Hali! Elnézést,ha rosszul fogalmaztam! Köszönöm mindenkinek a segítséget.Olyan sorba kötött tápot akarok,amivel egy állítható trafó és egy (vagy akár több) akksi sorba kapcsolásával hozhatok létre pl.12V - tol akár 70V-ig is állítható feszültség forrást ,amin pl.2 Voltonként emelhetem a kimenő feszt. Köszönöm Mindenkinek!

Klassz a video.
Az egyik előző hozzászólásomban ajánlottam a Puklus féle teljesítmény elektronikai tankönyvet.
puklus tk.
Ez alapján a csúcsáram =1/2 V*Gyök(Cr/Lr), ez alapján nálad durván akár 80A is lehetne.

A kimeneti teljesítményre és az energia transzferre optimalizálva fr=43kHz, P=360W, akkor a Cr=2*47n és az Lr=147uH. A csúcsáram ebben az esetben csak 3,8A.
Egy másik eset (amit magamnak terveztem) fr=60kHz, P= 360W akkor a Cr=2*33nF és a Lr=106uH. A csúcsáram ugyan annyi, hiszen a Gyök(Cr/Lr) nem változik.

(tudom 43kHz-en, a PC trafóból irreális kiszedni 300W-ot vagy a feletti teljesítményt, ezért is mentem feljebb a frekvenciával. Viszont a 60-70kHz feletti tervezés az IR2153 a holtideje miatt nem a legjobb)

Szuper!

A többi számítás is érdekelne. Hogy is jött ez ki?

A szimulátorral annyi a probléma, hogy hiába szimulálgattam rezonáns tápot, a valóságban úgy se tudtam olyat tekerni, a kondenzátorok értéke is más, öregedéssel meg pláne változó, így a sok sok változóval már a szimulátor se tud mit kezdeni. Inkább forrasztgatok, és mérek, és potméterrel állítgatok, megkeresve azt a pontot ahol a legjobb a működés.

A jelenlegi táp deszkamodellen még a freki változása se történt meg. Azzal meg lehetne keresni az adott terhelésre a ZVS módot is.

A kérdésem az, hogy a sárga fojtó vasmag ami a PC tápokban van, az is jó soros induktivitásnak? Vagy valami értelmesebb ferrit gyűrűre készítsem azt a soros Lr tagot?

A szimulátor pont azt fogja kiszámolni, amilyen alkatrész beteszel. És ha jól láttam, akkor van induktivitásmérőd is, tehát, ha a szimulátorban kitalálsz valamit, ami jó, azt megtekered, megméred, beteszed és a valóságban is úgy fog működni, mint a szimulátorban. Ha nem tudsz olyat tekerni, akkor baj van, mert a valóságban sem fog úgy működni, ahogy kell. Ez persze nem a szimulátor hibája... de attól te még beteszed, hátha...
De a szimulátor még olyat is tud, hogy "parameter sweep". Vagyis változtatja egy adott alkatrész értékét, egy előre megadott minta alapján. Vagyis, mindenféle változásra kaphatsz választ.
Egyébként a szimulátor igazából arra való, hogy megértsd egy adott áramkör működését. Ha értenéd a működést, akkor a tegnapi videót be sem teszed... A nagyobb problémád azzal van, hogy meg kellene tanulnod egy szimulátor használatát. A legtöbben ezért fanyalognak tőle, pedig elképesztő dolgokra képes értő kezekben...

Nem találsz ZVS működést, ahhoz több kell, először is érteni kellene a működését.

Az a sárga vasmag ( ha jól tudom ) a pc tápok kimenetén van, nagyfekvenciásan nem jó, de kimeneti simítófojtónak megfelelő. Én is használtam már.

A sárga gyürü nem jó soros tekercsnek, sőt a legtöbb gyürüvasmag általában nem jó ilyen célra. Légréses ferritvasmag kell hozzá. Pl. kisebb flyback táp trafójából lehet csinálni. De PC trafóból is, csak a vasmag összeillesztésébe légrést kell tenni, és azzal beállítani a kívánt induktivitás értéket. A légrés növelésével az induktivitás csökken. Ha van műszered akkor könnyű beállítani.

Ettől többet nem lehet szimulálni. Ha már áramot mérek, kifagy...

Meg kell tanulni használni.. így nem csuda, hogy lefagy

Miért? Hol a hiba? Megy rendesen, kitöltést, holtidőt is lehet állítani. Kimenő feszültség is megvan.

Először is. Minek kell bele izzólámpa? Nem jó bele egy sima ellenállás? Minél több alkatrészt teszel bele, annál lassabb a futásidő...

A FET-ek meghajtásában hol van a holtidő? A meghajtást nagyon egyszerűen meg lehet csinálni négy darab négyszöggenerátorral, amiknél minden paraméterezhető. Még a holtidő is. És persze az S3...6-ra nincs szükség. ( lehet, hogy jó ahogy rajzoltad, de nem tudok eligazodni, nem tudom milyen generátort használtál )

Nagyon jó, hogy kapcsolóval helyettesíted a FET-et. A baj csak az, hogy a FET nem így néz ki. Ez a kapcsoló mindaddig rövidzár, amíg kap vezérlést. Vagyis, a kapcsolóval sorba kell kötni egy diódát és az egésszel párhuzamosan egy diódát, ami a substrat diódát modellezi. A kapcsoló átmeneti- és lezárt ellenállását be lehet állítani a kapcsoló editálásával.

