Ismét egy Műszermentésről számolhatok be. Aukciós oldalon potom pénzért vettem egy "valami kijelzős műszer, hibás, alkatrésznek" című valamit. Már a fényképek alapján titkon reméltem, hogy ez az amire gondolok, de amikor megérkezett, bebizonyosodott. Ez egy a 80-as években készült amatőr által (a szó legnemesebb értelmében) készített digitális TTL IC-kel felépített Nixie-s freki mérő, etalon frekvencia kimenetekkel. Egy Házilag készített fűtött, termosztált precíziós 1MHz-es időalap dolgozik benne, hungarocell belő szigeteléssel. Hibásan érkezett, egy vezeték le volt szakadva, illetve az egyik számláló áramkör hibás volt. Pár óra alatt megjavítottam. Beállítani sem kellett, digit szkóppal nézve tökéletesen pontos. Külön érdekesség, hogy még a dobozt is kézzel készítették. Hasznos kis műszer lesz a múltkor felélesztett EMG Generátor mellett.

Még szerencse, hogy ilyen elenyésző hibája volt csak. Gratula hozzá, használd minél több ideig hibátlanul!

Anno még az örökkévalóságnak készültek ezek a cuccok, hírből sem ismerték a tervezett elavulás fogalmát.

Létezhet átszámítás m/s-ból m³/h-ra?
Konkrétan 20m/s minimális légsebességigényt ír elő a gép doksija, de az elszívók légteljesítményét meg 1000m³/h-ban adták meg.

Nyilván kellene hozzá tudni az áramlási keresztmetszetet.

100mm, de a súrlódási veszteség, turbulenciák stb, értékek ismeretlenek.
szerk:565m³ kapok egyébként.

A számításod helyes. A 100 mm csőhöz ez rengeteg. Egy gép elszívása esetén viszont simán lehet helytálló. Ismerni kellene az elszívód nyomásgörbéjét és a csőrendszered méreteit (hossz, átmérő, mlyen cső) a már említett áramlási veszteségek miatt. Lesz a csöveidnek egy nyomásgörbéje amit rá lehet pakolni az elszívó görbéjére és elég jó közelítéssel meghatározható, hogy tudja-e ezt a légmennyiséget.

Mondjuk, ha érzésre mergfelelő számodra az elszívás, akkor ez teljesen lényegtelen.

Sziasztok!

Az elmúlt héten a következő műszerekkel gyarapodtam.
A szkópon egy ESR mérő csücsül(skálázás folyamatban), illetve egy AVR DDS jelgenerátor.

Nagyon szép műszerek, Főleg a Ganzuniv. Használd egészséggel őket.

Élesben is kipróbáltam, és nem látom a dolog értelmét. Mintha rá akarnám erőltetni az erősítőre ezt a kötési módot, de az védekezik ellene. Ide írtam pár sort, és fotó is van fölötte.

Sziasztok!

A tanácsotokat szeretném kérni.
Van egy 3.6 V-os csavarhúzóm, amiben megadta magát a li-ion aksi. 1 db valószínűleg* 18650-es található benne.
Mekkora áramleadású aksit kellene belerakni? JÓ lesz ide a Panasonic cgr18650e típusú védtelen cella, mely 4 A-ig mutat kisütési diagramot, vagy nagyobb kellene, mint pl. Lg he4?
Nekem az logikus, hogy mivel kis feszültségű a gép, ugyanakkora teljesítményhez nagy áram kell. De aztán lehet, hogy megoldották sok-sok fogaskerékkel az erőleadást.
Még nem szedtem szét a gépet, de valszeg valami noname kínai aksi van benne, mivle a gép sem egy márkás jószág.

Előre is köszönöm a válaszokat.

Bizos, hogy lítium akksi? 3.6V-ot a hagyományos NI-CD, NI-MH akksikhoz szoktak írni, ezekből 3 cella a 3.6V. Szét kellene szedni, megnézni.

