Fórum témák
» Több friss téma |
Mérd meg kívülről a toroid méreteit így tekercsestől és a teljesítményre vonatkozó infók már majdnem meg is vannak.
![]()
Hogy érted, hogy kivülröl?
Feltérképezed a trafó tekercseit, tehát hogy melyek az összetartozó kivezetések. Ha akad otthon olyan trafód aminek van alacsonyabb feszültségű (pl. 6-12V) szekundere, akkor azt rákötöd a toroid tetszőleges tekercsére, majd a többin feszültséget mérsz. Értelem szerűen amelyiken a legnagyobb feszültséget méred, az lesz a primer, már ha nincsen rajta nagyobb feszültségű tekercs is. Ha van, akkor sem sokat bonyolódik a dolog. Ha megtaláltad a primer tekercset, mérd meg az ellenállását.
Ahogy a külső réteg kinéz, nagy rá az esély hogy a primer is így lett tekerve. Amennyiben így van, és nincs pluszban impregnálva vagy alaposan lakkozva, akkor én személy szerint sehova sem építeném be, mert csak idő kérdése hogy mikor alakul ki a primerben menetzárlat.
Jelen pillanatban így néz ki. Kibontottam a vezetékeket. A barna vezeték a legvastagabb, két szálas, de össze van kötve. A barna 1mm, Kék-0.85mm, Piros-0.9mm, Fehér-0.9mm, a feketén meg van egy hőbizti. Legalábbis szerintem az lehet.
Nem kellett volna szétbontani, hanem először ellenállásméréssel meg kellett volna határozni az összetartozó érpárokat (tekercsek kivezetéseit), majd feszültséget kapcsolni valamelyik tekercsre, a többin pedig mérni.
Ugyanúgy nem tudod hogy mely színű kivezetések tartoznak össze, mint eddig. Ahogy azt sem hogy melyik lehet a primer, de a hőbiztit az arra szokták tenni. Az átmérők alapján nekem ezek mind szekunder tekercsnek tűnnek, hacsak nem a kék-fekete a primer, de a primert nem így szokták kivezetni, csak ha kontár (hozzá nem értő) készíti. Mérd már meg azt az 5 szálat ohmmérővel, és készíts róla egy skiccet. A túloldalon vannak még szétvágott lógó szálak is, azokról sem tudni semmit, még azt sem hogy így nézett-e ki, vagy azt már úgy bütykölted rá.
Nem bütyköltem rajta semmit. Igy kaptam. Annyit csináltam csak hogy letekertem a szigetelést róla, mert benn voltak a szálak alatta. A túl oldali vezetékek a szekunder kivezetések.
Tehát akkor a feketéhez képest elkezdem mérni az ellenállását. Fekete-kék 0.7 Ohm Fekete-barna 1.5 Ohm Fekete-Fehér 2.7 Ohm Fekete-piros 3 Ohm A hozzászólás módosítva: Okt 8, 2017
Szerintem a fekete-piros lesz a primer 230V. 12VAC-t kötöttem az egyik szekunderre és e között a két szál közt volt a legnagyobb a fesz. 83Voltot mértem.
Nagy valószínűséggel igen. Mind az 5 szál primer, a többi megcsapolás, lehet rajta 110V, stb.
Üdv. Fekete és piros vezeték a 230V bemenet. Tökéletesen működik a trafó. Most jutottam el eddig, mert nem volt rá időm azóta. Köszi a segítséget.
![]()
Azért a maradék kivezetéseket nehogy valami erősítő táplálására használd! Galvanikusan a hálózaton van, ezért még a fogdosása is életveszélyes.
Maradék kivezetésekről a vezetéket leszedtem és elvannak szigetelve. Csak a 230-as maradt.
Sziasztok. Van itthon egy toroid trafóm, a 230V-os oldalon 0,540mm2-es huzal van rajta. A kérdésem az lenne hogy ennek akkor mekkora lehet a teljesítménye? Átmérője a toroidnak: 125mm , magassága: 65mm , mag közepén lévő lyuk : 46mm a mag közepén lévő lyuk szélétől a trafó széléig: 41mm
Ezek a trafó adatai a tekercsekkel együtt értendők. A válaszokat előre is köszönöm.
Szia!
Ha gyári tekerés, akkor egyszerű a téma. Számolj a szokásos 2.5 A/mm^2 áramsűrűséggel, a keresztmetszetet tudod, ebből kijön a megengedett amper és szorzod a 230 volttal. Ez a lehetséges folyamatos bemenő teljesítmény.
Azt már számoltam 330W-ra jött ki de nem voltam benne biztos hogy ennyit tud a trafó.
![]()
Igen.. nagyon rövid időkre kicsit lehet több is, de gondolom, nem arra célra kell.
