Például:nagyantenna.
Persze használhatsz szoba antennát is, de szerintem kisit hülyén néz ki, egy a szobában keresztül ívelő hosszú drót. Ezek a rádiók csak ilyen nagy antennákkal működnek, hacsak nem a helyi adót akarod fogni, hanem távolibbakat is akkor felejtsd el a botantennát.

HG7AW-től idézek:

HG7AW weboldala

Nem lehet, hogy ilyen való hozzá?

Szoba antenna EV403, Elektroakusztikai és Villamossági KTSZ.

http://www.radiomuseum.org/r/elektroak_telpo_room_aeria_szoba_a.html

Ez pedig egy olcsó, de modern darab:

http://nextapro.hu/hirdetes/elado-egy-uj-szoba-antenna-ID30443

van benne erősítés is, mert a konnektorba kell dugni az adapterét. Ez pótolja a 20 méteres fémdrótot? Látok rajta billenőkapcsolót és potmétert is, amivel az impedancia állítható. (vagy a karakterisztikát módosítja?)

Kedvező árú és esztétikus:

http://www.jofogas.hu/budapest/FIRST_markaju_szoba_antenna_36746162.htm

Nem. Ezek URH (ultra-rövid hullám) antennák, Te pedig KH-n (középhullám) szeretnél venni. Viszont most láttam, hogy csak a Kossuthot akarod venni. Ebben az esetben az alsóba nem kell kötni semmit, nincs szükség földelésre. A Kossuthot 2MW teljesítménnyel adják Soltról, ehhez nem kell különösebben nagy antenna. Szerintem kb. 2-3 méter drót kifeszítve megfelel. Akár úgy is megpróbálhatod, hogy a drótot felszegeled az ablakkeretre belülről, de csak akkor, ha fa ablak kereted van. Próbáltad amúgy antenna nélkül, ha szerencséd van akkor a belső ferritrúdjával is befogja a Kossuthot, de ez egyáltalán nem biztos.

Ezt felejtsd el, ez tv-hez kell. Kísérletezd ki, lehet nem kell 20 méter. Attól függ, mennyire vagy Solttól, ugyanis ott van a Kossuth rádió adója.

Köszönöm a segítséget! Holnap kipróbálom. Ha nem működik a belső ferritrúddal, akkor veszek egy banándugót és 2 méter rézdrótot a garantált siker érdekében.

Egyébként 71-ben már javában ment a Holdprogram, miért csak jóval később jött be az FM rádió? Az amcsik meghódítják a világűrt, itt meg vasrudat kell leütni a földbe, hogy fogjunk egy adót? Elgondolkoztató, hogy nem létezett még FM rádió abban az időben.

Ha megnézed ezt a képet, ez a Solti Kossuth adó lefedettsége. Szerintem 2-3 méter huzallal be kell, hogy fogjad.

Kékestető is sugározhatná igazán. Mégiscsak az ország legmagasabb pontja.
Ez pénz kérdés?

Idézet a wikipédiáról:

Amúgy Solt majdnem az ország közepe, míg a Kékes nem éppen, sokkal nagyobb teljesítmény kellett volna, hogy az ország másik végét is ellássák műsorral. Szerintem.

FM jóval előbb is volt. Már az 50-es években gyártottak FM-képes rádiókat itthon.
Maga az FM rádiózás a 40-es években kezdett terjedni, a jobb minőségű, nagyobb frekvencián is működő csövek megjelenésével. Bár broadcast csak kísérletileg volt jó ideig, főleg amatőr és kutatási célokkal terjedt.

Én bedugtam a konnektorba.Egy pillanatra megjelent Jézus,utána sötét lett...

BUÉK Üdv mindenkinek. Új év, új feladatok, új kihívások. Ez a Telefunken kb 1 éve került hozzám, azóta kerülgetem a fészerben, meg a pincében, ha éppen arra járok. Eddig sehogy sem akaródzott nekiállni, de most új évi feladatként elővettem. Ez persze túlzás, mert én egy vézna öregember vagyok, ez a böszme állat meg van vagy 30 kiló, megmozdítani is alig tudom, nem hogy emelgetni forgatni a javításhoz. Kivonszoltam az udvarra, és csináltam pár képet, mielőtt szétdobtam. Három nagy nehéz részből áll, a sassziból, a táp-trafó-elkó-egyencső részből, és a hangszóró-kitrafó egységből. Mindhárom egyenként is megvan 8-10 kiló. És összesen 21 rövid vezetékkel van összekötve, ne hogy javítani lehessen szétszedve. Nem átkozom a konstruktőrét, pedig megérdemelné, nyugodjék békében. 1937 októberi gyártás, a bélyegzők szerint. Bár nem kapcsoltam még be, hidegen átnézve érdekes elektronikai megoldásai vannak. A végfok ellenütemű két teljesítmény triódával! és fázisfordító meghajtó trafóval. A Kf- ekből 3 van illetve csak 2 és fél, mert a demodulátor kicsatolója is hangolt, külön alu búrában. Aztán nem semmi a skálameghajtás sem, golyós mikrodiálos rendszer, mint a későbbi műszerekben. Az egészet szét kellett dobni, mert valami olajos, ragacsos kosz volt rajta, csak benzinnel, higítóval lehet leszedni. A panelt lemostam, a serlegeket, meg a rozsdás alkatrészeket lefújtam, egyenlőre eddig jutottam. Folyt.köv.

