A méhsejt tekercselés célja hogy a tekercs önkapacitása kicsi legyen, így biztosítható a szükséges sávátfogás és az idális L/C viszony megtartása. A másik cél hogy a tekercselés mérete keskeny magas
legyen hogy a tekercstesten még elférjen az antennatekercs is és ne legyen a rezgőköri tekerccsel túl szoros csatolásban. Ez csak olyan szálvezetéssel lehet megvalósítani ahol a keresztező szálak tartják egymást és a terkercselés nem csúszik szét akkor sem ha nincs két oldalán tartó lemez. Kompromisszumos megoldás lehet a sávátfogás rovására két oldallemez közé tekerni a litze huzalt.

A tapasztalatom, hogy próbálkozhatsz más kialakítással is. Hasonló rádió tekercset csináltak Plusz-os dobozra is légmagos kivitelben. Úgy kell kialakítani a mechanikát, hogy oda férjen sokféle tekercs a forgó kondi mellé ( a 4 pontot forrlécre kell vezetni).

Gondolom, hogy a kérdezőnek nincsen erre alkalmas kereszt-tekercselő gépe. Apám valamikor készített magának, de az annyira kókány volt, hogy nem lehetett megtartani. (Rajztáblákból volt összeszögelve.) Valamikor a detektoros rádiók korában nagyon fontosnak tartották a minél jobb körjóságot, de a tapasztalataim ennek ellene mondanak. A második világháború óta egyetlen gyári rádió nem készül ilyen tekercseléssel. A visszacsatolt audion, amit sz.p. épít, úgyis visszapótolja a rezgőkörbe a veszteségeket. Minálunk a nappali órákban az egyetlen Kossuthon kívül más nemigen fogható. Azt meg egyedül ferritantennával lehet teljesen zavarmentesen fogni, annak irányító hatása miatt. A magas antenna behozza a közelben működő összes számítógép, fénycső, kapcsolóüzemű tápok által termelt zavart. (Városban lakom, AM vevőt már csak kizárólag azért építek néha, hogy kipróbáljam, mi lett volna ha gyerekkoromban ezt nem úgy, hanem másképp építettem volna. 1 év múlva már betöltöttem a 60-at.) Ha nem nosztalgiázom, akkor már kizárólag FM-et hallgatok.

Próbáld ki a megadott eredeti menetszámokkal, wc papir gurigán, pezsgőtablettás dobozon. Hidd el, működni fog. De itt egy link, sok rajzzal: Bővebben: Link

Amiket írtam a rajzon ábrázolt tekercsekre vonatkozott, mivel manapság nem készítenek gyárilag csöves vevőket ezek a tekercselési megoldások már nem használatosak. A kérdező a rajz szerinti vevőt szeretné elkészíteni, nem ferrit antennás FET-es egyenes vevőt.

Nem túl jó ötlet, mert nem csak a menetszám befolyásolja az induktivitást, hanem a geometriai méretek is, pl. az átmérő. Illetve befolyással van a tekercsek jóságára is, ami szintén nem mindegy (sávszélesség, gerjedékenységi hajlam...).

Ez mind igaz. De próbaképpen gyorsan összerakható és müködőképes lesz. Nem hinném, hogy az eredeti tekercs kivitelezése számára lehetséges. Másrészt sok ilyen rajz van a neten, kb. hasonló menetszámokkal, nem hinném, hogy annyira rossz ötlet lenne. Egy ilyen "kisérleti" rádiót pedig szerintem ne misztifikáljunk túl tekercs jósággal, meg egyéb dolgokkal. Kisérletezzen, lesz alkotási öröme, aztán lehet reszelgetni tovább.

Jó az az oldal, amit linkeltél. Ott is találhat olyat,amit meg tud tekerni. Én annak idején 100 szálas litzével is próbálkoztam. Semmivel se lett jobb rádióm, mint az 1 szálas merev vezetékből tekert antennatekerrccsel.

Sziasztok!
A Puskás Börzén vettem kb. 200,-Ft-ért szerelt ferrit rudat és korábban ugyanitt KH + FM forgó kondit. Az utóbbi az AM sávon 6-7 pF körül indul és 270-ig megy, kétszer. A napokban összeházasítottam őket és rámértem szignállal meg szkóppal. Meglepően kiváló szelektivitást produkált az 1:10-es mérőfej terhelése mellett, 530kHz-től úgy 1600-ig.
Levéve a generátorról a Kossuth 540kHz-en 200mVp-p körüli jelszinttel jött a szkópon.