A mennyit tud pedig a hatásfokot nézve kevesebb nyilván, pl. -10%. Azért számolj utána, mert kicsit kevesebb az 330. Szerintem inkább 310 és csökkentve a hatásfokkal 280 a kivehető. A hozzászólás módosítva: Nov 3, 2017
Köszönöm a választ, egy 2x100W-os erősítőt szeretnék vele hajtani de nem tudtam bírná-e.
![]()
Azt kell neki tudni, mivel nem megy ki állandóan a 2x100, gondolom, hacsak nem csúcs felett fogod járatni..
![]()
Igaz. Akkor nekifogok építeni.
![]() ![]()
Mérd meg a primer tekercs ellenállását! Pontosabb becslést tudunk adni vele, mint a huzalkeresztmetszettel. Toroidnál 4 A/mm2-t is lehet alkalmazni, akár 100%-os bekapcsolási idővel, de rövid időre akár 6A/mm2-vel is terhelhető.
Semmivel sem tudsz pontosabbat adni, sőt. Akkor tudnál, ha lemértél volna több eltérő kialakítású (gyűrű, U mag, EI stb.) trafót is mondjuk az 50VA - 2kVA tartományban, és tudnád hogy melyiknek mekkora feszültségesése van pontosan. Ha nem tudod, akkor ez még sokkal durvább saccográf mint a primer átmérője, mert 2% eltérés esetén már majdnem másfélszer akkora teljesítményadat fog kijönni. Most akkor mennyi a dropja annak a trafónak 5%, vagy netán 7% ?
![]() Nyilvánvaló hogy az átmérő mérésével fogunk kevesebbet tévedni, az más kérdés hogy toroidnál ez sok esetben nem áll rendelkezésre, mert mechanikai okok miatt (ne törjön el) azt nem vezetik ki csak a ráforrasztott kábelt. De általában a primer-szekunder arányosan van méretezve, a szekunder átmérőjét már meg lehet mérni, és azt átszámolni a primerre. Nem szoktam még 10%-ot sem tévedni ezzel a méréssel sem a ráírthoz képest.
Ha tudjuk az ellenállást és a felhasználás módját, egy becsült primer árammal számíthatunk feszültségesést, tekercsveszteséget. Adott méretre már találunk elég sok adatot, amiből következtethetünk a hatásfokra. Nem szentírás, de feltételezve, hogy réz és vasveszteség közel azonos, illetve primer és szekunder is, már nagyon közel járhatunk a valósághoz.
300 VA méretű trafó hatásfoka már 90 % fölött szokott lenni, tehát a primer tekercsen eső teljesítmény ne legyen több 2-2,5 %-nál. Erősítőnél bőven számolhatunk 1,5-2-szeres csúcsteljesítménnyel. A hozzászólás módosítva: Nov 4, 2017
Nos, egy kis adalék a toroidokhoz. Nemrég kaptam egy "leégettet" és a tegnap-tegnapelőtti dolgokkal kapcsolatban gondoltam, szétszedem és megmérem A-tól Z-ig és felteszem tanulságként...
12 V 50 VA, gyári tekerés ( olasz ) és mindenki úgy gondolkozhat, ahogy neki tetszik. A huzal alapján a primerre 3 A/mm^2, a szekunderre 3.6-3.7 A/mm^2 jön ki. A primer tekercselése eléggé csúnya, a primer-szekunder közötti szigetelés egymást átfedő egyszeres hőálló színtelen szalag, ami általában mindegyiken van. A vason kb. 1 mm vastag műanyag "fél-sapkák" vannak, a vaskeresztmetszet pedig 2,9 cm^2.
A mellékelt képen (Áts Illés: Kistranszformátorok 1969 MK) látható táblázat hasznos lehet toroidoknál is.
Erről beszélek már évek óta, csak mindig jön valaki aki "beleokoskodik"
![]() ![]()
Azért a toroidot ne keverjük az EI-vel. Előbbinél a mag teljes felületére van feltekerve a huzalmennyiség, utóbbinál meg úgy az egyharmadára, a huzal sokkal kisebb felületen tud hűlni.
Még nálam egy se ment tönkre szerencsére, de ahogy ezt láttam, nagyon elhúztam a szám szélét..
Sokban lehet ilyen időzített bomba, hi...
Kb. az összesben ami pl. nem a hadiiparnak készül, mert ott ilyet nem lehetett csinálni.
Azonban "bőségesen" alá megyünk az áramsűrűséggel, amúgy gondos diy-er módra. Tudjátok, ha mi csinálunk villamosszéket, az sokkal jobban ráz a gyárinál.
![]()
Azt ugye tudjátok mi volt a villamosszék neve kiskorában? Elektromos kisülés...
Üdv mindenkinek!
Adott egy 12v-os 8 amperes toroid trafó amit 24v-ra szeretnék átalakítani. A szekunder tekercs dupla dróttal van feltekercselve! Ha az egyik oldalt megbontom a dupla drótot, ott 24v-ot kellene mérnem igaz? Ez így használható lenne? Előre is köszönöm! |
Bejelentkezés
Hirdetés |