Idővel "elfásul" az ember.

Sziasztok.Egy kérdésem lenne CAT5 kábelt illetően,bontásra került két külömbözö márkajelzésü és arra lettem figyelmes hogy az egyik tipus vezetékeiben tömör réz huzal található míg a másikban több vékonyabb és puhább szálból sodort .És az lenne a kérdésem melyik tipus lenne előnyösebb audiokábelek készitéséhez hangzást illetően valamint a hálózati tápkábelt is beleértve?

Fal beli (fix telepítésú, nem mozduló, nem hajló) kivitelű vezetékeiben tömör réz huzal található, a flexibilis (könnyen hajlítható) kivitelben több vékonyabb és puhább szálból sodort a vezető.
A merevebb kivitel csak a készüléken belüli huzalozáshoz lenne jó.

Mire gondolsz ezzel a hangzás dologgal?
Mindkét vezetőnek azonos a keresztmetszete, a sodrott hajlékony, a tömör nem.
Nagyobb frekvenciáknál jelentkezik a skin hatás, a frekvencia növekedésével csökken a behatolási mélység, ezzel a hatásos keresztmetszet is. Ez okozhatna problémát, ha az így megnövekedett tényleges ellenállás összemérhető lenne az áramkör többi ellenállásával.
Mivel ezek a kábelek a hangfrekvenciánál jóval magasabb frekvenciák átvitelére készültek, nem gondolom, hogy hangfrekvenciás áramköröknél észrevehető változást okoznának azonos keresztmetszetű, más típusú vezetékekhez képest.
A számolás szerint, 10 kHz -en a behatolási mélység réz vezető esetén 0,66 mm, ami azt jelenti, hogy a teljes keresztmetszeten folyik a hangfrekvenciás áram.
Hálózati frekvencián a behatolási mélység a számolás szerint 8,57 mm, és az UTP kábel vezeték átmérője ennél nagyságrenddel kisebb. De eszedbe se jusson hálózati áramot UTP kábelen, vagy annak erén vezetni, mert a szigetelése 30 V -ra van készítve.

Annyival egészítsük ki, hogy nagyteljesítményű végfokozatokban sokszor előfordul 30V -nál nagyobb feszültség is. Ezeket a vezetékeket sem szabad UTP vezetékek ereiből kialakítani.

Köszönöm az információkat mindenkinek . Végfokba készült hálózati transzformátorok terén valakinek esetleg valami tapasztalata felhasznállásra mit ajánlanátok ,tekercselésnél minőség terén mit részesitenétek előnyben az egy kemény rézhuzalból( beleértve primer és szekunder tekercset)vagy inkápp a több vékony párhuzamosított szálból való tekerést? A cél egy minőségi táp lenne A osztályú végfokhoz.

Szia!
Ha nagyon jó minőségi trafót szeretnél, akkor hívd ezt a számot ***2915746! A nevét sajnos nem tudom, de a bácsi trafókat tekercsel; van 40 év szakmai gyakorlata, és nagyon profi! Gyakorlatilag annyiért teker egy trafót ( toroid, Hypersil), amennyibe kerülne, ha vennél egy **** EI vasas trafót! Nekem már tekercselt az öreg, elképesztően szép és jó munkát végez!!!

Talán nem kellene más számát nyíltan kitenni, ott a privát rá. A rossz a megfelelő szó, nem a szlenges szinonimája!

Kedves Tomy, meg többiek,

Említettem a "drótokat".
A drótoknak nálam is meg volt a sajátos történelmük, egészen a közelmúltig alakították készülékeim hangját.
A mai napig jó lenne, az általam jobbnak gondolt fajta, de beszerzési, és finanszírozási okokból azt hiszem nálam itt a vége.