Kezdetben, míg az áramkör nem működik rendesen, addig használj virtuális alkatrészeket, vagyis virtuális diódát. Kevésbé hajlamos a progam a lefagyásra és persze sokkal gyorsabb is lesz.

Hol van a trafó szórt induktivitása? Ha máshol nincs, akkor bekötsz egy fojtót sorba a trafóval.
Kicsit nézz körül a Multisim topicban, mert ott elég sok minden le van írva.

Nem lenne baj, ha tennél fel a png mellé eredeti fájlt is.

Én nem használom a műszereket, nekem nagyon bonyolult, meg nem tud elég sugarat megjeleníteni. Használj Display Graphot, arra akárhány sugár elfér.

A lefagyás ellen az analízis beállításánál tudsz beavatkozni. RELTOL, számolási időlépcsők, sönt reziszancia, van ott egy pár lehetőség.

Természetesen ez egy olyan generátor, ami paraméterezhető holtidő, kitöltés, frekvencia, stb... Mindenre. A kapcsolók valóban ilyen virtuális kapcsolók, amikkel pontosan az ellenfázisú meghajtást megcsináltam, mint ha egy egy emitterkövető lenne. Természetesen MOSFET-et tettem oda bele, azért néz így ki az eleje, ahol a lámpa is van, meg a másik kapcsoló. A lámpán lehet szépen látni az ellenfázist és a holtidőt is ha lelassítjuk a szimulációt.

A transzformátor-nál beállítottam a PC trafó paramétereket, 40:7:7 az áttét, 7uH szórás, stb...

Próbáltam a valósághoz közelit alkotni. Ez így nem vagy ki, de abban a pillanatban, hogy beteszek egy áramváltót, vagy a vezetékben folyó áramra vagyok kíváncsi, szimulációs hiba.

Állítok az analízis paraméterein, de akkor se tudja tovább szimulálni.

Pedig nagyon ritka, hogy nem lehet elindítani egy szimulációt.

A szimulátor ideális alkatrészekkel dolgozik alaphelyzetben. Tehát az van amiket katt írt. Annyit tennék hozzá, hogy ha további alkatrészeket raksz be, akkor azoknak a veszteségeit is be kell tenni, pl. egy elkó esetében be kell építeni a modellbe a soros veszteségi ellenállását. Én a Tina áramkörszimulátort szoktam használni, de arra is ugyanezek igazak. Ha megtanulod mikre kell odafigyelni, és a valóságoshoz hasonlító alkatrészekkel szimulálsz egy áramkört, akkor a szimuláció eredménye nagyon jól megközelíti a tényleges áramkör működését. A weblapomon vannak egyszerűbb áramkörökről szimulációk (pl. előtétkondis ledmeghajtó hálózatról), szerintem pár sorban le is írtam miért olyan a modell amilyen.

Mondom működik a szimuláció. Csak ha beteszem mondjuk az áram méréshez azt a 0.1 Ohm söntöt akkor már problémázgat. Egyelőre most mér...

Nyilván ideális alkatrészek, azért teszek be valóságosakat, mint a MUR1560 dióda, meg a trafó paraméterei, egyedül a FET-et nem tudtam még megoldani, csak kapcsolókkal. De mindjárt valahogy kicserélem.

Igen, pont az a jó, hogy megy az áramkör tisztán ideális elemekkel is. Ez persze bizonyos esetekben nem fogja a valóságot tükrözni,pl: hatásfok mérésnél. De ha már megy ideális alkarészekkel, akkor lehet betenni a valóságosakat. És akkor nagyon pontos tud ám lenni!

Egy bajuk van: nem tudják szimulálni a nyákra elkészített áramkört... egyáltalán, létezik ilyen?

Ne tegyél bele söntöt. Van olyan a Power modellek között, hogy áramvezérelt feszültéggenerátor. Ezt tedd be, a bemenetét sorbakötöd a primerrel, a szekundere meg olyan, mint egy áramváltó, csak nem kell lezárni. De le is zárhatod, mert a kimenete feszültséggenerátor.

Nem tetted fel a fájlt. Így csak a sötétben lehet tapogatózni...

Ez eléggé valóságos? IRF740... Előtte a fetmeghajtó ideális csak. De az nem számít, mert a felfutás és a holtidő is állítható. Bár azt nem tudom mekkora az IR IC holtideje, meg fel lefutási ideje ezen a frekvencián. De rezonál szerintem.

Na most tedd fel az alsó FET drain-source feszültségét is a szkópra.

Azt figyeld, végre szimulál rendesen IRF740 kellett neki csak. Imádom amúgy ezt a programot, eléggé jó már a 13-as verzió és eléggé közel hozza valóságot mindenféle trükközés nélkül. Be van táplálva a FET összes paramétere ami az adatlapban van.

