Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » LC mérő
Én próbáltam ilyen tv-ből kikukázott kondikkal,de az 1% tűrésűvel ami most is van benne sokkal stabilabb és pontosabb a műszer. Próbálkozzál,hátha neked nagyobb szerencséd lesz.
Köszönöm a tanácsokat, akkor nem szerelem be. Veszek az ajánlottnak megfelelőt.
Írtam a hirdetésedre is, nem kell 1%-os kondi, és stiroflex sem. Egy 1%-os majd a hitelesítéséhez (kalibrálásához) kell, de oda inkább 0,5%-os kellene.
Szia!
Idézet: „Az a fekete 33nF X2 pont ugyan ilyet akartam én is beépíteni, de a multi mindent mért csak nem 33, értéket.” Azért mert az a 33nF kondenzátor tulajdonképpen egy snubber,kondenzátor-ellenállás soros kapcsolásban,fénycsöveknél szokták alkalmazni zavarszűrésre,nekem is van néhány,onnan bontottam,ezért merem írni amit írtam.
Ebben is lehet igazság,de ha betartod a leírtakat akkor ahhoz kalibrálja magát a műszer és nem kell vele szarakodni amikor összeállt az egész. Legalábbis nekem nem kellett.
Nem csak lehet hanem van. Nekem LCM2 van aminek az LC mérő része ugyanaz mint a 3-é, csak az tud pluszban nagy kapacitást meg ahhoz ESR-t mérni (ha jól emlékszem).
Amikor összeraktam alapból is 2%-ot tért el az F1 freki, ezt behúztam a 2db 1nF meg a 100uH válogatásával 0,5% alá. Majd amikor véglegesre összeraktam akkor vettem egy 1%-os kondit és megmértem vele, 1,2%-ot tért el. Ezt behúztam szoftveresen kb. 0,5%-ra, mert ugye fogalmam sincs hogy az az 1%-os kondi mennyit és milyen irányban tér el az adott értéktől. A pontos beállításhoz egy 0,1%-os értékű kondi kellene, tökmindegy hogy kézzel válogattam-e bele a kondikat vagy 1%-osakat vettem. Amiből ugye bőven jó az NP0 anyagú 1206-os SMD kerámia is (az enyémben is az van), függetlenül attól hogy az némelyek szerint nem jó.
De aki annyira hobbista mint pl én is,hogy nem tud szoftveresen belenyúlni és ott kalibrálni annak érdemesebb minél pontosabb alkatrészekből megépítenie.Még nem vagyok azon a szinten,hogy ilyenekbe bele tudjak nyúlni. Én azokból építettem meg amit megadtak és amikor kész lett akkor rámértem az 1%-os kondira és pontosan annyit mutatott amennyi a kondira is rá van írva. Ha most annak lehet hinni akkor hellyel közel pontos a műszerem,de nekem elsőre indult "kivéve a kijelző mert az kicsit szarakodott",de utána minden kalibrációs érték határon belül volt,úgy ahogy a leírásban is szerepel.Azért írtam csak azt,hogy jobb ha azzal építi meg mert akkor nem kell vele annyit szarakodni,nekem nem a fazékvasmagos van megépítve.
Köszönöm neked is a tanácsot. Úgy tűnik, hogy találtam helyben, a leírásnak megfelelőt, így nem kell utólag cserélnem őket, hanem fixen azt teszem bele.
A szoftveres "belenyúlás" ez esetben annyit tesz, hogy összezársz 2 lábat egy ellenálláson keresztül, és így tudod módosítani a mért értéket amit a PIC automatikusan elment.
Tehát például fogsz egy 1nF 1%-os kondenzátort ha éppen olyan van kéznél. Ez ugye mivel 1%-os, ezért 990pF és 1010pF között bármekkora értékű lehet. Ráteszed a műszerre, az mutat mondjuk 987pF-ot. Ekkor fogod a jumpert vagy a csavarhúzót (az LCM2 nyákján volt 4db jumper, nem tudom hogy a 3-asén ez hogy néz ki), és az adott jumperrel pF-onként tudod léptetni az értéket felfele és lefele is, oda ahova akarod. Ha úgy tetszik akkor ellépteted kereken 1000pF-ra, és onnantól mindig annyinak fogja mérni. Ezt jelenti a szoftveres kalibráció. Ugye annyira tudod pontosra állítani amilyen a mért kondid, ha 1%-os akkor csak annyira, ha 0,1%-os akkor meg annyira. Ezért van az, hogy a két 1nF akár 5%-os is lehet.