Kép: Hivatkozás

Persze felmerült bennem a csőszegecshez való visszatérés is, hogy csak egy vezető kösse össze az alkatrészeket, de korom nem tudom még mire ad lehetőséget.
Régen a szóljon már okozta a türelmetlenségemet az építésben, ma már a meddig még az izgató.
A drótokról, az elejéről, minek, az amerikai vegyesbandázsú (OFC ezüstözött fonattal), ő a közelmúlt.
A Vf2,3,4 is ezzel kezdtek. Igaz mire a VF4 lett, már csak a táplálás, és a puffer kapott tömör ezüstözött kábeleket. Ismét megemlítem 10-20 cm-es drótnak is hallható a hangja, ha valakinek erre igénye van, beleértve a hálózati kábelezést is.
Az árnyékolt kábel szükségtelensége látható a Vf3-ról felrakott fotókon.

Kép: Hivatkozás

Kép: Hivatkozás

Kép: Hivatkozás

Kép: Hivatkozás

Kép: Hivatkozás

Amikor csináltam, voltak irányadó elképzeléseim (ezek a konstrukción láthatóak is) de volt benne kísérletezés is, meg leesett és eltört az előlapja, meg akkor annyi pénzem volt a pufferre, meg még nem tudtam honnan szerzek fogaskereket és fogom megoldani a kivitelezését a tengelyeltolásnak.
A Conrad a fogaskerék gondomat megoldotta, és a bemeneten is egyszerűsíteni tudtam, húzd meg ereszd meg eljárással letisztultak a dolgok, ami a VF4-emen meg is látszik.
Emlékszem a quad idejében azon törtem a fejem milyen szöveggel feliratozzam az előlapot.
Úgy gondoltam, hogy az a legjobb ami minden nyelven érthető, a jelek.
A VF3-nál még nem volt meg a fényvisszajelző amikor üzembe helyeztem, a családnak tájékoztatót kellett adnom a programválasztásról, így lett a pictogram. Majd meglett a kivilágítás is.
A kis doboz miatt, úgy éreztem, hogy a lehető legkisebb felületet foglalja el, és ne legyen feltűnő.
Így lett a rca kupak alá beférő dominó4-es alakzatban, a poziciótájékoztató ledes visszajelző kétszínű ledekkel kialakítva. A kupak miatt kellemes pasztel színekkel, lágy színhatárolással.
Ha majd átépítem, más lesz a helyzet.
A bemenetszelektor tengely ahol eléri az előlapot, látszik a fennmaradt hely a fogaskerekeknek.
A feliratozás elhagyása után megfelelő kezelési vezetést ad a kapcsolási szögeknek megfelelő ponton a kétszínű ledek tájékoztató fénye. A lakásban sincs kiírva az ajtókra, hogy konyha, meg fürdőszoba.



Meggyőződésem, hogy az alapos konstrukció kizárja a problémákat, és igen hálás a hangvisszaadásban.
Amikor valaki épít, benne van önmaga is munkájában, talán ez az egyik legszebb a dologban.
De, ha a házasságban, a közösségben feltételei vannak az együttes tevékenységnek, hogy az eredményes, sikeres, pozitív energiákat előmozdító lehessen.
Ezért is jegyzem meg, hogy amit írtam, mutattam, nem magamutogatási céllal, hanem tapasztalat átadás okán tettem, tenném.
Aki ezt képes ennek megfelelően elfogadni, az talán megérti amit közzé tettem.
Sokat nézegettem információszerzés miatt mindenféle oldalt.
Nagyon színpatikus produkciók vannak közzétéve kapcsolási rajz függetlenül.
Belül titkon reménykedve, más is feltárta már az általam az ezen oldalon írt konstrukciós specialitásokat.
Azt gondolom, hogy a jelzett hiányosságok, pl.: monoblock elmaradása, stb, kétféle alapon közelíthető: nincs információ, szándék, vagy a gyári meggondolás, az önköltség keretei.
Úgy gondolom, ha egy akár minőségi termék megjelenik a piacon, a kereskedők dicsérik így, úgy, mert a dolguk az értékesítés. A rajongók anyagi okokból lemásolják, nagy reményekkel "okosan" spórolva, majd esetleg kiábrándulva, leszólva azt, elfordulnak adott terméktől, pedig csak meg kellet volna rendesen építeni, mint ahogy feljebb írtam, és mindjárt más hangja lett volna.
Mért is van ez így?
Amikor egy vállalkozás(cég) új terméket készül a piacra juttatni, keres egy értékesítési szegmenset, ahol termékét várható darabszámban ténylegesen el tud adni. Az értékesítési árban benne kell lennie az értékesítési lánc hasznának is ugyanúgy mint a vállalkozás tervezett hasznának, mivel a portást is fizetni kell, és a befektetők hasznát is garantálni kell. Persze nem árt valami egyedi, új arculatú termék sem.
Aminél van drágább, van gagyibb, de fizetőképes kereslet lenne rá. A kulcs az előállítási ár. Mért tennének be 2db tápegységet (munkadíj=mbér és járulékai), extra minőségi anyagok, így egész más lenne az önköltsége, és olyan piaci szegmensbe kerülnének, ahol a konkurencia kizárná a megtérüléshez kalkulált értékesítési mennyiséget.
Vagyis a késztermékek jó részének minőségi felülmúlása csak szándék, és képesség kérdése.
Akinél sikerült az érdeklődést felkeltenem, és elég kíváncsi típus, és a zenét is szereti, és jó minőségű felvételei is vannak, kipróbálja ki a fent írtak bármelyikét annak szabályai betartásával, annak eredményének reményében.
Vannak oldalak a drótokról, hogyan csatlakozzunk a hálózatra, "külön ösvény" csak villanyszerelési ismeretek esetén, stb...
Az akusztika csodás dolog, akár mint a szerelem.
Köszönjük neked VF2,3,4,meg a többiek.
Örömöket, sikereket kívánva,
mek-mek

