Akkor valószínű az lesz. Hol használhattak ilyeneket ? Minek mérték a nyomását vele ?

Vákuumtechnikai eszközökét. Elektroncsőgyártás, lámpagyártás, vákuumkamrák... Minden olyan helyen, ahol a belső nyomás jóval kisebb a külsőnél. Az ionizációssal lehetett - tudtommal - a nagyvákuumokat mérni, a legkisebb nyomásokon működik.

Sziasztok.
Ma kaptam pár cuccot, köztük egy régi videó kaputelefont is. Már kívülről furcsa volt a kijelzője, mondom csaknem katódsugárcső van benne? De mondom arra túl vékony a doboz. Gyorsan szétszedtem, és amit láttam... Bár olvastam már lapos képcsőről, de az nem ezen az elven alapult. Érdekes felépítés annyi szent.

Pedig ugyanúgy működik, mint egy másfajta katódsugár cső. Annyi a különbség, hogy az elektronsugár által gerjesztett fénypor nem azon a négyszögletes üvegen van, amit látsz, hanem egy megfelelően görbített fém tükrön ami egyben az anód is. Ugyanúgy, ahogy egy varázsszemen is láthatod. A négyszögletes üveg, csak egy fényszűrő, ami még az alacsony felbontást is némileg korrigálja. Az a tény, hogy rendes fém anódja van, az anódfeszültség igényét is csökkenti.

Lehet nem hiszed el, de a "kanyar CRT"-t én is feltaláltam annó

Azt ugye nem NEKED természetesen nem kell mondani, hogy ne bontsd szét, és ne dobd ki!

Elvileg +7kV az anódfeszültség. Maga a működési elv világos volt első látásra, csak ilyen konstrukcióról nem hallottam, olvastam. A Gábor Dénes féle lapos képcsőről olvastam már, Nozdroviczky László A televízió című 1959-ben kiadott könyvében, de annak teljesen más a konstrukciója. Ott az elektronágyú a fényporréteg mögött található, azzal párhuzamosan és egy elektróda rendszerrel térítették megfelelő irányba a sugarat. De nem terjedt el.

Maga a kaputelefon hibás így az lehet bontásra megy, de a CRT és a hozzá tartozó elektronika teljesen külön modult képez, aminek ha jól láttam csak tápra és a videojelre van szüksége a működéséhez. Későbbi kísérletekben meglehetősen hasznos lesz, de egyenlőre nincs félnivalója, mert nincs időm semmi ilyennel foglalkozni, addig pedig kisebb helyet foglal egészben és még a cső is biztonságban van. Aztán lehet, hogy egészben marad, nem sok kaputelefont gyárthattak CRT kijelzővel.

A postas mindig ketszer csenget

Ezekért Te is csengettél rendesen.

E-bay ar harmadaert vettem. Mondjuk az sem keves :|

Az előbb is írtam volna, de most tényleg: szép pirosak, mi meg (pláne ennyiért) sárgulunk.

Sziasztok szereztem egy csomó csövet és ezt találtam közte milyen elektroncső lehet py csőre hasonlít de nem az

Úgy tűnik, van benne rács,tehát tuti nem egyenirányító. Számold meg ezeket, ha több is van, és kijön hogy pl. pentóda-e, vagy trióda.

Szerintem PL81 sorvégcső.

Sziasztok!
12k5 pentódát milyen könnyebben (rádióban is) fellelhető típussal helyettesíthetem?

Az csak tetróda, de inkább nevezzük tértöltésrácsos csőnek, mert nem hagyományos tetróda.
Itt egy jó cikk a témában (tértöltésrácsos csövek): Space Charge and Other Low-Voltage Tubes
Vannak benne linkek kapcsolásokra

A cikk szerint elég sok cső képes kis anódfeszültséggel, vagy akár tértöltésrácsos kapcsolásban (a vezérlőrács tápfeszen, a második rács vezérel) elműködni, de ehhez a kapcsolásnak is illeszkednie kell, tehát egy nagyfeszültségre tervezett kapcsolás egy az egyben nem lesz alkalmas kisfeszültségű üzemre.
Leginkább kísérletezéssel állapítható meg, hogy az adott cső képes-e kis feszültséggel még valamit csinálni.

Köszönöm a választ!

