Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » EVSE áramkör - elektromos autó töltésvezérlő
Témaindító: Skori, idő: Jún 19, 2018
Témakörök:
Nem tudok érdemben hozzászólni, de egy konkrét tapasztalatom van a témához. Vagy inkább egy óvatos kérdés: Miért kell "töltő" az autóhoz? Nekem a közel múltban volt lehetőségem beülni egy elektromosba -tisztán elektromos, nem hibrid-. Ez semmilyen töltőt nem kíván magának, csak egy normál mezei konnektort, ami 16 A-el terhelhető. Az elején ott a kábel, lehet kb. 5 m, amit csak be kell dugni 230V-os hálózatba, és máris megy a töltés. A töltés szabályozottsága állítólag fejlett, igyekszik figyelembe venni a körülményeket, de ezt nem volt lehetőségem tesztelni.
Külön töltő van az autóhoz, nem csak egy mezei 220v-os kábel lóg ki az oldalán.
Akkor te egy speciális esettel találkozhattál, mert nem szabvány a csak 1 220v-os kábel. Általában gyári töltőt (+vagy töltő kábelt) adnak a kocsikhoz amely, maximum 12-13A-el tud tölteni, viszont egy megfelelő töltővel gyors tölteni is lehet, pont mint a kiállított oszlopoknál. Nem mindegy, hogy az autódat 4-6 óra alatt töltöd fel, vagy 30-60 perc alatt. Persze ezerféle módon meg lehet ezt közelíteni és támadni, de döntse el mindenki, hogy mit akar a saját autójához használni. A projekt célja, hogy itthoni körülmények közt is tudjunk gyors tölteni, ha kell. (Mindenki annyira állítja be a töltőáramot amennyire akarja)
Az az áramkör valójában nem töltő, csak egy töltés-vezérlő. Az autónak "meg kell mondani", hogy az adott helyen maximálisan mekkora a hálózat terhelhetősége ill. mekkora árammal tölthet. Gyakorlatilag egy 1kHz-es, +-12V amplitudójú pwm jelet kell adni az autónak, 1k impedancián keresztül. Ennek a kitöltési tényezője hordozza az információt, az autó pedig a pwm jel pozitív oldalának beterhelésével jelez vissza pár dolgot. Analóg elektronikával is megoldható, pár filléres digitális IC-vel meg komparátorral (konkrétan nem olyan rég terveztem ilyesmit). A neten vannak elérhető kapcsolási rajzok, és a szabvány sem titkos, bár kicsit hibás némelyik elérhető kapcsolás, de a megépített prototípusom szépen teszi a dolgát (sajna nem az én autómhoz kell ilyesmi...). A protokoll úgy van kitalálva, hogy érintésvédelmileg a lehető leg-biztonságosabb legyen, pl. a kábelen addig nincs feszültség, amíg az autó és a vezérlő "meg nem beszélték a dolgokat" ill. a vezérlő bármilyen probléma esetén áramtalanítani tudja a kábelt. Némelyik autó töltésvezérlője egyszerűen egy kis doboz a kábelen, amelynek egyik végén villásdugó, a másik végén meg az autó csatlakozója van, de láttam olyan elektronikát is amit bezsúfoltak a csatlakozó házába... akkor tényleg úgy néz ki mintha csak egy mezei kábel lenne.
A hozzászólás módosítva: Jún 16, 2018
Köszönöm!
Végre kaptam választ mi a franc van ezekben a méregdrága dobozokban. Üdv!
Nagyon hasznos magyarázat, eddig semmit sem tudtam erről.
A töltési sebesség növelése, akár az idő tizedeléséig nem jelent kockázatot?
A sebesség miatt kell akkor ez a külön eszköz. Amiben én ültem, azt a gazdája szerint 5-6 óra alatt tudja feltölteni otthon a garázsában, sima hálózatról, erősen lemerült esetben.
Valószínűleg abban is töltő van, csak nem tanulmányoztam a részleteket, csupán feltűnt a narancssárga kábel, végén a villásdugóval.
Ez az áramkör valójában csak a lehetséges töltőáram maximumát mondja meg az autónak. Amit ugye a hálózat terhelhetősége (kismegszakító konkrét értéke) és a kábel keresztmetszete határozhat meg. A tényleges töltő áramkör az autóba van beépítve, és ennek is van egy maximuma amennyit fel tud venni. A két érték közül nyilván a kisebbik fogja meghatározni a tényleges töltőáramot. Magyarán, hiába állítok be olyan kitöltési tényezőt, ami 32A-es töltőáramot enged meg, ha az autó maximálisan mondjuk 20A-t tud felvenni a hálózatból.
