Még nem láttam, köszi. De amíg UTP kábel 100 m léptékben áll itthon, +nyomó, +csati, nem hiszem, hogy ráfanyalodnék ár érték arány miatt. A másik. a 30 m es USB kábel végei nem hiszem, hogy szerelhetőek, a kábel áthúzható lenne egy 8 mm-es lyukon, ami a
szerelhetőséget tekintve megint megint az UTP javára dől el. Viszont köszi!

Csak azért tettem be, mert van ilyen. Ettől függetlenül az UTP kábel lehet jobb és olcsóbb megoldás.

Sziasztok.
Ennek így működnie kellene szerintetek ha összeforrasztom?
Nem vagyok ott ahol használni fognám.
valamint a reflektor mérete, anyaga mennyire meghatározó?
(Ez így volt)

Ebben a formában működhet. Amennyire a képekből megítélhető rosszul van bekötve és a méreteit sem látni. A reflektornak csak a távolsága számít, az anyaga és egy méret felett a mérete indifferens.

Igen az enyém is 32mm.
"egy méret felett a mérete indifferens." azt jelenti, hogy kisebb ne lógjon le róla a rézdrótból hajtogatott "akármi"
Bekötés:

A többi méret is fontos. A reflektor olyan mint neked a tükör. Hiába akkora mint a fal, nem látsz többet magadból. A vezetéket forrasz, méghozzá a rajznak megfelelő módon. Nem lehet akárhová kötni. Vagyis lehet, csak nem lesz jó.

A többi méret mit takar?
A 32mm. ok. Akkor már csak a tükörtől való távolság a 18mm a fontos nem?

Meg a huzal vastagság is elég lényeges. A legjobb, ha minden méret tized milliméterre stimmel. Minden pontatlanság rontja a nyereséget.

Régebben én is építettem wifi antennát.
Bővebben: Link
A méreteket nagyon pontosan be kell tartani, ellenkező esetben nem lesz az igazi...
De ha messziről szeretnél wifihez csatlakozni, akkor érdemes lehet a jobb antenna mellett kicsit érzékenyebb és nagyobb teljesítményű wifi adaptert is használni. Nekem pl. ez eléggé bevált:
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Itt elág pontos leítrás van róla, Mi 1,5m H155 öt haszáltunk hozzá RG58 helyett, hosszabb kábelt nem javaslok.

Van ahol csak 15mm a távolság. Elsődlegesen az antenna nyílásszögébe szól bele. Reflektorfalnak egyoldalas nyákot használtunk hozzá. A dipol az nálunk 2mm réz volt. így jól ment.

Bocsi, rég volt. A nyáklap kétoldalas volt, M6 rézanya volt ráforrasztva, ehhez lett fogatva a keresztbilincs tartója.

Köszönöm, csak én azt szeretném tudni, amiket kérdeztem.

Sziasztok!

Szeretnék építeni egy olyan irányított antennát amely csak egy nagyon kis szögben tudja venni a wifi-t. Igazából csak egy AP jel erősségét szeretném mérni. Eddig azt csináltam hogy egy ESP8622-őt raktam egy 25cm hosszú műanyagcső egyik végébe, majd a csövet betekertem alufóliával. Az alufóliát egy dróttal az ESP antennájához legközelebb eső GND-re kötöttem(ezt jelöltem a képen), de ezzel a konfigurációval semmi se változott, minden irányból ugyan olyan jól látja az AP-t. Valaki tud nekem abban segíteni hogy hogyan lehetne olyan antennát építeni ami csak a vele szembe lévő AP-t látja?
jó lenne valahogy ezzel az ESP-vel megoldani a dolgot, de egyenlőre leárnyékolni se tudom :S

Yagi antennát tegyél a csőbe.

Üdv!
Ez így nem működhet megfelelően. Tettem fel pontos leírást az angol, de rendben van. A rajzok, a méretek Magyarul is érthetőek, a bekötés is egyértelmű a rajz alapján. Az antenna bekötési pontja a négyszögek találkozása a csúcspontokon.(kábel árnyék-melegpont közvetlenül)

Üdv!
Zolika60 válasza a megoldás, de az alufóliát hagyd el.

De helix antennával is kísérletezhetsz.

Wifinél miért nem kell impedancia illesztés? Egy szó sincs róla semelyik antennánál. Mind pont jó.
A Yagi is; a 2 Yagi; a 4 Yagi; a 2 helix; az 1 helix; a quad; a biquad; a triquad; a double biquad; a routereken lévő antenna. Mind pont passzol a koax-ra.

