A rézgálic már nem réz. Egy kis elektrolízissel lehet réz bevonatot csinálni beőle, de annak csak akkor van értelme, ha már kész.

Berajzoláshoz pont elég ideig. Galvanizálással tartósan.

Természetesen nem.(Választ is kaptál zolika60, granpa-tól)
De még mindig nem árultad el mi a cél.
Meg kéne tanulnod helyesen KÉRDEZNI.

Először azt hittem bevonatot lehet készíteni vele de kiderült hogy nem.

Melyik szakmát tanulod, hogy kalapács reszeltek?

Minden szakma kalapácsreszeléssel indul!

Az asztaloson nem csináltunk fakalapácsot. Pedig de szerettem volna.

Például a szakácsok, vagy a könyvelők sem reszelnek kalapácsot.
Nagybátyám jó fej volt, amikor unokatesóm a kereskedelmi szakközépbe járt suliba, és az egyik órára körzőt kellett neki bevinni. Nagybátyám megkérdezte:
"Minek neked körző, parizert rajzolni?"

Hegesztő.

Én mikor telefonszerelő suliba jártam- 80- as évek-,nekünk is volt úgy fél évig fémipari alap képzés. Kalapács, vasfűrészhez fűrészlap feszítő gyártás, S betű kikalapálás, meg még a franc tudja mi. Legjobban a reszelést utáltam.

Érdekes, hogy műszaki szakközépben, elsőben, műhely órán Alu előlapot, trafó alkatrészt, meg ilyeneket kellett csinálni. Elektroműszerész szakmunkásképzőben viszont a kalapács, S betű stb. ment. Nem volt ez teljesen átgondolva. Az Alu fúrás-faragásnál tanultaknak ma is hasznát veszem, de egy darab hengeres vasrúdból kalapácsot reszelni??

Atya világ! Még van suli ahol ezzel nyomorítják, meg a gyerekeket? A műszerész kezeim a kalapácsreszelés után kezdtek el remegni. Egy állat aki ilyet kitalált. Főleg kézi reszelővel, ahogy mi csináltuk.

Vasúti szakközépben a műhely gyakorlaton mi is kalapácsot reszeltünk. Több mint 30 évvel ezelőtt... Azóta - úgy látszik - ez nem változott.

Iskolája válogatta, de fémipari alapképzés minden műszaki szakközépben volt, szerencsére én a kalapácsreszelésből pont kimaradtam mert épp beteg voltam, de ahogy emlékszem nekünk a tanműhelyen kívül még be kellett segíteni a melósok munkájába is. Csupa hasznos dolog...
Nyákot meg úgy tudtál rajzolni ha hoztál magadnak otthonról csőtollat, mert abból is volt 3-4db összesen mutatóba...

Nálunk is volt fémipari alapképzés (Távközlés)
Az akkor készített kalapács a mai napig megvan.
Ha jól emlékszem, edzéssel, nyelezéssel 2 vagy 3 nap alatt megvolt.
Nekem nem okozott problémát, sőt szerintem mindenkinek előnyére vált a későbbiekben, hogy
alap dolgokat simán meg tudtál oldani.
Meg úgy látom nem is árt, ha egy 30 éves ember, mint Jani, nincs tisztában alap dolgokkal, akkor van létjogosultsága.

A mellékelt képen az egy eléggé elfajult vashenger.

Nekem még megvan és ma is használom a kalapácsot és a fémfűrész keretet amit a vasutas szakközépben csináltam (meg lehetett venni). Bele is van ütve az azonosítóm, úgymint 14
És azóta is szidom magam, hogy milyen csámpásan sikerült némelyik része...
Vasárnap fúrtam menetet processzor hűtőbe. Rá kellett jönnöm, hogy már sokat felejtettem abból, amit ott tanultam.

Szerintem nem baj az, ha az alapokat megtanulja az ember.
Az sem gond, ha mielőtt managerré válik, dolgozik valahol (rendes munkát).
Például reggel nyolcra be kell érni, és egész nap folyamatosan dolgozni...

Ugyanúgy nálunk is, természetesen százéves simára kopott reszelővel (gépjárműtechnikai szakközép).

Azt tudjátok-e, hogy a lapos reszelőnek miért csak az egyik szélén van recézet?

Tudom.

A kalapácskészítés nem probléma, a gond ott kezdődött, ahol a reszelést túlzásba vitték.

Szerintem kevesen tudják csak.

