Szerintem, ha gázos a cső, akkor az oszcilláció el sem indul. Olyat még nem láttam, hogy a gáz (ha van) melegedésre előjön, kihűlésre felszívódik. (nincs mire)
Az lehet, hogy a cső öregedésével megváltoznak a paraméterei, (meredeksége) és az oszcillációhoz szükséges visszacsatolás, már nem megfelelő. Lehet a visszacsatolás állítgatásával, még életet lehet bele lehelni, de valószínűleg a megoldás új cső.

Én a régi szakik tapasztalatára hagyatkozhatom, akik egy még nem belevegősödött, de már gázos csővel találkoztak - a végcsövek voltak a fő hunyók, hiszen azok voltak erősen igénybe véve (az egyenirányítón kívül). A tapasztalt jelenségeket is leírták (viszonylag normál indulás, majd később a melegedéssel torzítás és túlterhelés). És azok pontosan passzolnak a fórumtárs tapasztalatához: elindul(gat), de utána leveri a tápot. Öreg cső nem tesz ilyet magától, pont a csökkent emisszió miatt nincs is elég anódárama.

A fémek képesek gázokat elnyelni magukban, miközben kihűlnek - például a palládium a saját térfogatának 800-szorosát képes elnyelni hidrogénből, ha felmelegítve a gázba tesszük és abban hűl ki. Igaz, a hidrogén bármibe behatol. De a többi gázfélét is el tudják nyelni a fémek, hűlés közben. Pl. a bronz szereti benyelni az oxigént, ettől rideggé, törékennyé válik.
De ahogy írtam, a csőgyártás során a nagyfrekis kiizzítás is a gázok felszabadítását szolgálta a fémalkatrészekből, miközben szivattyúzták a csöveket. Nem csinálták volna, ha nem lett volna fontos.

Nekem sajnos nem kell a régi szakik tapasztalataira hagyatkoznom, van saját is, főleg adócsövekkel. (sőt, csőgyártási tapasztalat is, igaz csak tanulmányi, és szakmai látogatási szinten)
Tény, hogy a nagy igénybevétel csökkenti az üzemidőt. Jellemző példa erre a PCL85 esete a régi csöves korszakból, valamint az ECH84 esete. Mindkettő erősen igénybevett cső volt, A javítás az esetek többségében csőcsere volt.
Egy szabadonfutó oszcillátor is erősen igénybe veszi a csövet, hamar elkopik. Többnyire rácsáramos munkapontban dolgozik, ez stabilizálja a rezgés amplitúdóját.
Tehát sokkal valószínűbb az élettartam vége, mint egy gázosodás, ami egyébként látható nyomot hagy a getteren.
De meg is lehet mérni, ha katalógus adatokkal összehasonlítjuk, a mért rácsáram, és meredekség adatokat. Ehhez még nem feltétlen kell a katódnak tönkremennie.

Elökerestem a Trióda adatait:

Output Power 13 kW
Maximum Frequency 150 MHz
Cooling Water
Plate Dissipation 6 kW
Filament Voltage 6.3 V
Filament Current 65 A
Peak Anode Voltage 7.2 kV
Peak Anode Current 2.5 A

Szép teljesitményü.
A munkaóra pedig (enyit üzemelhetett ) olyan 25 000 óra körül lehet.
Fotó a netröl kölcsönözve.

Tyűha, megértem a nagybetűs hivatkozást....
Mondd magad szerencsésnek, hogy "csak" 65 A fűtés, én láttam olyan példányt, ami 4V mellett 200 A-t szürcsölt be.
Ha 25000 órát robotolt szegény, akkor lehet, hogy a vitrinben a helye.

Csere.
Nem kell akadémikus értekezéseket folytatni. A getter meg sajnos igenis elfárad, neki is van élettartama.

Igy néz ki a szekrény. Részlet a nagyfrekvenciás generátorrol.

Nem egy SMD-s szerelvény, az biztos
Fent a fűtőtrafó, lent a nagyfesztáp. Azok a kondik szép darabok, meg az ellenállások is

Kértem árajánlatokat Trióda ügyben. Hát nem egy olcsó tétel. 1200 euro körül mozognak.

Közben kisérletezgettem. Tehát,ha a trióda lassan elhasználódik akkor azt ugy tudom picit áthidalni,ha az anód feszt megemelem. Igy akkor már létrejön a kielégítő hegesztés. Tulajdonképpen ez igy is lett kitalálva. A rajzon látható is,hogy a nagyfeszültségü trafó tirisztorokkal van megtáplálva. Potival lehet beállitani a kivánt feszt. Viszont nekem már akkora anódfeszültségre van szükségem, a megfelelö hegesztés létrejöttéhez,hogy a biztonság kiold. Ez valószinüleg a tuláram miatt jön létre. De megtörténhet az is,hogy valahol átüt a negyfesz a testre,hisz már több mint 3Kv nál tartok . Tehát lehet defektes a trafóm,a nagyfesz kábelem,az egyenirányitó egység,stb.

