Ja, hogy vasalás előtt letisztítani? Hát... Egy próbát megér, de ha csak ezért akarsz beruházni, akkor elég nagy kockázat.

Sziasztok!
10 év vas(III)-klorid használat után most próbáltam ki a sósav+hidrogén peroxid maratást, és azt kell hogy mondjam, sokkal jobban tetszik! Az első próbálkozásom kudarcba fulladt, fele fele arányban kevertem a 30%-os savakat. Higítottam rajta vízzel, most 1/3 arányban használom kb. És a végeredmény nagyon szép lett, és nem legutolsó sorban 2 perc alatt megvan a marás. Pont ezzel volt a gondom, hogy kiszámíthatatlan volt a barna lötty, főleg minnél többet martam benne... Szóval a továbbiakban elfelejtem a jó öreg vas(III)-kloridot!

Itt ott mintha lenne benne szakadás de ilyen kicsi képen nem látszik jól, de azért jó lett ez. Amíg nem zárt térben csinálod addig nem lesz gond

Szakadást nem, inkább rövidzárt látok, de majd kimérem ha készen lesz a másik oldala is. Az a sok fehér bigyó rajta az azért van, mert zsebkendővel töröltem le a vizet róla.
Panelban lakom, így az ablakban csináltam Sajnos még erkélyem sincs. De nem volt gond vele, nem lehetett érezni egyáltalán a lakásban. Viszont a panelt jó büdös marad utána.

A klórgáz ha tüdőbe vagy szembe jut, azonnal roncsol. Lakásban magadtól eltartva, kereszthuzatban használd, de minimum az ablakon addig kidugva, ameddig csak bírod! Lehetőség szerint menj le inkább az utcára, de még ott is tartsd el magadtól, vagy rakd le valahova, te pedig távolról szemléld.

Ki kell tapasztalni a higításokat. Ha túl tömény a marrató, akkor keletkezik klór gáz és az oldat is jelentősen melegszik. Ha engedsz a sebességből (max 1 percet) és kissé jobban higítod a sósavat, fokozatosan adagolod hozzá a H2O2 -t, a marás során az oldat zöld lesz (CuCl - rézklorid) és nem is fog jelentős mennyiségű klórgáz felszabadulni. A több víz pedig lassítja az oldat melegedését. Szabadban vagy jól szellőztetett helyiségben lehet marratni.
Mindig elsőnek a vizet a tálba önteni, aztán egy kis sósavat és aztán a hidrogénperoxidot.

"menj le inkább az utcára" Mondja az aki családi házban lakik?
Ha nem 2 liter fürdőt csinálsz (és nem méreg erősre), akkor nagyon minimális klórgáz fejlődik.

Mellesleg én azt nem értem, hogy az 1 napot állt, 5-6 perces sebességű löttyben, miért kapta le 2mp alatt a nyákomról a P20-at. Előző nap ugyanebben a maratóban martam a vasalásos technikával készült 2x4cm-es nyákomat és 5 perc alatt szedte le a rezet. Csak szépen módjával "buborékozott" marásközben, másnap meg leoldotta a lakkot is a panelról. Végül csak vasalással tudtam elfogadhatóra megcsinálni a nyákot.

Nem családi házban lakok, én a kuka mellé megyek maratni...
Az a kevés klórgáz több, mint amire az embernek szüksége van. Belélegzed akaratlanul, a szemedbe beleszáll. Én oldalról látom, ahogy száll fel a klórgáz. Ment már bele a szemembe is egy kisebb mennyiségű, s azonnal éreztem a hatását.
Ha vízzel van hígítva a marató, akkor a víz elnyeli a klórgázt, ha jól tudom. De nem biztos, hogy mindet.

Akkor valami nem lett jól csinálva, de sajnos ebből nem derül ki, hogy mi.

Én vegyipari technikumban végeztem, ismerem a klós szagát, de maratás közben még egyszer sem éreztem. Nem kell tömény, 1 perces maratót használni.

Én már csak megmaradtam a P20 ajánlata mellett: 770ml víz, 200ml sósav és 30ml hidrogén-peroxid. Ez nem túl gyors, viszont nem is füstöl.
Néha picit töményebbre csinálom ~650ml víz, és 40-50ml peroxid kerül a 200ml sósavhoz. Így gyorsabb. Nem pontosan ezt a mennyiséget, hanem ezt az arányt használom.

