Tehát a boltban nem volt 2N3053 így kértem helyette BC182-t. Ezért akartam a T1 helyére rakni. A 2N1711-et azt kaptam. Na majd holnap rákérdezek. Meg veszek egy BD 139 -et
Köszönöm az infókat!

A 2N3053 egy közepes teljesítményű tranyó, 700mA árammal. a BC meg 100mA-es. Nem a pontos típusokat kell nézni egy mezei kapcsolásnál, hanem az áramot-feszültséget-teljesítményt. Mindenki azt tesz az áramkörbe ami a fiókjában van.

Köszönöm!
Ha megengedsz még egy kérdést. Digitális technikánál pl adott egy I2C kommunikációs vonal két PIC között. Erről csatoltam képet. Nem fog túl nagy feszültség esni ahhoz a 3,3 KOhm-on, hogy az 5V közeli feszültséget meg is kapja a PIC, azaz H szintre húzzunk egy adott lábat? Ugyanez érdekelne a lehúzónál is.
Akárhogy is számolom, 3,3 KOhm esetében 5 V-on az maximum 1,5 mA áramfelvételt jelenthet.

Köszönöm szépen előre is!

I2C kommunikáció esetén mindkét oldalon mindkét (vagy több) bemenet és kimenet nyitott kollektoros, tehát H szintet nem tudnak kiadni, csak L szintre húzni. Ha túl kicsi a felhúzó ellenállás, tönkremehet a "lehúzó" tranzisztor, ami az eszközben van.

Bemenet esetén a kontroller bemenete igen nagy ellenállású, H szint esetén is csak nagyon kevés áram folyik a kontrollerbe (talán uA alatti).

Hálásan köszönöm, így már kezdem kapisgálni. Viszont a kapcsolók előtt látható egy lehúzó ellenállás, szintén 3,3K ami földre húzza a be vagy kimenetet alap esetben. Mi van olyankor, ha az S1 kapcsoló zárt tehát egy időben kap oda direktben +5V-ot és 3,3K-n keresztül Testet?

Helló!
Ilyenkor egy feszültségosztóként viselkedve, a kapcsoló 0 Ohm-ként felhúzza tápra a lábat, az alsó tagján pedig igen kis értékű áram fog folyni. Itt kb 1,5mA. Emiatt kell viszonylag nagy értékű ellenállást választani le/felhúzóként.

Alaptörvény, hogy bemenetet nem hagyunk lebegni, mert a legkissebb zavar is geredést okoz. Nem okozhat, garantáltan okoz. Az ellenállással a bemenet folyamatosan L (0 V) szinten van tartva. Ha S1 zárt, akkor a bemenetre jut a H szint (5 V) és az ellenálláson is folyni fog áram, mintha egy egyszerű tápegységre kapcsolnád az ellenállást.

Egyébként ez az elrendezés érzékenyebb a zavarokara. Ha az S1 -et és a hozzá tartozó ellenállást felcseréled, akkor biztosabb a dolog. Tehát a bemenet folyamatosan H szintű és a kapcsolóval lehet levinni L szintre. Amennyiben ez egy kész valami, akkor maradjon így, ha van lehetőséged átírni a programot, hogy a gomb kezelése fordított legyen, akkor inkább aktív L legyen.

Sziasztok!
Addot ez a kapcsolási rajz!
Szeretném kérdezni a "veteránokat" ,hogy az SW jelölésű 6 csatlakozású főkapcsoló , az milyen kapcsoló?Mármint egyszerűen 2 db váltó kapcsoló?

Köszönöm a segítséget!

Egyszerű telepkapcsoló.

Rendben van kedves kolléga.Azt szeretném kérdezni , hogy ez akkor egy 2 db váltó kapcsolónak felel meg?egy tokban egy közös kapcsolóval?

Igen.
Mondjuk egy ilyen

Például.

köszönöm szépen!

Sziasztok!

Van egy középkivezetéses trafóm 2X13V váltó feszültséggel. Szeretnék ebből sima graetz-puffer párosítással pozitív tápot előállítani. És mivel hogy két felé szeretném osztani a tápot, azaz 2X + 16-18V-ra van szükségem, és nem szeretném egy oldalúan terhelni a trafót, ezért a két tápágy mindkét felére megépíteném ugyanazt a graetz-puffer párost. Itt jön a kérdés, hogy ha a középkivezetés lesz a két graetz egyik-egyik váltó fesz pontja, amikről tovább görgetve a puffer után ugye létrejön a test, és a pozitív táp, akkor így létrejött nekem kettő illetve 3 test pontom a kapcsolásban...Igen valami nem stimmel a dologban, mert egy-egy dióda ott van a 3 test pont között. Hogy érthető legyen le is rajzoltam, mire gondolok. A kérdés, hogy kell ezt összeraknom, hogy egy darab test pontom legyen a végén, mert két külön végfok számára viszem a tápot, amik ugye egy test potenciálon kéne legyenek. Szóval mit rontottam el az elméletben? Bővebben: Link
Vagy egész egyszerűen a középkivezetés nem lesz test pont?
A dupla táp két test pontja simán összeköthető?
Ha az ezen az oldalon található alsó rajzot nézem,Bővebben: Link és képzeletben vízszintesen tükrözöm, akkor logikusnak tűnik számomra, hogy a középkivezetés nem lesz test pont.
Mi az igazság?

