Szia!
Örvendünk, hogy Te is érdeklődsz a csöves technika iránt. Az meg még inkább örvendetes, hogy nem szolgai módon másolsz egy kapcsolást, hanem meg akarod érteni a "lelkivilágát". Sajnos egy hangyányit komplikáltabb kapcsolással kezdted az ismerkedést, mert itt a két cső munkapontja összefügg egymással, míg az általános gyakorlat a kommersz készülékekben éppen az, hogy a fokozatokat egymástól egyenáramúlag elválasztott módon építik fel, ezáltal mindenhol a munkapontot helyileg állítják be. De ez a kapcsolás sem érthetetlen, hisz emberek tervezték.
Akkor lássunk is neki az ismertetésének (mintha szakmai ismeretekből szóbeliznénk a '70-es években):
1: Az anódáramhoz ez a képlet nem jó. A transzformátor 5kOhm-ja ugyanis váltakozóáramú impedancia, Ohm-os ellenállása 200-350 Ohm körül adódik (ez a tekercshuzal hosszából, és keresztmetszetéből adódó érték), így az anódáram akár 1A is lehetne. Itt arról van szó, hogy a kis ellenállású tekerccsel sorba kapcsolódik a cső, és az sokkal jelentősebb ellenállást jelent, mint a trafó. (Az egyenáramot nem lehet transzformálni, a trafó csakis a cső által létrehozott áramváltozásokat képes átvinni a szekunder oldalra.) Tehát a cső fogja "elfűteni" azt a teljesítményt, ami a rajta eső feszültség, és áram szorzata. Az anódáram tehát nem képletfüggő, hanem kizárólag a cső munkapontjától függ (ebben az esetben).
2: A segédrácsáramot ugyanúgy vezérli a vezérlőrács, mint az anódáramot. Mivel a konkrét segédrácsellenállás kicsi (150 Ohm ), ezért érdemben a feszültségviszonyokat az R7 fogja meghatározni. Valóban el lehet hanyagolni az EF anódáramát, a gondolkodás ebben a vonatkozásban nem rossz.
3: Sajnos a katódáram bukik az anódáram okán, bár az igaz, hogy az anód, és segédrácsáramok összege.
Munkapontos kérdések.
1: A katalógusadatok mindig egy meghatározott munkapontra vonatkoznak, ami kicsit sem szentírás. Ha belegondolsz a segédrácsfeszültség a következőkből adódik. 312V a tápfesz. Ebből azonnal lejön a 28V-os katódfeszültség, valamint az R7-en eső 55V. Marad 229V, miközben 250V-os segédrács feszültséghez tartozó karakterisztikát nézegeted. Az ilyen karakterisztikák hasznosak, de akár be is vihetnek az erdőbe.
2: A katódellenállás számítása is bukik az anódáram miatt.
EF86-os kérdések.
3: A cső munkaellenállása az R6 2,2MOhm-os ellenállás lesz.
4: Az anódfeszültséget nem kell számolnod. Az meg van adva a rajzon, igaz kicsit odébb. Értéke megegyezik a végcső vezérlőrács feszültségével, tekintve, hogy az R9 1k-s ellenálláson áram nem folyik, így mindkét végén azonos a feszültség. Áramot az R5+R6 eredőjéből, ill. a rajtuk eső feszültségből számíthatsz. A két ellenálláson kb 238V esik, együttes értékük kb. 3MOhm. Ebből az következik, hagy az anódáram rendkívül csekély, mindössze 0,08mA.
5: A válasz benne van az előzőben.
6: Jól látod, sőt még az R7 is ilyen szerepet tölt be (többek között).

Találtam 4 db PCL82-t, valakit érdekel?

A gyűjteményembe szivesen elfogadnám....

Sajnos nem jól okoskodsz.
A kimenő 5K-ja induktancia (a primer induktivitás, alsó frekvencián tanúsított váltóáramú ellenállása, omega*L), nem ohmos ellenállás, a munkapont beállításánál az ohmos ellenállást általában elhanyagoljuk.
Az EL84 katódárama 40 mA mert 28 V / 700 Ohm = 0,04 A.
Az EF 86 anódárama 0,1 mA mert 299 V / 3030000 Ohm =0,0001 A, tehát az anódfeszültsége ennek a csőnek 19 V, a rácseőfeszültsége -340 mV. Munkaellenállása R6 (2,2 Mohm)
Az EL84 rácselőfeszültsége így -9 V-ra adódik a közvetlen csatolás miatt.
R5, c3, C4 valóban az EF86 tápfeszének a szűrésére és a cső csatolásmentesítésére szolgálnak (R6, R5, C4 találkozásánál 235 V)
uszkve

Hellóztok srácok!!
A tegnapiak alapján belemerültem a Sztár régmúltú Tv-nkbe és találtam benne sok féle csövet(kép)!!
És azt szeretném megtudni,hogy ezekből össze lehet-e hozni egy jó kis sztereó erősítőt az én 15W 4ohmos hangfalaimhoz???