Mellékelem a cikket, miben a kapcsolás van és a kapcsolást is direktbe.
Itt a nevezett cikk.
Ez voltaképpen egy kisfeszültségű mini csöves, egy szimpla hálózati trafóval a végén. Kíváncsiságból megépíteném. Van itthon 2xSM75 hiperszil trafóm, talán még a fesz értékek is megegyeznek.
Szétnéztem ebayon, (elvileg) amicsi cső van, olyan 4000Ft körüli áron postával együtt.
Magyar találatot egyáltalán nem dobott a gugli, tehát nem egy gyakori cső itthon. Nem tudom megérné-e a 8000Ft ez a konstrukció, vagy megérdemelne egy normálisan megtervezett kimenőt, ha más van vasanyag hozzá.
Nem foglalkoztam a cikkel különösebben, a painterest-nek jár hírlevele, abban volt benne. A kis feszültségű üzeme fogott meg, nem kell még külön a hálózati trafóval vacakolni. Aztán hogy hangban - minőségben és nem teljesítményben - mit tud, az más kérdés. Teljesítményben nem várok sokat tőle, max 10W.

A rajz szerinti kapcsolás felejtős, mert 12V-ból nem lesz 10W kimenőteljesítményed csöves kapcsolással.
Az igazi csöves erősítők legalább 200-400V tápfeszültségről üzemelnek és onnan, abból a feszültségből lehet valami értékelhetőt is produkálni, amiért megéri azt megépíteni.
Ezt nem éri meg.

Kellemes Ünnepeket!

A 10W szerintem is irreális, de a 12K5 érdekes egy cső

Szerintem is elírták, valószínű ez egy kb.10 mW-os (fülhallgató) erősítő.

Olcsó és nem ráz.
A 10W is megvan - felvett teljesítmény - a fűtéssel együtt.

"Itt a nevezett cikk." Ebben is max. 1 W-ot ír, ami érdekes, mert a cső adatlapján 35 mW szerepel, 10 % torzítás mellett. Érdekességnek jó, ha a cső a "fiókban" van.

Magyarul végerősítőnek készült, ahol a feszültségeket közvetlenül 12V-os akkumulátorból nyerik (értsd autórádió ).
Mellesleg 35 mW, az bőven szobahangerő...

Békés boldog karácsonyt mindenkinek!

Köszönöm a válaszokat!
Érdekességnek kicsit drága lenne úgy, hogy hasznavehetetlen, mert csövet vennem kellene mindenképp.Fejhallgató erősítőknek ellenben léteznek jobb, kettős triódás kapcsolások, és azok ráadásul olcsóbbak és könnyebben beszerezhető csövek is.

Ha nagyon szeretnél ilyet építeni, kipróbálhatod EF80-as csővel. Egyszer találtam egy hasonló megoldású kapcsolást vele, bár most hirtelen nem találom. De szerintem vannak ennél "értelmesebb, szebb, jobb" kapcsolások, olyan csövekkel, amik elérhetőbbek.

De nem egy 86dB-es 8 ohmos hangszóróval biztos.
Minimum egy 92dB-es, 2 ohmoshangszóró vagy jobb kell. Ha ilyen lenne a birtokomban, ettől kifinumultabb erősítőt építenék hozzá.

Szerezz be E(P)CC88 tipusú csövekből minél többet, abból már érdemes épiteni, de csak fejhallgatóhoz. Ha hangszóróhoz kell, ajánlom az orosz 6N13SZ, 6SZ19P csöveket, valamint az amerikai 6080 tipusú csövet. Ha netán hozzájutnál az EC360 tipusú, NDK-ban gyártott triódához(nekem nem sikerült), az lenne talán a legjobb. Az Ágoston-féle könyvet ajánlom lapozgatni. Ez a 12K5 csöves kapcsolás nem volt jó ötlet...

Köszönöm a tanácsokat!
Nem vagyok nagy csöves, csak az egyszerűsége fogott meg. De épp ezért fordultam a tapasztaltabb szakikhoz, hogy vagy adnak egy megfelelő típust, vagy lebeszélnek az ötletről, mert blőd.
Az említett könyvet beszerzem!

A tértöltés rácsos üzemben leginkább többrácsos telepes csöveket lehet használni. A hálózati csöveknél az a gond, hogy a katódáram viszonylag nagy, és abból viszonylag nagy rácsáram lesz, amit nem bírnak a igen vékony, nem rácsáramra tervezett vezérlő rácsok.
A tértöltés rácsos csöveket leginkább igen nagyimpedanciás bemeneti fokozatokban használják, pl. nedvesség (pára) mérő műszerekben gyakori volt a DLL101 felhasználása. De ezek igen kis árammal működtek.

A DLL101 nagyon mikrofóniás. Valószínűleg jó volt az általad említett műszerbe, meg a rádiókba végfokozatként. Utóbbi helyen kellett is a 90V anódfeszültség, hogy valami kimenő teljesítménye legyen. Máshova nem alkalmaznám.

Kissé elkanyarodtunk a 12K5 iránytól