Levilágítottam szépen, hideg zsíroldós oldatban előhívtam, beledobtam a maratóba és ekkor jött a meglepetés. A másik fotolakkos nyákot már vaskloridban marattam, az nem szedte le a lakkot, csak több mindent hagyott a nyákon. Most először jó meleg vaskloridot használtam (gőzölgött) és az is elég gyorsan leszedett mindent, pedig már többször használt volt. Máskor meg hidegen várhattam rá fél órát is... Még lehet visszatérek rá.
Egyébként még milyen maratási eljárás létezik? Valami olyasmi kellene ami gyors, nem kell melegíteni hogy kifejtse hatását illetve tárolható (azaz elég egyszer kimérni). És persze ne marjon alá.
Valami hasonló kellene előhívóba is. P20-ra is meg dry fóliához is, mert hamarosan arra térnék át.
Mi lenne ezekre az optimális megoldás? Nem szeretem a melegítéssel és kiméréssel járó macerát.

Azt mondta a vízvezeték szerelő: tudok gyorsan, jól és olcsón dolgozni. De ebből a háromból egyszerre csak kettő választható...

Ergo nincs optimális megoldás, csak kompromisszum. De azt is tekinthetjük optimálisnak - nézőpont kérdése

Vagy ez vagy az. Nincs kompromisszumos technika. Ha gyorsan akarod akkor szagolod a klórt, ha nem vagy türelmetlen akkor marad a vas-klorid. Nem is értem miért jobb 2 perc alatt lemarni és közben szívni a klórt, mint 10-15 perc-et kivárni a vas-kloridban. Ha meg hígítod a z előzőt, akkor ugye lassul is, akkor meg már ott vagyunk a vas-klorid maratási idejénél.
Ne is beszéljünk a nátrium-perszulfátról. Téged megenne az ideg ha azt használnád.
Jó munkához idő kell.

Mert a nátrium-perszulfát az milyen?
A 10 perc az még szerintem gyorsnak számít. Csak ugye a vas-klorid hidegen és használtan kb. 30-40 perc. Leginkább a melegítést akarom elkerülni és ezután a méricskélést. Az a baj a vas-kloriddal hogy van, hogy nem egy nyákot csinálok és mire a másikat levilágítom, előhívom stb. addigra a marató már kihűl. És nem mindig sikerül előkészíteni mindent, hogy egyszerre marassam őket, mert van hogy elrontom a nyákot és akkor kezdhetem elölről...
A hidrogén-peroxidnál meg azt vettem észre, hogy jobban alámar még ha túlzottan hígítom is (30-40 perces sebességre). Múltkor írtam erről. Vas-klorid nálam sohasem mart még alá.

hotib: Haha. Pedig van hogy a 3 is megy egyszerre. Az optimális választás meg sokszor jár kompromisszummal. De másfajta eljárásokra lennék kíváncsi, mert biztos hogy nem csak ezzel a hárommal lehet maratni. De én nem értek hozzá, mert kémiából is majdnem megbuktam.

Az a baj, hogy a vegyészekedésnek a méricskélés az alapja, meg egy kis sztöchiometriai ismeret.
Az, hogy

nem egészen egyezik meg a 7 ezrelékes nátriumhidroxid oldattal.

Bocs, de kioktatáson kívül hasznosat is tudsz mondani? Mert eddig 2-ből 0. Én ha nem tudok egy kérdésre válaszolni, akkor nem válaszolok. Nyilván az első adagot mindenből ki kell mérni, de nem gondoltam volna, hogy ha ezt nem írom le akkor akad egy szakmai fórumon olyan aki nem fogja megérteni, hogy mire gondolok. De tévedtem, máskor óvodába illően fogok fogalmazni.

A hideg zsíroldót mellesleg itteni ajánlásokra használom. Egész jó, egyszer kell ki keverni és évekig eláll, csak hogy hidegen ez is borzasztóan lassú.

Mondtam én hogy 1/3 az arány Nekem is ez jött be a legjobban!

