Helyi földelés van, de mivelhogy kéterű 4-es kábelünk van így azzal oldjuk meg, ideiglenesen kell ezért nem akarunk rá költeni többet. Ezért így egyfázisról megy.

Egyvalamit áruljatok még el... a vezeték hossza mennyire befolyásolja a terhelhetőségét?

Illetve a 65A megszakító leold vagy elolvad a kábel ha a 4mm2-es drót pl beázik vagy zárlatos lesz?

A tartós 25A egy vagy három fázis? Tartós egy fázisú csatlakozók ezek:1 fázisú ipari csatlakozó. Ezekből van 16A illetve 32A-es is.

Itt van még szerelvény 1 fáziskoz :Bővebben: Link
Igen, a vezeték hossza befolyásolja a terhelhetőséget, ezért kell a nagyobb keresztmetszet.
A vezeték melegedni fog, elveszik a teljesítmény.
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Gond van a linkkel. "A kosár üres." Megnéztem, létezik belőle 63A, sőt 125A-es is. Azért egy fázison 125A nem semmi.

Köszönöm segítségeteket!

Akkor mégegy utolsó, ilyen szerelhető kapcsolós elosztó ( 230V) igaz 16A-re vannak hitelesítve, de ha megfelelő kábelt ( pl 4-est) is rendesen letudom fogatni benne akkor kitudok belőle venni akár 30A-ert is ( dugvillánként 10A) ?

Ha szétégnek a csatlakozók, az elosztó, a vezeték kötései egy építkezésen és 4-5 ember megáll és nem tud dolgozni, mit spórolsz vele ?
Szerintem nem éri meg. Megfelelőre kell szerelni.
Ha van 3 fázisod, a leírt kábellel és aljzatból 3 db-ot fel tudsz szerelni.
A leírt elosztó nem megfelelő ilyen teljesítményhez.

Azokat a szerelhető piros kapcsolós elosztókat én 16A-rel sem terhelném le szívesen, nem hogy 30A-rel, mint ahogy a 4mm²-es vezetéket sem terhelném 25A-nél többel. Azokba még a 2,5mm²-es vezetéket sem lehet normálisan befogatni. Szereltem belőle elég sokat, de nem egy volt, amiben a csavar gyárilag meg volt szakítva. És nem a kínai piacon lettek véve 100Ft-ért! Többel találkoztam már, hogy szétrepült, elégett, felrobban a kapcsolója.
Persze én vagyok a hülye, mert mindent túlméretezek.

MKH-ból hoszzabbitó, épitkezési területen??

Ez a lényeg benne, hogy a konektorokat én akarom megmondani hol legyen, és hányra van szükségem. Ugyanúgy a TV és a net konektorok. Azért kérdem hogy mondjuk egy kismegszakítón hány konektor legyen max. Ha megvan mondjuk hogy 10, akkor teszek az ebédlőbe vagy 4-5, gyerekszobába vagy 3, meg folyosó vagy 3. És igy stb.

Nem ismerem a körülményeket, de:
Minden nagyobb (több konnektoros) helységben lévő konnektorokat külön kismegszakítóval védeném le. Kisebb helységeket (ahol esetleg csak egy-két konnektor van) kettesével összevonnák. Plusz külön levédeném a nagyfogyasztók konnektorait (hűtő, mosógép, mosogatógép, klíma). A világítást szintenként (nem tudom hány szintes a ház) szintén külön biztosítanám. A konnektorokat és a lámpákat egymástól függetlenül (min. 2) ÁVK-val védeném le. Nekünk itthon így van immáron 25 éve és azt kell mondanom bevált (illetve ÁVK-k nincsenek felszerelve még, majd a téli szünetben...).
Egy dolog amit tapasztalatból mondok:
Ha van műhely akkor annak a hálózatát teljesen külön kialakítani a lakórésztől (egymást ne tudják áramtalanítani, csak ha a főbiztosítékot nyomja ki valami), mert akkor nem kell félned, hogy ha valami kinyomja a műhely ÁVK-ját például akkor a lakásban is elmegy a villany, vagy ha egy éppen a lakásban felkapcsolt lámpa leveri a biztosítékot akkor a műhelyben is sötétben maradsz (ez veszélyes dolog, mert ha éppen körfűrésszel, vagy más forgácsoló géppel dolgozol súlyos balesetet idézhet elő egy hirtelen sötét). Nálunk ez nagyon hiányzik, de a téli szünetben végrehajtott teljes rekonstrukció folyamán erre is sor fog kerülni (a fő B25-ös megszakítón kívül a műhely teljesen külön áramkört fog képezni).

