Érdekes kérdés, mert otthon majdnem mindenki gányol, eszköz hiányában. Eleve a munkahely kialakítása lényeges. Gumi szőnyeg... Leválasztó trafó alap, de ennek minősítése is kritikus. Műszerek szem magasságban. Asztal megvilágítva 300 LUX körül, szórt fénnyel. Ha ez így összeállt, akkor valójában a következő lépés a szerelőpár biztosítása... Monitor gyárban alkalmazták még a csukló földelését. Volt olyan barom, aki a bokájára tette és ezt a műszak vezetője is hagyta. A mondás az volt hogy EPH-nak így is jó .

Reális alternatívák: Elemes műszerek méréshez, fa asztal, soros izzó és a barátnő főzzön melletted, ha valami mégis lenne....

Leválasztó gyanánt megoldás 2 db 230/24 voltos trafó szembe kapcsolva. Áramkorlát gyanánt sorba lehet kötni két autó izzót a szekunder oldalon. Ezzel van áramkorlátos, földfüggetlen leválasztott táp. Kisebbet robban a zárlat, és az elkötött IC
A szkóp bemenetét le kell osztani ellenállással. Így tudsz mérni primer oldalon is.

Alapokra kioktatva, mert azzal nincs kisegítve az ember hogy "Attila, ne halj meg!".

Köszi ez már valami. Az meg már nem semmi.

Leválasztó szerintem felesleges, hisz terheléssel úgy sem lehet bent hagyni a leválasztót. Sokkal inkább csinálj egy 10-20W-os kis 300V-os tápforrást amivel funkcionálisan le lehet tesztelni. Ha úgy megy akkor nagy valószínűséggel nem lesz csatt 230-ről sem.

Köszi.

Közben olvasgatom a cikkeket és leírásokat. Van pár dolog ami számomra nem tiszta a rezonáns tápokkal kapcsolatban. Egyik cikkben olvastam két vezérlő IC összehasonlításánál Ez a tulajdonság valójában mit tesz a vezérlő IC-ben? Miért hasznos ez számunkra?

Amit kérdezel, nemcsak a rezonáns tápoknál van használva. A felső oldali fet gate kör tápfesz ellátása az 1. lábról a 8-ra menő diódán keresztül történik, amikor az alsó fet nyitva van és az 1 µF-os kondi fel tud töltődni.
Amikor a vezérlés az ic-n belül átvált a felsőre, az 1 µF feszültsége, töltése fogja táplálni a felső fet gate-kört..
Végülis nem kell külön tápfesz erre a célra.
Ebben a félperiódusban a dióda pedig elválasztja a 3xx voltot a 14,.. voltos ic-táptól.
Ha megnézed az ic belső blokksémáját, láthatod, hogy a "végfok lebeg" és előtte ott van a szinteltoló fokozat.

Bővebben: Link

Köszi! De a 8-as lábon lévő kondenzátor nem a gate körre csatlakozik. Bocs, hogy , nem csatoltam rajzot.

Persze nem direktben... - a belső-felső fet dolgozik róla a kimenetre, a gate-re.
Vb lábról a HO-ra...
Próbáld meg magadnak kirajzolni azt a részt és világos lesz.
Ne ezt a kapcsolást nézd már, hanem az ic belső vázlatát.

Köszi.

Vágd ki a jobb felső sarkot és illeszd hozzá a kapcsrajzodhoz, a dióda-kis kondi-felső fet -alsó fet részhez.

Bővebben: Link
Bővebben: Link

A két linken két táp látható. Egyiken egy darab primerrel soros rezonáns kondi. Másikon +/- tápágak között kettő sorban és a primer a két kondi közé csatlakozik. Mi indokolja a különbséget és mi a hatásuk a kapcsolásra?

Skori ezt szépen leírta:
rezonáns_táp

Köszi!
Nagyon jó oldal.

Azt áruljátok el légy szíves, hogy ha a rezonáns tápnak 95% körüli a hatásfoka akkor , hogy jön ide a PFC? A PFC pont a hatásfokot javítaná viszont ilyen alapon erre nincs szükség. Vagy a tápegység topológiájából adódik, hogy van e szükség PFC-re?

Ezt a 95%-os hatásfokot a hálózatból felvett hasznos teljesítményből számolják, de ez korántsem egyezik meg a tényleges felvett teljesítménnyel, mert ahhoz még hozzáadódik a meddő. na ennek a meddőnek a csökkentésére alkalmaznak pfc-t.

Tehát a PFC nem függ a táp kialakításától. A villanyóra méri a meddőt? Vagy ez csak a szolgáltató oldaláról okoz problémát?

A pfc-t mindig a táp igényeihez méretezik. E tekintetben függ a táp kialakításától. Az órák Magyarországon még nem mérnek meddőt, de az Eu több országában viszont igen. Itthon ezért a pénztárcánk szempontjából még nincsen jelentősége a pfc alkalmazásának.

Köszi! SZámokban ezt lehetne esetleg tudni? 600w kapcsoló üzemű táp lehet , hogy valójában fogyaszt 800-at a szolgáltató oldaláról?