Én kifejezetten rossz dumának tartom ezt a "szemléletet ad", "jól jön majd még az", "előnyére válik" (majd egyszer valamikor talán) és hasonló indoklásokat. Szerintem ha a tágabb szakterülettel nem képesek hasznosan kitölteni az oktatási időt, akkor inkább hagyják a fenébe az egészet, adják ki szabadidőnek. Mert ennyi erővel kapálni vagy betonozni is taníthatnának (távközlés), azok is jól jöhetnek majd egyszer.

Nézőpont kérdése.
Annó próbáltak univerzális szaktudást adni, vagy megpróbálták elérni, hogy valamilyen szinten meg tudd oldani az alapszakmával kapcsolatos dolgokat.
Egy alap menetfúrás/metszés, csavarkötések, rögzítések alapvetőek voltak.
Ha most megnézel egy frissen végzett műszerészt, sőt villamosmérnököt, egy szeget nem tud beverni.
8 nyelven programoz, PC-t profin kezeli, de egy mérőtű cserénél sírásra görbül a szája.
Nekem sosem volt gond, hogy elektronikai végzettségem ellenére megoldjak mechanikai, pneumatikai dolgokat.
Akkor melyik volt jobb?

Nem az alapozással van baj hanem ahogy tanárom mondta: "ne újítsak". Magyarán szorítsam háttérbe a késztetést a kreativitásra. Most a nyélnek való lyukat csinálták. Én nem mert majd otthon a gép dolgozik helyettem. Mint múltkor amikor egy ilyesmi anyagot kellett ferdén reszelni. Van aki ezt kézzel végezte míg én sarok csiszolóval otthon.

Azért a kalapácsreszelés echte baromság! Az már nem ha megcsinálja pl marógéppel/cnc megmunkálóval majd leosztályozza az élek lereszelését/sorjátlanítását, esetleg élletörő/gravírtű köszörülést.
Kb egy évben 10-30 laposreszelőt kukázok . A fúróköszörülés is így ökörség. Legyen bakköszörű, legyen ravaló 1900 as technika meg egy egyszerű fóróköszörű. Mindhármat hasznalni kell tudni...

Az a helyzet, hogy ma egy mérnöknek az a feladata, hogy a PC-t profin kezelje, 8 nyelven programozzon, stb. Ha az ő munkaidejét másra használják, akkor az a képességeinek elpazarlása - még ha ezt a magyar munkaadó nem is nagyon látja be.

Én is szívesen elbarkácsolok, félreértés ne essék, de amikor egy iskolai képzés jelentős része megy el ilyesmire, vagy amikor a munkaidő jelentős része megy el ilyesmire, az nagyon nem jó.

Az a helyzet hogy elbeszélünk egymás mellett.
Nem arról beszélek, hogy kinek mi a feladata.
Azért, mert én, és még jópáran annó pozitívan fogtunk fel egy fémipari alapképzést, nem hinném hogy ez gond kellene hogy legyen.
Akkoriban is csak azok ágáltak a kalapácskészítés,és egyéb ellen, akik totál bénák voltak,és már akkor mutatták a szakmai impotencia előjeleit
A műszaki érzékről/készségről beszélek.

Saláta: Annó arra voltak kíváncsiak, hogy kéziszerszámokkal hogy bánsz, mit tudsz kiadni a kezedből.Nem arra hogy szerszámgépekkel mire vagy képes.
Nem tudom hogyan kapcsolódik ehhez a fúróköszörülés, meg a reszelőid.
Abban viszont egyetértek, hogy minden szerszámot tudni kell használni.
Sok embernek ez egyáltalán nem megy.

Van köztünk egy aki a sokadik anyag elhasználása se után se tudott értelmes dolgot alkotni.

Semmi bajom azzal, ha valaki ért máshoz is, pl. a saját szakterülete "kétkezibb" részéhez is. Bajom azzal van, ha az oktatás hasznosan is tölthető, kötelező része megy el ilyesmire. Főleg ha az illető a papírjával a kezében kikerül a világba, akkor kb. vakon van a saját szakmájáról, mert pl. kalapácskészítéssel ment el az idő.
Amúgy semmi bajom nem lenne pl. a kalapácskészítéssel, ha az opcionálisan, pl. egy szakkör keretében menne.

Megint másról beszélsz.
Értsd meg, a fémipari alapképzés az oktatás szerves része.
Nincs miről vitázni, rengeteg szakmánál ez alap volt.