Üdv mindenkinek!
Egy kis segítséget szeretnék kérni egy kapcsoláshoz.
Trágyakihúzó lényege az lenne, hogy egy motor sodronyon keresztül mozgat oda, vissza egy lapátot.
A kapcsolást a lehető legegyszerűbben kéne kigondolni, 2db végálláskapcsolóval, 2db mágneskapcsolóval.
Mivel az én kigondolásom elég bonyolult lett, ezért fordultam ide segítségért, hogy a lehető legegyszerűbb
kapcsolási rajz megszülessen.

Ez tulajdonképpen alapjaiban egy terményhúzó géplapát akarna lenni?
A egy két-mágneskapcsolós irányváltó(fázisfordító) kapcsolás, a szarvon elhelyezett háromállású nyomógombbal.

Pontosan milyen motorról van szó?

Hát azért ez így enyhe túlzás... 2 ÁVK és társai. Vizes helységek és maga a lakórés külön, műhely külön. Konnektorhoz se mindhez kell. Pl van 2-3 szoba, akkor nem fogok minden szobához tenni se ÁVK-t se kKM-et. Felesleges. Mi is megy egy átlag embernél a szobába? Tv, hifi, pc, meg egyéb apróágok. Legnagyobb fogyasztó a porszívó lehet. Világítás is a vizes és nem vizes helységekbe külön. De mivel ÁVK van, az már megint nem kell. Ergo vegyünk egy átlag családi házat 3 szoba konyha fürdővel az is 2 ÁVK meg kb 6-8km. Persze ez a km is relatíve, meg az ávk is, mert más eset 3 fázis esetébe és 1 fázis esetébe is ugyebár.
Műhely meg teljesen külön egyéni kivitelezés alapján. Oda se kell minden dugaljhoz ÁVK meg km. Mindennek a megfelelően választott vezeték keresztmetszet, terhelés elosztás az alapja. Ha olyan a hely kialakítása pl több emeletes, vagy nagy alapterületű akkor szintenként vagy helyenként elosztószekrény és kész.
Az meg nem megoldás, hogy túl-túl biztosítunk valamit, mert ennyi erővel mindent túl lehetne. Ezért kell minőséget beépíteni, és nem az olcsó ....rt.

Ez meg nagyon nem szabályos, hisz olyan kapcsolókat kell alkalmazni, ami azonnal old, ha elmegy az áram, és ha vissza is kapcsolják, addig nem indul újra, míg mechanikusan vissza nem kapcsolják az áramellátását! Akár magát a szerkezetet, vagy a a részt ahol dolgoznak.
Megjegyzem tapasztalatból, egy helyen dolgoztunk (gyárcsarnok), és a tulaj nem akarta ezt a kiegészítést, (mivel a régi gépeken még a sima ON-OFF kapcsoló volt) de mi se, meg a az építés vezető se engedte meg, hogy így legyen kivitelezve! Életveszélyes!

Mindenesetre (nem neked mondom hanem átlagosan) olyan ne nyúljon villanyhoz, aki nincs tisztába az alapokkal, mert nem gyerekjáték, baleset, halál, tűz esetén azt veszik elő elsőnek, aki csinálta. És nem lehet úgy jó úgy leélni a maradék életedet, hogy valakinek a halála, kára sérülése te miattad keletkezett.
Szeretem az önmegvalósításokat, meg a többi extém dolgokat olvasni, de néha amiket itt tudnak írni, csak a fejemet fogom, és nem tudom, sírjak e vagy nevessek. Pl ez a pár HSZel feljebb, a 4es vezeték 40Aes védelme... Főleg építkezésen. És még van pár finomság sajnos.

