Hol lehet venni azt a vezérlőt?

Köszönöm Pisti!
Így már értem, hogy miért nem fújja el a szikrát a néhol több száz m/sec sebességgel áramló levegő, hiszen amikor gyújt, még csak lassan áramlik.
A vezérlő engem is érdekelne, hol, mennyiért lehet hozzájutni? Az egység tartalmazza-e azt a kapcsolóelemet, ami rövidre zárja a pilotellenállást?

Talán emlékszel az "én trafómra", a 200A-es HETRA alapján mágnessönttel operált volna, de csoda történt; mindenféle sönt nélkül, a primer és a szekunder között olyan "laza kapcsolat" jött létre a tekercsek távolságától függetlenül, hogy a 2:1 arányú menetszámáttétel a gyakorlatban kb 4:1 arányú feszültségáttételt eredményezett (mérési eredmények VONALI FESZÜLTSÉG címmel mellékelve). A lemez 0,5 mm, M530-50A.
Ha a két tekercset egy csévetesten, alul primer felül szekunder módra helyezzük el, akkor az eredmények kielégítőek, csak sönttel nem lehet szabályozni. Tudsz-e valami megfizethető, félvezetőmentes módszert az eső karakterisztika előállítására?

Köszönettel;
Tambi

Kedves Barátaim!
"MEGJAVULT" a trafó!
A cséve keresztmetszete 95x100 mm, a kitöltést nem erőltettük 93%-nál jobban, így valójában a vaskeresztmetszet 95x93 mm, számításaim szerint képes átvinni mintegy 23kW teljesítményt.
A primerek alul, D3 huzalból 94 menetre sikeredtek, mert ennyit adott ki a huzal. Felül a 8x1,5 fazonhuzalból 50 menet a szekunder. Az üresjárási áramfelvétel némiképp lehangoló 1,8, 1,4, 1,8A. 1150VA veszteség talán elmegy 100 kg vasnál.
És láss csodát, "annyi balszerencse közt", oly sok küzdés után az üresjárati szekunder fázisfeszültség 122V, a 3F2U6Ü SKBPC3516 egyenirányító után 294VDC. 6A terhelésre 291VDC, 30A terhelésre 272VDC feszültséget mértem, 15AAC körüli (szélsőoszlopi) primer áramfelvétel mellett. A két-három perces kísérletek alatt a tekercsek teljesen hidegek maradtak, az egyenirányító híd "csupaszon", hűtőborda nélkül (szigetelt csavarhúzóra helyezett vaslemezzel lenyomtuk a hűtendő felületét egy acél satupadhoz) a Celsius-skálán meghaladta a "kellemesen langyos" hőmérsékletet, de a "megégeti a kezedet" kategóriát messze nem érte el. Ellentétben a primerköri árammérő zsinórjával, mely nyápic keresztmetszete folytán megolvasztotta saját szigetelését.
Elkövetkezett a legrázósabb rész, maga a szabályzás. Semmi komoly ötletem nincs, így nem átallok a pilot-kőrbe 3 db, a vágóáramkőrbe ha kell, akár 47 db 230V 1500W-os izzót "áramgenerátor"-ként betenni. Kétségtelen, hogy a rendelkezésre álló 23kW energiának legalább a negyedét elveszik az izzók, de soha nem fognak elromlani, sőt a mellékelt ábra szerint 500% feszültségváltozásra az áramváltozás mindössze 200%, tehát némi "áramgenerátorosság" is tapasztalható. (Ha egykoron az EMG-nek műszerbe!!! jó volt az izzós Wien-hídstabilizátor, akkor nekem is megteheti, bár kissé más a szerep, és közben eltelt szó szerint félévszázad...)

Pisti!
Nagyon megköszönném, ha a nálad lévő trafós plazmavágónak megmérnéd az üresjárási áramfelvételét, és megsaccolnád a vas súlyát.

Köszi
Tambi.

És természetesen megköszönöm minden kedves fórumtársnak segítő szándékát, építő hozzászólásait. Nagyra értékelném, ha az izzós baromságról le tudnátok beszélni...

Összegzésül talán annyit sikerült megállapítani a "eredeti" trafó kapcsán, hogy az M530-50A dinamólemez két különálló, nem egymáson elhelyezkedő tekercs között csupán csak és kizárólag roppant-rettentően laza csatolást képes létesíteni.

