Ha jól mérted, akkor annyi folyamatos üzemben.

Értem. Illetve nem nagyon. Ez a két képlet két különböző eredményt ad.

Miért? az "r" az a sugár, az átmérő fele csak... 0.5 * 0.5 * 3,14... az kb = 1 * 1 * 0.8-cal..( D^2 * pi/4 ) számolj utána.... az 1 mm az = 2 * r.

Bocsánat! Az r tényleg a sugár.

Még egy kérdésem lennem. Van olyan trafóm is amelyiknek 6 kivezetése van, arról sem tudok semmit, illetve a tekercsek ellenállását ki tudom mérni és a feszültségeit le tudom mérni. A kérdésem az lenne , hogy ennyi elágazásnál is azt a feszültséget kell nézni a teljesítményének kiszámolásához, amelyik két ág között a legnagyobb?

Először szétválogatod a 230-as részt. Utána a szekundereket egyenként az előző módszerrel leméred, kiszámolod a wattokat és összeadod.
A tekercsek összekötése pedig akkor lehetséges, ha egyforma a huzaljuk. Természetesen ebben az esetben is fázishelyesen szabad sorbakötni 2 tekercset.
Ha különböző huzalból van a két szekundered, úgy is sorbakötheted, de akkor a kisebb áramú az irányadó.

Még visszatérve ez előzőleg kérdezett trafóhoz. Akkor ezek szerint áganként 1 - 1 A terhelhető a transzformátor?

Sajnos nem tudom lemérni a huzalvastagságot, mert szépen le van lakkozva és szigetelve, nem lóg ki a tekercse sem.

Nem... 12V 2A és 12 V 2A - ha kétutas egyenirányításhoz használod, akkor 12 V 3.5 amperre is méretezheted, mivel félperiódusonként hűl.

Akkor ez meredekebb.. itt már játszik a tekercsellenállás, feszültségek, vaskeresztmetszet...
Ezekből már vmennyire lehet saccolni és olyan terheléssel, amikor kb 15 %-kal csökken az üresjárati fesz.

Egyszerűbb lett volna, ha a primer ellenállását méred. De most már a méretek és a szekunder vastagsága alapján is megbecsülhető a teljesítmény. Meg is tették.
Váltakozó áramú terheléssel, pl. egy 24 V-os Weller pákával 50 W-tal nyugodtan használható.

Kicsit sokallom a szekunder ellenállásokat. Ha egyáltalán ez a szekunder. Ez alapján 2 A terhelésnél több esik a tekercsen, mint amit termel. Valamit rosszul mérhettél.
A bejövő vezeték (dugó) végeire mérj rá!

A szekundert mértem, DVM -mel. Még a kezemmel sem értem hozzá a mérőcsúcsokhoz.

A primer 70,1 Ohm.

Soványabb, mint a korábbi becslés. ~20, legfeljebb 25 VA. A szekunder huzal vastagságát nem mérted elég pontosan.

Ahogy sikerült.

Az említett másik trafó. Itt azért látható, hogy a tekercsek külön vannak. A kék vezeték huzalja szemmel láthatóan vékonyabb, mint a sárgáé. A sárga vezetékek tekercse vörösrézből van. A zöld vezetékekre menő tekercsvégek sajnos nem látszanak. Mérni sajnos nem tudom a huzalvastagságokat, mert mélyen vannak.

Bár közel azonos méretű, de a primer ellenállása lényegesen kisebb. Ez már ~30 VA teljesítményű lehetne.
Szekunder oldalon ez megoszlik a 3 tekercs között. A rosszabb helykihasználás miatt ezek a tekercsek olyan nagy ellenállásúak, hogy emiatt nem terhelhetőek, így a szekunder oldali össz. terhelhetőség ~20 VA. A végeredmény ugyanaz.
Nem ártana ellenőrizni a műszered pontosságát kis ellenállások esetén. Összezárt kapcsoknál nézd meg, mit mutat és a végén vond le a mért értékből.

Még esetleg annyit, hogy így üresjáratban nagyon búg a trafó. Mitől lehet?

Lazán szerelték, nincs eléggé lakkozva.

Visszatérve az első mérésedre, a multid 200 ohmos határa valamiért biztos nem jó. Azokkal a feszültségekkel lehetetlen, hogy olyan tekercsellenállások legyenek.
A 230-as tekercs 22,6, a 2x12 pedig 2x11,4 ohm? Kizárt.
Durván 10x-es a menetszám és sokkal vékonyabb a primer.
Ott a szekunder ellenállás max. 1 ohm lehet.
A második trafód is azt igazolja, hogy nem jó a műszer, majdnem hasonló az ohm a leadott feszültséghez, miközben a primer ellenállása reális.
Olyan ez a szitu, mintha a műszerzsinórod alapban 10-20 ohm körül mozogna és ahhoz jönnek a tekercs-ohmok.
Nagy a valószínűsége, hogy a forgókapcsolód a kis ohmos állásban kuka, nekem is van egy ilyen... sokszor át kell pörgeted, talán megjavul egy ideig.
A tolómérős leolvasásod se lehet jó, max. 0.7-es zománchuzal lehet ott ( 1 A ), így már igazodhat az egész a kb. vaskeresztmetszethez, ami fényképedre írt centik alapján 6 cm^2 lehet, ebből reális a 25 VA.

