Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Ez azért van, mert a villanyszerelők (is) ha vezetékekről van szó négyzetmilliméterekről beszélnek. Üzletben is mm2-re árulják a huzalokat. Ennek az az oka, hogy létezik tömör és sodrott huzal is, és ugyan azon átmérőnél a felület nem egyforma a kettőnél. Nem hiszem, hogy fogsz találni ilyen táblázatot, mivel az átmérőből kiszámítani a felületet alapiskolás matematikaóra.
tudom hogy ki lehet számolni de sokáig tartana mer biztos sokféle átmérő van olvastam olyat hogy van nagyon vékony huzal talán század vgy ezred milliméteres , trafó tekercselés miatt kellene.
pár helyen pl. videókban mm-ben volt megadva a huzal vastagsága A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2015
Igen vannak ilyen század mm vastagságú huzalok, de azokat rádiókban használják a tekercsek elkészítésére, itt nem számolnak áramokkal, hiszen mikro, sőt pikoamperes nagyságokról beszélünk az alsóbb frekvenciákon. URH sávban és az fölött kezd a tekercseken nagyobb áram folyni, itt már vastagabb ezüstözött huzalokat használnak. Neked hálózati transzformátor tekercseléséhez ilyen vékony huzal soha nem fog kelleni, hiszen terhelhetőségük szinte nulla.
U.i.: Azért transzformátor tekercselésre használt CuZ huzalokra más vonatkozik mint a villanyszerelési huzalokra, ezért transzformátor tekercselésnél számolnak a huzalátmérőkkel is. Nagybetű! A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2015
A trafós témában (képek közt) ott van a (tekercselő huzal) táblázat.
thanx minden válaszolónak
egyébként nemrég vettem 500 forintért fényképezőt azt a vakusat abban van 1 elég apró trafó meg még 1 tekercs is nem tom minek az a tekercs a 3. csatlakozás a vakun az üvegcső külsején 2db aaa elemmel megy kisütöttem mert kiváncsi voltam milyen hangos + egyéb tulajdonságok a kondija 330v 220 uF A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2015
Egészségedre. De miért tüsszögsz? Talán beteg vagy? Mert akkor jobbulást.
A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2015
Hálózati transzformátorokkal amugy nem akarok foglalkozni nem akarok öngyilkos lenni
Csak elemekröl vagy aksirol akarok , csak a feltrafózás érdekelne . Meg szeretném vizsgálni esetleg jegyzetet is csinálnék a mindenféle feszültségű kondenzátorok mindenféle kapacitással, milyen hanggal jár ha kisütöm (főzöm ) A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2015
van itthon jó sok kondim alaplapokból ami monitorból szedtem , tápegységből stb.
főleg kicsik vannak fizikai méretre gondolok most meg vannak nagyobbak , pár db. és ferrit toroid magjaim is kb. 8-10 db el vagyok látva
Ugye arról tudsz, ha csinálsz egyenfeszültségű transzformátort akkor Nóbel-díjat kapsz? Transzformálni csak a váltakozó feszültséget lehet.
Kérlek fogalmazz érthetőbben, az első hozzászólásodat is négyszer olvastam el mire rájöttem mit akarsz. Figyelj a mondat eleji nagybetűkre is. Tiszteld meg a magyar nyelvet ennyivel kérek. A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2015
Vannak dc dc trafók is ráaadásul nem? nem értelek
Példa a sokkoló az is 9v-os elemmel megy. A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2015
Azok konverterek nem trafók. A beérkező egyenfeszültséget átalakítják váltakozó feszültséggé, azt feltranszformálják, majd újra egyenirányítják (röviden ennyi).
A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2015
A sokkoló és egyéb nagyfeszültségű elemes készülék pedig egy tranzisztoros oszcillátor segítségével megszaggassa a beérkező DC-t, ez már váltakozófeszültség és már lehet is transzformálni. Az elv ugyan az minden esetben, vagyis a DC-ből AC-t kell készíteni, azt lehet transzformálni. Csak a kapcsolástechnika változó. Ha ez érdekel, olvass utána a kapcsoló üzemű tápoknak. De előtte az elektrotechnika alapjainak.
Akkor ezzel a konverterrel lehet kicsiből nagy feszt csinálni?
(ezt találtam http://www.eet.bme.hu/~nagyg/elektronika/DCDC_hantos.pdf )
Hello!
