Nem biztos hogy a nagyfrekvenciás része hibás. Ezt a típust konkrétan nem ismerem, de az általunk használt gépek, mind kivétel nélkül HF gyújtással működnek, és egy kis távtartó kell a vágófejre legyen erősítve, ami nélkül nem is hajlandó ívet fogni.

Köszönöm szépen, bár nem jutottam közelebb megoldáshoz! A kérdésem továbbra is nyitott.

Egyébbként ha itt a fórumon visszaolvasol egy pár hozzászólást, kiderül hogy a gyújtás HF-es. DE ajánlod figyelmedbe mpisti fórumtársat, neki szívecsücske ez a téma, és a tapasztalata, meg a segítőkézsége megfizethetelen.

Igyekszem mielőbb tisztázni a helyzetet, mert új gép, boltból, számlával - netes vásárlás. Ha hibás a gép, akkor visszaküldöm.

Bővebben: Link
Ha gond lenne a gyújtással, nem tudnál vágni.

Nekem ez zavaros. HF gyújtást úgy kell itt is értelmezni, mint AWI hegesztésnél. Ez korrekt? Ha ez így van és HF gyújtásos a gépem, akkor miért kell hozzáérinteni a munkadarabhoz a fúvókát? Egyébként ezt átgondolva, nem is értem - hiszen a fúvóka - elektróda között nincsen kapcsolat, mégis csak így lehet használni.

Egyébként nem nagyfrekvenciás (ez is igaz), hanem nagyfeszültségű.
Ahogy nézem, a tied is a CUT50-es gép, ezek általában mind egyformák, csak néhány gyártó módosít rajta egy keveset, és más neveken adják el. Szedd szét a fúvókát, és meglátod, hogy nem lehet kontaktos, mert belül is van egy kis légrés, azt tudja begyújtani a gyújtás, ha te eltartod a munkadarabtól, nem tudja az ívet begyújtani a gép. Ezzel semmi gond nincs, az enyém is ilyen, nekem multigépem van 40A-es plazmával. Az AWI és a plazma gyújtása is ugyan az a gyújtókör benne.

Pontosan ilyen, ahogy írod. Az elektróda és a fúvóka között van valamekkora légrés. Tehát az egésznek az a lényege, hogy a fúvókát azért kell hozzáérinteni, mert így lesz olyan közel a munkadarabhoz az elektróda, hogy be tudja gyújtani az ívet a nagyfeszültség? Amit linkeltem képet, annak akkor semmi jelentősége? A szomorúság, hogy így egy fokkal bonyolultabb keres kocsi kell majd neki (rugós lábra gondolok első körben).

Gyanítom egyébként, hogy ezek a kis gyenge szikrák, amik ilyenkor megjelennek csak a kapacitív áramnak köszönhető, és mivel nem elég forró a plazma, a nagyáramú kör nem tud rátáplálni az ioncsatornára. Nekem van egy házi megoldásom erre, mindössze annyit kell tenned, hogy a másik polaritást rárakod a plazmavágó pisztoly fúvókájára. Elvileg így belsőíves plazmavágót kapsz, azaz a levegőben is meg tudod gyújtani. Így vágtam üveget és samott téglát is (csak kísérletezésképpen). Elvileg az is elég lenne, ha ezt a segédkört csak az indítás pillanatában kapcsolná be egy mágneskapcsoló, miután begyullad a plazma, utána levenné a fúvókáról.

Milyen feszültség és áramterhelésnek lenne kitéve ez a rész? Egyszerűnek tűnik, kivitelezés megoldható. Amúgy sem tetszik a pisztoly nyak kialakítása. Merőleges vágáshoz kényelmetlen tartani.

Plazmavágóban két elterjedt típus létezik, a külsőíves és a belsőíves. A belsőíves alkalmas nemfémes anyagok vágására is, a külsőíves-mint a tiéd is-csak jól vezető fémes anyagok vágására alkalmas. A külsőíves plazmavágóknál kétféle gyújtás létezik: nagyfeszültségű, és kontakt. A nagyfeszültségű gyújtás annyiban tér el a kontakt gyújtástól, hogy a pilotív begyújtása nagyfeszültséggel törlénik a serleg és az elektróda között, míg a kontakt gyújtásúnál a serleg falával alaphelyzetben fémes kapcsolatban levő elektródát a kiáramló levegő hátramozdítja, és így gyújtja be a pilotívet. A pilotív mindkét esetben csak 1-2 s-ig marad fenn,ha ez idő alatt a vágófej nincs a vágandó anyag felett, akkor kialszik. A plazmaív(vágó ív) csak akkor tud kialakulni, ha a sürített levegő által kifújt pilotív a vágandó anyaghoz ér. Ekkor az elektróda és a vágandó anyag közt kialakul a plazmaív, ami már vágásra is alkalmas, és el lehet kezdeni a vágást. Dióhéjban ennyi a vágás lényege. Aztán ezen belül még van többféle variáció a plazmaív paramétereinek változtatásán keresztül a különböző vágógázok hozzákeveréséig a minőség javítása és a vágási sebesség növelése érdekében.

