Kamerát készíthetsz vele

Vidikoncsöves kamerában való használattól eltérően nem hiszem, hogy bármi másra.
Nekem van ilyen kamerám, de még nem jutottam el odáig, hogy kipróbáljam. Meg persze nincs meg az eredeti optikája, csak valami más kameralencse hozzá, így elég bajos.
Gyűjteményi darabnak viszont kíváló.

Köszi az infót.

Értem. Hát akkor marad dísznek. Eleinte hirtelen azt hittem hogy miniatűr szkópcső,de miután előkerült a másik cső is (teljesre szerelt ,eltérítővel mindennel) ,akkor rájöttem hogy ez kicsit nagy "térítés" egy sima csőnek.

A két bal alsó piros mire való? A mellettük lévő "zsebrádió" micsoda?
És nem utolsó sorban..hol van ez a csőkánaán ?
István

Fotocella. Fényérzékelésre, pl. mozigépekben használták a hang előállításához vagy bármilyen fénnyel kapcsolatos alkalmazásban. Van neki társa is, a fotoellenállás. Olyan például alkonykapcsolókban volt: fotoellenállás

Sziasztok!
Van egy ösrégi elektroncsövem és fogalmam sincs jó-e. Mert ha jó akkor szívesen megválnék töle. Nem tudtok valakit aki bevizsgálná nekem?

Fűtés folytonosságot te is tudsz tesztelni egy sima multiméterrel, amúgy vannak itt szerintem többen akik be tudják neked mérni , vagy ha van egy tápegységed(nagyobbacska), akkor te is.
Ha jól látom az adatlapon, akkor az eggyik legalacsonyabb munkapont amit be tudsz állítani a következő;
-Anód: 40V
-Rács: 0V
-Katód 0V
Ha ebbe a munkapontba beteszed, akkor 4mA-t kellene mérned, akkor emisszióra egésséges.

Hát most nálam gyakorlatilag semmi nincs szóval jobb lenne ha valaki bemérné valamiért cserébe

Üdv !

Valaki meg tudná mondani, hogy ez milyen gyártmányú EL84 lehet ? A getter tartója dupla és a getter közepén és végig fut egy szál.

Előre is köszönöm.

Üdv! Úton van hozzám ez a két darab. Nem tudom az életükből mennyi van vissza, de nem az utóbbi 40 évben készülhetett? A cső felirata, kinézete a virgonc, 40-nél fiatalabb ECC83-aktól erősen eltér.
A kép élessége nem okoz balesetveszélyt, ha ideérnek egy jobban értékelhető képet is készítek.

Ilyen stílusú felirattal ellátott ECC85-ösöm jelzés szerint 1957-es.

A getter tartón van egy fémlemezke és azon 2 db karakter a mellékelt táblázatból be tudod azonosítani a gyártási évet és hónapot.

Köszönöm, kíváncsi vagyok, ifjú korom melyik évében születhettek ezek a csövek. Muzeális értékük mindenképpen lesz.

Ismét tanultam valamit

Sziasztok!
Mi a különbség a 12ax7a, 12ax7b, 12ax7c csövek között?
Kicserélhetem őket sima ecc83 ra?
Egy Bugera 6260 gitárerősítőben vannak.
Köszönöm a választ.

Egy gitár erősítőben senki nem fogja meghallani a különbséget...

Azért kérdezem mert fel van tüntetve az erősítőben. Itthon csak ECC83 csöveim vannak.

Tedd bele nyugodtan, bekötés ugyanaz. Egyes HiFi rajongók esküsznek rá, hogy a 12AX7-tel szebben szól a cucc.

Lehet hogy Sovtek csövekre tervezett erősítővel van dolgod, náluk az A, B, C az erősítési tényezőt jelzi, emelkedő sorrendben.
Kínai csöveknél a C az utolsó fejlesztés.
Létezik még rengeteg jelölés, WA WB WC LPS (long plate, spiral heater) stb. Nézelődj a neten, óriási irodalma van.

Amire érdemes figyelni, az Vkf (Ukh) max, ami az eredeti ECC83-nál 180V, az orosz utánérzéseknél meg 100V (itt szerintem átcímkézett 6Н2П csövekről lehet szó). Katódkövetőnél nem mindegy.
Ha "igazi" ECC83-ad van, mehet bele.

Üdv Mindenkinek!

Egy nagyfrekvenciás müanyag hegesztö készülékben egy nagyfesz Triódával oldották meg a hegesztöfej táplálását. A hegesztés nem jön létre. Az amperméter mutat áramfelvételt.

Ha a Trióda csövem ment tönkre azt miböl tudhatom?

Ha van áramfelvétel, akkor a cső nagy valószínűséggel működőképes.
Lehet, hogy nem 100%-os és ezért nem rezeg be mint oszcillátor, de nagyobb az esély valamelyik kondenzátor hibájára.

Nos az a fejlemény,hogy néha mégis hegeszt. Illetve egy két müvelet után egyszercsak megnövekszik az áramfelvétel,és a védelem kiold. Lekapcsolja a generátort. Majd ujbol üzembe lehet helyezni,de akkor kezdödik elöröl az egész. Ármafelvétel mellett mégsem hegeszt. Bizonytalan. Nem világos számomra,ha a rajzon látható amperméter mely az anód áramot követi ,és hozzáteszem elegendöt mutat akkor miért marad ki a hegesztés?