Üdv!

Leírom a csatolókondis ezotériáról a tapasztalataimat:
Nem a kapacitás számít. Onnantól, hogy 20Hz, vagy alatta van az aluláteresztő töréspontja, nincs jelentőssége.

Ami számít és hallható hatása van, az maga a kondenzátor fajtája. Azért van az egyik csatolókondinak sokkal több mélye szubjektíven érzékelve (gyakran a jóval kisebb kapacitás ellenére is), mert a dielektrikum polarizációjában lévő nemlineáris hatások miatt apró torzítás keletkezik. Ez ráül az alapharmonikusra. Egészen változatos hatásai vannak. Ütősebb lesz a mély, vagy nagyobb, vagy dögösebb, vagy szétfolyó, vagy pont sokkal kevesebb pl egy drót átkötéshez képest. És ennek az égvilágon semmi köze a levágási meredekséghez, törésponti frekikhez.

Minden erősítőhöz más csatolókondi lesz az optimális. Attól függően, hogy a csatolókondi és az erősítő mikro torzításai hogyan adódnak össze, vagy oltják ki egymást, milyen jellegű lesz az eredő torzítás hangzásra gyakorolt hatása. (Ugyanez igaz az ellenállásokra, tranzisztorokra, stb-re is). Elég sok ilyen beszámoló olvasható mondjuk itt és más fanatikusabb hifis oldalakon a csatolókondis ügyben. Például szoktunk olyat csinálni, hogy a 2,2µF-os MKT kondit "megpatkoljuk" egy 1nF-os másik gyártótól származó szintén MKT kondival és drasztikusan jobb lesz a hang. (vagy rosszabb, ha nincs szerencsénk, kísérletezni kell a kondikkal és a patkoló kondikkal a jó párosításokért).
Ez aztán a wodo, nincs rá épeszű magyarázat, de egyszerűen ez így működik. Aki nem hiszi, járjon utána. Próbálja ki utána "hívő" lesz.

Amúgy a legjobb hangú csatoló kondikat úgy hozhatjuk össze, ha elkezdünk kísérletezni 2-3 különféle kondi párhuzamos kötésével. Sok variáció kipróbálása után előbb utóbb bele fogunk botlani rendkívül jó hangúakba is. Vagy vehetünk 10eFt-os csatoló kondikat, amik vagy jók lesznek, vagy nem. Ezekkel is ugyanúgy megeshet, hogy pont nem passzolnak hangilag az éppen kiszemelt erősítőnkhöz.