Hello!
- Ha a trafó két tekercsének kivezetése eleve közösítve van, akkor csak egy Graetz kell, és a trafó közös pontja a GND. Ehhez képest lesz +- feszültség.
- Ha a trafónak két egymástól független tekercse van, akkor az mehet egy-egy Graetz-re, de a trafót nem lehet közösíteni, hanem a két Graetz kimenetét (egy plusz-egy mínusz) lehet közösíteni és ez lesz a GND.

Szerintem neked ez a kapcsolás kell:

Poziív negatív tápfeszültség előállítása

Igen amit leírtál az tiszta nekem is, de nekem nem +- táp kell, hanem két darab + táp (két szimpla tápot szeretnék).

Ha két különálló tekercs van a trafón, közösítheted a két egyenirányított negatív pontját GND-nek. Ha közösített a trafó két tekercse, akkor nem tudod megoldani, maximum egyutas egyenirányítás mellett.
De miért kell két egyforma feszültség, aminek GND-je közös? Semmivel nem lesz jobb, mint egy feszültség. De ha már ennyire "kukackodsz", a két feszültséget szét lehet választani egy Graezt után két diódával. És oda a puffer. Az is ugyan ezt fogja produkálni.

Sajnos nem két külön tekercsről beszélünk. Egy darab középkivezetésem van, és két darab 13V-os kivezetés. Azért szeretném a két egyforma feszt, mert relatív magas ára fog folyni és ha egy mód van rá nem terhelném egyoldalúan a trafót.
Sajnos lepárhuzamosítani sem tudom a kivezetéseket, mert összesen 3 vezeték jön ki ehhez, ugye egy közös, és a kétszer 13V.
Ha egyutas egyenirányítás akkor gondolom jóval nagyobb pufferolás szükséges. Akkor ezek szerint ez csak így valósítható meg? (sárga-elképzelés, piros-törlés)

Hello! Ezt így is meglehet oldani szépen..

Igen, ez sokkal elegánsabb megoldás, őt fogom alkalmazni. Köszönöm

Sziasztok!

Tudna nekem valaki egy linket adni HEstore-ról, hogy EHHEZ a LED-hez milyen tápegységet és hűtőbordát kell vennem?

Előre is köszönöm, szép napot!

Én inkábbezt venném, és akkor egy gonddal kevesebb.

Ez kétutas már ha nem tévedek, ugye?

Sziasztok, egy kis segítséget szeretnék kérni.

Adott egy DC vízpumpa motor:
Bővebben: Link
Ennek vezérlése egy Atmega328P mikrokontrollerrel van megoldva egy ILRZ44 Power MOSFET-en keresztül. A motor ellátására egy 6V 2A-es tápegység szolgál. A motorral párhuzamosan egy 1N4001-es dióda és egy 100u elektrolit kondenzátor van kötve. A motor indításakor sajnos csak halk kattanás halható, de a motor nem kapcsol be. Természetesen a motort egy LED-el és ellenállással helyettesítve minden szépen működik, így nem a vezérléssel van probléma. Feltételezem a kondenzátor nem megfelelő, de ennek méretezéséhez, típusának kiválasztásához sajnos nem értek. :S Tudnátok ebben nekem segíteni? A kondenzátor nem megfelelő vagy más probléma lehet?
Előre is köszönöm a segítséget!

Szia!
Ha a 6 V-os tápegységet rákötöd a motorra akkor működik?
Üdv.: Feri

Szia, igen direktben simán viszi.

Sziasztok
Egy nagyon kezdo, de elmeleti kerdesm lenne.
Adott ket tranzisztor: BDV65 es 2N6388.
Ez a ketto kozul melyik lenne az amelyik kevesbe melegedne terheles alatt.
En mind nezegetem a W/Cfok ertekeket, de sajnos nem tudok rajonni. Az igazsag az hogy nem igazan konyitom az elmeleti dolgokat.
Melyik lenne gazdasagosabb (amelyik kevesbe melegedne), amelyiknel nagyobb vagy amelyiknel kisseb a „Power Dissipation” ertek ?

A helyedben az elsőt választanám, oda van írva, 125W -os (a másik csak 65W)...
És még a tokozása is nagyobb, jobban átadja a hőt a hűtőbordának, megfelelő pasztával.

Persze csak ha valóban elég a 10A kollektor áram és megfelel a feszültség...

A kondi a motorral párhuzamosan minek kell? Nélküle próbáld meg...
És jó lenne ha adnál egy kapcsolási rajzot, a FET jól van bekötve (és a dióda is)?

Pozitív táp motor egyik kivezetés,
motor másik kivezetés FET DRAIN láb,
FET SOURCE láb a testen.