Egy régebbi típusú szárítógépnek mennyi lehet a névleges teljesítmény felvétele körülbelül?
Tudom sok mindentől függ, program, energiaosztály, stb. Arra lennék kíváncsi, hogy egy régebbi kiépítésű villamos hálózat kb. 80 eleje elbírná e?

Mérd meg. Ettől jobb módszert nehéz találni.

Még nem tudom, csak venni szeretnék majd egyet.

Ahol árulják, ott tutira tudják az áramigényt. Megkérdezed, és ők megmondják.

1-1.5KW-tal számolhatsz, mivel fűtőbetét van bennük. Lehet ennél kevesebb is, de hogy 700W vagy 1000W majdnem mindegy.

Enyém egy régi Miele, 2 kW a max felvétele.
A mai komersz A sok+ gépek valószínűleg kevesebbel is beérik, de 4 év múlva el is viszi a lomtalanítós kocsi.

Ha a mosógépet elbirja, akkor ezt is, csak ne egyszerre.

Ez lett kialakítva, ami a képen látszik, még nincs véglegesen bekötve, csak előszerelve van.
3x16 A és mellé 16A vezérelt, földkábeles bekötés. ( 2 x 38m 4x16 Alu ) )Mellette ami látszik védőcső, abban internet+tv, telefon, kapucsengő részére.
Utcáról is a földkábeles bekötés az előnyösebb, mint látszik is, egy hatalmas fenyőfa is ott van, amit nem szerettek volna a tulajdonosok megcsonkítani.

Klasszikus kukatároló kiépítés (amelyet mostanság szeret a "művek").
Persze úgy, hogy a "3 kuka: (zöld, kék és sárga)" nem fér bele...
Meg leolvasni sem lehet kintről.

Egyáltalán nem örülnék egy ilyen építménynek.
Inkább a falon, vagy egy abban lévő "üregbe" tennék, ilyen minimális szerelvényt.

Kapunyitó, kapucsengő, levélszekrény, így minden erre kerül rá.
Sőt ahogy írtad, kukatároló is.

Nincs még kész, még bőven kerül rá egyéb szerelvény is.

Szerintem sem praktikus. Látnád az én kapcsolószekrényem. Az "asszony a falra mászott tőle. Nekem csodaszép, de szerintem egyedül vagyok vele. ...

Alapvető különbséget jelent, hogy az egyik mérőhely, a tiéd pedig az elosztó rész (ami nekem tetszik). Előzőre nézve, időnként változó elvárásoknak kell teljesülni.

Igen az is lényeges különbség, hogy a mérőhely az épület külső homlokzatán, vagy jelen esetben, mivel 35 m-re van az épület az utcafronttól, így a bejárati kapu közelében lett elhelyezve. Az elosztószekrény pedig lakáson belül a bejárati ajtó közelében van .
A mérőhelyet az ELMŰ veszi át, az elosztószekrényt pedig nálad az "asszony".
A másik szempont pedig az esztétika, mennyivel lett volna szebb egy 6,5 m-es faoszlop betongyámmal leásva, víz, gáz és egyéb közmű közelében egy hatalmas fenyőfa társaságában , amit meg kellet volna csonkítani, mivel az ágak belelógtak volna a légkábelbe.
Természetesen ez még nyers, szerelés , díszítés és térkövezés előtti állapot.
Ettől függetlenül a tied nekem is tetszik, nemszak szép, de jó is.

Tudnátok ötleteket adni, mivel tervezzek még, ha tervet készitek egy szobába, egy uj elektromos hálózatról? Gondolok itt olyanra, hogy mondjuk a fűtéshez termosztátnak kábel (ha egyedi vezérlés), Vagy hangulatvilágításnak a vezetések, és egyéb..