Míg emelgettem, az jutott eszembe, hogy ha a trafókat, meg a végfokot leszámítjuk, ezt az egész hóbelevancot, ma egy gyufafej nagyságú csipbe integrálják bele, pl. a mobiltelefonokba, És mennyivel jobb minőségben......

Igaz! De ez mennyivel érdekesebben néz ki.

B.Ú.É.K.! Úgy látom nem csak én gondoltam úgy, hogy új év=új kihívás. Rögtön bele is fogtam egy nehézbe. Szovjet A12 autórádió 6 db csővel 1959-ből. 2 db HH és 3 db KH sáv vételére. Az állomáskereső mechanikus. A gomb megnyomásával oda ugrik a sávon, ahol legutóbb volt (á la Blaupunkt). Forgókondi helyett mozgó tekercsekkel hangol, amik persze szintén sérültek. Elég rossz állapotú. Mindene rozsdás és alig mozog. Tápegysége a 12V-ból egy mechanikus vibrátor és egyenirányítás segítségével állít elő kb. 200-250V feszültséget a csöveknek. Készült Ge-tranyós táp is hozzá. Akit érdekel a relés ketyere, annak itt a link:
http://www.155la3.ru/vs_2_4.htm
Ez lényegében hermetikusan le van zárva. De egyik sem jobb a másiknál. Koszos érintkezők vs. kényes Ge-tranyók. Még nem teszteltem a tápot, először azzal kezdem. A rádió tápvezetékében elporladt a szigetelés. Ezt is öröm lesz cserélni az árnyékoló harisnyában és a rásajtolt sárgaréz dugóval. Bekapcsoló poti hibás, csere. A másik nagy bajuk ezeknek a masináknak a tekerő- és nyomógomb. Növényi alapanyagú műanyagból készültek, amik UV fény hatására rohamosan szétbomlanak. Pótlás nincs, vagy az még rosszabb, donor is csak nagyon ritkán. Ez a Volga M21-es gyári rádiója volt. Ezek a gépek már csak találkozókon megtekinthetőek. Náluk már csak a rádiójuk ritkább és "odahaza" sem egyszerű a helyrehozatal. Lehet, hogy inkább a Vityaz 733-nak kellett volna nekiállnom...

Ez igaz, de azokat hetven év múlva senki nem fogja megjavítani. Ez viszont hamarosan megint új állapotú lesz hála neked.

Sziasztok elkészült de újra neki fogok állni. Vagy csiszolom vagy darabolom. Fejszével. Tudom elrontottam nagyon. De sajnos jobban bíztam magamban mint ami tudásom van.

Igazad van. Kár, hogy egy hátizsákot kell cipelni mindegyikhez - a tápot Persze az energiafelvétel csökkenésével a tápegységek is zsugorodtak. Valóban félelmetes, hogy amihez régebben egy nagy cső kellett, ma már olyan kicsi, hogy szemmel, sőt néha mikroszkóppal sem látni már. De ki lesz aki majd egy mai processzor egy tranzisztorát megjavítja? Azaz - hol lesznek a mai tranzisztorok, amikor ezek a kézzel készült és javított csodák még működni fognak ?

Nagyon komoly kis készülék, és egy szép állapotú oldtimerben lenne a helye ha sikeresen feléleszted. Biztosan lenne keletje. Búék minden fórumozónak!

Ha sikerül összehozni, akkor szerzek egy hozzávaló járművet A viccen túl haladtam is vele. Szétfűztem a kábelkorbácsot. Részlegesen szétszedtem a rádiót a további műveletekhez. A tápot is teszteltem. Sajna halottnak látszik a relé. Nem húz be. A mérések sem hoztak eredményt. Nem úszom meg a szétbontását. Eddig csak úgy tornyosulnak a tennivalók és lehet gondolkodni, hogy mit hogyan oldok meg illetve hogyan hozom rendbe. Azért karácsonyig csak elkészül...