A tapasztalatom az, hogy vegyes, kikísérletezett variációkkal mindig sokkal jobb eredmény érhető el, mint az egy féle csatolókondi használatával. Referenciának egy pár centi hosszú drótot ajánlok, amivel rövidre lehet zárni a kondit. Így meghallgatható, hogy milyen a kondi saját hangja a rövidzárhoz képest.

A hányendisták ugye elutasítanak minden manipulatív eszközt a hangláncban, legyen az egy darab drót, alkatelem, komplett eszköz. Pl. egy DSP már a sátán műve. Csak a naturalitás (ezt pl. mihez mérik? mi az etalon? ) számít. Ennek mégis szöges ellentéte amit csinálnak. Ha egy kondi, drót, akármi hangja beleszól a hangba manipulálva azt, akkor az nem számít? Vagy az már engedett, mert kicsit csak, vagy akkor mi az a mérték ami még elfogadott náluk, mi az a határ ahol nem?
Ha olyannyira változik a natur hang egy egyenleválasztó alkatelemtől, akkor ha ezt elhagyják akkor szól a legjobban, vagy ha jobban szól kondikkal, akkor mégis jobb ha manipuláljuk a hangzást?

Ne keress logikát abban, amiben nincs. Ez csak ideológia.

Nem érdekelnek a hányendisták, sem a filozófiáik. Valakinek a konkrét hozzászólására írtam valamit, és ez neki szólt. Hogy jönnek ide a hájendistákok? Kit érdekelnek azok, meg a filózófiáik?

A hozzászólás arról szólt, hogy ez egy tapasztalható dolog. Hogy a csatoló kondenzátorok hangja között oltári nagy különbségek vannak gyakran. A jóisten sem tud rá semmilyen épkézláb magyarázatot, hogy miért. Ebbe most ne menjünk bele. Tök függetlenül a hájendisták ütődött filozófiáitól ez a jelenség van és erről volt szó a hozzászólásban illetve az ezzel kapcsolatos tapasztalataimról írtam le azt, hogy mit tapasztaltam. Nem a filozófiákról írtam értekezést!

A tömör lényeg, amit szándékoztam kifejteni: Az alkatrészek módosítják a hangot, nagyon gyakran nagyon erősen és semmiféle összefüggésben nincs ez egyszerű töréspont frekvenciával, meg az ott fennálló fázistolással, egyéb ilyen ahogy azt móriczka elképzeli dolgokkal, annyi derült ki számomra az ezekkel történő kísérletek során.

Hogy jönnek ide a hányendisták? Mi közöm nekem hozzájuk?

A kérdéseidre az a válaszom: Mit tudom én, tőlük kérdezd meg ezeket, a "hányendistáktól".

Pusztán annyi, hogy írásod alapján közéjük tartozol.
Ma már elég kevés dolog van (legalábbis ebben a szakmában, és ezen a szinten), aminek nincs ésszerű magyarázata, legfeljebb nem tudsz róla.
A kísérleteid alapján megállapítottad, hogy mely paraméter eltérése okozza a hangzásbeli különbséget?

Tényleg? Hát akkor te biztos tudsz rá magyarázatot, hogy miért van az, hogyha csinál az ember egy 1/2 osztásarányú feszosztót pl két 1K-s ellenállásból, akkor miért van egyértelműen hallható hatása annak, ha az ember az 1K-s ellenállásokat kicseréli másik gyártó 1K-s ellenállásaira, fémréteget vastagrétegre, fémoxidra, meg ilyen játékok.

(Kikérem magamnak, hogy bárki megmondja milyen " ista", vagyok, vagy milyen izmusokhoz tartozom.)

Mindössze kipróbáltam ilyen kísérleteket és leírtam a tapasztalataimat. Attól még nem vagyok "hájendista", mert szembe néztem a valósággal. Ebből csak annyi következik, hogy mindössze kíváncsi természetű vagyok.

Na, akkor várom a magyarázatot!

