Így van! Ha kétoldalt légmentesen lezárod, nem lesz a meleg levegőnek utánpótlása, egyszer lecsapódik az a kicsi, és el is nyeli a fal. Egyébként a hűtéstechnikában előírt, és elfogadott a púrhab, amiből tűzálló is létezik. Ha valakinek nem tetszik, lelke rajta.

Köszi mindenkinek a tanácsokat.

A felsorolt megoldások egyike sem tökéletes, de még a purhab a legelfogadhatóbb. Jobb híjján ezt szoktam használni, ahol feltétlenül szükséges. A kérdést azért tettem fel, hátha ismer valaki valami jobb megoldást.

Van egy jó megoldás, a sűrűn, apró lyukakkal perforált cső, de csak porózus, légáteresztő anyagban működik. Egyszer volt a kezemben mintaként egy gégecső darab, 0,5x1 mm-es szögletes lyukakkal volt tele. Ennél nincs lecsapódás, a párát elszívja a téglafal. Betonfalba betonozáskor nem tehető be, de utólag vésett betonba igen. De nálunk ilyen csövet nem tudtam felhajtani. Sajnos ez csak új fektetésnél lenne használható ha árulnák valahol, a már kész csövezés vízmentesítésére nem.

Perforált gégecső, dréncső, létezik ilyen, de ennek teljesen más a szerepe.

Igazad van!
És ha van meleg levegő utánpótlás, amikor az lehűl, a harmatpontnál a felesleges páratartalom ki fog csapódni. Ez hihetetlen mennyiség is lehet. Véleményem szerint csak azzal nem kell foglalkozni ami nincs. Szerintem légmentesen le kell zárni azt a szakaszt, és igen/nem szinten szűnik meg a probléma.

Beépített falrohasztás perforált gégecsővel.

Igen, pont ezért írtam le, hogy ennek más a szerepe, a dréncső gyűjti a vizet.
Örülhet a tulaj, miért nedves a fal és penészedik.
Pont ellentétes lesz az eredmény a kiinduló helyzettől.
Ha nincs probléma, akkor lesz.

Ez a nap legjobb poénja !

Időközben szereztem egy perforált gumicsövet. Igaz csepegtetős öntözéshez szánták, de kipróbáltam, és bevált. Körülbelül 2 és fél éve használom a saját házamban. Szó sincs penészedésről, a fal átázásáról. A fal tömegéhez képest elenyésző a lecspódásból eredő nedvesség. A szoba levegőjének a páratartalma télen 25-40%, ami még kevés is, talán még hasznos is, ami befelé párolog ki a falból, növeli a szoba páratartalmát. Ami meg a kültér felé, az nem oszt, nem szoroz, egy eső esetén a falat érő viz több nagyságrenddel nagyobb, mint ez a páramennyiség. Nyáron, amikor eső után 50-80 % a páratartalom a lakásban, nincs is lecsapódás. Ezeket páramérővel figyeltem. A téglafal egyébként is prózus, jól szellőző, szétteríti a lecsapódó vizet, és elpárolog. (Betonfalban nem próbáltam.)

Kipróbáltam egy másik megoldást is egy a padlás és a lakás között lévő függőleges csőben (40-es lefolyócső), amiből a kicsöpögő víz csíkot hagyott a falon. A meleg oldalán (a lakásban) egy (nem műszálas) rongyot gyűrtem be a csőbe a vezeték mellé, kb. 10 cm hosszan, és kb. ugyanennyi kilógott belőle. A rongy beszívta a vizet, a kilógó része meg elpárologtatta. Ahányszor megtapogattam a rongyot, éppen csak egy kicsit volt nyirkos, soha nem tudott annyi víz összegyűlni, hogy csöpögjön. Nem túl gusztusos megoldás, de működik. Ha a rongy helyett vízzáró anyagot (habot, szilikon pasztát) használtam, a vizet visszatartotta, és amikor átszúrtam, akkor csöpögött ki belőle a víz.

