Nekem is van ilyen csak napkollektorra, lásd a honlapomat. Amúgy volt két év hogy használtam, arról ment a TV PC beltéri, úgy volt megoldva hogy töltöttem vele egy ólom akkumulátort, az ráment egy DC - DC konverterre ami 320V feszültséget adott, a hálózatot is egyenirányítottam, így tranziens nélkül kapcsolgattam hol az invertert hol a hálózatot, az akku tönkrement, kiszámoltam hogy ez csak egy nyári hónapban 1000Ft -ot sem termel így nem vettem új akkut, ebben a megoldásban viszont egy kis kapacitású LIFe akku is jó lenne, vagy több F szuper kondenzátor de ez sem olcsó.

Én úgy vagyok vele, hogy ilyen kis méret mellet csak hobbi szint, ahol nem azt nézed hogy mennyi profitot/megtakarítást termel, örülsz annak hogy működik és te építetted. A sikerélményért és a tapasztalatszerzésért csinálod.

Az én véleményem szerint min. 5kWp napelem,48V/5kWh Lion NMC energiatárólóval és 48V/3kW hibrid inverterrel kezdődik az a szint ahol már a megtérülést és a profitot számolod, addig csak hobbi szint.

Így igaz, még arra gondoltam hogy ohmikus terhelésre építek egy MPPT -t meg átalakítom AC trapéz jelre a DC-t és a boyler fűtőszálát melegítve pótolom az 1kWh -tal napi veszteség egy részét.

A bojler fűtőbetétnek jó a DC is nem kell átalakítani.

Tudom, csak akkor nem kell kicserélni a hőkapcsolót, mert ha az esetleg megszakít akkor ívet húz.

Szia!
Nekem egyelőre egy 200 Wattos panelem van fent tapasztalatgyűjtésnek, de a mostani hosszabb nappalok alatt, napi 1300-1500 Wh tudok összegyűjteni. Már reggel hatkor tudok termelni, és este fél nyolc a vége. Igaz ehhez egy forgatót kellett összebarkácsolnom.

Szeretném összefoglalni, hogyan lenne érdemes olyan tetőcserepeket készíteni, amik már magukba foglalják a napelemeket, vagy miért nem érdemes ilyen módszert alkalmazni.
Elsődlegesen a cserepek elektronikus összefüggéseinek a vizsgálata a cél, azaz milyen elektronikát kell tartalmaznia egy-egy cserépnek, hogyan kapcsolódnak egymáshoz elektromosan a cserepek.
Az összegyűjtött energia kezelése várhatóan már hasonlatos a többi napelemrendszerrel vagy más megújuló energiából begyűjtött áram feldolgozásához, így ezt itt talán nem érdemes külön megvitatni.

Tudtommal a napelemes cserepek legnagyobb problémája, hogy a cserepeket hogyan kapcsolják össze, valamint, hogy hol tárolják az energiát, mivel egyes napelemes cserepeknél az akkumulátor is benne van a cserépben.

Az induló elképzelés a következő:
A cserepek nagy, sík felületén helyezkednének el a napelem cellái, emiatt célszerű a lehető legsimább alakú cserepet választani.
A cserepek tartalmaznának egy Joule Thief szerű kapcsolást, ami mágneses térbe helyezi át a begyűjtött áramot, és elég olcsón beépíthető minden cserépbe.
A cserepek a tetőszerkezet keresztbe fektetett lécein fekszenek, ahol a cserép tekercséhez legközelebb található az a tekercs, ami indukcióval átveszi a megtermelt energiát és egyenirányítva a gyűjtő vezetékre továbbítja, ahol már minden cserép összegyűjtött hullámzó egyenárama jelenik meg.

Egy cseréphez tehát a következő kiegészítők kellenek:
- Napelem cella (Pl.: 3-6V körül)
- Módosított Joule Thief, ami csak a tekercset, tranzisztort és ellenállást tartalmazza
- Szekunder tekercs, egyenirányítóval, ami fogadja az energiát.

Hátrányok:
- Az egy cserépre jutó költség magasabb, mintha csak összekapcsolnánk a napelemcellákat.
- Az induktív energiaátvitelnél nagyobb lesz a veszteség, mint a közvetlen kábeles kapcsolat esetén.