"Hálózati transzformátorokkal amúgy nem akarok foglalkozni nem akarok öngyilkos lenni" Jókora sületlenség. Egy jól feltöltött kondival, ugyan úgy agyonvágathatod magadat, mint a hálózattal. Ráadásul a tudásod sem elég ahhoz, hogy ilyenekkel kísérletezzél.. (Nem beszélve arról, hogy még értelmetlen is a dolog.) A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2015
Igen, ezekkel lehet előállítani nagyfeszültséget. Hasonló elven működnek a katódsugárcsöves tévék és CRT monitorok gyorsítófeszültségét előállító sorvégtrafók is. Ezek 15-20kV körül állítanak elő egyenfeszültséget.
Úgy értem hogy az nem is érdekel meg nem akarok hálóba dugni semmit és magamon se próbálom ki csak kisütöm pl. csavrhúzóval.
Mert még nem láttál kondit felrobbanni. De lehet utána meg már nem is fogsz látni..
Arról tudsz, ha csavarhúzóval sütöd ki a kondenzátort (rövidzárlat) akkor az rossz esetben akár fel is robbanhat? A felrobbant kondenzátorból felszabaduló gázok és gőzök ártalmasak az egészségre. A tantál kondenzátorokból robbanáskor felszabaduló tömény (talán) kéngáz szembe jutva vakulást is okozhat. Ha addig ki nem veri a szemed egy elrepülő alumíniumdarab...
A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2015
És meddig bírja ki hogy nem robban fel? Egy idő után felpúposodik ha kezd kiszáradni az elektrolit akkor már biztos lehet tudni hogy majd kidurran .
ebben a videóban nem akar kidurranni https://www.youtube.com/watch?v=EoWMF3VkI6U jó nagy 2600 farádos A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2015
Nem akkor van gond ha a + - -t felcserélem?
Az elektrolit kondenzátorokban ha jól tudom sósavat használnak elektrolitként, amikor elkezd felpúposodni akkor ez a tömény sósav kezd gázzá alakulni (magas hőmérséklet, feszültség hatására). Hogy mikor fog felrobbanni? Tudod ki Murphy? Akkor fog felrobbanni, amikor a szemed pont ott lesz, hogy bele tudjon repülni. Ezzel ne kísérletezz, ha sokáig szeretnéd élvezni a szemed világát!
Meg akkor, ha a kondenzátorból hirtelen nagy áramot vesz fel valami, rövidzárlatkor pedig csak a feszültség határozza meg az átfolyó áramot, mivel a csavarhúzó, huzal, stb. ellenállása nagyon alacsony. A nagy átfolyó áramtól felforrósodik a kondenzátor, elkezdődik a gázképződés, majd felrobban.
Tudom mi az elektrolit, abban nem vagyok biztos, hogy az elektrolit kondenzátorban sósavat használnak-e elektrolitként. Bevallom nem érdekelt soha sem az elektrokémia.
Olvastam egy érdekes dolgot hogy amikor rövidre zárul 1 kondi akkor 1 pillanatra megolvad a fegyverzet de ez normális talán , és újra eggyé válik ha valahol megszakad.
Nem teljesen. Az ú.n. metál-papír, vagy fémezett papír (kinek hogy tetszik) képes arra, hogy ha valahol átül a dielektrikum akkor nem megy át rövidzárlatba, kigyógyítja saját magát. Ez azért van, mert az egyik fegyverzet egy vékony fémréteg a dielektrikumon, ha a dielektrikum átüt akkor ott a fegyverzet is elpárolog, vagyis nem lesz zárlat. De ez csak a fémezett papír kondenzátorokra vonatozik.
Olajról is hallottam elektrolit kondiban mindegy.
Pár db kisebb nagyobb kondit szedtem már szét és így néz ki: úgy emlékszem nem mindegyik kondinál volt vastagabb a belső lemez valamelyik kb, egyforma A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2015
Itt ez a videó nem tom miért most nem néztem meg de valahogy felrobbantja a pali a kondikat
https://www.youtube.com/watch?v=gouMnKavDI4 A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2015
Visszatérve a trafókhoz ha elemet kötök rá akkor csak bemelegszik mint a fűtőszál ?
És a váltóáramtól nem melegszik? Ha meg egyenirányítok akkor dióda kell és csak az egyik pólusra? A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2015
Azon gondolkodtál már, mi lenne ha mondjuk felvennéd az egyszerű hobbi elektronikások azon hozzáállását, hogy valami értelmeset próbálsz építeni kondi robbantó gép helyett. Szerintem nézd meg ezt a témát, nagyon jók vannak benne kedvcsinálónak. (Egyik sem kondi robbantó készülék.)
|
Bejelentkezés
Hirdetés |