Jo a meglatas, erositorol van szo, az elo- es a vegfokozatnak kell egy kozos 0. Szamomra ez tunt a legegyszerubb megoldasnak, viszont amator vagyok, es a sajat hibaimbol "szeretek" tanulni. Hol kellene kozositenem?

Szétbontod a 2x12-t és a 2x36-ot, aztán középen lesz a 0 és jobbra a 12+36 és balra is 12+36, ebben a sorrendben.
Ha viszont nincs kivezetve minden szál, akkor nem fog menni.
A másik lényeges pedig az, hogy a tekercsek terhelhetősége ezt a "soros kötést" MEGENGEDI-E.
Még az lenne apró nehézség optimális esetben, hogy fázishelyesen kötözd össze.
Írd ide mindenestre az áramterhelhetőségeket is.

Ha közösíteni akarod akkor mindenképpen az egyenirányítás és pufferelés után. De én nem közösíteném, mert úgy nem lesz nehéz földhurkot csinálni. Ugye, megkapja majd a földet a végfok is, meg ami előtte van (előfok, hangszínszabályozó, akármi) az is, és a kettőt még össze kell kötni a jelfölddel is. Aztán utána lehet vakarózni, hogy miért zúg az egész, meg megtűzdelni ellenállásokkal meg diódákkal a földet.

Leginkább sehol. Ez a közösítést majd az előfok kimenetének és a végfok bemenetének összekötésekor alakul ki.

Akkor majd kialakul En siman osszekotottem volna az altalam rajzolt modon, jol tettem, hogy megkerdeztem. Koszi mindenkinek.

Sziasztok,

Ez a toroid trafó ismerős valakinek?
Állítólag valamelyik Beag keverő erősítőben szolgált.(ott a cimke is árulkodik rajta)
Nem tudja valaki, hogy pontosan melyikben?
Esetleg egy adatlap a készülékről?

Primer: 220V
Szekunder1: 2X11 V
Szekunder2: 2X17 V
Arra lennék még kíváncsi, hogy hány VA-es és mennyivel terhelhetők a leágazásai.

Komoly teljesítménnyel nem...

Hasonlít az AET453-ra de attól inkább régebbi, mert annak 25V körüli szekundere van. Egy pákához talán még éppen elég a teljesítménye, olyan 50VA körül lehet.

Köszi az információt.
Egy D-osztályú végfokot hajtanék róla, a 17V AC jó is lenne hozzá, az 24V lenne egyenirányítva.
A két 17V-os tekercsét lehet párhuzamosítani, hogy nagyobb áramot bírjon?

Ahogy látom, minden kivezetés külön ki van hozva, tehát elvileg igen.
De előtte nézd meg, hogy mekkora kiegyenlítő áram folyik. Ha nem túl magas, akkor szerintem nyugodtan...

A kiegyenlítő áramot hogyan tudom mérni?
A szekunderek két kezdő kivezetését összekötöm, és az árammérőt a két vég kivezetések közé kötöm?
Nem tudom jól gondolom-e.

Szia!
10-én volt erről jópár beírás. Azt azért nézd meg az árammérés előtt feszméréssel, nehogy 2x17 voltot zárj rövidre az ampermérőddel, ha éppen elkevered a kezdeteket bármiért is.

Összekötöd a két egyforma feszültségű tekercs kezdetét, és a két tekercs vége közé beiktatsz egy árammérőt. Először a 10 A méréshatárban, aztán csökkented a méréshatárokat. Ha rosszul kapcsoltad össze, akkor a 10 A méréshatárban is jelentős áramot tudsz indikálni. Ilyen mérést csak nagyon rövid ideig végezz.

Részletesebben:
Összekötöd ahogyan Pucuka írta és feszültséget mérsz.
- Ha nagyon kicsi, akkor jön amit Ő írt.
- Ha jelentőset/sokat, akkor fordítva van bekötve

Sziasztok,

Toroid rendelesnel a sec. oldalon az uresjarati feszultseget, vagy a teljes terheles alatti feszt adom meg?

Ha minden igaz, ilyenem van. Az enyemen van meg ket 10V alatti, kis aramu kimenet is, ha jol emlekszem. Anno, mikor kerestem, azt talaltam rola, hogy 100VA -es. Labortapban van, 50W nal tobbet tud.

Az utóbbit szokták kérni, ha elolvasod pl. itt is azt kérik.

Azert kerdezem, mert rendeltem egy tekercset, amit meg is kaptam, de ennek az uresjarata az altalam megadott fesz. Tehet 2x36V 4A szekunder, amit kertem, uresjaratban kapok 36V ot.