Kell impedancia illesztés. A különféle antennák úgy vannak méretezve, hogy illeszkedjenek a koax impedanciájához, ezért kell pl. pontosan betartani a méreteket, mert többek között az antenna impedanciája is függ tőle.

Ezen a hullámhosszon, ilyen hosszú drótokkal bekötve, így is kell viselkednie.
Még jó hogy betekerted az antennát alufóliával, így legalább maga az antenna nem zavar bele a képbe

De hogy? Azt hittem a Yagi antenna 240 ohm. Hogy méretezik 50-re?
És a TV antennákat miért nem úgy méretezik?

A hajlított dipólos Yagi valóban szimmetrikus 240 ohm-os, de egy baluntrafóval egyszerűen megoldják az aszimmetrikus 50 ohmos impedanciát. A reflektor és a direktorok közelebb helyezésével pefig tovább csökkenthető a dipól impedanciája.

Azért kérdeztem, hogy a TV antennát miért baluntrafóval oldják meg egyszerűen ahelyett,
hogy 50 ohmosra csinálnák, mint a wifit?

A hajlított dipól a wifinél is 240 ohmos, ezt írtam az előbb. Tessék értelmezni az írást.

De akkor ugyanez igaz a quadra is, mégis közvetlenül csatlakozik a koax akárhány elemből áll.
Sehol se látok balun trafót. Ezért kérdeztem, hogy wifinél miért nem?
TV antennánál sose láttam ilyet, hogy mindegy,
csak wifi antennáknál látom, hogy közvetlen kötik rá, akármilyen, akármennyi.
Én értelmeztem, csak Skory azt mondta úgy méretezik, te pedig azt, hogy balunt használnak,
és/mert az elemek távolsága egy kicsit befolyásolja,
most vagy ez, vagy az, de ha eléggé befolyásolná, nem kéne balun,
viszont mivel úgy látom nincs is, nem tudom, hogy mi a helyzet.
Hogy azért nincs, mert olyanra méretezik, és nem kell balun,
vagy azért, mert nem foglalkoznak vele, hogy kéne, mert mondjuk rövid a kábel, vagy úgy is jobb mint a semmi.

A kvad nem Yagi, pláne nem hajlított dipól. A tévéantennáknál azért alkalmaztak hajlított dipólt a Yagi-antennához, mert könnyű úgy rögzíteni, hogy a fém tartórúd ne zavarja a működését. Ráadásul közvetlenül passzol a szimmetrikus 240-300 ohmos szalagkábelhez. Ha koaxot akarsz használni, akkor ehhez kell a trafó (balanced-unbalanced=balun).

Kísérletezhetsz vele de nem lesz jó, mert nem erre való. A wifi router függőleges, vagy vízszintes polaritással dolgozik mert botantennája van. Egy mély parabola hamarabb hoz eredményt. Én egy ilyet használnék.

Az antenna is egy tápvonal. A tápvonalakon, így az antennán is pontról pontra változik az impedancia. A hangolt tápvonalnál pl λ/4 -es tápvonal/antenna esetén a bemeneten áram maximum, feszültség minimum, tehát kis impedancia van, míg a másik végén feszültség maximum, áram minimum, tehát nagy impedancia van. A kettő között folyamatosan változik az impedancia.
A feladat, (ami nem könnyű) olyan pontot találni az antennán, ahol az impedancia pont megegyezik a generátor, és a tápláló tápvonal impedanciájával.
A másik kérdés a szimmetrikus, asszimetrikus dolog. Minden antenna vagy így, vagy úgy, szimmetrikus. De szimmetrikus antennát is lehet megfelelő csatolással asszimetrikusan táplálni. Olyan antennánál, amelyiket adásra is kell használni, ritkán használnak balun trafót a viszonylag nagy csillapítása miatt, ez vevő esetén még csak elmegy, de adásnál nem. Ezért adásra is használt antennáknál inkább a tápvonal illesztéses megoldásokat használják.
A kvad antenna az egy reflektor előtt élló sugárzó vezetékdarab, ami ilyen masnisra hajtogatva egy szélessávú antennát alkot. A talpponti impedanciát a reflektor, és a sugárzó távolsága adja, a rezonanciát a masni teljes hossza. Mivel az ilyen antenna szélessávú, eléggé hibatűrő, mert mindkét paraméter változása elég lassan függ a frekvenciától.

Szia hol tudnék RP SMA / F átmenet csatlakozót vásárolni?Mint amilyen a képen van.