Előnyök:
- Hagyományos tetőszerkezetre, hagyományos módszerekkel kiépíthető, nincs többlet súly.
- Nem kell külön szerkezet a cellák tárolásához.
- Akár egyesével, már meglévő cserepes tető is átalakítható ilyen napelemes rendszerré, így sok munkát házilag is el lehetne végezni, ami jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.

Kérdések:
- Pontosan milyen kapcsolással lehet érdemes átvinni induktívan az energiát a cserepekről a gyűjtő vezetékre? Mekkora hatásfokot lehet elérni hétköznapi technikák alkalmazásával, akár házi kivitelezéssel?
- Pontosan milyen mechanikai kivitelben csatlakozhat egymáshoz a két tekercs, hogy minimális legyen a veszteség? Elég, ha egymáson fekszenek csak a tekercsek (cserép alján egy, és a tartó deszka tetején)? Vagy érdemesebb például a cserépben a tekercsbe egy vas rudat elhelyezni, ami merőleges a cserép felületére, és a keresztlécen a fogadó tekercs közepén fúrt lukba illeszkedik? Ez a megoldás stabilizálná a cserepek oldalirányú helyzetét, így biztosabb kapcsolat alakulhatna ki a két tekercs között, de bonyolultabb lenne a kivitelezés. Megérné? Lenne értelme egyáltalán?
- Van valahol túlmelegedés vagy szikra veszély, ami tüzet okozhat?

Rövid leszek.

A nepelemes cserép már akkor halott ötlet volt amikor kitalálták.
ami igazán számít tényezők abban csak hátrányai vannak.

Pénzt energiát fektetni felesleges.

Azt írod hogy van olyan cserép amiben még akku is van. Ezt azért megnézném mert ez eleve értelmetlen dolog.

Az hogy a cserépbe még + elektronikát meg egyebet beletenni az mind olyan szinten csökkenti a hatékonyságot és a megbízhatóságot, hogy teljesen értelmetlen. Induktívan átvinni energiát nem túl jó hatásfokú. Még a legegyszerűbb kiegészítő elektronika is úgy megnöveli az árat ráadásul ugyanahhoz a teljesítményhez nagyobb felület is kell.

Egy napelemtábla annyi primitív egybeintegrál és olcsó az előállítása hogy ha bármi baj van csak az cseréljük és semmi mást.
Pl pont ma este volt a környékünkön dió nagyságú jégverés a gyengébb tetőcserepeket papírként lukasztotta ki.

Képzeld le mi lenne a te kis gyenge napelemcelládból.

Szerintem nem kellene pár év és jönne egy olyan jég hogy rapityára veri.
egy szó mint 100.

Felesleges elektromos szmog generátor sorral miért kell terhelni a már így is brutálisan elszennyezett rádiófrekvenciás spektrumot?

Az meg még eszébe sem jut, hogy az ilyen esetekre (induktív alkalmazások) is van hatósági szabályozás.

Miért jutna, de a sok villanypásztor építőnek eszébe jut?

Ekkora koponyáknak nem is kell foglalkozni efféle földi hívságokkal, lásd előző topic nyitás: lásd link
Több kérdés ?!

Azt is meg lehetne építeni korrekt módon, de sokkal drágább lenne. Csak az a szerencse, hogy többnyire a pusztában használják, lakott területektől viszonylag távol, ezért kevés a zavar.
Az is közrejátszik, hogy azokat a szolgálatokat akiknek direkt zavart okozna, nálunk nem használják, de még így is előfordul.

Egy sokkal hétköznapibb problémáról nem esett szó a napelemes tetőcserépnél: a szél. Bárhol jártam, keltem, még a betoncserepeket is képes volt a szél megbontani. Ha egy ilyen magas költségigényű tetőben tesz kárt a vihar - alighanem a hajam tépném ki... Egy-egy napelemtábla sokkal stabilabban rögzíthető. Sokszor cseréptetőnél a cserepeket lesodorta a vihar, de a napelemet nem - mivel ászokcsavarokkal a gerendákhoz van rögzítve a szerkezete, nem csak az önsúlya tartja.