Szia! Maradt még három nyitott kérdés: mekkora volt a hálózati feszültség, mennyi a mérőeszközöd pontossága és mennyit esik a feszültség terhelés hatására.

Hello,


Halozati fesz 225VAC 0.5-1VDC (szeretlek ELMU)
Nem tudom milyen pontos a multimeter, ez mar olyan regi, hogy a neten se nagyon van rola info, TES 2012 tipusu.
Egyelore nem tudom, hogy mennyit esik a fesz, tesztelni sajna egyelore nem tudom.

A 225V az pont jó, általában azért ennyi (felénk 227V stabilan) mert nagyon sok régi készülék van még használatban amik 220V-ra lettek méretezve, és így nincs nagy eltérés a régi meg az új feszültséghez képest sem.
Az a 2012 egy jó műszer, az enyém épp az idén lett 30 éves.
A toroid feszültségesését lehet mérni, mértem is régebben egy párat, de sajnos sosem írtam fel az adatokat.

Mekkora teljesítményű toroidra érdemes lágyindítót tenni? Eddig 320VA vagy feletti toroidokat használtam, oda tettem, de most egy 200VA-t akarok tekertetni, de oda nem tervezek már lágyindítót.

A 400VA-esre még biztosan nem kell, mert nekem annak idején a nagy Quad-omban az volt, és éveken keresztül lágyindító nélkül működött. Az úgy az 5-600VA-es felett kell.

A kérdés filozofikus, mert a nem a torod teljesítménye számít, hanem az Ő bekapcsoláskori áramigénye és a hálózat pillanatnyi terhelhetőségének a viszonya.
A teljesítmény csak azért szokott előkerülni, mert feltételezünk egy olyan alapgerjesztést, ami jellemző a toroidokra, és így már a teljesítményből lehet áttételesen következtetni a bekapcsoláskori áramlökés nagyságára.
Nagyobb vas keresztmetszeten a primernek kevesebb a menetszáma, vastagabb huzalból van, de 1 menet hossza viszont nagyobb. Ezek együtt jellemzően csökkenő primer ellenállást eredményeznek a nagyobb trafóknál.
Az Elektrisz 2000 Kft. 630 VA-től ajánlja saját lágyindítóinak használatát. Ehhez 16 A-es lomha karakterisztikájú kismegszakítót tételeznek fel.

A dolognak nem sok köze van a filozófiához, a kikapcsolás után a magban maradt remanens indukcióhoz (ami majd bekapcsoláskor hozzá fog adódni a többihez) és a feszültség értékéhez (szinuszhullám helyzete a bekapcsolás pillanatában) annál több.

Ez nem a te asztalod, már mondtam korábban is. Jobb ha megmaradsz a száraz szakbarbárságnál, mert neked az megy igazán.
A filozófiai ízt az adja dolognak, hogy a trafó teljesítményéből igyekezett a kérdező (és sok más felhasználó is) következtetni a bekapcsolási áramlökés nagyságára és idejére. Ez az összefüggés olyan áttételes, és annyi mindentől függ, hogy már bőven belefér a filozófiába. De tény, nagyobb trafó nagyobbat rúg általában.

Ez ebben a formában nem igaz.Minél nagyobb a mag,és annak gerjesztése,általában induláskor annál nagyobb áramimpulzus kell mire a bekapcsolási tranziens lezajlik.Ezek mérésekkel alátámasztható dolgok pl oszcilloszkóp terheletlenül,ott pl single módban egy 1ohmon mérhetőek az áramcsúcsok.Ebből számolható a pillanatnyi áram is osztásonként.

Kettőnk közül a szakbarbár az te vagy, ha már (megint) itt tartunk. Meg talán asztalom is valamennyire, mert veled ellentétben én nem megrendelni szoktam húszezrekért egy trafót, hanem meg szoktam csinálni magamnak annak az árnak a töredékéből, persze csak addig amíg értelme volt.

Ez a nem igaz, ugyanis a nagyobb mag is pont ugyanazzal a mondjuk 1,7-1,8T-s gerjesztéssel dolgozik, mivel a gerjesztést nem a mérete hanem a vasmag anyaga határozza meg.

Kb. 10 évig trafótekercseléssel kerestem a teniszre valót. Ezek zömében lemezelt trafók voltak. Van némi rálátásom a tekercselésre.
A gyártatásnak három oka van esetemben. A toroid magot a gyártótól senki nem tudja jobban megcsinálni, illetve ha mindent megvennék hozzá akkor sem jönne ki olcsóbban, és még dolgoznék is vele, meg a minőség se lenne olyan, és végül nem tudok itthon vákuumimpregnálni.