Eddig jó. Azt nézd még meg, van-e valamilyen feszültséghatár írva a kábelekre. A szigetelés a vastagsága alapján jónak tűnik, de az anyaga miatt lehet, hogy csak kissebb feszültség engedhető rá. Szép feladat lesz megnyúzni...

Ne is mondd! Megnézem majd, hogy mi van ráírva. Ezek szerint a 3 fekete, 1 kék, 1 piros nem minden esetben jelentheti azt, hogy 380V-ra (400V) is alkalmas?

Szia!
De igen. Az általad említett szín összetétel azt jelenti, hogy arra a feszültségre alkalmas(lehet).
Jó munkát !!!!

Akkor megépítem. Köszönöm.

Szabványossági felülvizsgálaton ezekkel a színekkel már nem igen menne át... A színek alapján erőátviteli kábelnek tűnik, azaz a szigetelése eleve vastagabb.

Ami a köpenyt illeti szobahőmérsékleten éles késsel nem szokott az nagyon fájni. A páncél letekeréséhez bőrkesztyű.

Sziasztok.
Egy érdekes kéréssel fordulok hozzátok. Szükségem lenne egy táblázatra, grafikonra, vagy jelleggörbe seregre, amin általánosan fel van tüntetve, hogy egy motorvédő adott áramra beállítva, adott átfolyó áram mellett mennyi idő alatt kell, hogy leoldjon, már persze ha létezik ilyen. Tudom, hogy a legjobb a gyári adatait megnézni az adott motorvédőnek, de elég sok féle van itthon, amiket beépítés előtt szeretnék tesztelni. Meg vonz a kíváncsiság. Persze, ha nem marad más, akkor nekiállok mindegyikhez adatlapot keresni.
Konkrét példa, van egy hőkioldós motorvédő kapcsolóm, 2,5-től 4A-ig lehet beállítani. 2,5A-es beállítás mellett 4,2A-t átfolyatva rajta 26 másodperc alatt oldott le, kíváncsi lennék, hogy ez az érték jó-e? Konkrétan egy TGL16563-as motorvédő kapcsolóról van szó.
Előre is köszönöm.

Biztos vannak ilyen diagramok, kérdés mennyire publikusak, elérhetőek. Múltkor gyári bekötési rajzot sem találtam egy mocivédőhöz a neten, nemhogy karakterisztikát!
Ugye nagyon függ a külső hőmérséklettől ahol a hőkioldó el van helyezve. Én igazából semmibe nem nézem a hőkioldót mint motorvédő megoldást. Jobbnak tartom a motorba beépített hőmérőst.
Nagyjából jó lehet az érték amit mértél, de jobb eredményt mutatna ha üzemi árammal, "elő lenne melegítve".

Hello!
Az alábbi linken a pdf második oldalán van egy jelleggörbe, meg táblázatba foglalva is a tól-ig értékek a kioldásra.

Ganz

Ha a esetedet vesszük azaz a névleges beállított érték kb 1,7-szerese folyt, arra kb 30-60 sec alatt kell, hogy kioldjon, de ezek nem kőbe vésett értékek, valamelyest függ a környezeti hőmérséklettől, plusz nem tudod beállítani sem pontosan, mert a hőkioldó beállító "potiján a skála" sem olyan felbontású általában.

Köszönöm szépen a táblázatot.
Ez csak egy kísérlet volt. Most amúgy is csak 1 fázisú fogyasztóval terheltem, majd ha élesbe megy akkor máshogy is kipróbálom.

Készítettem egy táblázatot, mely 2%-os (1-20%) feszültségesés mellett adja meg a maximális vezeték hosszát [ m ] a villanyórától a fogyasztóig a terhelés függvényében. Több keresztmetszetre (0.5-240), réz és alu vezetővel. A sárgában lévő adatok módosíthatóak, utána a táblázat újraszámolja az értékeket. Mivel sokszor hallottam, hogy "jóaz, belefér" és hasonlóakat, így leginkább magamnak készítettem, de szívesen megosztom másokkal is. A használt képletek mellette fellelhetőek.
Használt képletek: Rkábel=U/I, U=230*0.02 (4.6V kábelen eső feszültség, ami 2%) R=(ro)*L/A, ro=réz 1/56 OHM*mm2/m, és L/2 mivel a fázis és nulla vezetéken is átfolyik és így lesz a villanyórától való távolság.
Hogy tetszik? Bővebben: keresztmetszet-terhelhetoseg.xls

Azt tudod, hogy célszerű 1 fázisnál, 2-2 érintkezőn átengedni a fázist, és nullát.

Jópofa, én az elektrodroid aplikációt használom erre. A táblázatból kivenném azokat az értékeket amikkel nem "illik" terhelni az adott vezetőt.