Folytatom a Telefunkent. Visszaraktam a letisztított lefestett alkatrészeket, de előtte még hidegen átnéztem a KF kondikat, 3-at cserélni is kellett. Ezután még mindíg hidegen megpróbáltam a jellemzően hibásodó csatoló-hidegítő papír kondikat is átnézni, abból is kellett párat cserélni, fel kellett még újítani a pot métert, meg az elkót, ezután gondoltam csak bekapcsolni. Nagy nehezen összekötöttem az asztalon a három részt, 21 vezetéket kellett toldani hozzá, hogy minden hozzáférhető legyen. Bekapcsolás után megszólalt a Kossuth, gyengén, torzan, de szólt. Némi méricskélés, igazítás, hangolás után egész jó lett, csoda hogy a közel 80 éves csövekkel ennyire is működik. Van azonban egy érdekes hibája, amivel már egy komplett délutánt elkínlódtam, de nem tudtam a végére járni. Ha a végfokot egy nagyobb jel éri, begerjed, kb 100 KHz- en magában oszcillál, és persze ilyenkor a hangfreki lefullad. Ez csak úgy marad abba, ha kikapcsolom.
Mivel a végfok a lehető legegyszerűbb, semilyen kondit, vagy ellenálást nem tartalmaz, nem tudom mit kellene csinálnom vele. Mint már írtam két trióda a két végcső, (2X AD1)még katódjuk sincs csak a fűtés, a rácsokra megy a fázisfordító trafó, az anódokra meg a kitrafó. Nincs olyan alkatrész, amin változtatni lehetne. Egyenlőre ötletem sincs hogyan tovább?.

A vezetéktoldás okozhat káros visszacsatolást... Eredeti elrendezésben és vezetékezéssel hogy viselkedik?

Kösz a tippet, de sajnos a soros ellenállásokon már túl vagyok, a trafókkal is raktam párhuzamos kondikat, 1-5 nF-ot, azon kívül, hogy tovább romlik a hangja, nem értem el eredményt. Le is választottam a rácsokat a fázisfordító trafórol, külön rácsellenállással, csatoló kondival, vezettem rá előfeszültséget, stb, de semmi változás. Valami féle negatív visszacsatolást kellene kitalálni talán. Ha lenne katód lehetne állítani a munkaponton, meg ott csinálni nvcs-t, de az sincs. A leg valószínűbb, hogy az öreg cső hajlamos az öngerjedésre. Láttam már ilyet.

Volt egy rádió amit csak szinte takarítani kellett! Takarítás után gerjedt. Azt hittem én rontottam el valamit. A két végcsövet megfordítottam, semmi baja nem volt utána.

Emlékszem énis ilyenre. Az én Standard Prima rádiómba próbáltunk egy EL3-at, ami 2-3 perc után gerjedt. Akkor tette bele Janóbácsi az EL3 Szovjet megfelelőjét. Azóta is kutya baja.

Kibontottam a relét. Érdekes, hogy a szivacsos gumi, ami védi a relét a burkolatban, az még most is nagyon jó állapotú. Semmit sem öregedett. Ennyit tesz a lezártság... Az érintkezők alaposan el voltak kokszosodva. Megreszeltem őket. De a próbán csak nem akart elindulni. "Belökve" működött, önerőből nem. Van egy pici érintkező, aminek a dőlésszögét a kis csavarral lehet állítani. Annak hozzá kell érnie a lengőnyelves párjához. Beállítottam, összeért, próba és működik! Próbára a biztosítékkal sorba kötött autóakkut használtam, mert a nagyobbacska induló áram letiltotta a tápomat és nem is tudtam, mit fog kérni a ketyere. Üresjáratban 285V-ot ad ki a másik két csatlakozón a rádió számára 0,6A áramfelvétel mellett. Egy elkót előzetesen cseréltem, minden más alkatrésznél maradt az 1959-es verzió. Most jön a neheze, a rádió.

Az nem a rezgásek elnyelésére van, és ezáltal a halkabbá tételére?

Is-is. Működés közben olyan, mint egy mobiltelefon rezgője. Zizegős a hangja. Viszont a relé vászonborítású vezetékekkel van a kicsatlakozásokhoz forrasztva, tehát a tokban nem tartja más fixen, mint a két szivacs. Enélkül ide-oda verődne a palástban.

Csak kiegészítésként: a vibrátor kimondottan háborús termék, ez is egy amerikai szerkezet koppintása. Annak idején repülőgépek, tankrádiók elengedhetetlen tartozéka volt, onnan került át az autórádiókba. Valójában ez egy un. szinkron vibrátor, két bemenő és két kimenő érintkezője van, vagyis megfelelő bekötéssel nem csak kétoldalúan szaggatni lehetett vele az egyenfeszt, hanem a két kimenő érintkező fázisba kötésével vissza is lehetett egyenirányítani azt. De a Moszvicsban csak a bemenő oldalra van bekötve, lepárhuzamosítva, és az egyenirányítást szelénnel , később diódával oldották meg, Kár, hogy elvágtad a burkolatot, csak ki kellett volna peremezni az alját, akkor vissza is lehetett volna szépen hajtogatni.