Csövek elég ritkán szoktak zárlatosak lenni.

donn:
Valóban a táppal kell kezdeni. Trafó - menetzárlat, zárlatos puffer kondi, egyenirányító, ha nem csöves, ha csöves, akkor kihúzni, ha azután is zárlat akkor trafó.

Valóban... Ezért is javasoltam a tápban keresni először a hibát.

Sziasztok.

A következő 807PP kapcsolást megépítettem, működik, deszka modellen tesztelés alatt van. Az lenne a tiszteletteljes kérdésem, mi módon működik az áramkörbe épített áramkör, és miért szól jobban kicsivel, illetve miért lesz ettől kivezérelhetőbb? Az utólag beépített kis kapcsolás az ARC D76-ból került kíváncsiságból az alapkapcsolásba.

Ui: Amit előzőleg felraktam törölni kellett, mert volt egy szarvas hiba a rajzban.

Képed nincs róla? Feltehetnél belőle párat. Érdekelne.

Szia.
Milyen képre gondolsz? Az eredeti rajzokról, vagy a deszka modellről kellene kép?

Üdv. Találtam egy ilyen "kisebb" feszültségen működő kapcsolást. Működő képes az elképzelés?

Szvsz az ECL82 nem szereti az ilyen alacsony tápfeszültséget, jó nagy torzítással hálálja meg. Ha netán mégis működik, n*100mW várható. Miért nem jó a bevált, 200V-ról működő eredeti változat?

Agyrém botrány. Mivel csöves technika, lehet működik. 40v csővel egyenirányítva. 3300 µF kondi. Mi ahyja az előfeszt? Ez annyira bűn hülyeség, hogy a hálózatot a kitalálójára kellene kapcsolni.
Ha a py88 is 6,3v-ról fűt, nagy kárt nem tudsz vele csinálni.

Elsőre a táprészt lehagyom,összerakom próbaképpen,aztán elválik hogy működik-e. 40V szerintem is kevés,van egy toroidom 127V egyenfeszültség leadására képes. Azzal a toroiddal szeretném megpróbálni az erősítő megépítését.

Ez több sebből vérzik, valószínüleg nagyon torzít.
Kezdve azzal hogy az R2 eléggé beterhel az első fokozatnak, a pentódán a szinte 0 előfeszültség miatt nagy nyugalmi áram fog folyni.
A PY88-at egy ellenálláson keresztül lehetne fűteni az anódtekercsről, de saccperkábé 10-20V esni fog rajta, és a C3 is eléggé megrángatja majd.
Ha van legyilkolni szánt ECL-ed akkor hajrá!
Ha a 127V-ot ha ráengeded az tuti kinyírja, előtte idíts el egy videófelvételt hogy mi is lássuk

Előtte kicsit átméretezem azért.

Azért, mert akik ilyeneket kitalálnak azok a félvezetős világban lehet hogy otthon vannak, és az ott szerzett tapasztalatokat igyekeznek csövekre átültetni. Őket az első lépéseknél két dolog szokta hátráltatni, az egyik a kimenőtrafó, a másik a "rendes" anódfeszültséget produkáló trafó hiánya, mert 6V azért akad a ládafiában.
A papír meg mindent elbír, még a 3300µF-os kondit is...

De neeeeeee! Ebben a formában neeeeeeeeee. Nyomokbam se neeeeee. Alap ecl82 kapcsolás. Akár tedd be egy pcl86-ra méretezett kapcsolásba. Az már audiofil lesz ehhez képest.

Van az ECL-PCL családból olyan ami kisebb feszen is beéri?

Miért nem szeretnél nagyobb anódfeszültségű kapcsolást? Félsz a "nagyfeszültségtől" vagy nincs megfelelő trafód? Ha félsz, akkor ne építsd csöves erősítőt vagy próbálj nagyon odafigyelni. Ha trafó gondod van, arra is vannak megoldások:
- feszültségtöbbszöröző kapcsolások (úgy érzem esetedben még nem egy audiophil erősítő építése a cél, tehát nyugodtan kisérletezz)
- két trafó szembefordítása ( -> 230V/12V <-> 12V/230V ->)
- tekercselés
- bontás valmilyen alkalmas készülékből

Ha le van választva a hálózatról(trafóval) és nincs egyéb egészségügyi okod(peachmaker, szívritmuszavar,stb), akkor túl lehet élni egy rövid találkozást az anódfeszültséggel.

Akkor építsen félvezetőst, ha már nagyon fél az anódfeszültségtől. Próbára megteszi a legegyszerűbb rádiós hálózati- és kimenőtrafó. Ha működik, lehet tekertetni jobbat. Bár nem ECL 82-t használnék első körben, hanem ECL/PCL 86-ot, abból több van. A 3300µF meg egyenesen marhaság. A munkapont beállításról nem is beszélve.