Egyébként amikor ilyet tapasztal az ember, az feladja a házi feladatot, meg lezúzza az addigi világképét az "elektronikáról". Ahogy azt korábban az iskolában tanultak szerin elképzelte.

Egyszerűen ezek parajelenségek. Nem létezhetnének és mégis vannak. Jó, hogy felkelti az ember érdeklődését amikor ilyet tapasztal. Ez annyira nem illik bele a "képbe". Pont ezért olyan érdekes dolog.

Nem érdemes nekifeszülnöd a dolgoknak. A fikázásról csak annyit, hogy 80%-ban azok fikáznak valamit, akik elméleti meggyőződésből ki sem próbálták, és csak ráköpnek valamit, hogy tartozzanak legalább az egyik táborhoz. Az ellenzése valaminek, mindíg sokkal könnyebb, mint pozítívan hozzáálni a dolgokhoz.

Ha kíváncsi vagy (ami jó dolog) akkor a szubjektív tapasztalataidat támaszd alá objektív, megismételhető mérésekkel is. Egyébként nem ér semmit.
Minden alkatrész paramétereinek vannak tűrése, magyarul nincs két egyforma alkatrész. Ha ezeket csak úgy blindre cseréled, lehet eltérést tapasztalni, pl. hangerőben, de akár frekvencia, vagy fázismenetben is. De hogy ez alapvetően meghatároz bármit is, azt kétlem.
Ha változást tapasztalsz, keresd meg az okát, és azt tedd közzé.
Ellenkező esetben marad a filozófia, és a hányendes süket duma, hogy hallja a tavaszi szél zúgását az X kondi miatt.

Ezeket a dolgokat nagyon nehéz mérni. Ha egyáltalán teljes mértékben lehetséges.

Nem egy paraméter okozza ezt szerintem. Egy rakás paraméter is lehet illetve ezeknek a dinamikus változása időtartományban.

Amit sikerült megfigyelnem, az a torzítási spektrum apróbb megváltozása az alkatrészek hatására. De rendkívül kicsi, alatta van a mérési hibákból adódó bizonytalanságnak. Ezen kívül lehetne még fázis spektrumot is felvenni és annak a változását analizálgatni. A NASA laborja kévés lenne hozzá. Nagyon nem kézzelfogható jelenségek ezek.

No comment

De ér. Mégpedig azt éri, hogy ha kipróbálok egy csatoló kondit és jó a hangja, azt hagyom benne a DAC-om kimeneti szűrőjébe. És nem azt, ami egy borzalom.

Másnak is ér. Ezt más is megcsinálja otthon és neki is jó lesz emiatt. Ezt éri.

Az más történet, hogy az emberi technológia és úgy általában a emberi megértés szintje, valamint a tudományunk még nagyon gyerek szinten van. Nem tudunk szinte semmiről semmit. A fizika is paradigmaváltás előtt áll ismét. Ott is már mindenről kiderül lassan, hogy semmi nem olyan móriczka módon van, ahogy azt évszázadokig elképzeltük. Lehet, hogy a kondikkal is ez a helyzet. Nekem legalábbis ötletem nincs, mitől is lehet igazából.

Azt elfelejtettem említeni, hogy ezt eljátszottam haditechnikai minőségű ultramodern 0,1% alatti tűrésű ellenállásokkal is, amiknek több ezer Ft darabja. (Z-foil, sinkoh, cadock, különféle műszer ellenállások, stb) És teljes mértékben hallható különbség van köztük egy vacak feszosztóban is. Akkor most hogyan kéne nekiállni a mérésnek? A mérhetetlenül alacsony hőfokfüggés és linearitáshiba figyelembevételével. Mit kéne mérni azon a 1/2 arányú feszosztón?

Pont ettől olyan érthetetlen, hátborzongató és érdekes a dolog.

Ettől még nem vagyok hányendista mert kipróbáltam és levontam a konzekvenciát, hogy hát tényleg. Akkor lennék az, ha megvenném az 500e Ft-os hálózati kábelt.