Én így tanultam a három fázisú motorvédőt bekötni egy fázisra, azért, hogy minden áramköre egyformán legyen terhelve:

Sziasztok,

Azt szeretném megkérdezni, hogy otthon a 230-as hálózaton, hogyan lehet pontosan folytonosságot mérni?
Csak azért kérdezem, mert szeretnék feléleszteni egy kb 35 éve nem használt fali aljzatot, de sehogy se akar a 230 megjelenni rajta.
Az biztos, hogy fázis van benne, tehát a nulla és/vagy a föld hiányzik valamiért.
Egy hosszabbító segítségével oda vittem a nullát és a földet úgy már rögtön volt 230V.
Ezután átkapcsoltam a multimétert folytonosság mérésre és összemértem a nullát és a földet a fal és a hosszabbító valamint a fal és a biztosíték szekrény között. Mindkét esetben a jellegzetes sípoló hang helyett a műszer egy berregő hangot adott ki és hol mutatott ellenállás értéket, hol nem.
Mi lehet a probléma? esetleg a nulla vezeték amit mérek valahol átmegy egy fogyasztón?
Ahhoz, hogy pontos eredményt kapjak, húzzak ki minden fogyasztót bele értve a lámpákat is? vagy van valami más módja, hogy megtaláljam, hol a másik vége az adott nulla vezetéknek?

A legbiztosabb módja az, ha leszeded az elosztók fedelét és kideríted, melyik cső megy oda. Nincs mese, végig kell követni, lévén nem tudni, hol lehetnek kötések.

Esetleg egy 60W lámpával tesztelni? Mint tudott az oxidációt nem üti át a multiméter 9V-ja, legalább 12V kell minden kapcsolónál. Ha valahol a kötés meggyengült, akkor lehet elég leterhelni és rendben lesz, vagy meg kell keresni a pontos helyét.

Tűzoltók telefonszáma legyen kéznél!

Egy ilyen többet ér szerintem ilyen esetben, mint a tűzoltók száma: Link

Van belőle itthon, három is.

Nyilván, ha három fázis van, három oltó kell!

De a tűzoltó készülékre rá kell írni, hogy melyik, melyik fázis oltására való.

35év állás után akár milyen jó a kötés, oxidálódhatnak az érintkező felületek. Ha más nem történt, arra megoldás egy lámpás teszt. Az izzó hideg ellenállása kicsi, majdnem teljes rövidzárlattal az oxidréteget át tudja ütni. Ha fél fénnyel világít akkor 30W fűtődik el a kötésen, ezt az ember kiszúrja és pár másodperc alatt azért nem tud tüzet okozni.
Ha szakadás van akkor nem folyik semmi és nem keletkezhet tűz sem.
Ha így már működik, akkor lehet aztán számolni mennyi a feszültségesés az adott aljzatig. Ha túl nagy, akkor komolyabb érintkezési probléma van és meg kell keresni, de már helyreállt a "folytonosság".
Ezen a hálózaton egy multiméterrel nem lehet megtalálni a hiba helyét, egyszerűen kell a feszültség.

A "jellegzetes berregő" hang leginkább akkor szokott lenni, ha a nulla és a fázis között mérsz (és nincs áramtalanítva sem). Csatlakozom az előttem szólókhoz: Ne sajnáld a pénzt a villanyszerelő hívására...

Igazad van, nincs 4 csatlakozása a motorvédőnek. Látszik, hogy az elmúlt pát évben nem kötögettem ilyet.

Sziasztok

Azt szeretném kérdezni:
A villany óra szekrényemben jelenleg van egy B, és egy A1 mérőm. 3 bejövő fázisom. 16,10,10
A 16A fázisból megy egy árramkör, 16A kismegszakítóval, na ezen van nekem egy kombinált tűzhely és egy automata mosógép (a kettőt egy időben nem használom). Tehát ezen az árramkörön (kismegszakítóval védett árramkörön, van kb 3,6kW-om.
De nem is ez a lényeg, hanem a kérdésem, ha most én fogom és a fő megszakító után megint eljövök egy árramkörben legyen 2.-ik 16A kismegszakítóval védett árramkör, erre én köthetek egy klímát?

Mármint akkor mind a két árramköröm 3,6 - 3,6kW teljesítményű lesz?
Magyarul a 16A főmegszakító után jövök 2 db 16A kismegszakítós árramkörrel.

2.
Ha szeretnék H tarifás mérőhelyet, akkor arra gondoltam hogy vennénk egy külső kis villanyóra szekrényt pl egy ilyet és abban lenne kialakítva a helye, a villany óra szekrény mellett.

Jól gondolom hogy ilyen kialakításnál a következő fontos dolgokat kell vizsgálni?:
Egy szerelő azt mondta nekem meg kell nézni hogy a bejövő kábelnek milyen az átmérője. No de gondolom ha már tavaj volt egy fejlesztésünk 16A-re az egyik fázist növeltük (főmegszakító) akkor megfelelő vastagságu a kábel. Tehát elvileg annyi lenne hogy a 16A főmegszakító után lejövünk egy árramkörrel a H-s órának és ebből az árramkörből megyünk majd egy kábelen a klimához, ennyi lenne röviden?