De miért nem jó neked egy teljes hidas tirisztoros szabályozás ? Sőt még pár menetet rátekernél a primer tekercsekre és még fokozatkapcsoló is lehetne rajta .A képen látható gépen csak két fokozat van 20 és 45 A - bár ez kis teljesítményű gép .

Szia Tambi!
Természetesen a mérést és a saccolást elvégzem, lehet hogy még ma. Megleptél a trafólemezre vonatkozó megjegyzéseddel. Szerintem nem a lemezzel volt a baj, hanem a lemezdarabolás irányával. Nem lehetséges hogy irányított szemcsézetű maggal próbálkoztál, a hengerlésre merőleges darabolással??? Ez megmagyarázná a baromi nagy szórást.

Köszönöm Hulala, valójában magam sem tudom, hogy miért aggodalmaskodok annyit a félvezetők miatt. Talán a rossz tapasztalat a gyári készülékekkel... Ha ezen élmények nincsenek, eszembe sem jut a "tudatlanok bátorságával" belevágni itthon 100-160A-es plazmavágó építésébe, ami trafós, (majdnem) félvezetőmentes, és nem romlik el havonta valamelyik eszköz.
Nem tudom, Te emlékszel-e még minden idők legnagyobb példányszámában eladott VW Bogár típusú "világszégyenére". 1975-ben volt szerencsém először beleülni a nyugati csodába, de már akkor nem adtam volna oda érte a tízéves Skoda 1000 MB-et. A Bogár titka az volt, hogy "nem volt benne alkatrész", így a meghibásodási gyakorisága roppant kedvező volt. Már persze a Lajtától keletre gyártott autókéhoz képest (is, de főleg)...
Valami ehhez hasonló dolgot szeretnék, jól túlméretezve, hogy ne a javítgatással kelljen tölteni az időt, hanem üzemszerűen lehessen rá számítani. Kisebb áramoknál (meg talán itt is) beválhat a tirisztoros szabályozás, de elcsúfítja azt a gyönyörűséges jelalakot, amit az egyenirányító híd csinál, vagy jön a hatalmas nagy fojtótekercs...

Szia Pisti!
Azért szeretek veled levelezni, mert Te mindég jól fejemen találod a szöget...
A lemezt tekercsben vettem, a mellékletben nyilakkal jelöltem a hengerlési irányt. Azért kettős a nyíl, mert azt ma már nem tudom megmondani, hogy melyik az eleje és a vége. Az biztos, hogy az elforgatott (180 ill 265 mm hosszú) lemezek hengerlési iránya merőleges a 275 mm-esre, de nincs tudomásom arról, hogy irányított lenne.
Puszta kíváncsiságból: ha készítenénk belőle egy olyan 95x95x10 mm magot, melynek hengerlése egyirányú, és ezt n menetű tekerccsel gerjesztenénk, majd a tekercset 90 fokkal elfordítanánk számottevően megváltozna az áramfelvétel?

Köszönettel;
Tambi

Csak azért ugattam bele mert tetszik ez a téma .Én is szeretem az egyszerűséget és a kísérletezést . Lásd a fórum elején a háromfázisú MOT-os trafókkal épített szörnyeteget ( bár más fórumtag javaslatára használtam mikró trafókat de igyekeztem a trafót teljesen megépíteni ) - ott nekem is a vasmaggal lett problémám azaz nagyon nagy volt az üresjárati áramfelvétel így bontás lett a vége . Mondjuk én nem félnék egy tirisztoros szabályozástól mivel a jobb gyári gépek 20-30 évig vígan elmennek . De azért egy fokozat kapcsolót még egyszer ajánlanák + nem lenne jobb a primer körbe tenni az izzókat ? A régi akkutöltőknél elég jól bevált megoldás volt . No hát sok sikert az építéshez és szurkolok neked ! Azért pár fényképet készíthetnél majd közben . Én legalábbis szeretek képeket készíteni és gyakran közzé is teszem .

