Had kérdezzem meg melyik szakközépben? Csak nem Mechwartos voltál te is? Netán Benke- Szabó páros volt az oktató?

Szintén távközlős vagy? Mik derülnek ki... Igen része volt a fémipari alapképzés. De ha már része volt, lehetett volna egy-két gépet is megtanítani, hogyan használjuk rendesen. Igaz a Tatai úton volt gyakorlat ott már voltak gépek. Gépi fűrész, menetfúrók, állványos fúrók. Itthon én készítettem a kovácsoltvas korlátokat, de nem sok hasznát vettem az akkori képzésnek. Ugyanis hegeszteni, sarokcsiszolót használni, levegős szerszámokat használni - ezt magamtól tanultam meg.

Majd mikor a "kezéből" kiadott AutoCAD-ben jól nézett ki terméket kell javítani, akkor lehet szídni, hogy miért nem képes emberhez méltó terméket megalkotni. Lásd: olyan autók, amiknél egy izzócseréhez le kell bontani a karosszériaelemeket, vagy olyan laptop, amire, ha ráteszed a kezed, akkor az illesztési hézag vágja a bőröd, s még folytathatnám.
Szerintem igenis egy mérnöknek kellene, hogy életközelibb tapasztalata is legyen, különben jön az olyan hülyeségekkel, minthogy kiszámoltam elég oda a 6-os csavarból 4 darab, minek van akkor 12 darab 8-assal lefogva (mert ezt írja elő a gyártó!?).

Értem én, és erre mondom, hogy baromság.
Azért volt az oktatás szerves része a fémipari alapképzés távközlős képzésen, mert anno erre volt tanár, erre volt műhely, tehát megcsinálták ilyenre a tantervet, és akkor miért ne oktassák ezt. Nyilván egy vegyészeti iskolában pedig a vegyészeti alapképzés lenne a távközléses oktatás része, amit szintúgy baromságnak tartanék.
Tudom miről beszélek, én is végigsz, akarom mondani végigcsináltam ilyen köröket, és hatalmas baromságnak tartom hogy ilyesmikkel rabolták az időmet. Ettől még az is hasznosabb lett volna, ha hagynak helyette aludni, hát még ha _tényleges_ szakmai dolgokat oktattak volna helyette színvonalasan...

Ez is egy vélemény.
Nem akarlak meggyőzni semmiről.
Mindenben igazad van.

És szerinted ha anno kalapácsot csináltattak vele, akkor az miben segít a vázolt problémák elkerülésében?

Mert ezek nagyon sok esetben ezek nem is a mérnök döntései, neki az adott körülmények között kell alkotnia. Van laptop alapmodellből lakossági 100 ezerért és üzleti 300 ezerért is, az egyiknél az fér bele a költségkeretbe hogy sorjás, nyeklő-nyakló műanyagból készíttetik a házat, a másiknál pedig magnézium-ötvözetből készül sorja nélkül, minimális illesztési hézaggal.

Az autós izzócsere is egy nagyon összetett dolog, mert ugye ott ott van a méretosztály, a padlólemez, a design, a nagyon komoly hőt termelő motor, a mozgó alkatrészek, és mellé persze a költségkeret, és ezen belül kell optimumot keresni. Lehet hogy adott körülmények között az lett az optimum, hogy ha 2 évente egy izzót ki kell cserélni, akkor tessen elvinni szervízbe, ott a mesterek majd megoldják egy közepesen szemérmetlen összegért, de cserébe annyival jobb lett pl. a légellenállás, hogy ezt az összeget röhögve behozza a benzin árán. Vagy épp nem, de így szép a formája, és ez adja el. Vagy piros.
És akkor ott vannak még a cégcsoporton belüli harcok, hogy pl. a Skodának érzésre rosszabbnak _kell_ lennie egy vw-nél, mert oda van pozícionálva az adott márka. Pedig lehet hogy a Skoda mérnökei az Auditól is jobbat csinálnának, ha hagynák őket.

Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a mérnökök soha nem hibáznak, vagy hogy adott esetben ne tenne nekik jót az, hogy gyakorlati tapasztalatot szereznek valamiben, de az ilyen kalapácsot csináltatunk a távközlési szakival téma szerintem nem ilyen.