Én a ferrit rudat olyankor, ha rádiót építek, azért szeretem, mert ha mozgatható csövön van rajta a tekercs, akkor a rúd tologatásával nagyon széles sávban hangolható. Nincs olyan, hogy ne lehessen behangolni. Ugyanezt nem mondhatom el keretantenna kísérleteimről, soha nem tudom meg, miért nem lettek jók, nem volt jó a menetszám, de azokat semmivel nem lehet arrébb állítani. A méretek miatt meg még vasmaggal sem nagyon szórakozhatsz benne. Inkább beletörődtem, hogy nem tudok olyat készíteni.

Újra itt. Ezt a kapcsolást néztem ki magamnak,már 90%-ban kész,a rajzon van egy tekercs aminek nem tudom semmilyen adatát sem. Esetleg valaki tud annyira németül hogy látja a szövegben ezeket a fontos infókat?
Kapcsolás és egyéb adatok PCL86 rádió

A nagyobbik az Ebay-ről származik, a kisebbik verzió 2x16 menetes 18-as átmérőn. Ha jól látom.

Németül tudok, de a tekercsről semmit sem ír.Nagyitsd fel a képet,az alapján talán el tudod készíteni. Pozitív visszacsatolás nélkül azonban az audion elég gyengén muzsikál. Javaslom a múltkori rajzod alapján készítsd el hozzá azt is.

Köszönöm,megpróbálom ezekkel az értékekkel.

fecameca: Visszacsatolást azon a rajzon pontosan hol találok? (többnyire csak az audio rész visszacsatolását ismerem csöveseknél)

Hogy is lehet erre a leggyorsabban válaszolni? Ott: pirossal körbekerítettem: Egyébként ez a német megoldás csak a 12 V sokszorozós táp megoldásával érdekesebb. De hát ahhoz is trafó kell, mert csak váltóról sokszoroznak a diódák. Ha volna hozzá hálózati tarfód, akkor inkább emez az előbbi. Amabba hatalmas elkók kellenek, hogy ne búgjon (2x3300 uF).

Pedig ott van az előzö oldalon. SPULEN
De felteszem ide

Köszönöm,először megpróbálom a 2x16 menetet (már elkészültem vele,most forrasztom be).

fecameca: jelenleg egy 12V 50W-os toroidot használok,már a tekercs is kész ,halkan ugyan de tekercs nélkül már zúgott,a forgókondi tekerésére pedig változtatta ezt a zúgást. Az előbbit a tekercselése miatt nem készítettem el,mivel nem tudok olyan tekercset készíteni,hanyagoltam azt a rajzot. A visszacsatoláshoz hány menetet tegyek fel a tekercsre még?

Jelenleg itt tartok,egyenlőre befejezem,majd holnap folytatom. (ha nem is működne ez az áramkör rendesen,akkor még marad az ECL-es ,viszont mostmár magam gyártok hozzá tekercset,és addig kísérletezek vele még jó nem lesz. )

Találtam egy másik kapcsolást is,ebben az a jó hogy mind hálózati mind kimenő trafóm van hozzá. Olyan kérdésem volna hogy nem okozna gondolom gondot ha nem ECL86-al hanem PCL86-al építeném meg a rádiót?
Kapcsolás és egyéb adatok

Nekem tetszik, az alján a táblázatban meg vannak a tekercs adatok is hozzá. Pcl 86: Meg kell nézni katalógusban a fűtőfeszültségét, és a lábkiosztást, ami valószínűleg egyezik. Az anódfeszbe itt már ne nyúljál bele, megrázhat..

Nem baj ,holnap ezt is elkészítem akkor. A tekercsek légmagosak?

A rajzon is ott a vasmag: szaggatott vonal: 5N 34/28 szerintem a paramétei a csévetestnek, kern az magot jelent, lehet, hogy az első szám a mag, a második a csévetest hossz/ külső átmérő (tipp). De még minddig ez ír legtöbbet. Pcl86 13,5V 300 mA, szerintem 12 V- os trafóról fűtheted. Itt 30 menet az antenna, 60 a közép hullám rezgőköri, 10 me a középh. visszacsatoló, a többi hosszú hulláméi.

