Fórum témák
» Több friss téma |
Hogy néz ki egy akkora "relé", amivel ez a hegesztőáramot biztonságosan lehet kapcsolni?
Illetve egyik kérdésből adódik a másik. Szabad-e ekkora áram alatt nyitni-zárni a kontaktot?
Olyan nincs! Illetve akkora, mint egy szekrény.
Nem szabad.
Otthon nálad a kismegszakító is szekrény méretű?
Idézet: „egy akkora "relé", amivel ez a hegesztőáramot biztonságosan lehet kapcsolni?”
Célszerűbb lenne szilárdtestrelé, abból is az olcsóbbik nullaátmenetnél kapcsoló fajta. Olcsóbb mint egy megfelelő teljesítményű mágneskapcsoló..
Nem csak mechanikus megoldásban kell gondolkodni, de ha mégis, egy mágneskapcsoló 20-30 A-t is lazán kapcsol, csak kell egy jó szűrés-ívoltás.
Nem a szekunder oldali 1000 A-t kell kapcsolni. Gondolom a kérdező se azt akarta, csak nagyon szerencsétlenül fogalmazott.
Pont nem a nullaátmenetnél kell kapcsolni, mert akkor tuti leveri a biztosítékot.
Egyezzünk meg abban, hogy a nullaátmenetnél a bemenő feszültség is a nullához közeli, tehát biztosíték-kioldási áramot a primer tekercsen kisebb eséllyel hajt át, mint egyéb időpillanatban...
A közel rövidzárban levő szekunder minden időpillanatban rövidzár, úgy gondolom a primerről áttranszformálódott teljesítmény a nullaátmenet közelében a legalacsonyabb.
Induktív terhelés lévén ilyenkor nagy áram folyik. Ha, csak nem jól van kikompenzálva.
Szerintem 90° nál való rákapcsolás a legkedvezőbb.
0° os rákapcsolásnál biztos hogy betelít a vas. Ha betelít, akkor a primer oldali szórás és ohmok fogják meg az áramot. Hegesztés közben a primer és a szekunder oldali szórások és ohmok összeadva fogják meg az áramot (ami így kisebb lehet, mint a telítés miatti áram). Minden tekercselt vassal működő eszközt negyed periódusnyi feszültség idő terület kihagyással kellene indítani, hogy ne telítsen be (mert a bekapcsoláskor a fluxus nulláról indul és nem negatív maximumról így a nulla->pozitív maximum fluxus eléréséig csak fél feszültség idő terület kell). 90°os bekapcsolásnál gyorsan felnől áz áram, de nem nől többre, mint az üzemi áram (amit minden további periódusban amúgy is elér). Szóval 0° os bekapcsolással a hegesztési áramhoz még a telítés miatti tranziens is hozzáadódik! A kapcsolóelemnek természetesen a 0°-os bekapcsolás a legjobb, a 90°-os bekapcsolás meg a legrosszabb eset, ez van. Olyan kell, ami le tudja adni, el tudja viselni a kapcsoláskor fellépő veszteséget. A hozzászólás módosítva: Feb 14, 2016
Igazad van, rosszul gondoltam. Marad a szilárdtestrelé, csak a drágábbik változat.
A hozzászólás módosítva: Feb 14, 2016
Bennem felmerült még egy amatőr kérdés. Vastag kábelt (150 mm2-rel szeretnék megpróbálkozni) ugye elég nehéz szépen ráhajtogatni a trafóvasra, mert nem lehet olyan kis ívben meghajlítani tehát kicsit túl fog menni a vezeték. Ez milyen és mennyi veszteséget okozhat?
Nincs jelentősége, elég jól oda lehet hajlítani.
A nullaátmenet környékén van a legnagyobb feszültségváltozás adott idő alatt és ráadásul pechünkre a remanens indukció iránya egybeesik a gerjesztéssel, simán betelít a vasmag.
Valahogy meg kell oldanom a 6 helyen a hegesztést.
Vagy 6 trafó, vagy 6 kontaktor. Igen, a hegesztőáramot szeretném kapcsolgatni. Esetleg a trafó kikapcsolt állapotában, ha szükséges. Teszek smile-t, hogy ne verjetek meg nagyon
Hm, 6 egyforma trafó, mondjuk 3 x 2-ben kapcsolva, tehát két trafó kapcsol be egyszerre, aztán a másik kettő és a harmadik kettő. Időzítéssel, az áramvezetés ideje is időzítéssel legyen. Vagy lehet a hatot egymás után kapcsolgatni, így tuti nem veri le az automatát. Semmi gond, szépen megtervezed, megépíted és hajrá
A hat érintkező meg mehet egy közös méretezett befogópofa-rendszerbe a hat hegesztési pont szerint, csak arra figyelj, hogy a hat érintkező egyformán nyomjon végig.
Korábban írtuk már, hogy a hálóhegesztéshez minden ponthoz külön trafó kell, amit a hegesztéshez fizikailag közel helyeznek el, hogy a szekunder kivezetés rövid legyen. A szekunder kapcsolgatását felejtsd el. Ahány csomópont, annyi trafó, vagy mozgatod a hálót/trafót, és akkor egymás után egy trafóval.