Úgy tűnik, gázos a cső. Mikor kihűl, a gázt felszedik a belső alkatrészek, mikor bemelegszik, megint leadják és cső megszalad.

Ezt nem értem teljesen. Részleteznéd?

A csöved "vákuummal megy". Azaz nagyon légritkított tér van benne, ez a megfelelő működésének feltétele. Ha bejut gáz a vákuumtérbe, akkor abból pozitív ionok képződnek, amik a negatív rácsra repülve rácsáramot hoznak létre egyfelől, másfelől a rács negatív térerejét, ami a vezérlést adja, semlegesítik, illetve leárnyékolják. Azaz a cső vezérelhetetlenné válik és akkor is folyik rajta áram, amikor nem kéne. Illetve a pozitív ionok az elektronáram mellett egy plusz, ellentétes áramot hoznak létre az anód és a katód között, amire a rácsnak hatása nincs. Ez az áram hozzáadódik a normál katódáramhoz, csakhogy nagyságrendekkel nagyobb lehet (amúgy ezt a jelenséget használja a tirátron, mint nagyáramú kapcsolócső). Túl is terheli a tápot.

A cső belső alkatrészei képesek abszorbeálni, illetve elnyelni a gázokat, így a vákuum javul. De melegedés hatására ezek a gázok kiszabadulnak és lerontják a vákuum minőségét, a fent vázolt jelenséget létrehozva.

De ezt méréssel ki lehet mutatni. Fogod a csövet (és megkeresed a neten az adatlapját), adsz rá fűtést meg egy nem túl nagy anódfeszültséget és a rácsra mondjuk -5 -10V negatív feszültséget egy soros, 1Mohmos ellenálláson át. Méred az ellenálláson eső feszültséget, ami 1-2 V lehet csak (1uA rácsáramot feltételezve, ami azért lehetséges, de mindenképpen állandónak kell lennie). Ha a feszültség elkezd nőni az ellenálláson, ez a rácsáram megjelenését mutatja - a cső gázos.

Én ezt ellenkezően tudom: a csőben elhelyezett tartóban a gettert vákuumolás után az egész szerkezet nagyfrekvenciás felizzításával elpárologtatják és ekkor szedi magába a visszamaradt gázokat.
Többek közt ezért is jó, ha a csövet állandóan fűtjük és az anódfeszt kapcsoljuk.
Valamelyik nagyfesz kondi lesz a ludas, amitől leáll az oszcilláció, ettől növekszik meg az anódáram.
(Persze - kortól függően - még lehet gázos is a cső.)

Az én tudásom szerint (és akkor már mindenki mondott mindent ) gyártásnál a getter valóban azt a célt szolgálja hogy elnyelje a ballonban lévő gázokat, illetve a későbbiekben keletkező gázokat, amik pont az elektródák hevítése miatt párolog el róluk. A getter egy darabig képes is ezekkel elbánni, de egy idő után elfárad és akkor már kevesebb gázt tud megkötni. A getter fáradása amúgy látszik is a csövön. Minta. A baloldali a teljesen lelevegősödött, a jobboldali az új. Ha már nem ilyen szép a getter ilyesmi akkor az már gázos.

Igen! A képeken jól látszik minden.
Nekem a "hidegen megy, melegen áll le" csökkenti a gyanút a csővel szemben.
A kissé gázosról készült utolsó képen látható cső például 30-40 perc melegedés után már lehet, hogy nem is torzít (ha erősítőben van).
A getter talán nem "fárad el", inkább nem bír a folyamatosan bejutó gázokkal, amik mikro-repedések mellett (pl kivezetéseknél) jutnak be ép búra esetén is.

Ha hibás a kondi, akkor azért az hamar jelentkezik és a szivárgás megmarad.
Pont azért mondtam a gázosságot, mert az tud így viselkedni: induláskor még el-elindul, de ahogy az anód is melegszik, plusz az egyéb részek, úgy válik a cső működésképtelenné. Régi Rádiótechnika számokat olvasgatva - hibakereső rovat - a csöves rádiók egyik baja ilyen jellegű volt (végcső). Bekapcsoláskor szólt szépen, aztán 5-10 perc múlva torzítani kezdett, meg esetleg a táptrafó is füstölhetett.

A később kapcsolt anódfesz azért volt fontos, hogy ne a hideg katódot rángassa a nagyfeszültség, amitől az hamar tönkremegy - minden bekapcsoláskor alulfűtöttség lépne fel, ami a csövek halála. Tehát semmi köze se a getterhez, se a gázossághoz.

A nagyfrekvenciás izzítás a vákuumozás során használt technológia, pont azért, hogy a fémekben oldott gázokat felszabadítsák és ki is szivattyúzzák. A getter erre csak rásegített, kb 1 nagyságrenddel növelve a vákuumot. De nem minden csövet láttak el getterrel (nekem van egy 75TH típusú formás kis adótriódám getter nélkül), mert az üzemviszonyai olyanok, hogy többet árt, mint használ. Az említett csőtípus pirosan izzó anóddal is üzemelhetett, meg volt engedve, de a getter ekkor párologni kezdene és csak rontana a vákuumon.