Milyen érdekes, hogy a háztetők zömét mégis cseréppel fedik le ... Ja, tudom, ők sem értenek hozzá.

Szia!
Nem lehetne estleg simán összekötni a cserepeket, akár vegyes kapcsolás szerint. Szerintem egy csatlakozó egyszerűbb, olcsóbb, mint egy elektronika minden egyes cserépben. Nem beszélve a rádiófrekvenciás zavarról. Én azt sem értem, hogy az akkumulátor minek került bele a cserépbe?
Egy táblára kb. 30 év élettartamot számolhatunk, egy akku hol bír ki ennyit. Vagy 5 évente menni kell akkut cserélni minden egyes cserépben? Egy átlagos házon akár 1500-2000 cserép is lehet.

Occó.

Számold ki egy házon hány cserép, ráadásul két egyforma mennyiség nem lesz két háznál. Ahány cserép, annyi kontakthiba, vagy annyi kötési hiba lehetőség. Minél bonyolultabb és kisiparibb valami, annál több lesz benne a hibalehetőség. Kiszámíthatatlan, skálázhatatlan és kaotikus. Ráadásul nagyon függ attól, mennyire ért hozzá a telepítő. Lehet, hogy így 30 év építőipar és erősáram, valamint napelemes rendszer után én sem értek hozzá. A tények azonban makacs dolgok. A település szélén lakom, ahol nincs szélvédett hely. Megértem pár vihart. Háromféle tetőt vitt el eddig: Cserép, lemez, betoncserép. Ha valaki egy kátrányzsindelyes megoldást találna mondjuk printelhető napelemmel - még arra sem szóltam volna semmit. Sokan elfelejtik az ilyen "világszenzáció" napelemes tetőcserépnél, hogy nem a napelem a legérzékenyebb része a dolognak, hanem az, hogyan illesztik a feszültségét/áramát egy standard inverterhez, aminek azért van egy tól-ig határa a bemenetén. Hiába fednéd le mondjuk a legutolsó tetőszegletedet is napelemes tetőcseréppel, ha nem jönne ki a feszültsége és ki lenne kötve a rendszerből. Napelemtáblás rendszernél is előfordult, hogy a designer kitalálta - párosan jobban mutat. Fel lett szerelve, de nincs bekötve, mert azzal az egy táblával már meghaladná az inverter maximális bemenő feszültségét a rendszer. Magyarul pénzkidobás.

Valószínűleg pénz nem számít és a rendezett megjelenés nekik fontosabb.
Ilyen esetben nem vitatkozom valóban szebb a cserepes.

Egyébként ha új házat építenék még azt is megfontolnám, hogy tábla alá rakok e egyáltalán cserepet az is csak költség sok x négyzetméternél + a tartókonzolok is.

Szinte minden cserép rögzíthető, a hódfarok talán nem, régen is és ma is. Régebben ledrótozni kellett, a maiak csavarozódnak. Ha a rögzítés meg van csinálva megfelelően, legalább a szélek körben elegendő számú; akkor nem szedi fel semmi, mert nem tud aláfújni, nem tudja megkezdeni. Ha mind rögzítve van, akkor jöhet hurrikán.

+egy szavazat az "okos" cserép ellen:
A ronda nagy panel árnyékol és nem lészen annyira meleg a cserép/tetőtér...
Kevesebbet kell költeni a klímára (is).
Elvileg fehérre is lehet festeni a cserepet (ami ronda, de lásd fentebb), viszont kevésbé ázik be és össze is tartja a cserepeket...

Csábító a dolog, de:
Tetőfedés fölé tartókonzolokra szerelve a modulok alatt, még ha teljesen egymás mellé is szerelik őket, mozogni tud a levegő. Tömítetten szerelve kisebb a lehetőség a levegőztetésre. Alá tetőfóliát is húznak. Ha nem emelik feljebb a napelemeket néhány centivel a tetőfólia fölé, majdnem teljesen megakadályozzák a hűtést. Igaz, ez a kiemelés olcsóbb lehet, mint a tartókonzolos szerelés, de a tömített szerelés árát sem ártana tudni.