Én se akarlak meggyőzni, csak épp ez a véleményem a dologról. És bár igazam lenne mindenben, nagyon bölcs ember lennék

Ha kicsit figyelsz - nem a mérnökök ellen, hanem a mérnökökért folyt a vita. Amikor én kezdő voltam a munkahelyemen - műszerészként - egy, két év múlva már oktattunk, mert annyi gyakorlati tapasztalat jött össze. Sőt mérnökgyakornokaink is voltak. Akik nem azért cipelték a 20 kg-os műszerész táskát, mert kezdők voltak, hanem azért, hogy megtanulják - ne tervezzenek olyan megoldásokat, amihez ennyi szerszám kell! Belőlük sokkal gyakorlatiasabb szakemberek lettek. Pont ugyanúgy értenek a programozához, de nem feltétlenül olyan megoldásokat választanak, amihez mondjuk terepre eleve notebookot kell cipelni, mert a firmware mindent megold. Ahogy nekünk - műszerészként is jó volt pár gyakorlati fogás - vagy jó lett volna inkább, de nem ártott volna ha olyan tanároktól tanulunk, akik előtte hasonlóan láttak már terepet.

Munkahelyemen elég összetett orvostechnikai készülékeket kell javítani, ezért a munkakör betöltésének feltétele a villamosmérnök végzettség. (Nem tudom miért igénylik ezt a szintet, talán az angol nyelv tudás miatt.) Megérkezik az új kolléga, első kiszállàs, szünetmentesben akkumulátor csere. (2 db sorosan.) Az, hogy az eredetiről lemásolja a "bekötést", nem jut eszébe. Szétszedi, gondban van. Elmagyarázom a soros kapcsolást, mit hogyan kellene. Közben kitöltöm a munkalapot, beszélek az ügyféllel. Közben hatalmas csattanás. Szegényt annyira összezavarta a piros és fekete, hogy az elmenő kàbeleknél is felcserélte. Eredmenyként elszállt a szünetmentes. Kiderült, ő vilàgítástecnika szakon végzett villamosmérnők, nagyon jól tudja, hogy egy szobába mekkora wattszám kell a megfelelő megvilágításhoz, de pl. tranzisztorról vagy bármilyen gyengeáramú dologról gőze sincsen.
Nem azt mondom, hogy kezdje a kapapács reszeléssel, de egy villamosmérnök azért legyen tisztàban alap dolgokkal.

Na ezzel egyetértek, a végével különösen!

Azért a soros kapcsolás annyira alap, hogy az talán még általános iskolában is tananyag, de középiskolában már mindenképpen. Nem tudom hogy lehet úgy elvégezni bármilyen mérnöki képzést, hogy ez problémát okoz bárkinek.
Bár lehet hogy kalapácsreszelésben épp jó volt

Vannak akik gimnáziumból kerülnek egyetemre. Ott semmiféle ilyen dolog nincs, szerintem.
Én sem hittem el, hogy ez problémát okozhat neki, de saját bevallása szerint is büfészakon végzett és jutott el a diplomáig.
Sajnos szerintem nincs egyedül, akik így jutnak el a diplomáig.

Nálunk olyan tempóba megy az oktatás hogy a nap végén szabad foglalkozás van. Elsődleges cél a tanulók szintre hozása. Rajtam kívül másoknak is vannak gépei ergo gyakorlata. Magyarázat közbe inkább elvonultam mert semmi új info nem volt. Gép takarítás kézi seprűvel. Én csak lefújom.

Gondolom akkor azt is elmondták, hogy az apró, porszerű forgács a tüdőbe/szembe jutva nem túl egészséges. De lehet nem hallottad. Én a helyedben inkább minden szóra odafigyelnék, nem pedig azt mutatnám mindenkinek, hogy mindent tudok.

Gimiben is van fizika szerintem, de a büfészak az igaz lehet. Bár ennyire...

Egy kalapácsreszeléssel milyen buta dolgokat lehet megtanulni, amit az életben nem lehet használni?
- szerkesztés
- rajzolás
- fűrészelés
- reszelés
- fúrás és fúró köszörülés
- munkavédelem
- és nem utolsó sorban precizitás.

Szerintem nagyon leragadtál a kalapácsreszelésnél. Én azt mondom, menjen ki emberek közé, mert a mai világban csak a gép előtt kell ülnie és terveznie hozzáállásból lesz az, amit mondtam.

Az a laptop, amire mondtam, hogy illesztési hézag van benne, éppenséggel az üzleti szériás 300000Ft körüli Dell gépek közül került ki, de persze AutoCADben jól nézhetett ki... Igaz van annak nagyobb baja is - ha felhajtod a kijelzőt, akkor nem tudod az UTP kábelt kihúzni, mert a pöcökhöz nem fér oda a kezed

A legnagyobb bajt én ott látom, hogy gyakorlati tapasztalatot nem szereztetnek az oktatás során. A legtöbb mérnökhallgató úgy kerül ki diplomával a munkáltatóhoz, hogy legszívesebben apró fecnikre tépném a papírját, mert lövése sincs az alapdolgokhoz. Találkoztam olyan "mérnök informatikussal", aki például nem mert belenyúlni a számítógépébe... Persze remekül programozik, de a tudását megakasztja, ha nem megy a képernyő.