Én anno kipróbáltam a sós víz + elektrolízises megoldást is. Tökéletes, egy dolgot kivéve. Mindig kell neki egy olyan rézfelület, amihez csatlakozik az egyik pólus. Amíg egyben van a réz, addig ez nem gond, de amint az egyik rész elválik a másiktól.... Lehet, hogy valamilyen fém kefés megoldás jó lehetne, de itt abbahagytam a dolgot. maratás sós vízzel, Használhatsz nátrium perszulfát -ot, cnc-t. De mindez egy önálló topikban mind megtalálható "NYÁK gyártás- maratás nélkül" néven

Ezt biztosan nem tőlem olvastad. A hideg zsíroldó koncentrációjában nem lehetsz biztos, ráadásul gyártója válogatja, hogy nátriumhidroxid vagy káliumhidroxid a hatóanyaga és hogy van-e még benne bármi más is.
Amúgy ott a konkrét válasz: 7 ezrelékes nátriumhidroxid a megfelelő előhívó a P20-hoz.
Köszönöm meleg baráti soraid.

A "füst" az más dolog, abban szilárd szemcsék keverednek a légnemű anyaggal. A pára/gőz jelenti a folyadék és légnemű anyagok légneművel való keveredését.
A sósavat érintő reakciók sebessége távolról sem tervezhető pontosan, mert maga a sósav nagyon vegyes. Sokszor már a kiszerelés oldalán is ezt olvasod 10-20 %-os, ami azért egyáltalán nem mindegy.
Amatőr viszonyok között, ritkán sürget az idő. Ha a takaró bevonat egyébként nem ázik el rövid idő alatt (régebben volt olyan tus, ami csak 5-6 percig volt vízálló), akkor szerintem is érdemes lassítani a maratási folyamatot.

Itt a vegyszerboltban kapható 30% sósavról volt szó. Remélem arra nem vonatkozik, hogy változó (10% -ot megközelítő mértékben) a koncentrációja.
Ha 30% sósavat és ugyancsak a vegyszerboltból származó 30% -os hidrogénperoxidot higítás nélkül alkalmaznánk, akkor jelentős lenne a klórgáz képződés és az oldat melegedése is. Az egyszerűbb műanyag tálak elvesztik a formájukat - ellaposodnak... Mindenképen higítani kell. A víz egyben az a közeg, ami felveszi a hőt. Minél nagyobb a lemaratandó réz felület, annál több vízre van szükség.
Saját káromból tanultam: Egymás után marattam kb. 3 dl oldatban több, tenyérnyi méretű panelt, amiknek a területének 70-80% -áról le kellett marratni a rezet. Az első néhány példányt probléma nélkül lemarrattam. Kb. az ötödiknél kezdett melegedni az oldat. A kilencediknél már annyira meleg lett, hogy tovább kellett higítani vizzel. Azonban ez nem volt elegendő az oldat tovább melegedett, a műanyag tál (vastagabb csomagoló tálca) fala kezdett ereszkedni. Még szerencse, hogy mindig dupla edényben végzem a marratást. A maradékot 5 példányonként új oldatban marrattam le.
A sósav - hidrogénperoxid párosnak nem csak a sebessége előnyös. Nem kell melegíteni, rázogatni. ezenkívül nem hagy letakaríthatatlen, kimoshatatlan rozsdabarna foltokat.

Csak zöld foltot hagy! Tudom tanúsítani. De ennyi baj legyen, én nem fogok váltani egyhamar. Nyák szárazra törléshez eldobható papírtörlőt kell használni, és vigyázni, hogy ne löttyenjen ki 1 csepp maratófolyadék sem!

A koncentáricó biztosan lehet nagyon egyértelmű is, de találomra lefotóztam azt, amivel én remekül maratok (már ha rászánom magam).
Fontos, ez nem kritika a termékre nézve, mert ismét mondom, jobban mar mint más gyártók 20%-ra kalibrált terméke.

A nátriumpetszulfát nem büdös, nem hagy barna foltot, és pl. Akváriumfűtővel megfelelő hőfokon lehet tartani. Korlátlan ideig tárolható por formában, bekeverve zárt műanyag flakonban is simán tárolható. Lakótelepen ideális.