Az ilyen nagyfrekis fólia hegesztő pontosan mire jó? Mivel jobb mint az ellenállásos? Illetve mivel önrezgő nem kelt zavart, illetve mekkora kisugárzása van?

Nem próbálod tesztelni a csövet gázosságra, paramétereket mérni, hogy lásd, jó-e még a cső egyáltalán?
Az anódfesz emelése nem egy jó megoldás. Az adócsöveknél főleg limitálják az anódfeszt a frekvencia függvényében: minél nagyobb a frekvencia, annál kisebb lehet az anódfesz.
A másik, hogy ha a katód esetleg már emissziószegény, akkor a megemelt anódfesz elszipkázza a teljes töltésfelhőt a katód körül és a cső telítésbe megy, az anódáram nem változik tovább, illetve hatalmas termikus zajt kezd termelni. Ez a zaj energiát visz el, viszont a rezgőkörök nem fogják meg (nincsenek ráhangolva), így az ezt alkotó áramra nincsenek hatással, viszont a tápot terheli.

Régen, az őskorban, mikor nagy divat volt a "nájlon" esőköpeny, ilyenekkel dolgoztak, hegesztették össze a kiszabott elemeket. Persze ezt az eljárást máshol is használták, -ják, pl. tejes zacskó lezárására.
A megfelelő nagyságú nagyfrekvenciás tértől a műanyag dielektrikum a veszteségi tényezője miatt megolvad, és összeheged. Persze csak a különböző, a célnak megfelelő formájú hegesztő fej alatt.
Ezek az ISM sávokban dolgoznak, többnyire 27 MHz sávban. Sugároznak is rendesen, de van előírás a mértékére. Használatuk árnyékolt helységben lehetséges.
Ha az egészségügyi határértékre gondolsz, akkor azt az egész rendszer kialakításánál használt árnyékolással oldják meg a hegesztőfej körül is.
Csak ami kijut a hálózaton, meg az egyéb RF lyukakon, az okoz zavart más rádió hálózatoknak, jelesül CB -k nek modell, és játékirányítóknak. Persze ez már nem egészségügyi kategória, nomeg CB se sok van már. Attól még a zavarsugárzási szabványok élnek.
Ehhez hasonló berendezéseket használnak reuma terápiás célokra, biztos ismert a "mosogatórongy" módszer.

Mint írtam, a visszacsatolással is lehet játszani, ideig óráig segíthet, de a vége a csőcsere.

Laminat tubusok hegesztésére használják. Pl. fogkrém tubus.

Találtam egy ГП-5 (GP-5) csövet. Tudom, mi ez, de mire lehetne értelmesen használni. (30 kV, 2 mA!)

Röntgen gép anódját szabályozni?

Színes TV (a kigyulladós) ballaszt csöve volt ugye?
Sokmindenre nem, de mint egy egyszerű triódát talán lehetne használni játszásiból. Értelmes dologra nem hiszem.

Igen, annak maradékából vettem ki. Megkapja egy gyűjtő.

Tápja nincs meg véletlenül? Egy ideje olyanra vadászom.

Talán megvan, nem berheltem szét. Mire jó ennek a tápja?

Színes TV sorkimenő + nagyfesz. De ha rákötöd a csövet, röntgensugarak is jönnek! És mivel nincs rajta a képcső, mint terhelés, csak úgy rákötve tönkre is mehet.

Legalább megtudjuk, hogy gyémánt-e a fülbevaló, vagy üveg.

Attól függ melyik típusú készüléké. Menjünk át privátba.

'Szinte", ez a lényeg. Nekem többször sikerült.

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni hogy ki mit tud az 5u9c csőről? Nem találok róla se adatlapot se mást pár kínai képen kívűl. Bővebben: Link
Nagyon masszívan néz ki , duódiódának néz ki, jó lenne felhasználni.
Köszönöm

Kivételesen majd én segítek: 5C9S néven keresd meg a drágát.

Létezik hogy anódfeszültségre csak 75V ot tud? Áramra azt írják 180mA.

Én 1,7KV-ot látok max feszültségnek.

Mod.:
Bocs,van abban igazság amit mondasz :

Sok kapcsolásban elég magas feszültségeken jár,így gondolom az általam nézett 1,7KV a tényleges határadata. "Csak egy minta kapcsolás"

Impozáns darab és akkor bírja azért, ki fogom próbálni