Mostanában volt néhány komoly jégverés. De minden évben van valahol, és még a betoncserepet is összetöri. A napelemtáblák ilyenkor biztos, hogy totálkárosak lesznek. Kíváncsi lennék, hogy a biztosító mit fizetne. De attól tartok, hogy semmit, hacsak nincs külön bevéve a szerződésbe.

A napelemes tetőcserép pedig egy halott ötlet az induktív csatolással. Csatlakozóval meg méginkább, mert ott csak aranyozott csatlakozó lehet, mert a többi mind szétrohad.

Mi rohad szét, és pedig miért is? A napelemtábla csatlakozói miért nem rohadnak el?

A cserepek összekötéséről azt hallottam, sok hiba forrása, és nem is olyan egyszerű, ha hosszútávon tartó stabil és mégis oldható kötést akarsz csinálni. Ráadásul szerintem a szikra is egy kockázat. Persze, lehet, hogy az a jobb megoldás mégis, de jelenleg nem tudom milyen módon kellene kivitelezni. Ha van rá jó ötleted, örömmel fogadom azt is.

A rádiófrekvenciás zavarról én azt gondoltam, hogy egy-egy cserép csatlakozása nem lenne túl nagy jelforrás. Ráadásul valamilyen transzformátor szerű kivitelezés esetén talán a kijutó mágneses energia elenyésző lehetne. Ezért is gondoltam egy lehetőségnek a vasmagos kapcsolatot két tekercs között. Azonban ehhez én nem értek. Reméltem, van itt olyan, aki átlátja ennek az elméletét is, és meg tudja mondani, hogy ez elméletileg kivitelezhető, vagy az annyira költséges vagy rossz hatásfokú lenne, hogy nem éri meg.
Rádiófrekvenciás energiaátvitelnél 20cm-es távolságon 97%-os hatásfokot tudtak eddig elérni. Persze az biztos csúcstechnika, de itt 20cm helyett maximum pár miliméteres távolságot kellene csak áthidalni.
A kifelé menő elektromágneses sugárzást pedig talán egy egyszerű fémlemezzel is árnyékolni lehetne.

Egyszer megkérdeztem szakembereket, miért a cserepekre teszik a napelemet, miért nem napelemekkel fedik le a tetőt. Azt válaszolta, kiszámolták mindkettőnek a költségét, és kb ugyanannyiba kerülne. Akkor pedig már ez a jobb megoldás.

Jó nagyot tévedhetett az a "szakember", én bármikor odaadom neki a tetőcserepeimet, ha hoz helyettük megfelelő métetű napelemeket...
A "Szolar" cserepkről: Bővebben: Link

Nem tudom végeztél -e egy egyszerű fejszámolást, hogy 5-15db napelemtábla esetén hány pár MC4-est kell felhasználni és mennyit, ha minden cserépre kellene szerelni egy párat? Többe kerülnének a csatlakozók, mint maga a cserép, vagy a tető.... Nem is beszélve a munkadíjról. Nekem ez életszerűtlen. Az aranyozott csatlakozó is halott ötletnek tűnik, mert kis áramoknál volna értelme - ahogyan reléknél is inkább ott alkalmazzák, ahol extrém kis áramokat kell vékony rétegen hatékonyan eljuttatni A-ból B-be. Teljesen indokolatlan aranyozott kontaktus ilyen felhasználásnál. Hangsúlyozom - én veszettül szurkolok a napelemes tetőcserépnek, csak túl sok a gyakorlati buktató ahhoz, hogy mindennapos felhasználásra alkalmas legyen. Ha a NASA űrbázis fejlesztésénél dobnak fel egy ilyet - nem csodálkoznék a vehemencián. Földi, magyar körülmények között inkább csak magamban röhögök harsányan

Szerintem nagyon megemelné a költségeket, ha komolyabb elektronika kerülne minden egyes cserépbe. Ha nem sikerül az árat leszorítani, a már elterjedt megoldások alá, idehaza ez sem fog piacot találni. A mostani rendszerek is túlárazottak, ha nem lesz olcsó, kár vesződni vele.