Ez totális csőd , miért kell ilyen vacakkal foglalkozni ! Van itt a téma képei közt rengeteg már bevált kis erősítő !

Lehetne játszani még telepes csövekkel (1S5, 1T4, 3V4) vagy a ruszki apróságokkal is (pl. 1П24Б).

Azokból nincs annyira sok, nekem is csak mutatóba van. Ezek inkább javításkor jönnek jól. A telepes csöveknek könnyű kinyírni a fűtésüket! Jut eszembe: fejhallgató erősítőt lehet építeni ECC88-ból, az bírja az alacsony anódfeszültséget. Ha többet összeköt párhuzamosan, akkor az alacsony impedanciájú füleseket is meghajtja.

Szerintem, varjunk a gombhoz kabátot tipikus esete a cél. Kicsit felzavarta a fórumozókat (értelmetlenül).
Azt sem értem, miért kell 1-2db -os csőkészlettel építkezni. Én akkor vagyok nyugodt, ha van, amiből lehet válogatni. Még egy jobb fejhallgató erősítőnek is kijár a 2-300V.

Cső épp van (ecc8x ,PCLxx-ECLxx,PL5xx és még sok sok cső),nekem csak a kisebb anód volt a lényeges,bár alapból nem a 40V-os kapcsolás szerinti feszültségnél akartam maradni,hanem 127V-hoz szerettem volna átrajzolni,a kérdés annyi hogy a kapcsolás erre alkalmas-e vagy válasszak az ECLxx-es szériából egy gyári kapcsolást és azzal próbálkozzak.

Ahogy többek között Gábor is írta: "Neeeeee!" (remélem jól idéztem )
Van az oldalon is annyi PCL86 kapcsolás, amibe beillesztheted. Normális felhasználás mellett is igen kicsi az erősítése, hátha még megpróbálod sokkal alacsonyabb működési feszültségre kényszeríteni.
Én nem hinném, hogy a 127V szűretlen feszültség elég lesz. Ha a szűrésen is esik, mi marad belőle?

Nincs, mert ezek hálózati készülékbe készültek, hálózati feszültséggel. Az UCL csövek talán beérik 170V körül (valójában nem tudom, lénygesen különbözik-e az elektróda szerkezetük, de adatlap alapján alacsonyabb feszültségre készültek, mert 220V egyutas egyenirányításával táplálták őket). Szóval nem. Az ECC88 más tészta. Ha alacsony feszültséggel szeretnél, akkor ezek nem jók, nincs igazából áramuk ahhoz. Talán a 6080-as cső bírja, vagy ott van az itt többször emlegetett PL504-es kapcsolás 27V-ról. Nem tudom, az milyen lehet, nem építettem meg, de többen igen. Kb. 1W jön ki belőle. Szól, de normál körülmények között nem jó zenehallgatásra, kevés.

Esetleg a Nutube megoldás lehet, de még horror áru dolog...

Ha mindenkepp kisebb feszultseggel akarsz dolgozni, akkor amcsi csoveket keress. Ott nagyon gyakoriak voltak a halotrafo nelkuli eszkozok, melyekben 110-125V koruli anodfesszel mentek a csovek.
Pl 50L6-GT (vagy kisebb futofesszel a 12L6-GT,25L6-GT) ..stb

Nekem ez nem tűnik régi TV csőnek. Mindenre van megoldás, csak nem mindig releváns. Vehet persze nuvisztort is, de mivel ECL82-esről beszél, nem hiszem, hogy 300B áron akar építeni high-tech cuccokból...
Szerezhet nuvisztort is. Azok már 50-100V között jól működnek.
(Hangzatos a cikk. Kár hogy ez már 30-40 éve létezik nuvisztor címen).

Sziasztok!

Találtam itthon egy PY88 számú Tungsarm csövet,
az lenne a kérdésem hogy fékfoknak lehetne-e használni?
Van itthon egy ferritem is, 10mm átmérőjű E-mag, illetve rúdjaim is vannak 1cm*22cm.

Ezekből lehetne építeni egy végfokot kimenőtrafóval?

A PY88 az egy egyenirányító dióda, a csöves korszakban televízió sorvégfokaiban dolgozott. Így a válasz nem, illetve használhatod egy tápegységében...

Fékfoknak bármit. Egyikből sem: A PY88 (vagy bármely "Y") egyenirányító cső, nem erősítő. Kimenőtrafónak lemezelt vastest(et használunk) alkalmas, ferrit nem. Nézd meg a cső adatlapját.