Végeztem még egy próbát is, hátha valakit érdekel, leírom. 3 szál egyenként 30 méternyi sodrott 0,75-ös vezetéket beletettem egy vízzel telt hordóba, és 2 éve ázik benne. A kék és fekete szál végén egy 2 vattos LED égő ég folyamatosan, a zöid-sárga vezeték végén egy rozsdamentes vaslemez, ami a vízbe lóg. Egy fi reléről táplálom 6A-re biztosítva. Ez idő alatt még egyszer sem oldott le a fi relé.
A vezetékek végénél ahol bejuthat a víz a szigetelés alá, ott a réz korrodálódik olyan 10-20 cm hosszan, de a végétől távolabb fényes, hibátlanok a réz szálak.
Ez szerint nagyon jó a vezetékek szigetelése.


"Beépített falrohasztás perforált gégecsővel. "
"Ez a nap legjobb poénja ! "
Gyuszó, Robin2 most lehet poénkodni!

Ha van egy dolog ami a téglafalba nagyon nem kell, hát az a nedvesség. Nem csak teljesen lerontja az amúgy sem túl jó szigetelőképességét, hanem a szerkezetét is roncsolja, főleg akkor amikor kint mínuszok vannak, és a tégla pórusaiban a nedvesség megfagy. Mindezt abból vontad le, hogy nem oldott le a FI relé? Vagy megnézted nagyfeszültségen szigetelővizsgálóval is? Csak mert utóbbi esetben szerintem meglepődnél. Az hogy a FI nem old le, korántsem jelenti azt, hogy az a szigetelés jó lenne, sőt. Ha leold az már régen rossz, mert akkor már bőven a halálos áramütés tartományában van a szigetelési ellenállás értéke.

Mondjuk felénk ezt napi szinten tesztelik, a kertbe kihúzott MT vezetékkel. A pára inkább a vezeték végén lévő kötőelemeket, csupasz vezetékdarabokat károsítja. A tulajt legkevésbé a vezeték szigetelése érdekli a falban. Fontosabb, az oxidos kötőelem/vezeték viselkedése terhelésre, valamint a vizes fal. Hőszigetelés terén sem túl nyerő a szita. Így én azt gondolom tömíteni ahogy lehet, mindkét végén ( esetleg teljes hosszban), és lehetőleg kerülni az átmenetet. Amúgy a FI relét úgy teszteld a valósághoz hű körülmények között, a kábel mindhárom erére kötőelem, fogd egymás mellé szorosan, tarts gőz fölé 10 percre, várd meg míg kihűl. utána lehet tesztelni. Ha még egy kis port, pókhálót is teszel hozzá, az az igazi....Mellékesen nem 2 évre terveznék....

Fogsz 2 szivacsdarabot és beletömöd a csőbe fent is és lent is. Nem mennek be a bogarak se és nem áramlik a levegő (kémény hatás), így nem fog a pára lecsapódni, nem csorog a víz.

Nem hiszem, hogy ezzel sokan egyetértenek, hogy a villanyvezetékek és kötődobozokból, szerelvényekből csöpög a víz a lakásba és foltot is hagy a falon.
Ez nem csak káros, de életveszélyes is. Ezzel senkit se akarjál meg győzni, hogy ez jó.

Emeld az áramot a tízszeresére, nem fog lecsapódni a pára. Mivel az ugye csak a harmatponti hőmérséklet alatt csapódik le.

A perforált cső alá 5 cm-re egy (növények foldnedvesség ellenőrzésére szánt) nedvességmérőt is befúrtam a téglába. Jelentéktelen változást mutatott a nyári, és a téli állapot között. Jóval magasabb nedvességszintet mutatott amikor esett az eső és fújt a szél, és a falra csapta az esőt. De másnapra már alig mutatott nedvességet a falban.