Az iparban tirisztoros áramkör hajtja meg a trafókat, amin beállítható a hegesztés ideje, árama/feszültsége, a feszültség felfutása (a fentebb írt bekapcsolási problémák elkerülésére). Az egyidejűség elkerülése is fontos lehet, amit fentebb írtak már. Az is igaz, hogy a hegesztés nyomását is illik szabályozni, általában pneumatikával, ehhez tartozik egy előtartási és után nyomási idő is. Idézet: „tirisztoros áramkör hajtja meg a trafókat, amin beállítható a hegesztés ideje, árama/feszültsége, a feszültség felfutása ” Ezt hogyan kell jól megoldani? Ha feszültségcsúcson gyújtok, akkor hogyan variálom a feszülséget? Idézet: „Ha feszültségcsúcson gyújtok, akkor hogyan variálom a feszülséget?” Sehogy. Arról szólna a dolog, hogy induktiv fogyasztót szilárdtest relével nem "nullátmenetnél" kapcsolunk, hanem a maximális feszültségnél A hozzászólás módosítva: Feb 15, 2016
A bekapcsolt idő hosszát tudod szabályozni, hogy meddig döngessen a delej a hegesztési ponton.
Egy számlálós dekóder IC megoldja a trafók bekapcsolását egymás után, annyit kell figyelni, hogy egyszerre semmiképp ne menjen több trafó, mint amit elbír a hálózatod. Tehát egy lassú órajelet kell neki csinálni. A dekóder IC adná a jeleket (rövid impulzus) egy-egy jelformálón át a kapcsolóelemeknek. Neked meg egy nyomógomb kell csak, amivel működteted, de csak addig, amíg nyomod, tehát a gomb elengedése tiltsa le a dekódert, hogy ne fusson végig a 6 trafón a szekvencia. Ez biztonsági meggondolás. A bekapcsoló jel után a trafót kapcsoló áramköröknek kell biztosítaniuk azt, hogy a hálózati feszültség pillanatnyi maximuma előtt kapcsoljanak be, megelőzve a nagy áramfelfutás kialakulását. Ez függetleníti a dekódert a végrehajtástól is. Viszont a dekóder ütemének lassabbnak kell lennie, mint a trafók maximális bekapcsolt ideje, hogy ne fussanak egymásra. Egyszerűbb a lassítás így időzítve, mintha visszacsatolással figyelnéd. Természetesen a vezérlésnek tranzienstűrőnek kell lennie, hogy a kapcsolgatás ne zavarjon be - szűrés, puffer, árnyékolás. A hozzászólás módosítva: Feb 15, 2016
Youtube-n találtam két érdekes videót:
Több pálca egyszerre hegesztve ( cnc robot) Ezt nem igazán értem, hogy miképp ntud egyformán levarrni 6 hegesztést. Szekunder kontaktor. Ez működhet, van keresztmetszet bőségesen. Biztosan nem fog egyhamar beégni
Szerintem sehogy...nyilván a minőségre törekedtek
Csináltam egyébként én is rácsot simán elboldogul vele 2db mikró trafó 2x5 menet 70-es kábellel.Az alu és a réz toldása vékony ezüst fólián keresztül történik,eddig jó volt később talán kémiailag ezüstözve vagy ónozva lesz a réz a csatlakozási pontoknál. De aki tud jobb megoldást szivesen várom azt is
Adri986,
gyönyörű munka, le a kalappal! Hogyan van bekötve a trafók szekundere?
A tirisztorok gyújtása szabályozott. A feszültség szabályozás egyszerűbb, mert ez akár csak vezérlés is lehet, magyarán a gyújtásszög értékével állítják be. Áramszabályozásnál az áramot mérni kell, általában megelégednek a primer áram mérésével.
A feszültség felfutatása azt jelenti, hogy néhány periódus alatt fut fel a gyújtásszög. Valahogy úgy, hogy hátolról lassan hozza az elektronika előre; pl. 150°, 120°, 90°, 60°... Ez jobb, mint 90°-os gyújtással kezdeni, mert kevésbé játszik szerepet a vas korábbi mágneses állapota.
Péter65, köszi a választ!
A kikapcsolásnál is oda kell erre figyelni? Esetemben előfordulhat, hogy kis idő múlva újra be kell kapcsolnom a trafót.
Köszönöm. Párhuzamosan, nálam ha jól emlékszem olyan 4 volt körül van az üresjárati fesz, a magasabb feszültség azért kell mivel nekem hosszúak a karok. Rövidzárban 1.6-1.7KA
Van olyan szabályzó, ahol a lefutást is be lehet állítani, de ha a felfutás fokozatos, akkor nem muszáj vele foglalkozni.
Lehet készen venni ilyen felfutás szabályozót?
Esetleg van rá IC?
Lehet venni, de mivel iparnak szánt eszköz, valószínűleg neked drága lenne. Erre a feladatra cél IC-ről nem tudok.
Régebben fejlesztettem ilyen készülékeket, mikrovezérlővel oldottam meg. Általában lehet találni gyújtásvezérlési alkalmazást mindegyik családnál. Arduino-val is biztosan megoldható. Lehet valamelyik gyújtásvezérlő IC köré analóg és digitális áramkörökből felépíteni a vezérlést, sőt, ha járatos vagy a diakos vezérlésekben, diszkrét elemekből is összerakható. Az a kérdés, melyik technikában vagy jártasabb, illetve milyen szinvonalon akarod megoldani a feladatot. |
Bejelentkezés
Hirdetés |