Kb. 30 éve sikerült vásárolnom kb. 80kg 65 mm széles trafólemezt tekercsben. Piszokul örültem,mekkora szerencsém van, milyen jól kihasználható a vas, kevés lesz a hulladék stb. Ja, ponthegesztő trafóját szerettem volna elkészíteni belőle. Lemezt ledaraboltam, csévetestet elkészítettem, a trafót 25kVA teljesítményre számoltam ki, ponthegesztőnél ez nem olyan nagy, ha jól emlékszem 130cm2 volt 400V táp mellett. Mivel fokozatokkal szerettem volna a teljesítményt változtatni, a legkisebb teljesítménynél a gerjesztést 0,8T-ra, a legnagyobbnál 1,2T-ra választottam. A lényeg: 0,8T gerjesztés mellett az üresjárási áramfelvétel 8,1A volt! Nem tudtam az okát, azt hittem menetzárlat lett valahol, de az ilyen méretnél azonnal füstöl. Kiderítettem, kié volt eredetileg a trafólemez tekercs, és felkerestem. Röhögve mondta, hogy azért adta el annak akitől vettem, mert irányított szemcsézetű a lemez, és csak tekercselt vasmagú trafónak, vagy fénycső fojtónak jó.
Tehát ezért gondoltam arra,hogy talán te is beleszaladtál egy ilyenbe.
Az irányított szemcsézetű lemez lényege,hogy -ha helyesen alkalmazva használják(feltekercselve ) - akkor sokkal kisebb a szórása, ebből következően jobb a hatásfoka nagyobb teljesítményt lehet átvinni rajta azonos vaskeresztmetszet mellett. A hátránya viszont hogy a mágneses erővonalak nem szívesen lépnek ki a nekik megszabott pályából amit a hengerléssel megszabnak számukra. Emiatt aztán a hengerlési irányra merőlegesen levő -szintén irányított szemcsézetű- lemezbe a hengerlés irányával merőlegesen az erővonalak csak jelentős szórással és hatásfok vesztéssel képesek belépni. Tudom, hogy az általam leírtak messze járnak a tudományos megfogalmazástól, de talán érthető amit leírtam. Az általad említett kísérletre vonatkozóan nincs tapasztalatom, de feltételezésem szerint biztosan más lenne az áramfelvétel a 90 fokkal elforgatott tekerccsel, ha irányított szemcsézetű a mag. Az ígért mérést még nem végeztem el, azt hiszem csak hétfő reggel lesz rá mód, mert a nejem más leckét talált ki nekem mára.

Itt a fotó. Beméretezni nem volt időm, de ha kell, valamikor a héten azt is megejtem. Az üresjárási feszültsége adattábla szerint 275V, mérve 288V . Most kissé szűkében vagyok a szabadidőnek, de ha lesz fél óra "lógós" időm, akkor leméretezem a trafó vasat és a fázisonkénti feszültséget is megmérem.

Szia Pisti!
Terveim szerint ma kellet volna a trafót 100 (meg talán 110)%-al megterhelni, de egyszerűen nem értem oda a bolondokháza miatt... én is "jól bele passzolok"...
Addig is néhány kép a "JÖVŐ REMÉNYSÉGE" type transzformátorról. Gyönyörűen látszik, hogy a primerből semmi sem látszik, biztos jó lesz a hűtése a 3 mm textilbakelit csévetesten keresztül...
Ami nagyon érdekelne, az üresjárási áramfelvétel. Emlékeim szerint a 200A-es HETRA a max 5kW teljesítményével, kb 40 kg vasával üresben 1A körül volt.

Köszi;
Tambi

és még 2

Szép példány! Csak azt nem tudom, hogy a szögvasak a menetes szárakkal nem képeznek egy rövidre zárt menetet ami még plussz terhelés lehet?

Nekem meg valahogyan "kicsinek" tűnik már mint a 25 kW-os méretekhez nézve és + nem olyannak látom a tekercs elrendezést mint az eredeti terveken láttam . Szóval kíváncsian várom a fejleményeket no meg azt is ha lesz THC a gépen akkor az hogyan fogja lereagálni az izzós szabályozást .

De igen képeznek, és jól meg is emelik az üresjárási áramot. Megoldás: Szögvasat a trafólemeztől prespánnal elszigetelni, a menetes szárakat szigetelő alátéttel átbujtatni a szögvason. Oldalanként 1-1 db szigetelő alátét is elégséges(2-2 db sokkal megbízhatóbb megoldás), a lényeg hogy ne tudjon kialakulni rövidre zárt menet.

Rendben, megmérem az üresjárási áramot is. Ha a primer keresztmetszete az elvárt teljesítmény szerint van méretezve, akkor nem lesz azzal gond. Gondolom megfelelő ventilációt biztosítasz, figyelembe véve a légáram útjába kerülő tekercsek elhelyezkedését a hűtés tervezésekor. Mellékelem egy Magyar gyártmányú plazmavágó rajzát, bizonyára segít a segédáramkörök megépítésében.