A Fi relé leoldása durva hibára utalt volna, például lyukra a szigetelésen. Pár napja megnyúztam a használt vezetéket, onnan tudom, hogy csak a vége korrodált, vagyis beljebb nem jutott bele a víz még nyomokban sem. Nagyfeszültségen nem vizsgáltam, nem érdekelt. Az egész próbát azért végeztem, mert a kerti lámpákhoz az építkezésnél megmaradt padlófűtés csőben a föld alá fektetve vezettem az áramot. Megmondom öszintén, amikor a földbe fektettem, nem jutott eszembe a páralecsapódás. Ebben a csőben összegyűlt a páralecsapódás miatt a víz, és mivel nem tud távozni, a kábelek víz alatt vannak évek óta. (20 éve lakom itt) Arra voltam kíváncsi, hogy mit várhatok, mikor kell kábelt cserélnem, és porszívóval belefújt levegővel kiszárítani a csövet. Az egyikbe póbaképpen a vezetékek mellé bedugtam a behúzószálat, és vizesen húztam vissza, biztos, hogy van benne víz.
Elfelejtettem leírni az előbbi hozzászólásomban, hogy a kék és fekete drót között 220V mellett megpróbáltam szívárgó áramot mérni. Sajnos csak 0-200mA tartományban tud mér ni a műszerem, 2mA körül mutatott. De nincs olyan műszerezettségem, hogy el tudtam volna különíteni, hogy ebből mennyi a kapacitív áram. Mindenesetre megnyugtatott hogy nem kell egyenlőre foglalkoznom a vízben álló kábelekkel.
Még azt is hozzáteszem, hogy ezekben a föld alatti vízzel megtelt csövekben UTP kábelek is mennek a kamerákhoz. Igaz, azok csak 7 éve, egy a szomszédban történt betörés óta vannak felszerelve, de eddig azokkal sem volt semmi probléma.

Nem jó, ha a kötődobozokból csöpög a víz. Pont azért keresek valami jó megoldást pára ellen. Nem hiszem, hogy ez csak nekem probléma. Az előbbieket azért írtam, hogy nem jó ötlet sem a purhab, sem a szilikon paszta. A rongy csak egy próba volt, ami elvezeti a vizet és elpárologtatja, Ahol eltakarható, nem érinthető meg, ott jobb megoldás, mint a csővég lezárása valami vízzáró anyaggal.

Az pedig, amit Spanyolországban láttam, a lyukacsos cső használata, nem ördögtől való megoldás, sok helyen használható lehet. Csak további vizsgálatot igényelne, milyen anyagú falakban működik. Talán még egyes talajokban is jó lehet olyan apró lyukakkal, ami az agyagszemcséket nem engedi be a csőbe. A kertünkben kb. 80 cm mélyen száraz a talaj télen-nyáron, még napokig tartó eső után is. Ugyanúgy elszívhatja a vizet a csőből, mint a téglafal.

A két végén bezár, miért nem jó? A bent maradó légtömegnek olyan kicsi a víztartalma, hogy az csöpögni nem fog. Csak és kizárólag szigetelt vezetéket érint, a kötésekig nem jut el. A lyukacsos cső is jó, de annak is tömíteném a két végét, mert a szabad légáramlás semmilyen szempontból nem üdvös.

Jó lenne a két végén zárt cső, DE MIVEL?, ami jól körülveszi a vezetéket, légmentesen zár, és könnyen kitakarítható? Az egész levelezés abból indult ki, hogy ismertek-e erre alkalmas, erre a célra készült valamilyen trutyit.
A hab és a szilikon kiszedése elég macerás. Az ablakgitt idővel megkeményszik, repedezik. A hab 10-20 éves távlatban nem jó, öregszik, morzsálódik, légáteresztővé válik még sötétben is, de ha napfény érheti, például egy antenna beveztésnél a külső falon, elég neki egy év és totálkáros. A szilikonnak meg az a baja, hogy nagy hőingadozásnak kitett helyen elválik a csőtől, és máris bejut a nedvesség.