Jaaa így már értelek,azt tudom én is,hogy azzal a feltéttel lehet kalibrálni,de mivel nekem pontosan annyit mutatott az 1%-os kondira amit te is leírtál,vagyis azon a határon belűl volt így én nem nyúltam bele.Az LCM3-on nincsenek ilyen jumperek.
Szerintem a legelső hozzászólásod nem nekem akartad címezni.
Bár a 2. hozzászólásod se igazán értem. Én nem építettem be soha azt az egyébkén igen fénycsőből bontott kondit, mert köze se volt a 33nF értékhez (utólag az LCM3-al mérve is 20nF) és a multiméter is 21nF-ra mutatta.
Tudom,erről beszéltünk pár hozzászólással fentebb.
Elnézésed kérem,hogy neked válaszolva tettem közzé,mindenkinek szánva az infót a 33nF kondenzátorról!Jobb lett volna egy címzett nélküli hozzászólás,de már nem tudtam módosítani.
Nem tudom melyik volt a legelső hozzászólásom.
Ne szívd mellre... Csak próbáltam pontosítani a válaszomat, miszerint azt a feketét én nem építettem be, mert az értéke messze volt jótól.
Ha már esetleg nem lehetne beszerezni a LCM műszert, akkor helyette tudom ajánlani a M12864 tipusú kitben kapható grafikus műszert, ami néhány funkcióval többet tud mint az LCM. Én rendeltem egyet (5600Ft) és remekül bevált. Linket nem tudom, hogy szabad-e róla beilleszteni, mivel kereskedelmi oldalon van.
Szerintem szabad,nem egyet linkeltek már be.
Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Jan 26, 2016
Már néhányszor leírtuk hogy az alkatrészteszter nem jó induktivitás mérésre. Nagyjából 100uH felett már jó, arra pl. azt írja ki hogy 0,09mH. Hogy mérsz meg ezzel 5uH-t? Vagy 200nH-t? Sehogy. Ezért építünk LCM-et ami 10nH-től mér, az egyik oszcillátoromba készülő 100nH-t pl. már egész pontosan meg tudtam mérni vele.
Van egy régi, fémházas 0,25%-os remix kondim , és egy 0,5%-os stiro kondim, ezekhez kalibráltam az LCM3-at. Ha egyszer összefutunk, akkor szívesen segítek egy kalibrálásban.
A saját műszerembe ugyan pontos értékű kondit építettem be, de később mégis kalibráltam, mert a relét kiváltottam egy tranzisztorral, és annak 5...6pF-al nagyobb a saját kapacitása, mint a relének. Szerintem azért célszerű a műszerbe alacsony tűrésű kondit beépíteni, mert a működési feltételek változhatnak (hőmérséklet, páratartalom, stb..), és a jobb minőségű kondi ilyen hatásokra is kevesebbet mászik el, mint mondjuk egy 5...10%-os tűrésű kondenzátor. A hozzászólás módosítva: Jan 26, 2016
Össze biztos nem futunk, de ha esetleg tudsz akkor adhatnál valami beszerzési forrást. Mondjuk nekem így is megfelel ahogy van, de ha lenne 0,25%-os kondim néhány különféle értékben az nem volna baj.