Köszönöm a kiegészítést a füstre vonatkozóan
Az általad ebben a hozzászólásban mellékelt képen látható termékkel vegyesek a tapasztalataim. Volt már teljesen jól működő, és szinte egyáltalán nem működő eset is.
Amit ma használok: vegyszerboltban vásárolt 30% töménységű sósav, és szintén ilyen töménységű hidrogén-peroxid. Ezekkel nem volt még gondom, pedig ugyanazzal a mérőeszközzel mérve állítom össze a keveréket, mint a fényképen is látható termék esetében.

Szerencsémre tudok vásárolni az Azúr vegyszerboltból 30% -os sósavat és 30% -os hidrogénperoxidot.

Én is ott veszem

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni. Otthoni módszerekkel, vasalással szeretnék nyákot készíteni. Hozzáteszem, jópáron túlvagyok már.Eddig még nem találtam meg azt a megoldást, amivel hibamentesen, belejavítás nélkül sikerült volna elkészíteni. Átnyálaztam kb az első száz oldalt a témában, de nem találtam meg "az igazit". Le tudná írni valaki, egy nála már bevált folyamat lépéseit az elejétől a végéig? (Vagy, ha már ezt részletesen szerepel itt, belinkelné a kommentet?)
Ahogy én szoktam:
1.Fűrészlappal kivágom a kívánt méretet. - Próbálom óvatosan, de néha kicsit megsérti a fóliát, vagy nem lesz totál egyenes. Ilyenkor már az elején megy az idegeskedés.
2. Super Dol súrolóporral (régről maradt) és egy darab ronggyal fényesre sikálom a felületet. - Ezzel sosem volt baj.
3. Magazinok első vagy utolsó oldalára kinyomtatom a kész tervet. - Hát igen, Ajkán hülyének néznek, ha bemegyek egy papírboltba és műnyomó papírt szeretnék venni. Egyszer próbáltam fotó pappírra az még ennyire se jött össze. Youtubeos tutorial alapján mezei canon nyomtató papírra. Arról ne is beszéljünk.
4. Ezután rávasalom a nyákra. - Itt még lövésem sincs, hogy mi fog kisülni a papír eltávolítása után.
5. Majd vízben áztatom egy darabig (néha öntök bele egy kis sósavat is), aztán megpróbálom leszedni a papírt. - Ami általában úgy ráég vagy ráragad a lemezre, hogy lehúzáskor letépi a festéket.
6. Ha 70%-a épségben maradt, akkor nekiállok filccel kipótolni a hiányosságokat.
Kicsit szenvedős. Min kéne változtatni? 3. ponttal tisztában vagyok. HEstoreba most fedeztem fel, hogy lehet kapni A5-ös műnyomót. Olyan nyomtatóm van amibe nem tudom ekkorára összehúzni a lapadagolót. Lehet ezzel probléma, ha megpróbálom pontosan a helyére rakni?
Arra lennék kíváncsi még, hogy a darabolást, hogy oldjátok meg szépen. Persze otthoni eszközökkel. A lényeg, hogy egy olyan nyákkal szeretnék dolgozni utána amire jó ránézni
Köszönöm szépen előre is!

1. Flex, dekopír, keretes sűrű fogú vasfűrész, fonalfűrész stb. utána a sorját lereszelni.
2. A súrolószer is jó, ha jó, >=1500-as vízpapír esetleg.
3. Felesleges vásárolni, ha sikerül ujjlenyomat mentes reklámújsághoz jutni az is műnyomó.
4. Ha túl meleg a vasaló (vagy sokáig vasalsz)kemény lesz a festék, ha hideg az sem jó, ezt ki kell tapasztalnia mindenkinek a saját vasalójához.
5. langyos vízben 15 perc után simán le kell jönnie úgy, hogy a papíron egy szem festék sem marad, a forszemekből és apróbb helyekről fogkefével ki lehet szedni, nyugodtan lehet használni, ha ettől lejön, akkor alá is mar.
7. Ha mégis kell, nyugodtan lehet filccel javítani, legfeljebb elkönyvelheti az ember, hogy van még min javítania.
A lényeg, a vasalásos technika, hobby szinten jól megfelelő minőségre képes, elektronikai szempontból szinte tökéletes.