Valóban nem az, ma reggel szétszedtem, mert evett a kíváncsiság. Persze, hogy 3 db ceruzaakku méretű NiMh cella van benne. Megnéztem, a kettőből 1 db döglött. de mindhármat cserélem majd egyformára. Szerintem kap Lidl-s Tronic akkukat, és kész.
Egyébként Li-ionos változatot is láttam ugyanebből a gépből még az Obiban, úgyhogy azért gondoltam, hogy az.

Viszont továbbrais áll a kérdésem, hogy egy ilyen kis motornak mekkora áramfelvétele lehet maximális terhelésnél? 3.6 V-os és 3 Nm-es forgatónyomatékot tud leadni.

Az áramfelvételt aligha lehet ilyen esetben kézben tartani, igy mindig jobb ha a nagyobb teljesitményü akkut rakod be. Ez nem kérdés.

Pisti, Pisti, azt a (2) szeget kellene kihúzni belőle, nem ide illő!

Lidl Tronic akkukat vette egyszer, szinte használhatatlanok voltak.

A Bosch PSR12 csavarozómba NiCd cellákat raktam. Öt-hat éve működnek, nagyjából két-három hetenként használva. Nem olyan ördögtől való az.

A "valszeg" az milyen szeg?

Rendben, értem. Bocs utólag is. Én már nem tudom kihúzni, de akkor kérem a moderátorokat, hogy tegyék ezt meg.

Vettem egy új porvédő maszkot, nagyon jól illeszkedik és nagy a kitekintési szöge:

Dobtam egy hátast!Tökéletes!

Tökéletesen meg lehet benne fulladni, vagy nem véd a portól, mert szájon keresztül levegőt venni sokkal károsabb mint az orr "szürőbetétjén" keresztül.

Rossz ötlet. A por ellen nem véd (esetleg a frizurádat), de nagyon gyorsan drámai mértékű oxigén hiány, és széndioxid többlet alakul ki.
Többféle jó és kényelmes megoldást kínál a piac, és már 1-2 százért is egészen jó pormaszkok vehetők. Sőt van sima légzésvédő "lap-maszk" is, amit a kórházakban használnak cseppfertőzés ellen. Az ide nem a legjobb, de nálam az is jól bevált ha nincs más.

Pár hónapja a garázsban a gerendákat akartam tányéros tépőzáras flexre való csiszolóval lesímítani.
A munkavédelmi boltban adtak olcsón lejárt szavatossági idejű szelepes maszkokat valami 50 Ft-ért darabját.Mindjárt vettem 5 db-ot.A csiszolás azóta sem kezdődött el,de a maszk már megvan..
István

A porálarc haszna nulla, mondjuk tojás nagyságú szemét nem fér át rajta. Néha dolgozok sok finom port termelő géppel, minden féle porálarc mellett az orrom tele a porral. A szélénél nem fekszik fel igazán a bőrre, sok por ott bemegy.
Gázmaszkot vettem porszűrővel, nincs por orromban. Csak ennek van értelme.

Ez alapvetően hamis állítás. Ha nálad mégis bejut a por, akkor ott valamilyen használati hiba van. Mi sok ilyet használunk, és nincs gond velük. Vannak "szokatlanabb" arcformák, ahol simán kézzel meg kell az elején igazítani a peremet és máris jó. Illetve az arcszőrzet is bezavar, de ezzel együtt is szeretjük a szelepes M3 márkájú porálarcot. Nem tudom pontosan, de talán 10-100 um-es a megadott szűrési szemcseméret nagyságrendje.
Ami engem kicsit zavar, az a belső felületen a kilégzésből lecsapódó pára. Ettől megnedvesedik a belső rész. De rendszeres cserével, a dolog jó.

Az a laza papírféle porálarc nem tud erővel a bőrre simulni. Akármit csináltam, akármilyen porálarc felhelyezésével, használat után a bőrön is látni porcsíkokat az álarc széle bőr érintkezésnél, ahol nem fekszik tökéletesen a bőrre, bemegy a por szívásra.
Munka közben könnyen elmozdul.
Szerintem nem veszitek észre a por beszivárgást, nem hagy a bőrön nyomot.
Az erős gumi gázmaszk széle erővel nyomódik a bőrre, de még ezt is igazgatnom kell a biztos tömítés miatt. Átlagos arcforma, nincs szőrzet.