Összefoglalva a "doboz" lényege ez a pwm jel, és az érintésvédelem minél jobb megoldása. Az általam tervezett cucc pl. egy ÉV reléhez hasonlóan méri a hibaáramot is, és ez is kiválthat lekapcsolást (azaz nem kel a dobozba külön ÉV relét beépíteni).
Ugyanakkor a legprimitívebb, de működő ilyen töltésvezérlő 1db NE555 IC-ből (vagy egy LM339 komparátorból) is megépíthető... persze abban nem lesz hibakezelés és kijelzés, meg érintésvédelmi funkciók sem. Én egy középutat választottam: nincs mikrovezérlő benne, és az üzemállapotot 5db sima leddel jelzi ki, de minden fontos funkciót megvalósít. Persze felmerült olyan verzió lehetősége is amiben uC és wifi is van, és mondjuk távolról, webfelületen ellenőrizhető és állítható is a töltőáram. Ha magamnak csinálnám akkor lehet, hogy ilyen lenne. Csak ránézne az ember a telefonjáról, és látná, hogy rendben megy a töltés, ill. feltöltődött-e az autó. Innen meg már csak egy lépés lenne, hogy naplózza is az eseményeket, az áramot, és az energia mennyiséget, stb... Idézet: „Analóg elektronikával is megoldható, pár filléres digitális IC-vel meg komparátorral” Gondolom ezt csak a PWM jel generálásához, esetleg az independencia fapados mérésére értetted. Mert máskülönben elég félreérthető és még a végén azt gondolja pár ember, hogy ez tényleg filléres téma. Ime rögtön az első félreértő: Szasza9668: Idézet: „Végre kaptam választ mi a franc van ezekben a méregdrága dobozokban.” Senki ne higgye azt, hogy tényleg fillérekből összeáll egy ilyen, használható eszköz.
Nem értett félre semmit. Nem egy bonyolult dolog, és nem is kellenek hozzá drága áramkörök.
Nyilván nagyobb áramokra megfelelő mágneskapcsolók, stb. kellenek ami nem olcsó, a speciális kábel sem az, és a speciális csatlakozók sem olcsók. De csak az elektronika önmagában nem sok. Valamelyik ezzel foglalkozó oldalon le is írják, hogy a szabvány direkt úgy lett kitalálva, hogy analóg áramkörökkel is megvalósítható legyen az elektronika, mivel azoknak esetleg kisebb lehet a zavarérzékenysége egy erősáramú környezetben, mint egy mikrovezérlős áramkörnek. Bocs, hogy nem linkelem be, nagyon sok oldalt végigolvastam a témában. Konkrét gyári eszközt is megvizsgáltunk, és az sem csinál mást mint ami le lett írva, és volt amelyik jól működött ugyan, de nem tartotta be a szabványban leírt lépéseket. Egyébként elég beírni a goggle-ba, hogy "analog EVSE" és íme: Bővebben: Link Kapcsolási rajz, leírás, nyákterv, stb letölthető.... Persze ennek vannak kisebb problémái, de végülis működik, előállítja a pwm-et, kezeli a hibajelzéseket, kapcsolja a hálózati feszültséget. Amit én fejlesztettem az is zömében analóg elektronika, de elég sok szempontból jobb ennél. Persze ötleteket ebből is merítettem. Aki nem akar a fenti linken nézelődni, annak beteszem mellékletként az oldalon szereplő (free) rajzot Maga a protokoll is leírható magyarul néhány mondatban. És az egy szem 555-el működő áramkörrel sem a levegőbe beszéltem - ki lett próbálva az is. Egyébként ha jól emlékszem a spec csatlakozó a legdrágább része az egész cuccnak. Nyilván ennek piaci okai is vannak. A hozzászólás módosítva: Jún 17, 2018
Tehát akkor csak jól írtam, te csak az elektronika részére írtad a filléreket...
Idézet: Tehát összességében még sem filléres a téma.. Az alap áramkör viszonylag alacsony áron kihozható, de ügye ez is attól függ, hogy mennyire turbózod fel a "dobozt". De erre már te is utaltál. „Nyilván nagyobb áramokra megfelelő mágneskapcsolók, stb. kellenek ami nem olcsó, a speciális kábel sem az, és a speciális csatlakozók sem olcsók.” Idézet: No de ez már túl is van tárgyalva.. „Persze felmerült olyan verzió lehetősége is amiben uC és wifi is van, és mondjuk távolról, webfelületen ellenőrizhető és állítható is a töltőáram.”