Előfordul ( sűrűn ), hogy nem jó egy modell...

Ez azért messze van a rezonanciától. Fel kellene tűnnie, hogy az Uds feszültség az átkapcsolások után kb. 1 Volttal a tápfesz felett, illetve alatt van. Jó hosszú ideig. Miért van ez? Azért, mert ott a diódák vezetnek. Egyébként, erre való a Display Graph, mert ott mindjárt meg tudnád jeleníteni a gatefeszeket, az áramokat, meg amit csak akarsz, egyszerre, egy oldalon. Ez a Tek csoda csak játékra jó. Ez nem a valóság, itt más világ van, ki lehet használni, hogy számgépen nagyjából mindent lehet.
Kár, hogy a 13-as verziót használod. Én a 14-est, ami nagyon jó, tehát, felülről kompatibilis, én be tudom hívni a 13-as verzióban készült rajzokat, de nem tudom, hogy ez fordítva is igaz e. Holnap megnézem, meg egy kicsit fazonírozok rajta.

Szuper, most kivettem a trafó paramétereit, és ideális lett. Betettem a skori rezó tápban használatos értékeket amiket ma is leírt.

Utána nézek, hogy a 14-es veriót be tudom-e szerezni.

Szóval ez az áram elég messze van a szinusztól...

A kérdésem majd az, hogy miért?! De ha holnap ránézel, akkor annak nagyon örülni fogok. Hátha lehet valami értelmeset kihozni ebből. Köszönöm.

S3-S6-ot vedd ki a pé-be. V3-V4-el együtt. izzókat is vedd ki a pébe. D1 és D2 helyett rakj ideális diódát. Szekunderre pedig tegyél egyenirányítást (ideális diódákkal!) és egy feszültségforrást. Azzal szépen mennie kell. Továbbá kihagytál egy nagyon fontos elemet, ez pedig a FET Cooss-ja.
Ha meg már iylen bonyolultan akartál gate meghajtást modellezni (Minek....), akkor a Ciss kellett volna, de most ezeket hagyjad, nem a meghajtás érdekel még téged, gondolom.
A display graph használata valóban javasoltabb, jobb a megjelenítés. Ha mégis az interaktív szimulációhoz ragaszkodsz, akkor ott meg használd ki az automata iteráció javítás funkciót. Tehát ha a szimuláció lefagy, mert az iterációja nem fut be, akkor a progi általbáan megkeresi a szimulációs paraméterekben a hibát.


Ebben csak az nem stimmel, hgoy ha tegyük fel, te a trafóra 7uH szórást mérsz, akkor az a primer szórt induktivitás és a transzformált szekunder szórt induktivitás összege (utóbbi repluszolódik még a mágnesező induktivitással).
Amikor multisimben a trafó modellnél berakod a 7uH, azt ő berakja a primerhez is, és transzformáltját berakja a szekunderhez is (legalábbis Mulitism 14-ben, te egy nagyon régi verziót használsz, így ott nézd meg a help-ben hogyan csinálja).

Ajánlom próbáld ki az új multisimeket, mert sokkal jobb trafó modellekkel dolgozik. Most pontosan melyik verziót használod?

Az ideális elemeket akkor célszerű valósokra cserélni, ha a nemideálistól való eltérések részlete izgat. A dióda nyugodtan maradhat ideális, mert a rezonásn tápoknál szépen lassan kapcoslnak be és ki, nincs reverse recovery.

Szekunder egyenirányítást ne hagyd ki, fontos elem...
Más lesz a primer hullámforma, és más impedanciát fog a primer látni. Ezzele gyütt ugye egyeniráynsítás után kondi kell, vagy dolgozhatsz fezsütlséggenerátorba is a szekunderen, amivel az áttéteket és az üresjárati felkúszást tudod szimulálni.

Sziasztok!
Ezt le tudná nekem valaki szimulálni, hogy rendben van-e mielőtt jövő hét közepén "lenyákolom"?
A Skori féle segédtáp rajta TNY256-al van megoldva.
Köszi!
Üdv!

Egyszer már feltetted, akkor elmondtam mi vele a baj (a meghajtás kiegészítésében a dióda a kondi szerintem vagy felesleges, vagy rosszul van méretezve, így a kikapcsolás nem elég erős).
Azóta nem méltattál értelmes válaszra, csak kítérésre. Most sikerül összehoznod a választ?

Ehhez a FET típushoz ezt a gate hajtást ajánlották, annyira nem értek hozzá, elfogadtam a tényeket, röviden ennyi.

És ha én egy másik gate hajtást ajánlok hozzá, azt elfogadod?

Kipróbálhatom, csak ne legyen SMD, max. BC639/640, bár a 640 csak 0.5A-es, a BC327 meg 0,8A.

Szerk.: most nézem az ONS 0,5A-es, a Fairchild meg 1A-es...de lehetőleg jó lenne, ha a 327/337 benne maradna.