Az 1. képen gy ECH84, egy PCL84, és egy EF184 látható. Ez utóbbi igen jó feszültségerősítési célra. Az első, és második kevésé használható.
A 2. képen egy PCF82, PCF802, PCC189, és egy PCH200 látható, ez utóbbi biztosan nem a Sztár TV-ből.
A 3. képen az első 3 helyen PCL85-ösöket látok. Az utolsót is ebből az irányból kellett volna fényképezned.
Müszi úgyis megválaszolja Neked, hogy a 3 PCL85 lesz a megoldás.

Az utolsó szerintem egy PCL86, valószínű RFT gyártmány, nekem is van egy belőle,
A PCL85 kiváló lesz a végfok megépítéséhez,

üdv

Te Erick!
Nem gondoltál még arra, hogy esetleg elolvasd az eddig leírtakat (uram bocsá', jegyzetelni, ami kell) és inkább érdemi kérdéseket tegyél fel ? Az, hogy lehet-e csőből csöves erősítőt építeni, szerintem korántsem nevezhető érdeminek.
Ugyanazt ismételgeted kezdettől fogva, többször választ is kaptál rá. A sültgalamb nem tud repülni, ha valamit akarsz, akkor tenni is kell. A szájbarágás csak akkor lehetne módszer, ha nem lenne hozzáférhető információ, vagy nehezen hozzáférhető lenne.

Húdeszemétvagyok

Imi65, sturbi! Hálás köszönet! Mintha megvilágosodtam volna!
Sajna a csöves erősítő építése egyelőre leginkább fejben megy, bár a csövek, trafók megvannak. 4 hónapos csemetém sok időmet veszi igénybe (hálistennek!!! ), de igyekszem elsajátítani ezt a technikát, amibe valhogy egyik napról a másikra szerettem bele így 30 évesen, s majd egyszer ráhagyományozom a fiamra!

Köszi mégegyszer!

Köszi a gyors válaszokat,és bocsi hogy hülyeségeket kérdezek néha
És ha már így "mindent" tudok,akkor valakinek nincsen egy kapcsirajza ezekhez a PCL85-ös csövekhez???
Jah és mégegy ezekben az erősítőkben már benne van a hangerőszabályzás is vagy ahhoz kellenek még plusz csövek is??
És találtam egy kapcsolási rajzot PCL85-ös csövekehez,ehhez mit szóltok???
Hány wattos lehet??

Pedig még köbzoli nem is válaszolt. Amúgy mindenkinek Kellemes Nyuszi Ünnepet!
Gratulálunk a gyermekedhez, reméljük hogy sikerül "megfertőznöd" idővel Őt is.

Ehhez igen hasonlatos Müszi kapcsolása. A pentóda segédrácskörébe nem árt egy 100-150 Ohm-os ellenállást betenni, ugyanígy nem árt a pentóda rácskörébe sem egy 5-10k-s ellenállás.

Hát jó!!
Ebből nem sokat értettem mert mint már mondtam kezdő vagyok!!
És egyébként még lenne egy kérdésem mivel van 3db PCL85-öm meg 1db PCL86-om,így azt kérdezném hogy melyik a jobb,mert tudok még szerezni esetleg PCL86-ost ha az a jobb,de ha mindegy akkor jo a PCL85 is???
És valaki meg tudná nekem mutatni akkor a megfelelő kapcsolást??

Igen, benne van a rajzodban a hangerő szabályzás is, Vstup feliratú poti ezt csinálja.
Kb. 3-4W-os lehet, legjobb esetben.

A 86-os az igazán hangfrekis Cső. A 85-ös robosztusabb, a 86-os finomabb, és valószínűleg sokkal jobb a hangja.