"...a kontakt gyújtásúnál a serleg falával alaphelyzetben fémes kapcsolatban levő elektródát a kiáramló levegő hátramozdítja, és így gyújtja be a pilotívet.". A serleg alatt a fúvókát érted? Ezt ma mértem DMM-mel, hogy a fúvóka és az elektróda között szakadás van. Többi stimmt, köszönöm! (:

Ha nagyfesz gyújtja a pilotívet, akkor szakadásnak is kell lennie. Egyébként a kontaktgyújtás jellemzően amerikai plazmavágók gyújtási módja.

Értem. Azt szeretném még kérdezni, hogy abban az esetben, ha egy olyan "kocsit" készítenék, ami teszem azt sárgarézből készült (kerekek, tengely, kerámiát befogó cső) és a pisztoly testét megbontva összekötném a fúvókával - a folyamatos fúvóka-alapanyag közötti rövidzár problémát okozna a gépnek? Az összekötő vezeték milyen áram és feszültség terhelésnek lenne kitéve?

Üdv mindenkinek!
Kérdezném, hogy nincs-e valakinek egy "Cebora PROF 150" hez kapcsi rajza?
Megköszönném!

Üdv, kicsit bedöglött a topik... Remélem azért aktivizálódik...

A kérdésem az lenne, hogy épített már valaki plazmavágót?
Sajnos ebben a témában sok kérdés lenne.
Egy inverteres hegesztőből építenék plazmavágót. Azt nem tudom, hogy a gyújtásért felelős elektronika hogyan is működik konkrétan!?

Ha az inverteres hegesztőhöz illesztek egy gyújtó elektronikát, ami gondolom lényegében egy nagyfeszültségű ívet előállító egység, milyen konkrét védelem kell, hogy az invertert ne tegye tönkre?
Illetve átlagosan egy kombinált plazmavágó ami hegesztésre is alkalmas 200A AWI és 50A plazmát tud.
Ha awi módban egy gyújtóelektronikát teszek rá lényegében 50A felett is tud teljesíteni, vagy miért csak 50A a korlát, ha az inverter 200A-t tud? Üzleti okból van ez a korlátozás vagy technikai?

Plazmavágáshoz sorosan kapcsolódik a szekunder mert nagyobb fesz. kell, ezért at áram kevesebb.

Amit én láttam CT 416-ost belsőt azon a panelon relékkel oldották meg a 3 db főtrafó soros-párhuzamos kapcsolását a szekunder oldalon . De talán létezik az a durva számítás is , hogy egy 160A MMA=40A-es plazmavágó teljesítményével azaz1/4 az arány - no és persze ennek ellentmond az első mondatom .

Mivel a plazmát 5 baros levegővel fújjuk, jóval nagyobb feszültség szükséges ahhoz, hogy az ív fennmaradjon. 50A-es plazmavágó nagyjából ugyan akkora a hőteljesítményt ad, mint a 200A-es AWI.

És a plazmavágó gyújtóív kialakítása miként történik? Az inverter védelme a nagyfeszültségtől?

Tehát lényegében egy 200A-es awi hegesztőből nem lehet plazmavágót csinálni? Gondolom nem több trafós az inverter?

Az AWI gyújtás is nagyfrekvenciás nagyfeszültséggel történik, ami ellen megfelelően megvédték az előtte működő alkatrészeket. Ha kérdezés előtt olvasgatnál is, több helyen említik, hogy a plazmavágásnak sokkal magasabb a feszültségigénye, ebből ered, hogy a 160 A-es MMA hegesztő és a 40 A-es plazmavágó teljesítménye nagyjából azonos. Nem pedig 1/4. A 200A-es AWI is nagyjából hasonló teljesítményű, mert a nemesgáz ív alacsonyabb feszültségigényű, mint a levegő. A kombinált eszközök erre fel vannak készítve, esetenként még a kimeneti csatlakozó is más a külömböző hegesztésmódokhoz. Egyszerű AWI-MMA hegesztőnek túl alacsony a feszültsége a plazmavágáshoz.