Szia Maszek!
Köszönöm Neked és Pistinek is. Holnap első dolgom lesz egy szögvas nélküli üresjárási árammérés, majd szigetelés.

Tudom, hogy a melegedés miatt nem a legjobb megoldás, de nekem agy régi hegesztőmön ugyanez volt a gond. Egy fa parkettával és egy menetes vasdarabbal huzattam össze,utána többet nem volt gond vele. Lehet, hogy ideiglenesen megtenné, két-két keményfa léc is.

Szia Hulala!

Bizony ifjú Barátaim számít a méret, nagyjából annyit, mint a kézé, amellyel simogatsz.

A trafóknál nyilván más a helyzet. Én a lehető legegyszerűbb számítási módot sajátítottam el "egykor iskolámba"-n, és sajnos ma már szintén csak "néhai" TELMES Műszeripari Szövetkezet fejlesztésén, ahol tanonc és néhány ifjonti évemet lébecoltam át.
Akkoriban tanítómestereim Tóth Lajos és Hős László (köszönet nekik a sok vesződségért...) azt tartották, hogy a transzformátorral 50 Hz-en átvihető teljesítmény Watt-ban mérve nagyjából megegyezik a négyzetcentiméterben megadott vaskeresztmetszet négyzetével. Esetünkben ez 9,5*10=95 cm2 négyzete lenne, de egyenlőre csak 186 db 0,5 mm lemezt tudtunk berakni, tehát 9,5*9,3=88,35 cm2, aminek a négyzete 7806 W. Ez van háromszor a három fázis miatt, tehát 23,4 kW körül kellene teljesítenie. Ez holnap kiderül...

THC-t nem tervezünk alkalmazni, pedig nagyon üdvös lenne, már csak a házilag barkácsolt CNC vágóasztal esetleges(???) síkbeli eltéréseinek kiegyenlítésére is. Egyenlőre abban reménykedünk, hogy egy egyszerű rugós leszorító, és a kézi vágásnál a fejen alkalmazott távtartó megteszi.

Kétségtelen, hogy "naggyá nem lenni gyalázat", de annyi bizonyos, hogy egyenlőre nem tervezzük tisztes cégérünkön a bérplazmavágást szerepeltetni...

Szia Pisti!

Eredetileg a 3*2 tekercs menetei között 2 mm "lérés", még inkább "olajrés" lett volna, lévén a trafó olajhűtésű. Már hogy a terv szerint... De az eddigi kudarcok miatt jelenleg a menetek szépen, szorosan egymás mellett és fölött helyezkednek el. Betartva és rövid időre sem túllépve a 3A/mm2 áramsűrűséget, a huzalkeresztmetszet miatt a kivehető teljesítmény mindössze 14-15kW lenne. Általában egy vágás 120A-rel esetünkben nem tart tovább 30 másodpercnél, majd 5-10 perc munkadarabcsere következik, remélem kellően képes lesz visszahűlni a levegőtől is.

A "szögvasmenetet" pedig megszüntetjük, illetve elszigeteljük!!!

Köszönöm a rajzot. Meglepő módon tündér Hitvesem jutott róla eszembe. Mellettem végezte el az Orvosegyetem "Orvosdiagnosztikai Laboranlítikus" szakát (már ebből is láthatjátok, hogy nem akárkivel leveleztek (hi-hi) . Természetesen én is kezembe vettem egy masszív, tízkilós, kemény kötésű biokémia jegyzetét, mi lehet ebben olyan nehéz? A tantárgy nehézségét illetően erőfeszítéseimet már a negyedik mondat után siker koronázta, ugyanis a mezítelen lábujjamra esett... az éles sarkával...Nem csak az derült ki, milyen cifrán és kitartóan tudok káromkodni, de az is, mennyire bosszantó, hogy az anyanyelvemen írnak, és egyetlen kukkot sem értek belőle. A rajzot nézegetve pontosan ez a kisebbrendűségi érzés kerített hatalmába, csak a csúnya szavak elmaradtak...

Holnap átszerkesztem ezt a rajzot úgy, hogy magamfajta "másféldiplomás parasztgyerek" is megértse... Ha ez egyáltalán lehetséges...

