Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
30V/3A-es a tápról van szó, 4700-as elko megfelelő lehet?
Ha a konverter be-kimeneti feszültség különbsége nem túl kicsi megfelelő lesz.
Minden válaszod egy újabb kerdést vet fel. Ez egy szabályozható konverter (0-30) 2V-os fesz. különbséggel. Milyet/Mekkorát ajánlanál? Köszönöm!
Minden kérdésed egy újabb kérdést generál. Nem ismerjük a felhasználást - csak tippelhetünk.
Milyen terhelést tervezel arra a tápra?
Mint írtam ez egy szabályozható táp lenne. Hobbi célra készül, nincsenek spec. igényeim. Az áramkör amit megszeretnék hajtani a trafóval, a B3603-ra hallgat.
Bízom benne, hogy ez elég konkrét és megfelelő információ a hozzáértőknek.
Persze, mert gyakorlatilag nem tudunk semmit csak részletekben. Hiszen álatlános kérdéseket teszel fel, amire általános válaszok adhatók..
Az áramkörben lévő IC adatlapja szerint, legalább 3V-al nagyobb bementi feszültségnek kell lenni, mint a kimenti feszültség. 4700µF-os pufferrel, a brummfeszültség csúcstól csúcsig mért értéke kb. 6,4V. Ennek kb. a felével még nagyobbnak kell lenni a táfesznek. Vagy is ez már összesen 6,2V. Ha a kimenti feszültségmaximuma 30V, akkor a puffer feszültségének így minimum 36,2V-nak kell lenni. És ennek a DC feszültségnek, a a trafó 3A-al terhelt állapotában meg kell lenni..
Szerbusz. Köszönm,hogy segitesz. Sajnos nemértem. Hogy érted a kondeztor ellenállást.
Eszt megépitet részbe kell mérni. Ha küldenél egy moricka rajzot a mérésröl aszt megköszönném.majorka
A valódi kondenzátornak kapacitásán kívül vannak járulékos parazita elemei. Van még induktivitása, és veszteségi ellenállása is, ami a gyakorlati megvalósításából származik. Ezeket a helyettesítő képében soros induktivitásként, és párhuzamos, vagy soros ellenállásként szoktuk ábrázolni. Az induktivitás a fegyverzetek feltekert állapotából, hozzávezetésekből, a veszteségi ellenállás a hozzávezetések, és a dielektrikum ohmos veszteségi ellenállásaiból adódnak. Ezek kisebb nagyobb mértékben frekvencia, és kapacitás függőek is.
Nagyfrekvenciás puffer kondenzátorokban az a veszteségi ellenállás igen nagy értéket érhet el, ami a kondenzátort melegíti. Ezért fontos ilyen helyeken a kis ESR értékű kondenzátorok használata.
Mert ugye csak egyenfeszültségen mutat szakadást egy kondenzátor, váltakozófeszültségen pedig már folyik át áram rajta, úgyhogy ellenállása is lesz.
Teljesen jogos amit mondtok, de hozzánemértőként - azért is írtam ebbe a topikba - nem tudom minden pontra kiterjedően feltenni a kérdésemet.
Ha jól értem amit mondasz, akkor a kisebb pufferkondi növeli a brumm fesz nagyságát ezáltal a konverter kimenetén lévő fesz nagyobb mértékben tér el a bementitől, természetesen negatív irányban. De mivel ez egy szabályozható konverter, akkor én ebből annyit fogok érzékelni, hogy a kimeneten alacsonyabb feszt kapok, mint várnék. Ha igen akkor ezzel együtt tudok élni. Egyéb más szempontból a greatz és pufferkondi akkor megfelel az adott konverter bemenetének?
Hogyan tudom mérni egy transzformátor zárlati áramát egyenirányítás nélkül? 20V alatti értékről van szó és nem szerepel rajta konkrét adat. A ventilátoros hősugárzót akarom kicsibe megépíteni. A találkozón kaptam egy 12V-os ventit. Ez már elég lehet a szoba kb 19-20 fokra való felmelegítéséhez.
Megméred az üresjárati feszültséget, ami legyen pl. 18 V~. Kikapcsolod a trafót és megméred a szekunder tekercs ellenállást, ami legyen a példában 2,2 Ohm. I = U / R = 18 / 2,2 = 8.18 A. Ez az érték csak közelítés és jóval nagyobb, mint a megengedett folyamatos üzemi áram.
A lényeg, hogy a konverter ki és bemenete között meg kell lenni minimum a 3V-nak. Ha kisebb a puffer, nagyobb a brumm. És a brumm hullámosságának alsó pontja sem közelítheti meg a kritikus 3V-ot. Ha megközelíti, "kifog lógni a kimenetre a brumm". Vagy is nem lesz sima a kiment, az is brummos lesz. Ennyi..
- Egy trafót soha nem üzemeltetünk zárlatban, még mérésre sem. Ez alól kivétel, ha a trafó, áramváltó. Az viszont szakadásban nem üzemelhet.
- Igen elég lesz 19..20fokra, ha a szoba is arányosan kicsi lesz. De a hőmérséklet nem a ventilátortól és a feszültségtől függ, hanem a bevitt és veszteségi energia viszonyától. A hozzászólás módosítva: Aug 23, 2015
Van a logikai IC-k kimenetén valamiféle védelem túlterhelés ellen? Gondolok most pl. a 74HCT08-ra. Elvileg 5,2 mA-t tud a kimenetén. Ha ezt túllépem, van benne valami belső védelem, hogy ne károsodjon?