Mi az, hogy jó a hangja? Neked? Kinek? Lehet, hogy x idő múlva már neked sem tetszik. Akkor mi is van?
Ha tudod, hogy mindez miért van, mitől jobb az egyik mint a másik, akkor már tudsz valamit.
Tudom tanulni nehéz, és babrás dolog, de az, hogy érzésre jó, azzal nagyon mellélehet lőni. Azért nem kéne sutba dobni az elmúlt párszáz év tudományos eredményeit, mert azért azok működnek. Valamit azért lehet érezni, keresik az összefüggéseket ezerrel a tudományos világban, az egyre fejlettebb mérőeszközök, mérési módszerek segítségével, de ezt azért nem jelenti azt, hogy mindent sutba kell dobni, amit elértünk.
Azok a móricka dolgok, pedig az általános iskolában vannak, leginkább azért, hogy felkeltsék az érdeklődést, vagy legalább mindenkinek legyen fogalma a körülöttünk levő világról.
Ezzel én befejeztem

Az, hogy szignifikánsan jobb. Ha áthívom a szomszédot, aszerint is jobb. Ha bárkivel meghallgattatom, mindenki azt mondja, hogy egyértelműen az a jobb hang. Na ettől lesz "jobb".

Ha 10 szer megcsinálom a kísérletet 10-ből 10-szer azt hallom jobbnak. Ha egy év múlva megismétlem, akkor is. (Szóval még ettől is.)

Édesapám mondása: Ha mindenki azt mondja ugorj a kútba beleugrasz?

Nem tudom, hogy tudnám már senki nem tudja.

Mit jelent, hogy jobb? Általában az eredeti hangot legjobban visszaadó esetre mondják, hogy jobb. Ezzel kellene tesztelni, pld. ott ül a hegedűs zenész, és a közvetlen hegedűhangot összehasonlítva a rögzített visszajátszott hanggal, én az alapján tudnék ítélni. Persze szabad térben, ahol a helyiség akusztikája sem befolyásol. Szomszéd, vagy bárki emberek zöme nem is hallgatott élőben elég sokat hangszereket, nem tudnak mihez hasonlítani.

Ez nem jó módszer, mert annak a hegedűnek, akusztikának, stb köze nincs ahhoz, amikkel a felvételt elkészítették. A másik, hogy ez teljesen irracionális dolog. Senki nem fog ilyet csinálni egy kondenzátor kipróbálása miatt.

Sokkal járhatóbb út, ha egy kondenzátort egy rövidzárral hasonlítunk össze hangra. Tegnap csináltam ilyet legutoljára. 4 féle kondi vs rövidzár. Hatalmas különbségek voltak a kondik között is illetve a kondik és a rövidzár között is. Ez egy úgynevezett differenciális mérési elvet követ, amiben a különbséget hallgatjuk meg.

Méréstechnikában pl ilyen módon lehet 0,0001% THD alá mérni. Megmérjük az átviteli lánc torzítását, beletesszük a mérendő dolgot úgy is megmérjük a torzítást. A két torzítási spektrumot kivonjuk és megvan a mérendő dolog torzítása.

Hát pontosan azt.

Nekem csak elképzeléseim vannak, hogy a kondik dielektrikumában különféle polarizációs időállandók vannak. Egy szigetelő úgy fogható fel villamos szempontból, hogy különböző soros R-C tagok párhuzamos kapcsolása, amiknek van linearitás hibája is. (Tehát a helyettesítő képe a szigetelőnek úgy néz ki hogy különböző sorosan kapcsolt ellenállások és kondik vannak párhuzamosan kapcsolva.)

A dipólusmolekulák elfordulnak a tér irányába. A hosszabb láncoknak más az időállandója, mint a kisebb molekuláknak. A különféle molekuláris csavarodások stb mozgások keltik ezeket a hatásokat. Emiatt van a szigetelő anyagnak magasabb dielektromos állandója (C), mint a vákuumnak és vesztesége is (R tagok).

Ezeknek van valamekkora linearitás hibája és talán az okozza. De ez csak egy elképzelés. Viszont ez sem igazi magyarázat, mert az így keletkező torzítás annyira kicsi, amit elvileg nem kéne hallani.