Derűs estét, jó éj mindenkinek!

Szia , de mivel fórumozunk nem kellene minden esetben köszönni ... No én sem vagyok nagy szakértője a transzformátoroknak de csak úgy a fényképet nézegetve a mellette lévő műszerhez viszonyítva a méretet saccolgattam magamban . Kérdezném - az a számítási módszer amit tanultál a szórótranszformátorokra is érvényes ? Három fázisú transzformátoroknál egyszerűen megszorozzuk 3-al az átvihető teljesítményt ? Nem tudom milyen vastagságú anyagokat milyen gyakorisággal vágtok de vékony anyagoknál nagyon jó volt a thc használata ( + kis víz sugár vágás közvetlen közelében - száraz asztalnál ). A távtartó nem fog akadni ? Billenős lesz a fej? Egyenlőre ennyi kérdés lenne .

Szia Lala!
Ha neked van 3 db 5kVA-es trafód, és azokat párhuzamosan működteted, akkor a szumma teljesítmény 15kVA nemde?
Ugyan ez a helyzet ha a 3 db trafót 3 különböző fázisról táplálod, így a fázisáramok megoszlanak 3 felé, de a forrásból felvett energiamennyiség azonos lesz azzal, mintha a 3 trafót egy fázisról párhuzamosan üzemeltetnéd. A 3 fázisú teljesítmény számításánál alkalmazott gyök 3 a vonali áram és a fázisáram illetve a vonali feszültség és fázisfeszültség értékének különbözőségéből fakad, de matematikailag -azonos teljesítményű trafókkal számolva- a 3 fázisú hálózatról táplált 3 trafó teljesítménye háromszoros lesz az egyfázisú azonos trafóhoz viszonyítva.

Szia Pisti ! Kösz a választ - még volt egy kérdés : az eső karakterisztikával készített transzformátoroknál is ugyanúgy lehet számolni a vasmag teljesítményt mint az egyenes karakterisztikával rendelkezőknél ?

Kedves Barátaim!
(Én még lyukkártyás VIDEOTON R10-en tanultam a számítástechnikát, talán azért nem birok levelet kezdeni megszólítás és köszönés nélkül...) Bizonyára Ti is észleltétek azt a nagy fényességet, mely Gyál felől elhomályosította a Napot. Nyugodjon meg mindenki, csupán mi próbálgatjuk a Veletek közösen összehozott trafónkat.
Első lépésként a "szögvasmenet" elszigetelését készítettük el oly módon, hogy a menetes szálra zsugorfóliát húztunk, alátétnek pedig általunk használt EPDM típust használtunk. Ennek egyik fele valami műanyagszerű gumi, a másik fele fakötésű lapos alátét. Ohm-mérővel mérve a "szögvasmenet" megszűnt, de az áramfelvétel nem változott, továbbra is 1,8-1,9A, illetve a középső oszlopon 1,4-1,5A körül van.
Továbbiakban most már a terveink szerinti 3 db KBPC5008 diódahídon keresztül (melyet egymástól 100 mm-re "METALLOGLOBUSZ" 110x35 hűtőbordára fúrtunk fel paszta hiányában szárazon) meghajtottuk először a már szokásos 5 db 230V / 1500W izzókat, rajtuk 272V egyenfeszültséget mértünk. Az izzó adataiból kiindulva ez komoly feszültségtúllépést, valamint az 50-230V között számított karakterisztikája alapján mintegy 37,5A-t, illetve 10,2kW-ot jelent. A trafó zajtalan és hideg maradt, a diódák úgyszintén. Nem így a trafó és a diódák közé bekötött, "mindössze" 5x6mm2 MTK-ból kiépített 3 db 6mm2 vezeték. Lágy ívei meglöttyedtek, hajlandóságot mutatott engedelmeskedni a gravitációnak.
Nekibuzdulva a trafó és diódák állapotán, következő lépésként 10 db-t tettünk be a fenti izzókból a foglalatsorba. Nagyot hibáztunk, mikor az izzók foglalatait egymástól 2 mm oldaltávolságra fúrtuk fel a tartó acélszelvényre, mert a mért 264V és a számított kb 70A által leadott 18,5kW mintegy 270x200 mm területre koncentrálódott hő és irdatlan fényesség formájában, felhevítve miden oda és elvezető kábelt. Egyedül a trafón és az egyenirányító hidakon nem volt tapasztalható melegedés. Igaz, a próba csupán 60 másodpercig tartott.
Természetesen sokkal kíváncsibbak és türelmetlenebbek voltunk, minthogy a kábelekkel foglalkozzunk, így jó messze elküldtünk mindenkit a fémtárgyaktól, majd kipróbáltuk 15 db izzóval is. A diódahidakon mért egyenfeszültség 254Vdc, a számított áram 100A körül alakult. A mintegy 25kW csodálatos fényt, rengeteg hőt és ennek megfelelően némi füstöt is okozott a 6 mm2 "kábel"-eken, de ezt már nem mertük 30 másodpercnél tovább kínozni.
Holnap valószínűleg kicseréljük a vezetéket munkakábelekre, az izzósort kitesszük a csarnok elé, hagy lássa mindenki, hogy a Napra lehet nézni, de ránk nem...
Mi pedig reményeim szerint azt láthatjuk, hogyan viselkedik trafó és egyenirányító VALÓJÁBAN.