A fázistényezőből egyszerűen kiszámolható.

Na itt a tévedés... Ideje lenne utánaolvasni, hogy mi is az a PFC, miért kell, és hogyan működik.

A nagyobb ipari fogyasztóknál mérnek meddőt, és adott értékek alatt pénzbe is kerül.

Viszont még mindig sokan keverik a "cosFi-t" és a "power factor"-t, illetve a meddő teljesítményt és az egyenirányításból adódó felharmonikus teljesítményt. Ezek definíciója és a kompenzálásuk módja is eltérő lehet.

Igen, teljesítménytényezőre gondoltam.

Régen a kapcsolóüzemű tápok megjelenése előtt a a cosFi egyértelműen megadta a teljesítménytényezőt (power factor-t). Azaz ha az átfolyó áram fázishelyzete eltér a feszültség fázishelyzetétől, (tehát cosFi<1), akkor beszélünk kapacitív v. induktív meddő teljesítményről, a hasznos teljesítmény mellett. Azonban a kapcoslóüzemű tápok esetében (a hálózati egyenirányító miatt) nem elsősorban a fázishelyzettel (cosFi-vel) van a probléma, hanem azzal, hogy az áram hullámformája nem szinuszos. Az áram felharmonikusai pedig ugyanúgy nem szállítanak hasznos teljesítményt, mint a kapacitív v. induktív meddő. Ennek a kopmpenzálására kell a PFC áramkör (ami lehet aktív vagy passzív PFC).

Köszi!

Sziasztok.

A fórumot olvasgatva a vasak anyagáról nem sok minden derül ki számomra. Ez ugyan azon trafó legalább 6 változata. Mi a különbség az adott magok között? Eleve az adatlap értékei nem mondanak sokat a laikus számára.... Mit érdemes itt figyelni, hogy tudjunk választani tápegységünk számára?

Az adatlapokat egy kicsit félre értelmezted.
Ezek ugyan olyan méretű ferritek magok, de teljesen más anyagból.
A Siemens/TDK/Epcos gyártó adatlapjában van 3 típusú ferrit (N27, N87, N97). A másik adatlapban (Ferroxcube) 4 típus van
Az egyik fontos tulajdonság a kapcsolóüzemű használatnál, hogy a kapcsolási frekvencián milyen vesztesége van a ferrit magnak. Ezt az általad csatolt adatlap 2. oldalán találod Pv –nek jelölve Wattban meg adva az adott méretű ferrit magra (200mT indukciónál, 100C fokon). A gyártó ajánlását már itt is lehet érezni, hiszen az N27 magra 25kHz adják meg. (nem ajánlják a 100kHz frekvenciát). A másik két magra 12,4W és 10,6W (az alacsonyabb érték a jobb). A gyártó katalógusában részletes adatok vannak az egyes ferrit típusokra.
Pl. érdekelhet, hogy egy N27 anyagnak mekkora a vesztesége 100kHz (200mT indukciónál, 100C fokon). Az általad csatolt adatlap 2. oldalán találod az ezen méretű ferritmag térfogatát 0,0000241m3. Becsatoltam az Epcos katalógusból az N27 anyag veszteségi diagramját a frekvencia függvényében. Könnyen leolvasható az 1000kW/m3, ezt a térfogattal beszorozva adódik a 24,1W (hát ezért nem ajánlják 100kHz-en)
Fontos tulajdonságai még a magnak az Induktivitási tényező (Al), telítési indukció ( Bs), mekkora méretű a ferritmag, nincs rés a magok között (ungapped) …ezek a tervezéshez szükségesek.
Skori oldalán szintén találsz egy trafó méretezési leírást.

Azon a grafikonon a veszteség és a frekvencia mellett szerepel még egy mértékegység mégpedig a mágneses indukció. A nagyobb veszteség nem azt jelenti hogy mondjuk az N27 ne lenne használható 100kHz-en mert akár 200kHz-en is használható, ez az adott anyag összetételének jellemzője. Azt jelenti, hogy mivel nagyobb a vesztesége ezért a trafó ezzel a maggal kisebb gerjesztéssel üzemeltethető, ami ugye a nagyobb szükséges menetszámokat, ezáltal a kisebb átvihető teljesítményt vonja maga után. Tehát a kisebb veszteségű maggal ugyanazon a frekvencián nagyobb teljesítményt lehet átvinni.

Teljesen igazad van. Nem akartam könyvet írni erről a témáról.
Ha elkezdtem volna ezt az irányt amit itt leírtál, akkor azonnal jött volna az alábbi komment (jogosan):
- a nagyobb menetszám nagyobb rézveszteséget jelent,
- a nagyob menetszám nagyobb hely kell,...
Egyébként pont ezért tettem ezt a kis gondolatmenetet az N27 magról nagyobb ferekvencián, hogy további gondolásra serkentsem az olvasóját. (direkt használva a "nem ajánlják" kifejezést és nem pedig a "nem használható" kifejezést )
Én is használok N27 ferritet, (nagyobb frekvencián mint 25kHz) mert ilyenem van egy rakással.