Ha még egyszer elolvasod amit írtam talán jobban érthető - az amperre vonatkozott az 1/4 arány .

Attól függ milyen AWI-s gépről van szó - A CT-s kínaiban mint írtam 3 de van olyan amelyikben 4 db főtrafó is van .

A kisfeszültségű hegesztőkörben kialakítanak egy nagyfrekvenciás áramhurkot, ennek a feszültséggenerátora egy nagyfrekis transzformátor. Azaz van 1 egyenáramú hurok, és egy nagyfrekvenciás hurok. A két hurokban lévő áram áthalad a becsatolótrafó szekunderén, illetve a kimeneti szikraközön (pisztoly és a munkadarab közti légrés), viszont a kisfeszültésgű oldal felé kettéválik a két áram, egy nagyobb kapacitású fóliakondin keresztül záródik a nagyfrekis hurok, a kisfeszültségű hurok pedig megy vissza az egyenirányítón keresztül a saját tápjához.

Sok mindent lefényképezek . Találtam egy fényképet ahol egy egyszerű megoldás látható ( talán valakinek jó lesz ha építésre adja a fejét ) a HF szűrő tekercs U57-es magjának hornyába illesztették a reed relét ami érzékeli a főáramkör áramát és így ezzel a jellel már kikapcsolható a HF gyújtás .

A CT típusok esetében ha a trafókat soros kapcsolásba átkötném, a szükséges feszültség akkor elegendő lenne a plazmához, ezek szerint. Bár ahogy néztem arányokat tekintve egy olcsó plazmavágó már 70eFt körül től kapható, az awi is hasonló ártól van, a sima inverteres hegesztők ami 200A-es az 25-30eFt, csak kérdés átépíthető-e.
Az olcsó 50A-es 70-80eFt-os plazmavágót gondolom meg nem érdemes megvenni, feltételezem van oka , hogy 120eFt-tól is kapható jobb, és több garival.

Ekkora áramot trafósan pedig gondolom macerás építeni és az áramszabályzás sem lehet egyszerű...
Egy CO2 hegesztőt már építettem, ez nagyon jó lett, gyári burkolatot felhasználva, vetekszik az olcsóbb ipari gépekkel, Itt is mire átláttam az előtt egyszerűnek tűnő gép valós és komplex működését, eltelt jó pár nap kísérletezgetéssel.
A plazma pedig még összetettebb projekt lenne.

Nem hinném , hogy inverteres hegesztőt érdemes átalakítani mert túl sok a kockázat a meghibásodásra . Sok rész egység megegyezik de mégis van különbség - kísérletezni meg felesleges mert sok pénzed bánná . Trafósat talán sokkal egyszerűbb lenne - én pld. egy óccó hegesztő trafót tekercseltem át próba gyanánt . Alu tekercses volt és leégett a szekunder tekercs . Gondolom sokan ismerik ezt a típust .

Üdv! Adott egy cebora plamzmavágó és abban lakozik három nagy ellenállás. Mind a hármon van három kivezetés. Az lenne a kérdésem, hogy mi célt szolgálnak és esetleg hol szerezhetőek be? Kettő le van égve belőlük! Ha valaki tudna segíteni, vagy valami anyagot küldeni róla azt megköszönném...

Üdv!

Van egy plazmavágóm és a plazmaív feszültségét szeretném megmérni egy multiméterrel. A kérdésem az lenne, hogy a gyújtóívet hogy tudom leszűrni, hogy a multimétert ne tegye tönkre gyújtáskor?
Egy konkrét szűrőkapcsolást tudnátok adni a nagyfesz leszűréséhez?

Köszi!

Ki kell kapcsolni(kikötni) a nagyfesz gyújtást,és már lehet is mérni. Plazmavágónként változhat hogy mennyi ideig marad fenn a kimeneti feszültség begyulladt ív nélkül. Ez 1-2s szokott lenni, de ha mágneskapcsoló kapcsolja be a trafót, azt kézzel is lehet bekapcsolt állapotba "kényszeríteni" a mérés időtartamára.