Derűs estét mindenkinek!

U.i.: Szívesen adnék párdarab trafólemezt kísérletező kedvű társunknak, hátha rájön, mi a manó a probléma a "laza kapcsolat"-tal...

Egyre jobban érdekelnek a fejlemények .

Érdekes ez az eső kifejezés. Hogy milyen lesz a trafó áramterhelhetősége, azt döntően a tekercsek csatolása (primer-szekunder közti szórás) határozza meg, de függ a gerjesztéstől is. Tehát szórás az mindig van, ami lehet bármekkora. Az más kérdés, hogy a gyakorlatban nem nagyon készítenek a közbenső állapotoknak megfelelő szórású trafót, hanem csak szoros, normál vagy laza csatolást, mert ezeket könnyebb elkészíteni, illetve a közbenső állapotokra ritkán van szükség (esetleg SMPS rezonáns konverterekben).

Teljesítménye nem a vasmagnak van hanem a trafónak. Ezt (adott, mondjuk normál szórás esetén) egyetlen dolog határozza meg, mégpedig hogy mennyi huzalt tudsz az adott mag ablakába beletekerni. Ez ugye adott, ez alól csak a gyűrű (toroid) kivétel, mert azt bucibbra is lehet tekerni némileg vastagabb huzalból.
A vas anyaga sem közömbös, mert ha nagyobb indukció engedhető meg benne (jobban gerjeszthető), akkor kevesebb menetszám kell, vagyis vastagabb huzal is használható, így több lesz az átvihető teljesítmény.

Csatolok egy pdf-et. Ha itt megnézed a 3. oldalon a trafó helyettesítő képét (esetleg berajzolod szimulátorba) akkor látható hogy a terhelhetőség vagy a zárlati áram és a szórás között szoros összefüggés van. Tehát az lesz döntő hatással a teljesítményre és nem a mag. Mondjuk ez a helyettesítő kép sem tökéletes mert nincsenek rajta kapacitások, de ez ilyen alkalmazásban lényegtelen.

Atya Isten!!! Megfejtődött a rejtély!!!!!!! Most már tudom miért lehetett két napot látni az égen!? Látom, mi, úgy vagyunk mint a jó PAP. Mindig tanulunk valami újat, amivel a hiányzó ismereteinket pótolhatjuk. Tanítómestereiddel egyetértek. Anno 37 évvel ezelőtt ugyanezt tanította egyik mesterem, Simon Lajos. A másik mesterem, meg azt mondta, akkor leszek jó villanyszerelő, amikor Ő kATOLIKUS PAP. Szegény Édesapámtól ezért kapott egy reverendát szülinapjára. Viccet félretéve, szurkolok a jó EREDMÉNYEKÉRT. Tisztelettel: Jani

Én a te helyedben KBPC 5010-et minimum, de inkább 5012-őt használnék. Nagyobb eséllyel élné túl a próbálkozásokat mint az 5008-as.

Köszönöm a fáradozásod . Tetszik a melléklet tömörsége is - ( egy egész könyvet biztosan nem olvastam volna el ).

No még egy kérdés . Nem sok a feszültség mármint a 100 A-es terhelés mellett a 254 V ? Mi anno mértük a plazmavágó feszültségét és 100 A magasságában 140-145V körül volt - bár inverteres gépek voltak és digitális műszerrel mértük ami ugye nem teljesen valós érték .