A kutya itt van elásva.

Érintésvédelmi szempotból nézve, a hálózati kábel védővezetője hozzá van kötve a házhoz.
A kondi, amiről szó van a törpefeszültségű oldal jel-föld vezetékét köti a házhoz - ez utóbinak semmi köze az érintésvédelemhez, csak az erősítő zavarvédelmérhez.
A "Ha védőföldes" pedig annyit jelent , hogy egy erősítő tápjában kettősszigetelést is lehet alkalmazni érintésvédelmi módként, és olyankor nincs külön védővezető!
Pont ezért nem szerencsés a szövegkörnyezetéből kiragadni 1..2 mondatot.....

Köszönöm a választ, természetesen elolvastam és értelmeztem az egészet. Már tanultam érintésvédelmet, ezért az alapvető érintésvédelmi módszerekkel tisztában vagyok, de ez a kondi megkevert. Azt gondoltam, hogy ez is ide tartozik, ezért keveredtem meg.

Sziasztok!Egy mini fazekaskorongot építek a gyerekeimnek karácsonyra.A meghajtást egy 180 wattos egyenáramú motorral tervezem.Van hozzá egy 1.2 ampereres szabályozható toroidom.
Kérdésem az lenne, hogy miként célszerű kialakítani az érintésvédelmet?Az egyenirányító negatív ágát is lekössem testre?Vagy elég a 230volt üzemi földelője?Fi-relével van szerelve a házam...

Jól értem, hogy 230V hálózat, utána toroid trafó, egyenirányító és egyenáramú villanymotor (róla lehet tudni valamit?) összeállításban gondolkozol?

Több kivezetéses, vagy autótrafó? Ha csak egymenetes, akkor nem gyerekeknek való.

A védőföldet, és a nullát összekötni men szabad, Mivel a szabályzó toroid trafó az auto trafó, az egyenirányítás után sem szabad összekötni. A védőföldet a motor házára kell kötni, és a motor egyik kivezetésének sem szabad a házzal összeköttetésben lenni. Ha van összeköttetés, azt a FI relé honorálni fogja.

Amit Tobi írt, azon is elgondolkoznék..

A toroid egymenetes autotrafó.Ezért vagyok kicsit betojva....Amúgy ez egy gyári "szett",egy nyomdagépből bontottam.Teljesen vízmentes dobozba szerelve,megfelelő túláram védelmekkel...

Igen...

Azért betojni nem kell. Ha nyomdagépben volt, az érintésvédelem egyészen biztos korrekt módon van megoldva.

És érintés védelemmel is.

Sziasztok! A régi TV-k leválasztatlanságára gondoltam, hogy egy relé átkapcsolna akkor, amikor a fázis jut a sasszira. Valami öntartó megoldás kellene, tehát maradjon úgy, amikor átkapcsol. A "polaritást" fordítaná meg. Valami tranzisztoros megoldás létezik arra, hogy már pár μA-nél is behúzzon? Az antennabemenethez képest. Van 12V körüli tápfesz a relének.

A jelfogó egy záró érintkezője adjon tápot a tekercsnek - ez az öntartó kapcsolás.

Milyen tranzisztoros kapcsolás van arra, hogy mikor megjelenik a 220V a sasszi, és az antenna között, akkor kapná meg a jelfogó a tápfeszt. A kapcsolás kapacitív úton kapná meg, és már pár μA-nál behúzzon.

Ez mire szolgálna?

Arra, hogy mivel a csöves tv antennabemenete ugyan le van választva egy kondival. Ez antennánál nem gond, de mivel DVD-ről, meg videóról menne, nem lenne jó, ha áthúzna a kondi. Fő a biztonság...

Tégy egy Fí-relét a hosszabbító elé,amiről megy a csöves TV-DVD páros.Az majd lekapcsol,ha baj van.Ha nem vagy biztos a kondik jóságában,akkor cseréld ki őket.Az a pár mikroAmper egyébként a kondikon is átfolyik.Ezt lehet is érezni,ha úgy érsz hozzá.
Rengeteg(nem csöves,de még CRT) TV van nem leválasztott módon felépítve,mindenütt a kondikra bízzák a leválasztást.