Nekem nagyon tetszik a kapcsolásod, bombabiztos, nincsenek nagy feszültségek. Ha most kezded a csövezést el sem lehet jobbat képzelni. A kimenőtrafó is kisebb gondot okoz, mint egy kétszer ekkora tápfesszel működő erősítőnél, valószínű nem lesz gond a mélyátvitellel.

Hát skacok!!
Köszi ezt a biztatást,de sajna most húsvét van!!(most nem dolgozom)
És még kell 2db kimenő trafó és még 1db hálózati trafó ami sajna még nincsen meg de ha valakinek van akkor üzletelhetnénk(ha jól tudom akkor a tvben csak egy van és a sztereóhoz meg kettő kell)

Szia Erick!
Tényleg nem akarnálak összezavarni. Bátran hallgathatsz a fiúkra, megbízható a tudásuk .

Akkor úgy is kell neked...
Egyébként sose csináltam 85-össel semmit, csak függőleges erősítőt (javítottam).

Nah találtam még egy csövet amin ez van: Dy86
Ez mire jó????

Ez egy kalapos cső. Jól eldugták, ugye?
Ez a cső egy nagyfesz tekerccsel van összekötve(malomkerék), és az ezen keletkező nyagyfeszt egyenirányítja. Jellemzően 16kV egyenfeszültséget állított elő!
Ja, használni nem igazán tudod semmire.

Értem!!
Akkor ez a cső nekem nem jó az erősítőbe semmihez??
És mondjuk egy csöves erősítőhöz mivel kell előerősítőt csinálni?

A DY semmihez nem jó erősítőbe.
Ha megnézel egy régebbi gyári erősítőt, akkor láthatod, hogy is néz ki egy ilyen kapcsolás. Először is van a végfokozat, ez valamilyen végpentóda, vagy sugártetróda szokott lenni, aminek az európai jelőlése:L. Ennek meghajtófeszültség igénye elég nagy, a szokásos jelforrások nem képesek kivezérelni. Tehát elé kell építenünk egy feszültségerősítőt, akár triódát, akár pentódát alkalmazhatunk erre a célra, ezek jelölése:C, és F. (Az 1. betű a fűtés egy paraméterét mutatja meg, az E=6,3V, a P=300mA)
Akár egy csővel is építhetsz komplett erősítőt, ha abba 2 elektródarendszer van beépítve. Ilyenek az emlegetett PCL-ECL típusok. Ezeket felhasználva építhetsz 3W körüli erősítőket, meglehetősen jó hanggal. Ha ki akarod egészíteni hangszínszabályzóval, még erre is van lehetőség. Ha nagyobb teljesítményt akarsz elérni, akkor más utat kell járni, azt 1 csővel már nem lehet megvalósítani. Korábban tettünk/tettem fel más rajzokat is, amit érdemes átnézni.
A magam részéről azért azt javaslom, egy kicsit még rágd át magad az elméleten, mert sok csalódástól fog megóvni, ha felkészültebben állsz neki kivitelezni az áramköreidet.

Jó!!
Nekem annyi a lényeg hogyha most építek egy olyan kapcsolást mint amit beraktam az egy jó kapcsolás lesz,szép hang és jó a hangfalaimhoz!!
És utána később ha lesz időm és tehetségem akkor építhetek-e hozzá külön egy előerősítőt!!
Nekem ennyi a lényeg egyenlőre

Megkaphatod, de csak akkor, ha senki nem akarja munkára fogni.

Itt láthatsz egy hangszínszabályzós előerősítőt.

Előfoknak az SRPP-t javaslom a tápjával együtt, én is ezt fogom majd összerakni!

üdv

Most még jobban összezavarlak. Aranyos kollégáink alkotnak egy másik topikban. Detektoros rádiót, hálózati trafós rezgőkörrel...

Erick!

Ha a brummot kerülni akarod akkor rakd össze hozzá ezt a tápegységet: Bővebben: Link.
És a kimenőket tartsd távol a hálótrafótól!

üdv

Hát gondolkoztam a dolgon és megfogalmazódtak bennem a szükségletek!!!
Sztereo erősítőhöz kell:
-2db PCL85 (van)
-2db kimenő trafó (ez nincs)
-1db hálózati trafó (ez sincs)
-és még pár ellenállás meg kondi
És egy doboz amibe belerakhatom
Hát remélem hogy nem fog sokba fájni és hogy jó is lesz!!
Remélem az eddig leírtak alapján jó listát írtam össze