Ami a kikapargatást illeti, mondhatjátok, hogy nem kell kiszedni, egyszer meg van csinálva és kész. Ez talán a tisztán villamos villamos hálózat nagyobb részére igaz. De általánosságban ez távolról sem így van. Előfordult például, hogy a parabolájához az egy csatornás fej helyett 4 csatornásat vett a tulaj. Plusz három koaxot kellett behúzni. Másik helyen a meglévő riasztórendszerét plusz külső reflektorokkal kellett bővíteni. Kamerák, kapucsengők utólagos felszerelésénél, pavilon építése és áramellátása esetén szintén utólag kell vezetékezni. Volt olyan, hogy nagyteljesítményű fogyasztó miatt kellett nagyobb biztosíték, és ez miatt sok vezetéket a biztonság miatt vastagabbra cerélni. Igen találékonyak a tulajok, hogy mit kell uólag beszerelni, de nehogy belül valamit vésni kelljen, azt nem bírják elviselni, a vezetékcsatorna meg csúnya nekik. Aki csak új házakat villamosít, az ilyen problémákkal nem találkozik.

A purhabról egy érdekesség:
A fürdőkéd beépítésénél úgy gondoltuk, hogy az alatta lévő részt habbal töltjük ki, hogy lassabban hűljön a fürdővíz. A kád alját bevontuk fóliával, nehogy a habhoz ragadjon. Előkészítettük, belepróbáltuk a helyére, minden ok. Kiszámoltam, hogy az alatta lévő térbe mennyi hab kell, nagyjából egyenletesen belefújtam, aztán gyorsan a helyére a kád. Pár perc után a nehéz lemezkád emelkedni kezdett. Gyorsan beleültem, de engem is emelt tovább. Beleült a feleségem is, és benne ültünk talán 2 órát is. A káddal együtt 150-160 kg körül lehettünk, de a habnak ez meg sem kottyant, emelt tovább. Végül másnap, amikorra teljesen megkeményedett, le kellett faragnom a fölösleget, hogy a helyére tudjam tenni a kádat. A célt végül is elértem, hőszigetelt a kád, de a történtekre álmomban sem gondoltam volna.
Most egy ilyen habot merjek nyomni a csőbe, ami ennyire feszíti a csövet, és ha csak egy kicsit is több, sokkal hosszabban kitölti, mint ahogy szeretném?

Írtam már az anyagot: szivacs. Akkorát vágsz, hogy összenyomva körbeölelje a vezetéket és jól kitöltse a csövet, a neked megfelelő hosszban. Később ki lehet húzni, visszadugni. Víztől és naptól védeni kell, kell rá valami kupak, fedő. Ha valami műanyagot akarsz nap ellen védetté tenni, akkor arra meg hőtükrös ragasztő szalag kell.
A sima purhab brutálisan dagad és mocskos erősen teszi. De talán van erről valami az oldalára írva, nem?

Gyurma?

Nekem az ősszel lett kirakva a villanyora egy bővítés keretén belül. A lakásban sajnos elég nagy a pára. ennek köszönhetően az valahogy kijutott a Hensel szekrénybe és a télen belülről úgy ráfagyott, hogy nem tudtam bediktálni az óra állást.

Én valami építőipari akril tubusos ragasztót használtam. Azt elég könnyen morzsálódónak ítéltem, és elég jól ragadt. Szerencsére még nem kellett tesztelni. ( bár most olvastam bizonyos műanyagokra nem alkalmas, ki tudja miért.)

Én eléggé parasztosan oldottam meg: ablakot kinyit, kábelt kivezet, ablakot rácsuk.
Csak ott nem ajánlatos kábelt átvezetni, ahol felhúzható szúnyogháló van felszerelve, különben az aljának beakasztásával lehetnek komoly nehézségek.
_{^{(Én sak tápfeszültséget és kompozit videojelet vezettem át az ablakon, semmi érzékenyet.)}}

Az ötlet nem rossz! dugja csőbe, ha belefér csap fűtését, amit sz olajosok használnak, ne fagyjanak be a kinti gázcsapokra tekerik. Van bimetálos is belőlük, legalább nyáron nem eszik az áramot!
Amúgy, ha nincs utánpótlása a friss levegőnek, mert a két vége akármivel, de le van zárva akkor a pára egyszer lecsapódik, aztán mivel nem jön oda több nem is folyik semmi többet. Szerinted a klímák szívócsöve miért van légmentesen lezárva? Miért baj, ha kilukad? (Klímás is vagyok...)