Az a baj,hogy szemüveges vagyok. Emiatt rettenet nehéz olyan megoldást találni,hogy kapjak levegőt és lássak is még pluszban. Talán ha lenne dioptriás gázálarc.

Van amelyik a szemet nem takarja, csak a szájat ér orrot, szemünk szabad. Munkaruházati, védőruházati féle boltokban kapható. 5e a maszk, 4-5e hozzá a szűrőbetétek. Sok féle szűrő kapható hozzá, különféle gázokhoz más-más szűrők, és külön porszűrő. Ennek kiválasztására ügyelni kell. Nem olcsó, de csak ez véd.

A gázálarctól való eltérítés szándéka nélkül (a védelem részben pszichés kérdés is), nem helyes összemosni ezt a két alapvetően eltérő funkció.
A gáz és porvédelem lényegesen különböző megoldásokat kíván, hiszen a gázmolekula mérete töredéke a porszemcsékének. Míg az előző hermetikus zárást igényel, addig az utóbbi csak egy "kerítés" a por áramlási irányában.
Fontos körülmény ezen kívül, a por elleni védelem célja. Említetted a maszk szélein kialakuló porcsíkot. Ez valóban ott van, és pont ez alakítja ki a zárást. De -nagyon fontos!!- a por valójában nem egy toxikus anyag, nem mérgező mint esetleg a gázok egy része. Azért óvakodunk tőle, mert mennyisége és alakja miatt, a tüdőbe kerülve rontja a légzés hatékonyságát, illetve hosszabb távon tartós irritációkat, gyulladást okozhat. A szervezetünk eleve úgy van kitalálva, hogy képes egy bizonyos mértékű porral megbirkózni, hiszen a levegőnek természetes formájában is van portartalma. Tehát a porálarcnak elsősorban az a célja, hogy jelentős mértékben csökkentse a porbelégzést, de nem várjuk el a hermetikus zárást.
A gázálarc erre a célra túlzás. Csak mint érdekesség jegyzem meg, hogy ha valóban kritikus gázról, vagy nagyobb koncentrációról van szó, akkor a szűrőbetét nem is elfogadott. Ilyenkor elvárás a külső levegőpalack, ami a kiáramló levegő (egyébként nem is levegő van benne) minimális túlnyomása miatt tudja maszkon kívül tartani a veszélyes közeget.
Kihagytam. A képeden festőálarc van. A festékek higítói nagyon veszélyesek, mérgezőek, idegi károsodást okoznak, rákkeltőek, stb.

Veszélytelen por esetén pormennyiség csökkentésre jó lehet. Hajlamos arra a papírszűrő, hogy az összes levegő nem a papíron szűrve jön be, hanem a széleken, bőrrel érintkezési pontnál hézagon szűretlenül. Nem vesszük észre.
Üvegszálas nyáklemezt vágom gyémántszemcsés tárcsás csempevágóval néha. Kb. fél nap egy ilyen akció, rettenetesen száll a por. Ennek az anyagnak ártalmassága -állítólag- pontosan nem ismert, de az tudott, hogy bizonyos szemcseméret alatti ilyen jellegű anyag soha nem ürül a tüdőből, és ez a vágás termel ilyen kis szemcséket.
Sosem biztos, hogy veszélytelen amivel dolgozunk. BarnaPili kolléga akar fát csiszolni, a fapor nem árt. De ha az a fa kezelve volt valamilyen vegyszerrel, már lehet baj.
Régen minden házépítésnél sarokköszörűvel vágták a hullámpalát, semmi porvédelem, ez nem árthat jelszóval. Évekkel később derült ki, hogy jelentős azbeszttartalma rendkívül káros, tüdőből sosem jön ki.
A természetes port, ami nem toxikus anyag, csak bizonyos mennyiségig töménységig. tolerálja a légzőrendszerünk.
Lehet, hogy túlzásba viszem, de biztos ami biztos.