Erre pontos választ az üresjárati veszteség mérése adhat. Ha túl nagy, akkor tervezési probléma, ha rendben van, akkor ahogy erbe mondta, kivitelezési.

Nem, a 230 V -os az én mérésem szerint 70,1 Ohm, a szekunder 2 x 11,4 Ohm. A két piros vezeték között van 22,6, ami ugye a két tekercs eredője.

Oké, rendben.. viszont a szekunder akkor se lehetne olyan nagy ellenállású.
Hasonló méretű, 2x18 voltos trafón is 1-2 ohm csak a multis mérés, pedig az vmivel vékonyabb.
Csináld meg a terheléses méréseket fél...1 amperrel és abból már több látszik.
Üresben mennyi a volt, aztán a kétféle teherrel mennyi.
El nem hiszem, furcsa lenne, hogy egy pl. 25 VA-es trafóra 5-10 VA-nyi szekundert tegyenek csak.
Na meg a tolómérős mérésed szerint se lenne okés, még 0.6-0.7-es drót esetén is.

Mérget vehetsz rá, hogy itt nagyságrendi tévedés vagy mérési hiba van. Mivel olcsó kéziműszerrel ohm körüli ellenállást pontosan mérni amúgy sem lehet, ne komplikáld az életed... Terheld le a 24V-os szekundert 20-30 ohmos (>20W!) ellenállással [fejszámoláshoz 24 ohm lenne ideális], és számold ki, hány %-ot csöken így a szek. feszültség az üresjáratihoz képest. 20% megengedett rézveszteség ~10% fesz.csökkenést jelentene - ebből kiindulva aránypárral 1xűen meghatározható, mit enged meg a tekercselés.

A feszültségesés vizsgálata egy nagyon jó módszer, de párosítani kell a melegedés vizsgálatával is, mert fura méretezési elvekkel lehet időnként találkozni. (Kis trafóknál brutális mértékű feszültségesésekkel is lehet találkozni.)

Újramértem az első trafó esetében az ellenállást analóg műszerrel is. Az előzőekhez megegyező ellenállásokat mértem. Azt hozzátenném, hogy a primer oldali ellenállás mérése egy kb. 1,5 m méterellátott hálózati dugaszolóaljzat dugójának a villáinál történt. Gondolom ez nagyban befolyásolja mérési eredményt.
Továbbá szeretnék ötletet , illetve tanácsot kérni, milyen fogyasztóval terheljem le a trafót? Mivel sajnos nem tálalok olyan terhelést, ami 24V -os lenne és nagyobb , mint 20 W.

Keress olyan 24 voltos izzókat például, amikből össze tudsz rakni 10-20 wattot, vagy 2x12 voltos egyformát sorbakötve.
Ha tényleg 11 ohmos egy tekercsed, rögtön meglátod az eredményt, mekkorát esik a fesz..
Tesztelheted külön is mindkettő 12 voltot, oda jó lesz 20-30 ohmos 1-2 nagyobb wattos ellenállás is a MÉRÉS idejére, vagy egy 12 volt 5-10 wattos izzó.

Gondolom, nem vagyok új, egyedül a felismerésben:
Nagyon gazdaságosan juthatunk többféle transzformátorokhoz, amik gyakran minimálisan már 50%-ban készen vannak.
Hogy hol is? Kidobott, hibás, megunt, elavult szünetmentesekből.
Több feladatra alakítás nélkül is alkalmasak, ha nem, a 230V-os tekercs már ott van, csak a megfelelő szekunder(ek) készítése sokkal kisebb munka, kevesebb pénz, mint valahonnét leakasztani egy pont nekünk jót, vagy gyártatni. Az adatok felvétele egyszerű a meglévő transzformátoron, aztán lehet amatőrként alakítani, amire kell. Maga a transzformátor lemezanyaga se lehet selejtes, amire készült, bizonyos nívójú minőséget garantál. (Azért kimenőnek ezt se...)
Tehát szünetmentes trafó - vas, cséve, 230V-os primer - máris adott...

Némi adalék a felismeréshez. Nálam van még mindig néhány olyan trafó, amik az ingyenhez nagyon közeli áron elvihetők lennének, de a súlyuk miatt nem akarom postázni. Van benne kettős toroid (2 mag van egymáson), hiperszil, M magos, meg 3 oszlopos is. Gondolom máshol is vannak ilyenek.
Sőt tovább megyek. Olyan trafókat is használok (LED-es éjszakai segédfénynek vagy hasonlónak tökéletes) ami eredetileg nem is a hálózati feszültségre készült, de van rajta egy nagyfeszültségű tekercs amit a hálózatra lehet kötni. Így ugyan jól alul van gerjesztve a trafó, nem is nagyon terhelhető, de a leírt célra tökéletes, az áramfelvétele üresen 0,8mA a hálózatból.
Egy egyszerű kis kapcsolás az ismeretlen trafó, vagy más indítandó fogyasztó teszteléséhez, ahol rövidre zárható az izzó, az 1 ohmos ellenálláson pedig mérhető feszültség, amiből számolható áramfelvétel. A kettőből együtt már kiderül hogy trafó esetén jó tekercset kötöttünk-e a hálózatra vagy sem, illetve hogy nincs-e zárlat az indítandó áramkörben.