Nemrég szóba került az elektromos autók töltése, illetve a töltésvezérlők szabvány és működése, itt a fórumon. Mivel eddig nem volt saját témája, itt kitárgyalhatnánk a dolgokat.
Sziasztok!
Csak elméleti kérdés. Ez az áramkör legyen analóg vagy digitális, honnan tudja mekkora árammal terhelhető a hálózat? Üdv!
Amennyiben villásdugó a bemenete, akkor kapásból van egy 16A-es maximum, de általánosságban ezeket 10A-re állítják be. Ha fixen telepített eszköz, fix bekötéssel, akkor nyilván a kismegszakító határozza meg amiről üzemel - tehát aki telepíti az állítja be. Amennyiben állítható akkor a felhasználó kezében van a döntés. Lehet, hogy pl. kisebb áramot állít be mint a hálózat terhelhetősége, mert más fogyasztókat is akar üzemeltetni. Ha a maximális lehetőségnél többet állít be (és az autó fel is vesz annyit) akkor meg majd leold a kismegszakító...
Ha számszerűség alapján nézzük akkor a pwm jel kitöltési tényezője 10% - 90% közötti lehet. 10%-hoz 6A tartozik, 20% -> 12A, 25% -> 15A , stb.. arányosan.
Itt a videóban látszik, hogy van még benne némi elektronika. Úgy látom figyeli az áramot is (mivel van benne áramváltó), gondolom méri a feszültséget is. Szerintem egy PIC van a verziószám címke alatt.
Nagyon hálás köszönet a felvilágosításért!
Megy a mancs!
Sziasztok!
Csak egy kis pontosítás.
Köszönöm!
Már csak egy elektromos autó kell! Üdv!
Valóban így van, itt egy részletesebb ismertető: OpenEVSE
A legegyszerűbb esetben még nagyon aktív elektronika sem kell, pár passzív alkatrészből megoldható pl a TYPE2 töltőkábele. Nekem is ilyen van, mert nekem sima 230V-ra van szükségem töltésről.
Idézet: „legegyszerűbb eset” Ilyen pedig nincs ! Olyan van csak, hogy konkrétan megnevezed a autód típusát és annak töltőjét. Már amennyiben ez nem vaalmilyen egyedileg/"házilag" készített jármű... Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Jún 26, 2018
Van ilyen eset is. Azaz amikor a type 2-ből simán 1F vagy 3F-t csinálunk, és arról töltünk. Már ha az adott autónak van ilyen töltési lehetősége. Nálam így működik.
Az elektromos autók töltési lehetősége megbeszélésére nyitottam meg, akár a házi csatlakozó kiépítése, akár az utcai gyors töltés tapasztalatokkal kapcsolatban.
Melyik az előnyösebb, jobb ? Kinek mi a tapasztalata, melyik vált be jobban ?
Ezt a témát kár elkezdeni...itt nem csupán drótokról van szó! Komoly védelmi elektronika vab beépítve...
A hozzánemértés itt élet- és tűzveszélyt okozhat
Mik az igények? A vilámtöltés szükséges ha például hosszabb utat teszel meg. Az utcai "gyors" töltés nem szükséges ha van otthon lehetőséged éjszakai töltésre mert városon belüli ingázásra bőségesen elegendő a hatótáv és így teljes mértékben elhagyhatod az életedből a benzinkút, akarom mondani elektronkút utáni hajhászást ami szerintem egy nagy előnye az elektromos autózásnak. Persze, lehet forintokat spórolni és az ingyenes töltőkön tölteni bár otthoni töltéssel is elég kedvező a kilométerenkénti költséged.
Következő összehasonlítást nem teljesen értem. Természetesen ha van napelem, az jó és ha annak tervezésekor tudtál az elektromos autóról akkor annak fejében méretezed a napelemet tehát a beruházás megtérülésétől kezdve mégtöbbet tud spórolni az ember.
A már meglévő topic miért nem jó? Egyébként nézz ki az ablakon. Hány négyzetméter napelem kéne most ahhoz, hogy egy autót feltölts amíg egyáltalán világos van? Van akkora telked?
A hozzászólás módosítva: Nov 25, 2018
|
Bejelentkezés
Hirdetés |