Sok esetben találkoztam már olyannal is, hogy mérnök emberek az RJ45 aljzatába próbálták bedugni az USB-B csatlakozót (fizikailag befér!), aztán meglepődtek, hogy nem megy a nyomtató. De olyan is volt, hogy kétségbe esve hívtak fel (ez mondjuk orvos volt), hogy minden adat elveszett, a gép nem látja a külső merevlemezt - na itt egy egyszerű talán be kellene dugni segített

Ennyire.
De mondok mást. Nemrég volt a 20 éves érettségi találkozónk, majdnem mindenki ott volt. 30 emberből ketten maradtunk meg, még tàgan is nézve, szakmánkban. Volt olyan, aki végig osztályelső, kitűnő volt, OSzTV-n indult, helyezést ért el, felvételi nélkül mehetett a műegyetemre. Ma pap, egy kis faluban. De más is elhagyta ezt a pályát, felnőtt tartalmú dolgokkal foglalkozó shopos lett, vagy reklámtermékekkel is foglalkozó önkormányzati képviselő, és sorolhatnám. Számomra megdöbbentő volt, hogy miközben együtt reszeltük a kalapácsfejet ennyire másfelé sodorta őket az élet. És ezt tapasztalom a mostani mérnököknél is, nagyon kevés a "szakmaiság" bennük. Valahogy inkább már csak egy papír a diploma.

Egy diplomamunkáját készítő villamosmérnök jelölt nem volt képes megérteni egy ST nand kapuval működő legegyszerűbb oszcillátor működését -egy ST kapu, egy R egy C. Hosszasan magyaráztam, úgy sem. Több hasonló alapáramkörét sem, feladtuk mindketten.

Iszonyatos lemaradásba vagyunk. Oktatásilag mindenképp. Mi franciakulcsot csináltunk. Ott a kihívás a lapos anyamenet szerszáma... Összegszerűsítek, az államnak én legalább 5 milliójába vagyok, ez a tanárok bére kb osztalyokra osztva. Legyen ez az összeg. 30 an kezdtünk. 12 en végeztünk. Négyen dolgozunk a szakmába, legyen csak a 12 az alap, 4 az eredmény. Máris 15 millió egy képzés. Van aki elment sofőrnek stb. Egy bakköszörű 160 ezer, egy kiegészítő 60 ezer, szerszámélező 700 ezer, egy fúróköszörű 260 ezer egy komoly márka 2.5 millió. No most a 8 ember nem ennyit vitt el az ablakon. De hozott is mert 3 mérnök is van(nem a 12 ből) . Na mindegy elmélkedtem. 1970 es gépeken tanultunk elavult dolgokat. 1800 as évekbeli "hobbi fúróköszörülést" . Persze sosem ezt kell nézni mert mindenki sikeres, de fölösleges időt töltöttek a rendszerben sokan.

Hát igen, a Latitude E nagyon sok szempontból el van rontva, én a D után visszalépésnek éreztem a billentyűzetet, a kijelzőrögzítő mechanizmust, a HDD rögzítést, és igen, az Ethernet aljzatot is, sic gloria transit mundi. De illesztési hézagnál nem tudom mire gondolsz.

A gyakorlati tapasztalat pedig, igen, itthon ez az egyik fő probléma, a másik pedig a tananyag. Bár én már sok éve végeztem (infó szakon), de azóta is azt hallom, hogy a tananyag 50+ százaléka szemét. Vagy teljesen fölösleges, vagy teljesen elavult, vagy gyalázatos minőségben van leadva, netán fölöslegesen szivatós, stb. Esetleg ezek kombinációja, és az 50%-os aránynál is lehet, hogy az idő sok mindent megszépített. Tudnék mesélni a tapasztalataimról, de inkább nem teszem.

Mindenesetre a gyakorlati tapasztalat azért is hiányzik náluk, mert az oktatásból is hiányzik. Senki nem kéri számon, sokszor a tanáraiknak sincs gyakorlati tapasztalatuk. Így mégis kitől szereznének?
Ha elmennek valahova gyakornoknak sokszor ott se kapnak semmi hasznosat, mert foglalkozni kellene velük, sokáig csak vinnék az amúgy is túlterhelt melósok munkaidejét, mire pedig dolgozni tudnának már ott a suli megint, szóval inkább odaadják nekik a nemszeretem munkákat. Takarítsa ki a raktárat, rakjon odébb egy Salgó-polcot, excelbe gépeljen be valamit amihez Marikának nincs kedve, stb. Ritka szerencsés az, aki normális helyen tud gyakorlatot szerezni, és ha jó akkor őt nem is könnyen engedik el onnan, még a diplomáját se kapta kézbe de már van munkája.

Csak olvasom a sok unatkozó mèlygondolkodót. Akik a másik mondata vêgèn találják ki, mèg is egyre gondolnak. Aztán a kimenet az izgi, mikor szappanoperai baratsagok szövödnek.

