném, hogy az akksitelep 24 V-os, de ez egy nagyon előnytelen megoldás.

Sajnos még nekem sem tiszta minden... Nagyon kezdő vagyok ebben a témában...
Szóval, a UPS on-line. Es két 12v-os akku lesz benne.
Az első rész, az AC->DC megvan (a hálózati feszültséget konvertálja 400Vdc-ra), ezért kell a buck konverter ami 24V-ot csinál.
Tanácsot tudnál adni? Miért találod ezt így előnytelennek? Mit kellene módosítsak?
(akár privátban is folytathatjuk, nagyon jó lenne, ha tudnál segíteni)
Előre is köszönöm!

Annyi időm nincs, hogy végigvezesselek egy nagyon bonyolult témán. Azt javaslom, hogy próbálj megnézni valahol néhány gyári szünetmentest, hogy miként vannak felépítve.

Üdv. Honnan tudhatom meg, egy gyári bontott erősítő trafójának a legágazásainak a teljesítményét?
2x36V és 2x18V. Összesen 270W ez van a dobozán. Namos nem tudom, hogy a 2x36V-os rész mennyit bírna el. Megkéne nézzem a drótjait?

Hali!
Legalább az egyiket nézd meg... ha abból ki tudod számolni, a másik már adódik..

Szia.
A nagy kb 1-esből van tekerve a kissebb pedig 0.4 körül ránézésre. szóval, ezt el kell adni. A többi meg ez alattiak.
Köszi az ötletet.

190..200 watt attól függően, kívül vagy belül van a 2x36.

Hu ez jó kérdés, nem bontottam le a szigetelő rétegeket, bár nekem csak 2x20-25V-ra lenne szükségem legfeljebb, ez túl sok lesz. A 18V-os ág meg nagyon gyengusz.

Általában meg lehet látni, honnan jönnek ki a drótok.. viszont szimmetrikusan vissza se tudsz tekerni.

Igen, és össze is van hegesztve. Nem éri meg vele kínlódni. Már ott van a hirdetések közt.

Sziasztok!
Vagy egy trafóvasam, és azt szeretném kérdezni, hogy le bírna adni 24V ov 50W ot? (forrasztóállomáshoz kellene.)

Szerintem igen.

E szerint kiszámoltam a meneteket:
Primer: 717 menet
Szekunder 90 menet.
A vas keresztmetszete: 12,18cm^2
Az ablak területe: 7,3cm^2
Amit nem tudok, hogy milyen vastag huzalokat használjak a a tekercsekhez, hogy a lehető legnagyobb teljesítményt lehessen kivenni belőle? (kerestem az ábrát, de nem találtam)
Még a huzal térkitöltéses táblázatára is kíváncsi lennék, mert azt se találtam.
Előre is köszi!

Ebből kisakkozhatod:
Az áramokat nagyjából tudod, onnét ki tudod számolni a keresztmetszeteket.
Szokásos áramsűrűség 3A/mm2

Az ablakméretet elosztod 2-vel, szorzod 0.8-del, osztod ezt a pr.-menetszámmal, ebből négyzetgyököt vonsz, megvan az átmérő. Ha huzamos (és közel teljes)terhelésre számítasz, J inkább 2.55A.

És az ablakkitöltési tényező hol marad?

A 120W-ot is lazán. A 717 menet elég magas gerjesztés: ~1.13T; régi fajta vas,1T fölé nem mennék vele. A menetszámok sem stimmelnek. Én minden vashoz külön számolok, nem táblázatokból (azok csak bizonyos tól-igban érvényesek).