Ahogy én értelmezem a tekercsmagot, az fazékvasat (Schalenkern) jelent, az 5N lehet az anyaga (típusa), a két másik szám meg a vasmag külső méretei lehetnek mm-ben. Ilyen fazékvasakat anno használtak rádiókban, nálunk kevésbé, bár régi Rádiótechnikák említést tesznek róla, ha jól emlékszem. Gyári készülékekben eddig én nem láttam. Németeknél lehet, hogy szerették.

Valóban az lehet, de annak itt semmi értelme. Megint csak azt mondom, készítse el ferritrúdra. Én Orion 222-t alakítottam át ferrit antennássá. Pedig az igencsak csöves rádió. Sokkal jobb lett, mint a gyári.

Lr: visszacsatoló, La: antenna, L: rács tekercs. Légmagos

Na, már kaptál leírást légmagosról is (Köszönjük ronin75). A litze huzalhoz sem muszáj ragaszkodnod. A csatoló tekercseket semmi esetre nem szokták abból. Tömör 0,5 mm-es CuZs - huzalból jó masszívat lehet készíteni. Ha szeretsz kísérletezgetni, a különböző tekercsek csévéit egymáshoz képest elmozdítható változatban is elkészítheted.

A legjobb lenne, ha megtanulnál egy kicsit tervezni, számolgatni, akkor nem kellene túlságosan ragaszkodnod egy ismeretlen, ma már alig fellelhető anyagokból készíteni a bemeneti tekercseket.
A ferrit, vagy porvasmagos kivitel azért jó, mert hangolhatod a bemeneti rezgőkört, állíthatod a csatolási tényezőt.
Először a hangolt kör induktivitását kell kiszámolnod. Ezt a hangoló forgó kezdő, és végkapacitásának figyelembe vételével számolhatod. A Thomson képlet segítségével (van számolókája az oldalon) kiszámítod a szükséges induktivitás értékét kezdő kapacitás (nyitott forgó esetén, a venni kívánt frekvenciasáv felső frekvenciájára, majd kiszámítod ugyanezt a forgó max kapacitásával a venni kívánt sáv legalacsonyabb frekvenciájára. A két induktivitás érték között bármelyiket választhatod.
Hengeres, menetes hangolómagok K értéke 3,6 - 7 általában között változik. Az induktivitás értéke nem számítható ki pontosan, mert elég sok tényezőtől függ, de nem is fontos, mert a vasmaggal úgyis hangolni tudod.
A menetszám kiszámításához a képlet:
n=K * gyök L [uH]
Lehet párszor kísérletezned kell, de ha valamilyen csöves rádióból bontott KF tekercset használsz, ott ki tudod számolni a tekercsben használt vasmag K értékét, max beáldozol egyet a tudomány oltárán.
A visszacsatoló, és az antenna csatoló tekercsek menetszámait viszont meg tudod határozni a fellelt kapcsolásokban használt rezgőkör/transzformátor menetszám arányaiból, kb azonos áttételt használva.
Ha egy ilyen procedúrát legalább egyszer végig csináltál, nem leszel rászorulva oly sok keresgélésre.
Ha már jól mennek a dolgok, akkor a forgóval párhuzamosan tehetsz 20 - 40 pF trimmert, ezzel a kezdőkapacitást, és ezzel a felső sávhatárt állíthatod, az induktivitás állításával (vasmag tekerésével) az alsó sávhatárt állíthatod.
Mindezt persze elkészítheted ferrit rúdra is, ott az induktivitást a tekercsnek a rúdon való tologatásával állíthatod, ezért érdemes kis papírhengerre elkészíteni a tekercseket hogy tologatni lehessen, és amikor beállítottad, kis viasszal rögzíteni. Ugyanezt a vasmagoknál is.
Ha lehet használj litzét, ha nem, 0,2 - 0,5 közötti zománchuzal is megteszi. Jó ha tudsz méhsejt tekercset készíteni, de működni gog menet menet mellé, két, három sorban.

Szegény norvégoktól elveszik a rádióépítés örömének a lehetőségét is: Bővebben: Link (ha csak nem DAB rádiót akar építeni valaki).

Akkor aztán már megint kukába hullik nem kevés anyag ...
De nem baj fejlődünk az a lényeg ...

Nem tudom, hogy hol lenne jó, mivel eléggé egyedi ötletem támadt... Nos, elméleti szinten lehetséges-e az, hogy egy FM rádióban a forgókondenzátort fix (normál) kondenzátorral helyettesítve fixre legyen hangolva egy adó frekvenciájára??? Javítsatok ki, ha hülyeséget kérdeznék...