Azért ez önmagában is probléma. Általános iskola 7. osztály - fizika tudásról beszélünk. Ez amit írsz egy 3-as 4-es szintű tanuló tudását igénylik mindössze. Nem villamosmérnök kategória. De nem kell megijedni villanyszerelő is csinált galibát nálam. Tetőreklámot csináltunk jó pár évtizede az Olivettinél. Mondom neki: Sanyi! Lágyindító kell a toroidokhoz, mert ha ennyi világítás elindul, nem fogják bírni a kismegszakítók! Erre: Jó arra a C-s karakterisztikájú kismegszakító. Mondom neki : Sanyi biztosan nem lesz elég. Ő felkapcsolt - a teljes szerverterem meg le. Nem örültek nekünk. Az első mondata a nagy csendben: Kell a lágyinditó. Röhögni akartam, de túl nagy volt a zűr, így majdnem sírtam kínomban. Tudtam persze az okát. Valahol ő is sejtette, hogy nem fog menni, de nem akart vesződni a lágyindítókkal. Persze néhány soros izzó i segíthetett volna, de odáig nem jutottunk el a párbeszédben.

Ha hiszed, ha nem - gimiben a lányom is tanulta. Csak ő megtanulta. Erre volt egy régi tanárom mondása - bár nem kedveltem - "Elégséges mérnök, elégséges szakember nincs. Csak rossz."

De bizony!

Hogy nem sokan maradnak ebben a szakmában az valahol érthető is, mert hiába szép, néhány kivételes esettől eltekintve ma ebből itthon nem lehet megélni, vidéken meg egyáltalán nem.

A fémipari alapképzésről csak annyit, hogy nem lehet szelektíven oktatni, egy adott "tananyagot" minden gyereknek egyformán kell leadni, annak is aki egy belvárosi galambdúcban nőtt fel és reszelőt csak képen látott, meg annak is aki otthon az apja műhelyében nem csak reszelt meg fúrt, hanem esetleg már hegesztett és esztergált is.

Számomra az nem kérdés, hogy kell-e az alapképzés, meg a szakmai gyakorlat.
Hogy csak a távközlésnél maradjunk, nem biztos mindegy annak a "talpas műszerésznek", hogy ki kell-e cipelni a "léges táskát" (mászóvas, csigasor, franciakulcs és társai) és a "műszerész táskát" is, mert aki bent ül az ügyeletben és befut a hívás, csak annyit vesz fel, hogy "nem jó a telefon".
Igenis, a mérnök úr is menjen ki párszor a terepre! Akkor talán rájön, hogy például a hibahely mérésnél nem mindegy az alkalmazott módszer, és annak pontossága, és visszaellenőrzése, ha egyszer legalább az életben neki kell kiásni a kábelhibát ott, ahová kimérte

Ha már mérnök: Azért a deszkamodellt legalább képes legyen működőképessé összerakni, vagy ez már túl magas szintű elvárás?

A mérnök inkább ne menjen terepre, mert akkor sem magában sem a technikában nem tud kárt tenni. Egy informatikus pl. olyan szinten van, hogy át kell neki állítani a Bios-t, meg el kell indítani a telepítőt mert nem tudja hogy tegyen oprendszert a gépére.
A mérnöknél csak a néhány hónapos gyorstalpaló képzésen végzett műszerész rosszabb. De mindegy is, mert megfizetve csak a mérnök van, vagy még az se nagyon. Szerintem ez az egyik legszebb szakma a világon, de örülök neki hogy nem ebből kell megélnem, mert már régen felkopott volna az állam.

Nem az alapképzés szükségessége a vitatott. Az, hogy szinte nulla szakmai tudással, elhivatottsàggal el lehet jutni a diplomáig. Szerencsére már nem más pénzéből legalább, de az is siralmas, mennyien nem tudták letenni a nyelvvizsgát és benntragadt a diplomájuk.

Szerintem a diplomához kötelező nyelvvizsga a legnagyobb baromság amit bevezettek.
Lehet hogy valaki 10-15 éve letett egy középfokú (vagy épp alapfokú) nyelvvizsgát, azóta se használta, és egy kávét is csak kézzel-lábbal mutogatva tudna kérni az adott nyelven. Más meg épp nem tette le, de úgy alakult hogy aktívan használ idegen nyelvet, neki meg nincs róla papírja.

Munkahelyen se kéri senki a nyelvvizsgát, 3 perc smalltalk alatt kiderül hogy valaki beszél-e megfelelően, ha pedig igazán fontos akkor az interjú is idegen nyelven zajlik. A diploma is olyan, hogy sok helyen 2-3 év szakmai tapasztalat többet ér mint egy egyetemi diploma, persze néhány helyen ez egy alapelvárás.