Adott egy 230V/230V-os leválasztó trafó. A kimenete egy dupla dugalj (a szabvány bizonyos esetekben megengedi, hogy ergynél több készüléket is csatlakoztassunk). Manapság csak védővezetős (földelt) dugaljat lehet beszerezni, a kérdésem az lenne, hogy ennek a dugaljnak a védővezetőjét be kell-e kötni, azaz össze kell-e kötni a hálózat védővezetőjével, avagy tilos?
Bizonyos esetekben biztonságosabbnak tűnik, ha nincs köze a hálózati védővezetőhöz, de a mai kapcsolóüzemű készülékekben az Y kondenzátorok ilyenkor egy közepes potenciálra hozzák a készülékházat - ez nem gond? Mit mond a szabvány erre az esetre?

A leválasztó trafó, leválaszt; tehát semmilyen kapcsolatban nem lehet semmivel, csak a rákötött készülékkel (földeléssel sem).

Ha esetleg a trafó után kiépítesz egy külön rendszert, biztosító, FID, akkor az egyik ágat kötheted a kimenet földjére, de akkor földelt szondájú oszcilloszkóp használata tilos. (készülék a leválasztón, oszcilloszkóp a hálózatról)

Ezt nem nekem írtad.

Hurokellenállást szeretnék mérni egy inverterrel ellátott motoron.A szokásos módon végezzem vagy van valami kikötés?

És itt jön a főkérdés(ami még eszembe jutott),hogy a megfelelő védelem elérésére egy ÁVK beépítése indokolt lehet-e és ha igen akkor az az ÁVk-n áthaladó nem sima sínus nem károsítja azt vagy most akkor mi van?

Elnézést a hülye kérdésért, de hogyan van az inverter kapcsolatban a motorral?

A motort hajtja az inverter(frekv.váltó)

Az "inverterrel ellátott motor" eléggé félrevezető, ráadásul a frekvenciaváltót nem szokás inverternek becézni.

Mérhetsz hurokellenállást a frekvenciaváltó kimenetén, csak az a kérdés, mit fog mutatni a műszer. Az ilyen műszerek nem nagyon vannak felkészítve a nagyfrekvenciás (50-60 Hz -től jóval több) jelekre. ÁVK-t pedig a frekvenciaváltó és a villamos hálózat közé.

Na akkor te biztosan mindig kimondod a frekvenciaváltó elenevezést grat hozzá Bővebben: Link
Az ávk a primer oldalra hol jelent védelmet? max a betápon jelentkező földzárlatot figyeli.Az hogy a motorban zárlat van azt kb *. A zárlatos motorra ok leold az elektronika jobb esetben de az nekem így kevés.Egyébként a Metrelem tiltakozik ha a forrásra próbálom rátenni az elektródát(DC hiba) de hát ez jogos is

Ha teszel FIDet a frekvenciaváltó bemenetire, valamint biztosítókat, akkor védve van a frekiváltó. Ha a motort külön akarod védeni, akkor tehetsz az elé is biztosítót, lehetőleg automata 3ast.
A frekvenciaváltó előtti ÁVK figyeli, hogy a betápról szökik-e valami a föld felé. Akár a bemenő részen, akár a motorban. Ez nem igaz, ha galvanikusan (trafóval) le van választva a kimenet, de ilyen mióta van?

Most akkor magyarul beszélünk vagy nem? Külföldi oldalakkal nem ér példálózni.
Ha a frekvenciaváltó bemenete és kimenete között van galvanikus kapcsolat, akkor azért, ha nincs, akkor pedig azért jelent védelmet a bemenet és a villamos hálózat közé rakott ÁVK. Általánosságban el lehet mondani, hogy a legtöbb frekvenciaváltónál a kimenet galvanikus kapcsolatban van a bemenettel, de ezt könnyen lehet ellenőrizni akár egy próbalámpával is, ha már be va építve az ÁVK. A frekvenciaváltót pedig úgy kell programozni, hogy túlterhelés esetén lekapcsoljon. Zárlatra letilt a frekvenciaváltó, az "enyhe" túlterhelésre pedig úgy sem reagál a kismegszakító. Ettől biztosabban be lehet lőni a programban az értékeket.

A biztosítók nem a berendezéseket, hanem a villamos hálózatot védik. Akkora biztosítás kell, hogy üzemszerű használatkor ne szólaljon meg. Ha a frekveciaváltó maga lesz zárlatos, akkor pedig szinte mindegy is, hogy milyen védelem van előtte, válassza le a villamos hálózatról. Nyílván ezt durva zárlatra, nem pedig szivárgó földzárlatra értem.