Ha a méróra előtti kismegszakító 16 A-es, akkor mindegy, hány kismegszakító van a mért oldalon, nem lesz több teljesítményed. Berakhatsz még egy 16 A-est, de majd úgy kell eljárnod, mint a tűzhely és a mosógép esetén: nem biztos, hogy egyszerre két berendezést el fog bírni az óra előtt kismegszakító.

A szolgáltató dönti el, hogy milyen szekrénybe hajlandó beleköltözni, ebben szerintem nem nagyon szólhatsz bele.

Szia!

A helyzet az, hogy ne vegyél semmit. A dolog nem ilyen egyszerű.

Javaslom, hogy fáradj be a szolgáltatód ügyfélszolgálati irodájába (gondolom ELMŰ-ÉMÁSZ terület, mert H tarifáról beszéltél...) és jelezd az igényedet, erre fognak adni egy műszaki gazdasági tájékoztatót ami tartalmazza mind a szolgáltató (esetleges hálózatfejlesztés stb.) mind a Te részedről felmerülő kötelezettségeket, költségeket. Ha ez számodra elfogadható, akkor keresel egy regisztrált villanyszerelőt, aki az MGT alapján elkészíti a mérőhelyet. A csavar a dologban az, hogy nem írtad tipizált (műanyagszekrényes-e?) a mérőhelyed vagy régi fa, szerelőtáblákon lévő órákkal. Mert, bár a meglévő óráidhoz nem kell nyúlni, de nem biztos, hogy a jelenlegi szekrényed szabványosítása nélkül megoldható a bővítés.
Minden mérő egyébként külön csatlakozik a betápláló mondjuk légvezetékre, nem jó az az elgondolásod, hogy bekötik a 16A-es kismegszakító után és kész. Pláne, hogy ott lennél vele, ahol a part szakad, mert megintcsak nem lenne több teljesítményed...

Az, hogy nemrég volt egy teljesítménybővítés a világon semmit sem jelent, mert 20 A-ig gondolkodás és plusz papírmunka nélkül bővítenek. Így fordulhatott elő, hogy az egyik ügyfelemnél felbővítettek 20 A, úgy hogy a mért N vezető2*1,5 mm alu vezeték volt, sorkapocsba kötve, a lakás első kötődobozában meg égett kötések...

Klíma (akkor is, ha egyenlőre eltekintesz a H tarifától):
Mindenképp olyat válassz ami teljesíti a szolgáltató által támasztott követelmények a hatásfok (COP, SCOP) tekintetében. Erről is kapsz tájékoztatást. A klíma importőre pedig meg tudja adni a tanusítást, amit a szolgáltató elfogad.
A betápját 2,5 mm2-en mondjuk MBCU vagy MT kábellel csináltasd meg közvetlen a kültéri egységhez az órától (általában manapság majd minden klíma kültéri betápos).
Ne legyen benne kötés, továbbá a vezetékcsatlakozások szerszámmal bontható helyen kell legyenek (jelenleg úgy tudom nem szükséges, hogy plombázható legyen pl. a kültéri deklije...)
Egy 3,5 kW hűtőteljesítményű klíma (sok mérés alapján) átlag 250-800 W-ot fogyaszt hűtésben, fűtésben 400-1000 W-ot. Ennél csak akkor több, ha elég rosszak a kondíciók (fűtésnél pl. -10°c van kint...).
Saját tapasztalat: 16A-es áramszolgáltatói kismegszakító a klíma miatt még nem ment le, csak mikor az asszony egyszerre mos, süt meg kitalálja, hogy a vízforralóval csinál egy teát...

Persze amennyiben le tudsz mondani a vezérelt mérődről és a helyére menne a H tarifa mérője, az leegyszerűsítheti a dolgot.

Semmit sem kell kp-nek venni, remélem azért segítettem egy kicsit.
Bízom benne, hogy többiek majd kiigazítanak, ha hibáztam.

Sziasztok! Nekem a villanyóra dobozban van egy konnektor doboz, amin valamiért nincs áram, pedig régebben volt, de nem a konnektor rossz, mert szétszedtem, és a vezetéken se mértem áramot.
Ezen kívül eddig ki volt kapcsolva a bojler biztosítéka/reléje, ma be akartam kapcsolni, és szikrázott, és nagyon forgott közben az óra. Kikapcsoltam, meg újra be, ezt még vagy kétszer, aztán csend.
Ez mitől lehet? A relét gondolom csak az ÉMÁSZ cserélheti ki, mert madzagos. De a konnektort is megcsinálják egyúttal? Kerül ez nekem valamibe?

Normális konnektor... Most az ajtónak nyitva kell lennie, ha kint be akarok dugni valamit, és nincs melegvíz.
Az eredeti kérdésem jobban érdekelne mint a lopótök.