Van egy 100uH-s gyári tekercsem ami műszerbe készült, de hogy mennyire pontos azt nem tudom. Azt ha jól emlékszem 99,6uH-nek méri. Egyébként rosszul írtam, az enyémben is úgy van hogy a 2db 1nF fóli, és 1206-os NP0-kkal van pontosítva. A fémkeresős topikba tettem fel régebben videót az NP0 és az Y5V anyagú kerámiáról, érdemes megnézni. Az NP0-t egyébként jobbnak tartom még a fóliánál is. A hőfokfüggése minimális, a páka hőjétől még semmit nem változik a kapacitása, viszont kevésbé kényes a környezeti zavarokra. A fóliánál elég ha csak közelítem hozzá a kezem, és már elhúzza az oszcillátor frekijét, az SMD NP0-nál ilyen nincs.
Nem tudok igazán jó berszerzési forrást, legalábbis olcsót... A farnellnél vannak spéci kondik horror áron. Rádióamatőr börzén is lehet néha találni jó dolgokat - pl. 1..5%-os csillámkondikat.
Nem vitatkozni jöttem ide, csak megláttam ezt az LCM műszert (amit jónak tartok), csak épp a HE Store-ban azt láttam, hogy már nem beszerezhető. Mivel univerzális és egyszerűen használható a másik, ezért merészeltem ide írni.
Azzal csak 1 probléma van, hogy 100Hz-1kHz-10kHz-en mér. A kisebb értékű tekercseket ugye nem ilyen frekvenciájú alkalmazásban használjuk, így ha ilyen alacsony frekin van mérve az értékük, akár 60-70%-os eltérés is lehet a mért, illetve a beépített induktivitás "értéke" között abban az esetben, ha a tekercs kivitele olyan, hogy az adott frekvencián már erősen kapacitív jelleget mutat.
Az LCM-el sem tökéletes a helyzet, de annál közel sincsenek ekkora eltérések, ha mondjuk egy 50MHz-es oszcillátorba szánt tekercset mérek meg, majd indítom el a helyén.
A törölt hozzászólásom miatt érthetetlen lenne a hozzászólásod.
Hogy érthető legyen: volt egy hozzászólásom, de gondolom a link miatt azt törölte valamelyik admin. A szöveg ez volt (most link nélkül - aki kíváncsi rá, megnézheti a profile-omban): Szerintem a linkelt teszter-mérő inkább tranzisztor, dióda alkatrészek vizsgálatára használható. Az L/C/R(ESR) mérések pontossága kérdőjelezendő (csak ellenállásokat kapcsol a méréshez), és kisebb tartományokban, másodlagos paramétereket (fázis,Q,D) nem képes mérni. Aki egy komolyabb mérési technikát (auto balancing bridge - ezt a komolyabb gyártók használják), 4 (Kelvin) mérővezetéket alkalmazó, így pontosabb eredményt adó, kényelmesebb használatot biztosító (mechanikai kapcsoló használata nélkül a teljes tartományban végig mérő) LCR (in-circuit C/ESR) mérő után kutat.... A válaszom: Tény, hogy 1 uH alatt jobban teljesít az LM311-al történő mérés, különösen az LCFesR mérővel, amelyik körülbelül 1 MHz-es rezonanciával mér (úgy tudom, hogy ebben a tartományban az LCM csak közel 600kHz-cel mér a számolás túlcsordulása miatt). Ezt az egyet kivéve az LCR mérő jobban teljesít, sokkal kényelmesebb a használata (a mérési technika miatt) és lehet inputvédelme is. Amúgy valahol olvastam, hogy 1 uH alatt a légtekercs induktivitását inkább képlettel szokták kiszámolni.
Kedves fórumozók!
Szakmai tanulmányaim befejezéséhez szükséges egy PIC alapú projektet kiviteleznem, dokumentálnom. Mondhatni vizsgamunka szintű, de a feladat kiírásban szerepel az is, hogy "A beégetett program folyamatábrája, source fájlja szerepljen a dokumentációban" Én ezt a műszert választottam projektnek és ha közületek valaki tudná biztosítani a source file-t, azt megköszönném
A project tárgyának forrását nem Neked kellene megírnod??
Szia!
A source fájl soha nem volt nyilvános, de ez érthető is. Üdv.: Feri
Mivel igen sok munka van mögötte nem hinném hogy nyilvános, de legyen szerencséd. Szerintem a kész hex fájl közzététele is igen nagyvonalú dolog.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |