Valakinek van tapasztalata szigetelés terén a hőtükrös fóliáról? Bármilyen tapasztalat érdekelhet. Pro és kontra, még szubjektív vélemény is jöhet akár.
Amin gondolkodok, hogy fehér lapos lemez tető-párazáró fólia-15 vagy 20cm üveggyapot(még a gerendától függ)- hőtükör-ezen gipszkarton, vagy lambéria, és hogy élhető lehet-e alatta az 1000 fokban nyáron. Szinte végig rásüt a nap. Ja! Mennyezet nélkül, légkondi nélkül.

Egy idő után minden átmelegszik. Én laktam vagy 10 évet egy 1m vastag vert-falú házban. A nyári hónapokban ott is felment a hőmérséklet egy idő után, télen pedig alig bírtam visszamelegíteni a falakat mikor két hétre elutaztam, és kikapcsoltam a fűtést. Pedig ennek a falazásnak hírhedten jó a szigetelése.

A hőtükör csak a fűtőtestek (radiátorok) esetén ad számba vehető eredményt. a mögötte lévő falfelület nem forrósodik át extrém módon, így a nagyobb hőmérsékletkülönbségből adódó plusz hőveszteséget lehet elkerülni.

József Attila írta:
"....Ügyeskedhet,
Nem fog a macska egyszerre
Künn s benn egeret."

A hőszigetelés a gyenge hővezetésű fal és mennyezetburkolatot jelenti, ami addig működik, míg az is át nem melegszik teljesen. Időt lehet vele nyerni, és nem június közepétől ver ki a víz, hanem július elejétől, de az eredmény ugyanaz. Akár a leggyengébb klímával kombinálva viszont nagyon jó eredményt ad már egy 15 cm-es gyapotréteg is. Amire nagyon figyelni kell: a hőhidak létrejöttének megakadályozása, nyáron csak egy kis pénzbe kerül, télen viszont párásodás, penészesedés lehet belőle.
Ha van helyed, egy álmennyezet 10-15 cm-es légréteggel is csodát tehet.

Hőtükörből kétféle van, téli és nyári. A külső réteg a nyári meleget veri vissza még a szigetelés előtt, a belső a szoba melegét tartja benn. A külsőnél jól végig kell gondolni a párazárást, átszellőztetést. A belső általában párazáró. Nem sokat tudok mondani róla, mivel nem tudom milyen lett volna nélküle . Lambériával volt burkolva, nem tudom emiatt, vagy más adottság miatt de túl alacsony volt a páratartalom, pluszban kellett párásítani.

Gondolom most csak viccelsz. A szigetelésnek pont az a lényege hogy nagyon csekély mértékben vezeti a hőt, az sosem fog átmelegedni. A gyakorlatban csak azért szokott lófütyit érni, mert az ajánlások szerint fogják és ráteszik kívülről a téglafalra, amivel kb. adnak a sz@rnak egy pofont.
Egy hagyományos régi építésű ház födémje a kánikulában konkrétan tolja lefele a padlás 50-60 fokos melegét a lakásba. Ha belülről, azaz a szoba felől van mondjuk 15 centi nikecelled a mennyezeten, akkor ebből a melegből semmi sem érezhető a szobában.
Fűtés (hűtés) szempontjából a téglafal (legyen az akármilyen) hővezetőnek tekinthető, míg mondjuk a nikecell szigetelőnek.
Jártam olyan házban ahol a 10 centi szigetelés nem a falon kívül hanem belül van, drasztikusan kevesebb a fűtési költség, és sokkal jobb a hőérzet. Valamint nyáron sem kell klíma.

Nem, nem vicceltem, gondolkodj, a fal nem csak hővezetéssel jellemezhető!
A belső szigeteléssel nagyon lecsökkented a belső tér hőtehetetlenségét is.
Egy átlagos szobában lehet számolni ötven kiló levegővel, és ötezer kiló fallal. Mire ez a fal felmelegszik, eltart egy darabig. Ha kívül szigeteled, akkor sokkal tovább tart.
Ha a szigetelésed belül van, akkor a fal hőfelvevő képessége kiesik a képletből, és már a te harminchét fokos testhőmérsékleted is melegíti a levegőt, egy asztali számítógép már fűtés benyomását kelti, egy hajszárító pedig kazánház érzetet adhat.
Ezért írtam, hogy klíma nélkül képtelenség élvezni, mert a belső tér sokkal hamarabb melegszik.
Arról pedig beszélgess el egy építésszel, hogy a fal hogy viseli azt, hogy télen nyáron kifűtetlenül áll... nem én akarlak megijeszteni!

Belső szigetelésnél a hideg falra télen erősen lecsapódik a nedvesség belül a szigetelés és a fal közé bejutó levegőből.

Pont az a lényeg. Ha belül van a fal, ugyanúgy felveszi a hőt (jókora veszteség amíg felfűtöd), és el is vezeti, csak mivel rajta van kívül a szigetelés ezért az aljzat és a födém felé fogja, ami nyilván lassabb mintha a teljes felületen vezetné.
Az így szigetelt házban szinte az átmeneti időszakokat (tavasz, ősz) is végig kell fűteni (megint csak nem kis költség) mert a fal belül hűteni fogja a levegőt, és a lakók folyamatosan fázni fognak (sokak tapasztalata).
Hogy az építész mit mond az egy dolog, a ház amiről beszélek 17 éve működik így, a falak köszönik jól vannak. De mondhatnám a lakásomat is, az is vagy 10 éve van belül szigetelve. A belső szigetelés egy esetben gond, ha nem megfelelő az aljzat vízszigetelése (sok régi ház ilyen), és a téglafalban felkúszik a talajvíz, ami ott télen megfagyva rongálja annak szerkezetét.

Ez csak mese amivel a népet riogatják. Nincs ott levegő ha rendesen van megcsinálva. Semmi ilyet nem tapasztalok nálam sem, penész sehol, és a falak is rendben vannak.

Stewe:

De mondhatnám a melléképületek millióit amik egyáltalán nincsenek télen fűtve, ettől függetlenül állnak, anélkül hogy a falnak bármi baja lenne.

Kívül, a tetőfedő anyag és a tetőszerkezet (páraáteresztő fólia) közt 2-3 cm jól átszellőző légrés legyen.
Belül a belső födémburkolat jó hőtárolóképességű legyen. Legalább 2 réteg 12,5mm vastag gipszkarton, de lehet 3-4 réteg is. Minél vastagabb, annál jobb. Persze fontos a jó teherbíró ácsolat.
A kettő közt jól tömített, légmozgás mentes legyen a tér.
A tükörfólia helyett van fényes felületű páraáteresztő fólia.

Ez igaz! Nekem a padlásszoba 2 cm vastag nikecellel van szigetelve. Télen ha megy a TV (CRT) és ketten nézzük, nem kell fűtés. 24 °C -ra melegszik. Nyáron annyi a hőmérséklet mint kint. Klíma nélkül élhetetlen.

Ha ez így jobb, mint a külső szigetelés, miért mindenhol az utóbbi módszert használják?

Amit leírtál, az úgy ahogy van, igaz is. Csak el méltóztattál felejteni, hogy a belső hőforrások melegét is UGYANÚGY MEGFOGJA, te pedig meg fogsz főni. Vagy egy kis klíma, vagy egy okos szellőztető rendszer mindenképp kelleni fog ha valóban hűvöset akarsz, a fizikát nem lehet meghágni

Nem jobb, csak kényelmesebb az utólagis kivitelezés, nem kell körbeállványozni a társasházat... de csökkenti a hasznis teret is a fűtendő térfogattal együtt.

Azért amit leírtam. Nedvesek a falak, olyan helyen jobb ha a fal télen melegen van tartva a fűtéssel, mintha átfagy a belső szigetelés miatt.

Miért is? Télen pont az a lényeg hogy fogja meg. Nyáron pedig van légmozgás a nyitott ablakok miatt, illetve az aljzatot sosem szigetelik, ami hűti a belteret.
Ha hihető ha nem, nálam a legnagyobb kánikulában sincs 24-25 foknál több, pedig nincs klímám.

Sziasztok. Opel Astra F (97) autóból mit érdemes kiszedni? Motorja rosz, nemsokára viszik leadni a megsemmisitőbe.

Az enyémben anno találtam egy 100 márkást. Még forgalomban volt.

Az egész kérdés nyárra volt kihegyezve, ez elég fontos a válaszomnál'
Ha a kinti levegő hűvösebb, nem tudommiért akarsz szigetelni,
Ha a meleg levegőt kitessékeled valahogy, annak a helyére buztosan bemegy valami, nyáron a meleg....
Ebből nem jőhetsz ki jól.)

A hangszórók kábelkötegeit....
ha fullos volt perste!
Mert a forgalomban lévőknél nehezíti az új hangszórók berakását, hogy a kábelezését is kihagyják a kisebb fekszereltségű modelleknél.

Bővebben: Link

Hát ezt magyarázom már mióta!!!
Kőszi!))

Én a motorvezérlőt,léhzsákokat,piro-övfeszítőket,és sok elektronikát kitermelnék belőle. Szervokormány,szervoszivattyú ilyesmik még eledhatók lehetnek. Klíma volt benne?
István

Milyen felszereltségű az autó?
Milyen karosszériás?
Milyen motor van benne?

Az enyém nem bontódik. Cupika vágott le egy F Astrát.

Opel Astra X14XE 1,4 16 66kW

Ebből az injektorok, EGR szelep, szekunder levegő szivattyú szeleppel, generátor, önindító, olajteknő, hengerfej, pillangószelep ház, váltó, féltengelyek, gólyalábak, fékek, ha volt benne BC akkor esetleg az, jeladókkal ,BC karral, Km óracsoport, fűtéskonzol, elektromos ablakemelők ha vannak kapcsolókkal, ha van elektromos tükrök, központi zár vezérlővel, ajtó kötegekkel komplett kábelköteg, ECU Immobiliser karikával, első lámpák, inexek, hátsó lámpák, hátsó sárfogók, stb stb, igazából csak a kaszni nem kell, vagy ha a hátsó tornyok épek akkor azt kivágni.....

Voltam olyan ügyes, hogy kerítésfestés előtt a festékes bödön nyitásakor egy adag kiloccsant a térkőre.
Dió színű vastag lazúr.
Valakinek van tapasztalata ezzel: Bővebben: Link Ez kiviheti?

Ha már megkötött akkor súrolhatod vele órákig.
Régebben volt a Milesi-nek festékeltávolító gél-je de az az uniós környezetvédelmi irányelvek miatt betiltották. A ami napság lehet kapni kromofág gélt azt még nem próbáltam ki.
Sorrend: kromofágot neki majd a térkőtisztítót, hogy a recékben is eltávolításra kerüljönaz anyag.
Egyébként gumikesztyű, zárt védőszemüveg és zárt felsőruházat nem árt a kromofágozásnál.

Felszedni a térkövet és megfordítva visszarakni?