Valamit félreértettél, mert 20mA-t el kell bírnia a kimenetnek, de persze a disszipáció határain belül. Egyébként nincs beépített védelem, tehát nem érdemes túlterhelni a kimeneteket.
Akkor az output drive mit jelent? Mi az az 5,2 mA, amit bekereteztem?
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni hogy akkumulátorok (vagy akár elemek) kapacitását megtudom-e növelni ha összekötöm őket, és ha igen sorosan vagy párhuzamosan kell? Sorosan a feszültség adódik össze párhuzamosan az áram ezt sokszor olvastam már, de kapacitásról még semmit nem találtam. Köszi!
Először is javasolnám, hogy a saját adatlapját nézegesd. Amit linkeltél, az csak a kivásztáshoz szükséges minimál adatokat jelzi, azt sem mindíg pontosan.
A logikai IC -k többnyire zárt rendszerben működnek, a kimeneti terhelhetőségnek csak annyiban van szerepe, hogy hány másik azonos, vagy eltérő struktúrájú logikai elemet tud üzembiztosan meghajtani. Pl. egy szinkron számláló bemenete önmagágában többszörös terhelést jelent, mint egy egyszerű inverter, vagy kapu. Ha több bemenetet hajtasz meg, mint amit amit a kimeneti terhelhetőség megenged, az IC tönkremenni ugyan nem fog, de az áramkör sem fog működni, vagy csak bizonytalanul, mert a kimenet nem képes a túlterhelés miatt az előírt szinteket biztosítani. Külső eszközök meghajtására (LED, lámpa, NIXI, LCD kijelző, vonal) meghajtó áramköröket, eltérő logikai eszközök (táp, logikai szintek) meghajtására szintillesztőket kell használni. Azoknál általában van némi védelem, de az adatlapon megadott értékeket az ilyen áramköröknél sem szabad túllépni. Idézet: „Sorosan a feszültség adódik össze párhuzamosan az áram ezt sokszor olvastam már” Magad írtad a választ. Mivel az akkumlátor kapacitását Ah -ban (amperórában) mérik, nyilvánvalóan csak a párhuzamos kapcsolás jöhet szóba. Soros kapcsolásnál az áram azonos. Persze a leadott teljesítmény az más kérdés, ugyanakkora leadott teljesítményhez kétszeres feszültségnél fele akkora áram kell. Elemek esetében általában szerényen hallgatnak a kapacitás értékekről.
"Ha több bemenetet hajtasz meg, mint amit amit a kimeneti terhelhetőség megenged, az IC tönkremenni ugyan nem fog"
Köszönöm. Elsősorban ez érdekelt, mert FET-et fog meghajtani. Illett volna betenni egy gate ellenállást, vagy FET meghajtót, de már kész lett a NYÁK, mire eszembe jutott, nem sok kedvem van újracsinálni. Mindenesetre FET-ből olyat választottam, aminek kicsi a gate töltése (10 nC 5V-nál), a frekvencia (1 kHz) meg elég kicsi ahhoz, hogy legyen idő teljesen kinyitni és elzárni a FET-et még ilyen kicsi áram mellett is. Viszont nyilván a nyitás és zárás ideje alatt az idelisnál nagyobb áram fog folyni, de akkor remélhetőleg nem lesz gond.
Feszültség többszörözőnél hogyan változik a feszültség/áram viszony?
Attól függ, mi határozza meg a kivett teljesítményt.
Ugyanakkora teljesítményhez nagyobb feszültség esetén kisebb áram kell, cserébe a hatásfok romlik. (Ráadásul a feszültségtöbbszöröző diódáin is esik feszültség.)
Ha jól emlékszek a találkozón elhangzottakra: ha nincs olyan trafód amilyen kell akkor egy kisebből többszörözővel lehet közel azonos értékűt készíteni.
Ez így igaz. Valamit valamiért. Rosszabb hatásfok, de nem kell elmenni másik trafóért. Egy kritérium van: a kisebbet a trafó feszültségére kell érteni, nem a teljesítményére.
A hozzászólás módosítva: Aug 24, 2015
A FET önmagában nem logikai áramkör, még akkor sem, ha logikai szinttel vezérelhető. A digitális áramkör, és a FET közé illik FET meghajtására alkalmas eszközt tenni. Egy logikai kapu MOSFET bemenete, és egy diszkrét (feltehetően nagyáramú) MOSFET bemenete között igen nagy különbség van. A logikai áramkör bemenete néhány tíz pF, míg egy logikai FET bemenete akár nF nagyságú is lehet. A kettő nagyon nem ugyanaz. Lehet nem fog tönkremenni, de hogy nem fog működni, vagy legalább is nem jól, az biztos. Gondolj az 555 CMOS változatára, azzal sem működnek a FET -es fordulat szabályzók.
A hozzászólás módosítva: Aug 24, 2015
Sziasztok!
Hogyan lehet lemérni egy helyzetérzékelő szenzor (sima 3 kivezetéses potenciométer) linearitását? Rendelkezésre áll: multiméter, dso203. Köszi! A hozzászólás módosítva: Aug 25, 2015
|
Bejelentkezés
Hirdetés |